Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
Szerda, 1964. április 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Négyszáz új ipar jogosítványt adnak ki havonta, mégis hevés a k A nagyobb kukoricatermésért A tabi tanácskozás útmutatása Beszélgetés dr. Gervai Bélával, a KI ŐSZ elnökével A KIOSZ Somogy megyei titkárságán nemrég összevont vezetőségi ülésen tárgyaltak az idei feladatokról. Ezen megjelent dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke is. A tanácskozás után Gervai elvtárssal a szolgáltatás problémáiról beszélgettünk. — Hogyan veszik ki részüket a kisiparosok a lakosság igényeinek kielégítéséből? — A kisiparosoknak az a feladatuk, hogy a szocialista szektor kiegésaítőjeként a szolgáltatásban segítsék kielégíteni a lakosság igényeit, továbbá, hogy minél több exportképes vagy devizát megtakarító, importpótló terméket állítsanak elő — mondotta a KIOSZ elnöke. — A múlt évben a helyi iparpolitikai , tervekben megszabott munkának mintegy 50 százalékát a kisipar végezte el. Az idén is nagy feladatok előtt állnak a kisiparosok. Somogy megyében például 1964-ben a helyi ipar három szektorának 195 830 000 forint — ebből a kisiparnak 98 800 000 forint — értékű munkát kell elvégeznie. — Endréül Lajos, a KIOSZ Somogy megyei titkára előadói beszédében ismertette: a KIOSZ, a KISZÖV és a megyei tanács ipari osztályának képw- selőiből alakult bizottság megállapította, hogy Somogy 108 községe még ellátatlan. Ezekbe a falvakba 143 kisiparosra lenne szükség, viszont a kisiparosok száma évről évre csökken. Gervai elvtárs véleménye szerint teljesithetik-e idei nagy feladatukat a kisiparosok, s az említett 108 községben is ki lehet-e elégíteni a lakosság igényeit? —- A tanácsok országosan 350—400 új iparjogosítványt adnak ki évente. Mégis kevés a kisiparos. Ennek az az oka, hogy sok- kisiparos kiöregedett; több fontos, de nem »divatos« szakmában nincs'elég utánpótlás, végül a kisebb falvakban a csak kisiparból származó jövedelemből nemigen lehet megélni. — A »fehér foltokat« el lehet, el is kell tüntetni — mondotta Gervai elvtárs. — Mindenekelőtt föl kell kutatni a falvakban a magánkisipari szakembereket. Lehetőséget kell adni nekik arra, hogy másodállásban végezzék a szolgáltatást, ha nem olyan nagy a forgalom, hogy meg tudnának élni belőle. A kormány egy évig adómentességet biztosít azoknak a javító-szolgáltató szakembereknek, akik a községekben iparjogosítványt váltanak. Előmozdítja a lakosság igényeinek kielégítését az is, ha a hét egy meghatározott napján a kisiparosok kiutaznak az ellátatlan falvakba, s vagy a helyszínen végzik el a javításokat, vagy magukkal viszik a kijavítandó tárgyakat, majd készen visszaszállítják. (Erre már van példa.) Városi szak(Tudósítónktól.) Megyénk legnagyobb bor- és szőlőoltványtermelő »gyárában«, a Balatonboglári Álla- lami Gazdaságban eddig 33 holdon mintegy három és fél millió oltvány és hazai szőlővessző iskolázását fejezték be. Szorgalmas munka folyik a szőlőben és a gyümölcsösben: megkezdődött a szőlő vegyszeres »kapálása«. Holdanként hat kiló Hungazint permeteznek ki, s így egy igen költemberek falura telepedése, kisiparban nevelt fiatal szakmunkások iparigazolványhoz juttatása, kivételes nyugellátást élvező kisiparosoknak a szolgáltatásba való bevonása mindmind előmozdíthatja a lakosság igényeinek kielégítését. Somogybán a járási székhelyeken megalakultak a munkaszervezési bizottságok, s részt vesznek a szakemberek felkutatásában. A megyei titkárság munkatársainak kellő támogatásával bizonyára minden hónapban találnak néhány olyan szakembert, aki hajlandó iparigazolványt váltani. — A megfelelő utánpótlás biztosításához, a szolgáltatás színvonalának emeléséhez szükséges a felvilágosítás. Milyen tájékoztató