Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

SomogyiMéplap AZ MSÍZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA Koszorúzási ünnepségek hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján A Fehér ló, a revü és az operett N INCS NÉV a ClM Fö- de azért valamit mégis mon­T ZVr'T' „ „l~l,A_ -l _: l._ll _i_____ A z MSZMP megyei és váro- rosi bizottsága, a megyei és a városi tanács, valamint a tö­megszervezetek koszorúzási ünnepséget rendeztek hazánk felszabadulásának 19. évfordu­lóján. A szovjet hősök Szabadság parki emlékművénél katonai díszőrség sorakozott feL A zenekar eljátszotta a szovjet és a magyar himnuszt, majd megkezdődött a koszorú­zás. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága nevében Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagjai koszo­rúztak. A megyei és a városi tanács koszorúját Sási János, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese és dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke he­lyezte el a szobor talapzatán. A fegyveres testületek képvi­seletében dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Szabó József vezérőr­nagy, a magasabb egység pa­rancsnoka és Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka koszorúzott Koszo­rúztak a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak megyei szerveinek képviselőig több üzem és vállalat, valamint a lakóterületi pártszervezetek képviselői is. Sokan helyeztek el virágcsokrokat a szobor ta­lapzatára. A koszorúzások után el­hangzott az Lnternacionálé, majd a díszőrség díszmenetben elvonult az emlékmű előtt. Koszorúzási ünnepség volt a Keleti temetőben levő szovjet hősi emlékműnél is. Itt a Hús­ipari Vállalat, a Nagymalom, a Világítástechnikai Vállalat, a Vízkutató és Fúró Vállalat, a Május 1. utcai és a Vöröshad­sereg utcai általános iskolák pártszervezetei adóztak koszo­rúkkal és virággal az elesett hősök emlékének. Ünnepség a bolgár hősök emlékművénél Hazánk felszabadulásának tizenkilencedik évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendez- deztek Csurgón a népünk sza­badságáért elesett bolgár hő­sök emlékművénél. Az ünnep­ségen megjelent Kocsis László, a megyei pártbizottság tagja, az MB osztályvezetője és dr. Halász János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A Himnusz elhang­zása után Várhelyi Gyula, a Csurgói Községi Tanács vb-el- noke mondott emlékbeszédet. Ezután megkezdődött a koszo­rúzás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Gyorsítsák meg termelőszövetkezeteink az őszi kalászosok ápolását Gondos felkészülést kíván a vegyszerezés Döntő fontosságú tennivaló az őszi kalászosok tavaszi ápo­lása. Ennek a munkának jó vagy rossz elvégzése hatással lesz a hozamokra. Nem lehet mindegy termelőszövetkeze­teinknek, hogy mikor és ho­gyan végzik el a gabona ápo­lását. Vetéseink jók, szépen telel­tek. Molnár Imre megyei főag- ronómus szerint kiritkulás és felfagyás csak kisebb területe­ken van. Ahol ilyent tapasz­nak, ott azonnal hengerezni kell. A mostani hetek leglé­nyegesebb ápolási munkája a fejtrágyázás. Okulva a korábbi évek tapasztalataiból, az idén minden gazdaság, kellő időben megkapta a műtrágyát, tehát az első adandó alkalomkor hozzáláthattak szövetkezeteink a gabona fej trágyázásához. A legutóbbi jelentés szerint 97 400 holdon, a tervezett te­rületnek 86 százalékán végez­ték el a munkát. A marcali já­rás befejezte, a fonyódi és a nagyatádi járás 97, a kaposvá­ri járás 94, a barcsi járás pe­dig 90 százaléknál tart. Ahol még van hátra műtrá­gyázás, ott okvetlenül meg kell gyorsítani az