Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
ŰTRA KÉSZ A TÜNDE Í2MP METGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE) TANACS LfPJ A Emeletráépítés huzavonával Számítások szerint olyan hatvan lakást kellene készíteni Kaposváron emeletráépítéssel. Az Országos Takarékpénztár Somogy megyei fiókja már nemegyszer megerősítette, hogy elegendő pénz áll rendelkezésükre; igénylőben sem volna hiány, hiszen háromszáz körül jár azoknak száma, akik hajlandók lennének részt venni egy ilyen építkezésben. Mégsem megy az emeletráépítés. Talán ebben az évben hozzálátnak a munkához a Kossuth Lajos u. 13. szám alatt, és hat lakást építenek. De nagyon sok embernek okozott álmatlan éjszakát, míg idáig eljutottak. A városi tanács már 1962-re tervezte az emeletráépítést, ez azonban — ma már kideríthetetlen okok miatt — 1963-ra húzódott. 1963. július 9-én az Ingatlankezelő Vállalat meg is kapta az építési engedélyt erre a hat lakásra, akkor azonban a Kossuth Lajos utca 13. sz. ház emeletráépítését törölték a címjegyzékből, mert — és itt idézzük az IKV levelét —: »...a tervezett emeletráépítés kivitelezését a bentlakók ideiglenes kitelepítéséhez szükséges lakások hiányában folyó évben megkezdeni nem lehet. Ezen létesítményt az 1964. évi címjegyzékterveze- tünkbe beállítjuk.« A városi tanács vb ezt jóváhagyta, és az 1964. évi címjegyzékbe ismét fölvette a Kossuth Lajos utca 13-at 10-es sorszám alatt A vb 1964. január D-i ülésén hozott egyik határozatában intézkedett, hogy 400 000 forintot kell biztosítani a Kossuth Lajos utca 13. számú ház emeletráépítésére. (Ugyancsak szerepel a címjegyzékben a Május 1. utca 12. is 500 000 forintos költséggel, de erre sem fedezet, sem építőipari kapacitás nincs.) Igen ám, de hiába volt a városi tanács vb határozata, ha a megyei tanács építési osztályán elakadt az ügy! A tervezet nem jutott el a minisztériumig. Az építési oszcaiy később az IKV-ra és a városi tanácsra próbálta hárítani a felelősséget, figyelmen kívül hagyva, hogy ennek a háznak az emeletráépítése immár harmadik éve szerepel a tervezetben. Csak hosszas utánjárással sikerült rendezni a dolgot, s végre az Ingatlankezelő Vállalat elküldhette a szerződést a Tanácsi Építőipari Vállalatnak. Megkezdődhet tehát a munka, ha nem szól közbe megint az ideiglenes cserelakások hiánya. Az ÉM külön engedélyével a Berzsenyi utcában építenek ugyan tizenhat átmeneti lakást, de ezeknek a lakásoknak tulajdonosait már kijelölték: az építendő autóbusz-pályaudvar környékéről elköltöző családok kapnák meg, míg állandó otthont nem tudnak adni nekik. A Szántó Imre utcai cserelakásokba az észak- nyugati városrészről elhelyezendő emberek kerülnek, vagyis a kör újra bezárult. Nem kellene pontot tenni ennek az évek óta tartó huzavonának a végére? P. Gy. 570 000 üveg sör havonta — Eredményesen kezdtük az évet — mondotta Kórpos Tibor, a Magyar Országos Söripari Vállalat siófoki telepének vezetője. — Fejtési és értékesítési tervünket az első negyedben 36—36 hektoliterrel teljesítettük túl. A siófoki telep Somogy, Veszprém és Fejér megye 52 községének 300 vendéglőjébe, élelmiszerboltjába szállít sört. Az idén már április közepén megkezdik a másfél, illetve a két műszakos sorfejtést. Nagy gondot okoz, hogy télen csak kevés munkást foglalkoztathatnak, s az automata gépsor nincs kellően kihasználva. Amíg nyáron ugyanis 2500—2600 hektoliter — 570 000 üveg —, télen mindösz- sze 800 hektoliter sört fejtenek havonta. Emiatt nem tudnak