és nevelömunkát végez a KIOSZ? — Tájékoztató munkánk több irányú. Előadásokat rendezünk időszerű kérdésekről. A TIT, amellyel szerződést kötöttünk, rendszeresen tart előadásokat ■ társadalmi és tudományos témakörökből. Az idén vezettük be a KlOSZ-akadé- miát. Ezeken neves tudósok és közéleti vezetők beszélnek a hallgatók választottá témákról. Somogybán ez év első két hónapjában 16 propaganda-, 12 TIT-előadás és 3 KIOSZ-aka- démiai foglalkozás volt. Ezeken több mint hatszázan vettek részt. Neveljük a fiatalokat is. A megyében jelenleg 499 a magánkisipari tanulók száma. Szakmai fejlődésüket nagyban előmozdították az ez év januárjában megtartott időszaki vizsgák. "\ — Részt vesznek-e a kisiparosok társadalmi munkában? Mi a véleménye a kisiparosok megbecsüléséről? — A kisiparosok az utóbbi négy évben több mint 35 000 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. A Hazafias Népfrontban, szervezetünkben is országosan 4000 lelkes kisiparos aktíva dolgozik. Somogybán 180 faluösszekötő fejt ki igen hasznos munkát. A társadalmi vezetőségek választott tagjainak' száma 140. A különféle bizottságokban 200 aktíva tevékenykedik. 87 kisiparos tagja a tanácsoknak, és 40 kisiparost választottak be az új népfrontbizottságokba. Kisiparosaink megbecsülését nemcsak ezek a közfunkciók fejezik ki, hanem a kitüntetések is. Országosan az utóbbi években 14 kisiparos kapott kormány-, 132 miniszteri kitüntetést. 382-en »Az ipar kiváló mestere«, 379-en pedig »A szakma kiváló iparosa« oklevelet kapták meg a megyei tanácsoktól. Kisiparosaink örülnek a megbecsülésnek. Legtöbbjük igyekszik becsületes, jó munkát végezni. Sokan külföldön Is elismerést vívtak ki gyakran meglepően jó, ötletes, s tegyük hozzá, igen fontos munkájukkal. Ügy érezzük, séges és hosszadalmas munkát hagyhatnak el, a kapálást. A szőlő vegyszerezését ezekben a napokban mintegy 800 holdon végzik el. A gyümölcsösben befejeződött a fák mészkénleves permetezése. A kajszibarackosokban már piros * bimbós rügyek jelzik, hogy pár nap múlva a fák lombjai felöltik sokszínű ruhájukat, virágba borulnak. hogy az idén ismét helytállnak a kisiparosok. Bízunk abban, hogy Somogy megyében is eredményesen fejezik be hz évet. Hisszük, hogy nemcsak j a lakosság igényeit elégítik ki, hanem mind többen termelnek exportra is. Ugyanis az utób-j bira az eddiginél is jobban) van lehetőség. Ha e lehetőséj geket kihasználják a somogyi kisiparosok, maguknak is, az országnak is használnak. Megyeszerte lezajlottak a termelőszövetkezeti tervismertető közgyűlések. Mind a 240 közös gazdaságban elkészítették és jóváhagyták az idei költségvetést. Elhatározták, hogy miből mennyit termelnek, és melyik üzemágban kívánják a legtöbb bevételt elérni. Több mint másfél milliárd forint évi bevételt terveztek a megye tsz-ei. A növénytermesztésből több mint félmil- liárd, az állattenyésztésből csaknem félmilliárd forintot várnak. Figyelembe véve a tervezett kiadásokat, 570 millió forintra rúg a tagok között kiosztandó részesedés és földjáradék összege. Ebből mintegy negyedmilliárd forintot természetben kapnak meg a gazdák, a többit pénzben adják ki nekik. A tagok közösből származó jövedelme várhatóan több lesz félmilliárd forintnál, s meghaladja a múlt évit. A termelőszövetkezetek idei terve az eddiginél jóval nagyobb arányú premizálást irányoz elő. Ez azt bizonyítja, hogy egyre népszerűbbé, kedveltebbé válnak az ösztönző módszerek. Jellemző például, hogy amíg 1962-ben kereken tizenegy- millió, egy évvel később pedig tizenötmillió forint volt a prémium, ezzel szemben erMegyénkben nem olyanok a takarmányhozamok, mint amilyeneket az állattenyésztés megkövetel. Ezért fő gondunk, kivált most, a vetés előtt, hogy úgy készítsük elő, úgy végezzük egész évben az abraktermeléssel kapcsolatos munkákat, hogy megszűnjön a takarmányszűke. A tabi járásban tapasztaltak alapján nézzük meg, hogyan emelhetők a hozamok. Ebben a járásban is évről évre gondot okoz az abrakhiány. Míg két évvel ezelőtt 90 vagonnal termett kevesebb re az évre majdnem 24 millió forintyi osztást terveztek ezen a címen. Ennek zömét természetben kapják meg a szövetkezeti gazdák. Ha elérik a tervezett jövedelmet, több jut a dolgozó tagoknak, családoknak is, mint tavaly. Ennek' minden föltétele megvan, hiszen valamennyi eshetőségre számítva készítették el tervüket a tsz-ek. A még korszerűbb mezőgazdálkodást, az eredmények fokozását mozdítják elő az idei beruházások is. Törődni kell azzal, hogy a számításba vett létesítmények elkészüljenek, hogy a vásárlásokat lebonyolítsák. Mindez ne húzódjon át a következő évre. Mintegy 86 millió forint költséggel épületeket emelnek, 81 millióért új, 14 millióért pedig használt gépeket vesznek szövetkezetein^ az idén. Szőlő és gyümölcsös telepítésére több mint 22 millió forintot fordítanak. Az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben számottevő 'összeget, több mint harmincöt és fél millió forintot költenek a szántóföldek, a rétek és a legelők termőképességének fokozására. Ennyi pénzt érré a célra még sohasem fordítottak megyénk közös gazdaságai. H .F. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket és ácsokat vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1.* utca 57. szám; a siófoki fő-építésvezetőségen, Siófok, Fő ntca 222. és az építkezéseken. (72361) Megkezdődött a szőlő vegyszeres „kapálása" Balatonbogláron Sz. N. VÁSÁR VOLT TABON . . . de nem akármilyen! Malacvásár! Kora hajnalban a környező községekből szekérkaravánok indultak a járási székhelyre. Nagy volt a kínálat, de ennél is nagyobb a kereslet. Embergyűrü fogta körül a sivalkodó malacokkal megrakott szekereket. — Ebből lesz zsíros hízó a télre ... — mondja Nagy István, aki Bábonymegyerből jött a tabi malacvásárra. S, mert úgy illik, alkudoznak is, aztán kézfogással pecsételik meg a vásárt. Az áldomás . .. ? Biztosan volt az is, de jobb, ha erről nincs kép az újságban; tudniillik az asszony . .. A tavalyinál több jövedelmet, nagyobb részesedést terveztek termelőszövetkezeteink Elkészült a megyei tervösszesítő a kelleténél, a múlt évben, illetve az idei tavaszon 215 vagon abrakhiánnyal számolnak. Tavaly átlag mindössze 13,5 mázsa átlagtermést értek el a járásban. Ez a helyzet tarthatatlan. A járás talajadottságai kiválóan alkalmasak a kukoricatermelésre. Itt régen is az állatenyésztés és az abraktermelés dominált. Az éghajlati és csapadékviszonyok ugyancsak megfelelőek. A pillangósok aránya kedvező, van lehetőség a zöld- trágyázásra, tehát biztosíthatják a kívánt talajerőt a gazdaságok. Az igaz, hogy helyenként, mint például Kapo- lyon — régi mulasztásokból eredően — nem könnyű a talajerő pótlása, de ez nem olyan nehézség, amit — bár áldozatvállalással — ne lehetne megszüntetni. A szervezésen, az irányításon, a munkafolyamatok végzésén áll vagy bukik, hogy milyen termést takarítanak be az ősszel a termelőszövetkezetek. A kukorica nem nélkülözheti a mélyebb talajműveÍ ést, a mélyszántást. Az idén iszi mélyszántásba kerül ennek a fontos abraknövénynek legnagyobb része. Ugyanilyen flontos a termőtalaj trágyázása. Bár a régi közhiedelem c zt tartotta, hogy a kukorica i fénytelen növény, korántsem mintegy, hogy mennyi szerves é s műtrágyát kapnak a táblák. A bonnyaiak például maguk is tapasztalták, hogy mennyire helytelen mindig a kukoricának hagyni a legsoványabb földet. Kivált azok a területek nem nélkülözhetik a műtrágyát, ahol a kukorica után kukorica kerül. Azt is figyelyembe kell venniük a tsz-eknek, hogy 150 kiló vegyes