ütemet. Az idő sürget. A szövetkezeteknek nem szabad szem elől tévesz­teniük, hogy nemcsak a meny- nyiség a fontos, hanem az is, hogy jó minőségben végezzék el a fej trágyázást. Az elővete- ményektől függően minden hold kenyérgabonának meg kell kapnia a 80—150 kiló mű­trágyát. A fej trágyázás meggyorsítá­sán kívül nagyon fontos felké­szülni a fogasolásra, illetve a küllös kapálásra és a vegysze­res gyomirtásra is. Különösen az utóbbi munka követel gon­dos előkészületeket. Megyénk több mint 50 000 hold kalászos dikonirtozását tűzte ki célul. Ezt valószínűleg rövid idő alatt kell elvégezni, akkor, ha megfelelő lesz a hőmérséklet, a gabona viszont még nem szökken szárba. Szükséges, hogy a dikonirtozás előtt min­denütt befejezzék a kukorica­földek hungazinozását. így a gépek felszabadulnak, és nem ütközik a két tennivaló. A tavalyi tapasztalatok alap­ján az idén nem négy-öt, ha­nem két-három gépből álló brigádokat szerveztek a me­gyében. Csak így lehet biztosí­tani a gépek kiszolgálásának műszaki föltételeit. Ahol nincs a gazdaságnak két-három saját gépe, ott a tsz-ek egymás kö­zött alakították ki a brigádo­kat, a megyében összesen har­mincötöt szerveztek. Ezek mintegy kilencven gazdaság­ban dolgoznak majd. A kenyérgabona átlagtermé­séről, az eddig végzett jó mun­ka eredményéről van szó. Dön­tő jelentőségű tehát, hogy gazdaságaink a legmegfelelőb­ben, o legjobb minőségben vé­gezzék el az őszi kalászosok ápolását. V. M Sok ezer kiránduló a Balatonon (Tudósítónktól.) A kettős ünnepen — a rossz időjárás ellenére is — igen so­kan kirándultak a Balatonra A siófoki szállodákban telt ház volt, és többen már a fi­zetővendég-szolgálatot is igénybe vették. Szombaton mintegy ezren vettek részt hajókiránduláson, és üzembe állításának első napján jelentős forgalmat bo­nyolított, le a nagy komp is. Az ünnep második napján ugyancsak népes volt a balato­ni országút. Megjelentek az el­ső külföldi rendszámú gépko­csik, és osztrák, német, angol, olasz meg cseh vendégek lá­togattak el a Balaton-part ne­vezetesebb kirándulóhelyeire. Kocsis László és dr. Halász Já­nos, a járási pártbizottság ne­vében Bertalan József járási első titkár, a járási tanács ne­vében Király Ferenc vb-elnök koszorúzott. Koszorúval rótták le kegyeletüket a bolgár hősök, iránt a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak, a csurgói vál­lalatok dolgozóinak, pártszer­vezeteinek képviselői is. Ezeken kívül megemlékező ünnepségeket rendeztek a pártszervezetek a megye köz­ségeiben levő szovjet és bolgár hősök sírjánál, emlékművénél LŐTT, nincs a plaká­ton és a műsorfüzetben sem. Ezt a darabot mintha nem szerezte volna senki rangos emberfia, csak úgy sokak közreműködésével összeállt. Figyeljük csak: Az eredeti vígjáték Blumenthal és Ka- delburg nevéhez fűződik. Eb­ből írt a daljáték igényével valami mást Hans Müller, amit aztán Stella Adorján le­fordított, Kardos György át­dolgozott, és Harmáth Jmre verseket írt hozzá. A zene­szerzői »munkaközösség« a következő: Ralph Benatzky, Bruno Granichständen, Robert Stolz és Robert Gilbert, va­lamint Várkonyi Sándor, aki mindezt átdolgozta. A nevek felsorolásával nem azért köt­jük le az olvasó figyelmét, mintha közülük bármelyik is fémjelezné színházunk leg­utóbbi bemutatóját. Arra azonban némi magyarázatot ad, hogy miért hagytuk el elégedetlenül, válasz nélkül maradt kérdésekkel telten színházunk nézőterét. A legjobb szándék, a szín­pad szeretete önmagában nem teszi lehetővé, hogy A fehér ló előadása után — néhány szöveges részlettől eltekintve — bármit is az alkotók és a színpad