kialakítani megfelelő törzsgárdát. Pedig némi területátrendezéssel megoldhatnák, hogy télen is kihasználják az automata palackozóberendezést, s ne 800, hanem 2500—2600 hektoliter sört fejtsenek. Így a siófoki telep télen is adhatna állandó munkát dolgozóinak. A bogiári kikötőben utasokra vár a Tünde motoros hajó. Még nem rohanják meg az emberek, de már járja a vizet. Néhány kiránduló- vagy egy-cgy turistacsoporttal indul el, de ahogy melegszik az idő, egyre többen kívánkoznak ki a vízre. Gyermekek életveszélyben A mikei iskola kertjében készült felvételünk. A gyerekek a gyakorlati foglalkozásokon a gyümölcsfákat ápolják. Munkájuk nyomán tiszta, rendezett az iskola udvara kertje. A j* v$y í ■: -j' ■>,::> X: í... í nt ><: Két napos továbbképzésen vesznek részt április második felében megyénk főhivatású népművelői. A továbbképzésen a Művelődésügyi Minisztérium munkatársai »A múzeumi munka helye és szerepe a népművelésben« témáról tartanak előadást A KADARKÚTI TÖRTÉNETÍRÓK Évekkel ezelőtt alakult egy munkaközösség Kadarkúton. Mindössze három tagja van: dr. Bállá Pál, Mózner László és Répái Lajos, őket nemcsak községük jelene és jövője érdekli, hanem a múltja is. Azon fáradoznak, hogy minél többet tudjanak meg, kutassanak fel Kadarkút és környékének történetéről. Répái Lajosnak már nagy sikerej voltak: a gyűjteményéből rendezett pénztörténeti kiállításnak az egész országban^ nagy visszhangja támadt. — Ha az összes adatot feldolgoztuk, összeállítottuk, elkészítettük munkánkat, szeretnénk megismertetni környékünk lakóival. Hisz természetes, hogy az ember minél többet akar tudni arról a helyről, ahol leéli életét — mondja dr. Bállá. 1963 novemberében kezdték el a történetírást. A XIV. századtól évszámonként vezetik a följegyzést. Jelenleg az 1757. esztendőnél tartanak. Három részben dolgozzák fel az anyagot: az őskortól 1863-ig, 1863-tól a felszabadulásig és a felszabadulástól napjainkig. A kadarkútiak érdeklődéssel figyelik búvárkodásukat. Legalább hat vagy hét ember hívta föl figyelmemet a kis csoportra: beszélt róluk Marton Péter, az iskola egyik tanára; Bertalan Sarolta, a presszós lány pedig büszkén említette, hogy az eddigi eredményeket mind ismeri, mert egy alkalommal dr. Bállá felolvasta neki a kéziratot. Mi mindent rejtenek az oldalak? Sok-sok olyan adatot, amely bizonyára meglepetést okoz. Mert ki gondolná, hogy Hedrehely valamikor város volt? 1440-ben városjogot nyert. 1443-ban Kadarkút is város lett. Kálmáncsa szintén, itt lelkészképző főiskola is működött. — A Nemzeti Múzeumban olvastam egy Hunyadi-ado- mánylevelet, amelyben Hedrehely várost a hozzátartozó uradalmakkal Berekfalvi Zo- pa Péternek és Emekei Istvánnak adja »a háborúban hullajtott vérükért« — mondja dr. Bállá. Kadarkút nevével 1266-ban egy pápai oklevélben találkoztak először, ahol Kadark nevű községként a tihanyi apátság birtokai között említik. A különféle okmányokon változik a név. Volt Kadarcuta, Kadar- cuh stb. Gara nádor egy perlevélben említi először a mai nevén. Bállá dr. elmondja, hogy főként Mózner Lászlónak köszönhető a sok dokumentum összegyűjtése. Végigjárta az ország múzeumait, levéltárait, másolatokat, fényképfölvételeket készített. Sok érdekesség akad ezek között is. Például az egyik írás említi, hogy 1554-ben Kadarkúton és Hed- rehelyen hét-hét ház volt, Kálmáncsa viszont valóságos metropolisnak számított százti- zenkét házával. Egy 1726-beli kimutatás arról beszél, hogy ki kinek adósa a községben. Nagy