műtrágyánál kevesebbet nem érdemes kiszórni. Tudni kell, hogy milyen talajerőben van a föld, ezért igen fontos, hogy minden gazdaságban pontosan vezessék a tábla- törzskönyvet. Melyek azok a tennivalók, amelyeket minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül elvégezhetnek a gazdaságok a hozamok emeléséért? A kukoricavetés küszöbén vagyunk, s ezért most a leglényegesebb — ahogy a Tabon rendezett járási tanácskozáson Molnár Imre megyei főagro- nómus és Stágli Lajos karádi agronómus hangsúlyozta — idejében, - lehetőleg április végéig földbe rakni a kukoricát. A vetés ideje, a fejlődés első szakasza döntő hatású a növény egész életére! Ezért — a tanácskozáson a nagyberé- nyiek hívták fel a figyelmet rá — a hat-kilenc centiméteres vetési mélység megtartását szinte követelményként kell tekinteni minden szövetkezeti vezetőnek. A hibrid kukorica úgy ad jó termést, ha nagyobb a tőszám. A tabi járásban — a talajadottságoktól függően — a 18—24 ezres tőszám a kívánatos. Nemcsak a szövetkezeti vezetőknek kell tisztán látniuk a növénysűrűség jelentőségét, hanem azoknak is, akik az ápolási munkákat végzik. Ezért van szükség egyetértésre, felvilágosító munkára. A gondos vegyszerezés, a kellő időben végzett növényápolás, a kapálás mindenki által tudott, ismert feladat. A tabi járásban a gépesítés viszonylag jó, megvan a lehetősége annak, hogy ne késsenek a munkával. A tavalyinál csaknem 200 holddal nagyobb területen, 7229 holdon termelnek kukoricát a járásban az idén. Nem elérhetetlen cél, amit erre az évre például a karádiak is maguk elé tűztek: májusi mor- zsoltban számítva átlag 17 mázsa kukoricát akarnak betakarítani. Ahogy ezen a tanácskozáson kiderült, a szövetkezetek vezetői érzik: a fejlődés szükségszerű követelménye az abraktermés növelése. Vörös Márta 1300000 forintos bútorforgalom (Tudósítónktól.) Az igali földművesszövetkezet boltjaiban az első negyedévben 6 014 000 forint értékű áru talált gazdára. Bútorból 1 300 000 forintot forgalmaztak. Kiskereskedelmi tervét 100,2 százalékra teljesítette a szövetkezet. Az év első három hónapjában 934 000 forint értékű ételt'és italt fogyasztottak az igali fmsz-hez tartozó tizenkét italboltban. Teljesítették felvásárlási tervüket is, hiszen a háztáji gazdaságok szinte ontják az ájut. Igáiban pl. naponta tízezer darab tojást vásárolnak fel. A szövetkezet permetezőbrigádja három községben kezdte meg a munkát. Bevezették a magasnyomású permetezőgépek kölcsönzését. A háziasszonyok örömére bővül a szolgáltatás. Több háztartási gépet vásárolt a szövetkezet. Az igali meleg vizű fürdő ellátásának biztosítására újabb két pavilont szereztek be. ezenkívül húsz asztallal é- nyolcvan székkel bővítik a berendezést. A strandon bazárt nyitnak. Egyre több a primőr a piacon (Tudósítónktól.) A tegnapi piacot sok áru és közepes kereslet jellemezte. A spenót, a sóska, a zöldhagyma mellett egy-két he?yen hónapos retket is lehetett kapni. Különösen sok primőrt hoztak fel a termelő- szövetkezetek. A somogygesztiek pavilonjában több mint 100 kg spenót, a kaposvári Latinka Tsz elárusítóhelyén pedig 300 csomó zöldhagyma fogyott el. A spenót ára kilónként 2 forinttal, a zöldhagyma pedig csomónként 20—30 fillérrel volt olcsóbb, mint a múlt héten. Egy-két ár: tojás 1,20—1,30, spenót 3, sóska 6, zöldhagyma 0,70 —1,—, bab 6,50—9,—, alma 4—9 forint. Nagyon keresték a vevők az élő baromfit, azonban egyik standon sem volt. Több éves törlesztésre 7 hónapos vemhes üszőt ad az Állatforgalmi Vállalat mindazoknak a termelőknek akik a megkötött megállapodás alapján i vállalják az üsző árának az első j szaporulat értékéből való törlesztését. A megállapodás megköthető az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT körzeti felvásárlóinál. (3110)