művészeinek javára írjon a kritika. Pedig szenve­déllyel kutatja a részleteket, az előadás összetevőit: a mű­fajt, a történetet, a rendezést, a zenét, a színészi és a zenei produkciót, hogy pozitívumot s mentséget találjon valahol. Eredménytelen próbálkozás. A MŰFAJ — EGYVE- LEG. Nem vígjáték, nem operett és nem revü, ha­nem revüoperett, mivel a mű sehova sem sorolható, Szépen fejesedik a saláta az öregiaki Kertészeti Tsz-ben. A húszezer tő salátából már szállítanak a MEK-nek. Megtartották a kulturális szemle első járási bemutatóját Zsúfolt nézőtér előtt zajlott le vasárnap délután a Latinka kulturális szemle első járási bemutatója a balatonboglári művelődési házban. A fonyódi járás legjobb művészeti együt­teseinek és szólistáinak szem­léjét tapasztalatcsere céljából megtekintették a járások ve­zető népművelői, és megjelent a bemutatón a megyei tanács több vezetője is. A műsor lebonyolítása gon­dos, alapos szervező munkát tükrözött, a műsorszámok igé­nyességről, szigorú válogatás­ról tanúskodtak, örömmel lát­tunk és hallottunk néhány új törekvést (népi hangvételű életképek, modern tánczene), de hiányérzetünk támadt az irodalmi színpadok távolmara­dása miatt. Több igen figye­lemreméltó produkciót is lát­hatott a közönség. Ezek közül a bíráló bizottság »kiváló«-ra minősítette a többi között a fonyódi gimnázium kórusának, a fonyódi fmsz vegyes kará­nak, a szöllőskislaki népi együttesnek és a balatonboglá­ri ktsz vegyeskarának a telje­sítményét. Ugyancsak »kiváló« minősítést kapott Tabi László »Sportol az asszony« című víg­játékának bemutatott részle­téért a lengyeltóti művelődési otthon színjátszó csoportja, Tengerihántás című táncjáté­káért a buzsáki népi együttes és táncdalokból összeállított műsoráért a fonyódi gimná­zium tánczenekara. A járási bemutató után a Népművelési Tanácsadó szak­bizottságainak képviselői mű­vészeti áganként elmélyült szakmai értékelést tartottak a műkedvelő művészeti csopor­tok vezetői részére. dani kell róla. Igaz, hogy a mai operett revüszerű eleme­ket tartalmaz, csakhogy A Fehér ló nem mai. Igaz, hogy a revü látványos rendezés (fény, díszlet, jelmez, ének és tánc) káprázatos kavalkádja, csakhogy ezt nehéz egyértel­műen elmondani a mi elő­adásunkra. Történet nincs, azaz van egy kevéske, mely a revühöz sok, az operetthez kevés, bárgyúságával azon­ban nagyon »stílusos«. A rendezésnek tehát — Sándor János és Bagó László munkája — nehéz dolga lehe­tett, noha úgy tett, mintha színpadra teremthetne vala­mi érdemlegesset ebből a zi­lált és szétfolyó alapanyagból. Nem sikerült. S ha bírálat il­leti a rendezést, akkor első­sorban azért, mert vállalko­zott A Fehér ló bemutatására. Csupán szórakoztatás lehetett a cél, az előadás azonban unalmas és egyhangú. A rit­musra, lendületre törekvést maga a darab fékezi, s vala­miféle stílusról, egységről be­szélni sem lehet. A rendezői koncepcip azonban más ol­dalról is* vitatható, különösen egyes figurák felfogásában és színpadra állításában. Nem tudni, ki a »szerző«, aki meg­spékelte a darabot magyar vonatkozású részletekkel, ezek nagyon elhibázottak. (Többek között Ferenc József néhány szövegrészére, Sigismund han­gulatosan induló, később azon­ban rendkívül szerencsétlen és apolitikus monológjára gondolunk.) Logikát termé­szetesen nem illik számon kérni, mégis érthetetlen, hogy a különben leghatásosabb — afrikai hangulatot teremtő — tánckompozíció hogy került a tehénistállóba. (Ezen a szal­maboglya sem segített.) El kell marasztalnunk a rende­zést a darab ízléstelenség ha­tárát súroló, sikamlós humo­ráért is, olcsó