kedvvel, szeretettel dolgoznak Bállá doktorék. Amikor nehézségeikről kérdezem, csöndesen válaszol: — Akad ... Nincs írógépünk, egy-egy órára tudunk csak in- nen-onnan kölcsönkérni... — Segítséget, támogatást kapnak-e? — Igen. A honismereti szakkörök megyei vezetői — főként Verstroh János — támogatnak bennünket. A művelődésügyi osztály sem feledkezik meg rólunk. Egy termet is kaptunk a művelődési házban. Tiszteletreméltó, szép munkát végeznek a kadarkúti történetírók. Példájuknak bizonyára lesznek követői másutt is. S. M. Ahogy megenyhült az időjárás, benépesültek az utcák játszadozó, labdázó, kerékpározó gyerekekkel. Nemegyszer csak a gépjárművezető lélekjelene- te hárítja el a súlyos balesetet. Az utcán játszadozó gyermekek állandó életveszélyben vannak. „Anyukám megengedte...” Alig éri föl a kerékpárt, de már megszokottan játszadozik, hajt át vele egyik oldalról a másikra Kelevízen a hatéves P. Józsika. — Anyukád tudja? — Igen, bácsi... 6 engedte meg... Az úttesten gépkocsik suhannak el. S ha a fiúcska hirtelen át akar hajtani előttük, ki felel, ha baleset történik? „Tanultuk, tudjuk is...” A tehergépkocsi hosszan dudál, de a három kislány ügyet sem vet rá. Nyugodtan hajtják kerékpárjukat, de nem egymás mögött, mint a KRESZ előírja, hanem egymás mellett. R. Margit halad legbelül, ő a legidősebb, nyolcadikba jár Ba- latonkeresztúron. — Nem tudjátok, hogyan kell kerékpárral közlekedni? — De igen, tanultuk az iskolában, tudjuk is ... Mégsem aszerint cselekszenek, pedig naponta jó néhány kilométert kerekeznek a hetes főútvonalon, ahol máris nagy a forgalom. Többet kellene a diákokkal a közlekedési szabályokról beszélgetni, mert hasonlót látni a megye majd minden olyan községében, ahonnan messze mennek a tanulók iskolába. És főleg a pedagógusoknak kellene példát mutatniuk. Nem úgy, mint T. D. böhönyei tanító, akit figyelmeztetni kellett, hogy az úttestnek ne a közepén, hanem a szélén kerékpározzon. Ketten-hárman egy kerékpáron Esik az eső, csúszós az úttest. Balatonlellén kerékpárral viszi óvodába hatéves kislányát Gréczi Józsefné. A gyermek a csomagtartón ül, lábának nincs támasztéka, a levegőben kalimpál. — Az ilyen biciklizés köny- nyen balesettel végződhet — mondjuk az anyának. — Tudom, felelőtlenség ... Többet nem teszem — válaszol. Siófok előtt egy alaposan megrakott kerékpárra akadunk. A Zamárdi-Tóközpusz- tán lakó 13 éves K. Ilona viszi haza öccsét, a 7 éves Sándort és a fiú barátját, az ugyancsak 7 éves Sz. Ferencet. Az egyik a vázon, a másik a csomagtartón ül. A kislány még nem tudja, hogyan kell közúton közlekedni, erről még nem volt szó az iskolában. Pedig mint a példa mutatja, nem ártana beszélgetni róla. Siófokon egymást érik a járművek. A gépkocsik sokaságában egy apró szőke kislány ügyeskedik kerékpárjával. A kormányon nylonhálóban mesekönyv. — A könyvtárba megyek cserélni, a nagypapa elengedett — mondja. G. Erzsiké kilencéves. Vajon mit szólt volna a nagyapa, ha unokáját baleset éri? • • * Egyetlen nap alatt tapasztaltuk mindezt a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársaival. Rengeteg az úttesten játszadozó, kerékpározó, állandóan életveszélyben levő gyermek. És rengeteg a felelőtlen szülő, aki ezt megengedi. Sz. L. Közlekedési balesetek Látrány és Szöllősgyörök között, az öreghegyi dűlőúton figyelmetlenül vezette a látrá- nyi Alkotmány Tsz traktorát Baumann János. A laza, homokos partoldalon gépe lejtőre szaladt, feldőlt, és a vezető alája került. Baumann a helyszínen meghalt. Somogybabodon egy szarvas kisebb kárt okozott az AB 46-89 rendszámú gépkocsiban. Az állat az autó elé ugrott. Szerencsére a vezető idejében fékezett, s így a járműben csak kisebb kár keletkezett. Az összeütközés következtében a szarvas egyik agancsa letörött Pünkösdi János (Kaposvár, Katona József utca 5. szám alatti lakos) a megengedettnél gyorsabban vezette motorkerékpárját, s Kaposváron, a Füredi utcában elütötte az úttest szélén szabályosan haladó Molnár Vajda László katonát. Molnár Vajda életveszélyes, a motor vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett. Pünkösdi ellen bűnvádi eljárás indult. Ittasan, kivilágítatlan kerékpáron, szabálytalanul közlekedett Orsós Pál nagybajomi lakos, és a 65-ös úton egy tehergépkocsi elütötte. Orsós 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Szabálysértési eljárás indul ellene. A megengedettnél gyorsabban vezette a HT 04-24 rendszámú tehergépkocsit Tóth Sándor, és Kaposváron, a 67-es úton elütötte a kerékpárral szabályosan közlekedő Buzsá- ki Ferencet és feleségét. Bu- zsáki könnyebb «°rüléseket szenvedett iMSO/ZOK A San Franciscó-i Sutter Streeten levő luxusbolt személyzete egyáltalán nem lepődik meg, ha a vevő így szól: »Bölénybőrből varrt mellényt szeretnék venni a kutyámnak.« Nem lepődik meg, hanem a legelőzéke- nyebben többféle szabású kulyadivatmellényt tesz a vevő elé. Ha jelen van a »kutyaúr« vagy a »kutyahölgy«, föl is próbáltatja a különleges kutyaszabók, illetve varrónők által alkotott divatújdonságokat. Az Egyesült Államokban tavaly 3 milliárd dollárt költöttek a kutyák élelmezésére és kozmetikájára. Washingtonban külön kutyakozmetikai szalon működik, és egy-egy kutyaszépítés 15 kemény dollárba kerül. * * * Egy nyugatnémet író próbára akarta tenni a posta műveltségét, tudását és leleményességét. Húsz-egyné- hány levelet írt csupa világhíresség nevére és címére. A leveleknek több mint fele visszakerült a feladóhoz. A Hegel és Heinrich Heine címére küldött két levelet azzal juttatta vissza a posta a feladóhoz, hogy az említett »-személyek« ismeretlenek. Geothe sem kapta meg a címére küldött levelet, a posta ugyancsak »ismeretlen« jelzéssel származtatta vissza a feladóhoz. Mendelssohnról azt állította a nyugatnémet posta, hogy »elutazott«, ugyanígy járt a Bachnak küldött levél is. A hét legféitékenyebb vicce — A feleségem nagyon féltékeny — kesereg a barátom. — Most, huszonöt évi házasság után? — csodálkozom. — Mivel adja tanújelét e féltékenységnek? — Reggelente mindig olyankor nyit be a szobámba, amikor éppen valami csinos, fiatal lányról álmodom. * * • Brendan Behan tréfái A most elhunyt nagy ír dramaturgról jegyezték föl az alábbi tréfákat: 1. Amikor még élete virágjában volt, megtette, hogy bement egy bárba, megkopogtatta a cinkpultot, és nagy hangon kihirdette: — Brendan iszik, most mindenki iszik. Mikor aztán mindenki poharat ürített vele, némi aprópénzt dobott az asztalra, és így szólt: — Brendan fizet, most mindenki fizet. 2. Egy másik alkalommal megkérdezte a tulajdonost, hogy mennyivel tartozik. Mikor az megmondta a számla összegét, Behan így szólt: — Jól van, rendben van, írja fel az ablaküvegre. — Miért az ablaküvegre? — Mert azt időnként lemossák. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye) Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztés WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-IL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