eszköz ez még egy revüoperettben is. A jel­mezek (Bata Ibolya) valóban elhitetik, hogy élt a rende­zőkben igazi revüre törekvés, ez azonban ugyanúgy kevés volt, mint Rimóczy Viola né­hol nagyon ötletes, másutt szegényes és nagyon is kifogá­solható színvonalon bemuta­tott táncai. Csinády István jelzéses, modern színpadké­pe hangulatos, jó, bár in­kább vígjátékhoz illő. A. re­vü többet kíván, s nem ugyanazt három felvonáson át. A ZENE négy komponis- ta műve, operett és néhány sláger, összhang azon­ban itt sincs, a számok in­kább önálló betétekként fog­hatók fel. Egyéni hangról, új­ról ábrándoztunk, s a zene behízelgő »dallamgazdagsága« ehelyett kissé szemérmetlenül idézi operettkomponistáink legjobbjait. Az ilyen »emlé­keztető« dalokat dzsesszát- iratban se szívesen hallunk viszont, azonos műfajban még kevésbé. Várkonyi Sándor szokásá­hoz híven színpad és énekes fölé emelte zenekarát. Az amúgy is haloványan szereplő énekesgárda és kórus ismét a semmibe vész. Hosszú éveken át nincs tehát erő és eszköz, amely e tekintetben jobb belátásra bírná a zenei irá­nyítást. A lehetőségekkel nem túl­ságosan kecsegtető főbb sze­repekkel Kiszely Tibor, Eger- váry Klári, Révész István, Korándy Dénes, Pálfy Aliz, Forgács Tibor, Kun Vilmos, Komlós István és Mészöly Júlia birkózott több-kevesebb sikerrel. Nem becsüljük le az előadásba fektetett sok mun­kát és energiát, sikerre azon­ban nem vezetett ez az erő­feszítés. A műsorfüzetben ezt olvas­hatja a néző: A Fehér ló el­jutott Palesztinába, Dél-Af- rikába, Brazíliába, Angliába, Franciaországba és az Egye­sült Államokba is ... De hogy hogyan került 1964-ben Kaposvárra és mi­ért, erre nincs magyarázat.. i Jávori Béla Ami biztos, az biztos A 24 éves Maryvonne Vi- vier úgy akarta megoldani élete nagy problémáját, hogy egyszerre két vőlegényt is kerített magának: az egyiket azért, hogy hozzá menjen, a másikat pedig azért, hogy a lakodalmi vigasság költsé­geit fedezze. A hoppon maradt vőle­gény azonban nagyon ízet­lennek találta a tréfát, és följelentette a találékony menyasszonyt. Maryvonne, minthogy más választása nem volt, meghökkentő nyíltsággal és jó adag arcát­lansággal be is vallott min­dent. Egyévi szigorú börtönbün­tetésre ítélték. A pórul járt vőlegény pedig menyasszony helyett 2000 frank kártérí­tést kapott. * * * Bemegy a skót a divatke­reskedésbe: — Hogy ez az ing? — ötven frank — feleli udvariasan a kereskedő. — Drága. — No, jó. Legyen har­minc ... — Drága. — Húsz frank? — Drága. x A kereskedő elveszíti ide­geit. — Itt van, fogja. Ingyen a magáé. A skót hidegvérűen. — Nem kell. Csak ha még egyet ad hozzá. ■ * * * A korzikaiak köztudomá­súan hallgatagok és állhata­tosak. Az ifjú korzikai a kö­vetkező szavakkal tér haza az érettségiről: — Apám, büszke lehetsz a fiadra! Négy órán át vallat­tak: nem szóltam egy szót sem. * * * A következő aranymondás egy párizsi első bálozó ajká­ról hangzott el: — A pénz nem minden. Vannak bundák és ékszerek is. Kiút, .. Egy ifjú kitárja savét is­merősének: — Rendkívül nehéz anyagi helyzetben vagyok, s csupán egyetlen kiút lehetséges: gazdagon nősülni. — Na és, mi ebben a ne­hézség? Gyorsan láss hozzá. — Nincs rá mód, mert a feleségem nem egyezik be­le. * * * Bizalomhiány Az egyik hölgy az ismerő­sének: — Körzeti orvosunk teme­tésére megyek. Meghalt, pe­dig még harmincéves sem volt. — Sohasem lenne bizal­mam olyan orvoshoz, aki ilyen fiatalon meghal. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nypmda- ipari Vállalat kaposvári üzemében, 1 Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents