Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

Csütörtök, 1964. április 30. 5 SOMOGYI NÉPLAP RZESTELENITE TÖRTÉNETE A KÖRHÄZBAN mindenfé­le gyógyszer átható szaga ter­jeng. Kitárul a kórterem ajta­ja. Egyszerre fordul valameny- nyi beteg arca a műtős felé. Betolja a fehér guruló ágyat és körülnéz. Elszorulnak a gyomrok. Megsűrűsödik a le­vegő. Vajon ki következik? Aztán az egyik sarokban ké­szülődni kezd egy idős ember. Fölfekszik az ágyra. Elindul­nak a műtő felé. Bent készülődnek az orvo­sok. Elhelyezik az öreget. Sze­mébe csillan a műtőlámpa fé­nye, és elrebegi azt a pár mon­datot, melyet évezredek óta minden beteg elmond: — Jaj, doktor úr, nagyon fog fájni? Ügy félek! Mlyen sokszor hangzott már el ez a mondat, s hála az or­vostudomány fejlődésének, napjainkban már egyre több­ször válaszolhat őszintén, iga­zat felelve az orvos: — Nem. Az emberi fájdalom ellen év­ezredes harc folyik. Korabeli metszetek, egykori mondák már az időszámításunk előtti századok fájdalomcsillapítási eljárásairól árulkodnak. KEZDETBEN nagyon pri­mitív módszerekkel próbálkoz­tak a ráolvasástól egészen az első tudományos alapot rejtő bájitalokig. De ez bizony édes­kevés volt a szenvedés ellen. Az ispotályok hangos jajokkal voltak tele. Egy-egy műtét szinte inkvizíciós kínokat je­lentett. Még rágondolni is rossz, hogyan amputáltak a csatatereken majd minden ér­zéstelenítés nélkül. Csak oly­kor, ha hozzájutottak, enyhí­tették jeges vízzel a fájdalma­kat. De az ember nem nyugo­dott bele a vereségbe. Kutatta a szert, amivel diadalmaskod­hat a kínok fölött. És elérkezett a forradalmi ugrás: 1846. október 16. A bosztoni állami kórház elő­adótermét zsúfolásig megtöl­tötték Európa híres orvostudo­rai. Morton doktor, a klinika fiatal kutatóorvosa bejelentet­te, hogy lábamputációt fog be­mutatni a fájdalom teljes ki­kapcsolásával. Hitetlenkedve, de bízva figyelték a kísérletet. Dr. Morton a terem közepén felállított műtőasztalhoz ment, és nagy nyugalommal egy ko­sárka vattára valami átlátszó folyadékot öntött. Ezt a beteg arcára helyezte, az egy kicsit kapkodta a fejét, de néhány perc múlva megnyugodott. El­aludt. Az operáció sikerült, a beteg egy csöpp fájdalmat sem érzett. Ez a nap volt az éteres altatás diadala! Hamar elterjedt ez a fájda­lomcsillapítás, s óriási jelentő­sége még abban is rejlik, hogy nagy lendületet adott a sebé­szet fejlődésének. Sajnos elég kellemetlen érzést kelt, míg a páciens elalszik, és nem ve­szélytelen túlzott adagolása sem. AZ ORVOSOK, vegyészek keresték, kutatták a tökélete­sebb szereket. A »kéjgázt« Crawford angol fogorvos fe­dezte föl. Vidám társaságban egy kísérletező vegyész kis FÖLVÉTELRE KERESÜNK dömper- és nehézgép­szerelőket, autó­villamossági szerelőket, hegesztőket, gépműhelyi segéd­munliásokat. idrntkezéa: Földmunkát Gépesítő Vállalat fő-építésvezetősége, Százhalombatta. (:-164) palackot szagoltatott meg tár­saival. Többen elszédültek, s kellemesen elzsibbadt ideg- rendszerük a szer illatától. Ek­kor vette észre Crawford, hogy barátja mámorosán á gáztól véletlenül a cigaretta parázsló végét vette a szájába, és fájdalom nélkül szívott egyet. Aztán még egyet. Ké­sőbb ő alkalmazta először nagy sikerrel foghúzásoknál. Csak évek múltán hódított teret a műtéteknél is. Eközben rohamos mértékben fejlődött a helyi érzéstelenítés. Ugyanis kisebb műtéteknél elegendőnek bizonyult csupán a beteg rész fájdalomérzését megszüntetni. Üjabb ugrást jelentett a vé­nán keresztül adagolt, altató­szérum. Óriási előnye, hogy minden kellemetlen érzést ki­küszöböl. Kellemes, zsibbadt álomba ejti a beteget. Viszont hátránya volt, hogy hosszabb altatásra alkalmatlannak mu­tatkozott, mert nagy adagban károsan gátolta a légzést, s csupán a fájdalmakat szüntet­te meg, de nem lazította fel az izomrendszert, s ez gátolta a művi beavatkozást. ÉS A HOSSZÚ KÍSÉRLE­TEK ebben a fiatalnak ne­vezhető tudományágban is eredményre vezettek. Ma már a modernül fölszerelt kórhá­zakban a kombinált érzéstele- nítőt alkalmazzák. Szérummal elaltatják a beteget, és az alta­tógép tervszerűen adagolt ke­verékével fenntartják ezt az állapotot, amíg szükséges. Gyors altatás, gyors, könnyű ébredés, minden utóhatás nél­kül. Magyarországon erre még sajnos nincs mindenhol lehe­tőség, de arra törekednek, hogy fokozatosan minden kórház­ban legyen speciális érzéstele­nítő szakorvos. Az orvosto­vábbképző intézet évenként 30—50 szakorvost ad a klini­káknak. Hisz a gyógyítás az orvosi munka célja, hogy el­űzze az emberi fájdalmakat. * * * A műtő ajtaja kinyílik. Be- áramlik az utcák fénye. Mély álomban vissza viszik az öre­get a kórterembe, s mosolyog­va ébred. Megsimogatja a fejét az or­vos, és így szól: — Ugye, nem is fájt, Józsi bácsi!... Regös István A KISBÍRÓ — A földművesszövetkezet értesíti a lakosságot... — ol­vassa a gépelt szöveget Pál Jó­zsef nagybajomi kisbíró. Hang­ját szárnyra kapja a szél, és körülhordozza a piactér kör­nyékén. Az emberek akaratla­nul is fölfigyelnek az erős férfihangra, aztán amikor vé­gére ér a szövegnek, néhányat üt még a dobon jelezve, hogy nincs több mondanivalója. — Tíz éve járom a falut — mondja. — Ide a piactérre azért jövök, mert sok ember van, többen hallják. — Milyen gyakran áll meg az utcákban? — A szabály szerint minden második villanyoszlopnál meg kellene állni, de akkor sosem érnék a végére. Három-négy­száz méterenként szoktam do­bolni. így is meghallja min­denki. Hetenként kétszer járja vé­gig az utcákat, egyik délután a falu felső végén, másnap meg az alsón. A dobolás mellett még két utcában ő látja el a kézbesítői teendőket is. A ta­nácselnök azt mondja, hogy összeszámolták, így is több mint százharminc helyen kell megállni neki. — Mikor legnehezebb a do­bolás? — Mindig. Télen hideg van, az ember hamar bereked, nyá­ron meg csak későn vagy ko­rán lehet menni, mert napköz­ben nincsenek otthon az erű- berek. A piactérről lassan széled a nép, a kisbíró is útnak indul. Fár perc múlva már a szom­széd utcából hallatszik a dob­pergés ... K. I. Ne áltassuk magunkat! Emelkedő színvonal, visszaeső tömegmozgalom — Tömeges távolmaradás — Fejlődő csoportok, „eltűnő“ kórusok JEGYZETEK A VÁROSI KULTURÁLIS SZEMLÉRŐL Kaposváron április 25-én, :. n »baton este rendezték meg a Latinka Sándor kulturális szemle városi művészeti bemu­tatóját.- » ... A müsorpoiitika mellett elsősorban a színvonal javítása a legfontosabb ... Na­gyobb súlyt kell helyezni a vá­ros műkedvelő művészeti tö­megmozgalmának fejlesztésére. Felelős: a művelődésügyi osz­tály, az SZMT, a KISZ ...« — határozta meg a szemle felada­tát az egységes megyei műve­lődési terv. A bemutató színvonala va­lóban magasabb volt, mint az egy évvel ezelőttié. Nagy kár azonban, hogy a színvonal emelkedése nem tükröz tö­megmozgalmat, csupán egy- egy csoport fejlődéséről ad számot. Ez a bemutató jobbá­ra két bázisintézmény, két kö­zépiskola és a BM-együttes szemléje, a »nagyágyúk« szem­léje volt, ti. a három körzeti bemutatón is ezek és csak ezek a csoportok képviselték a vá­ros műkedvelő művészetét. Nem volt miből válogatni... Jóllehet a megnyitóban arról hallottunk, hogy bár csökkent az együttesek száma, ezúttal a »legjobbak« szerepelnek... Időszerű volna már felhagy­ni a magunk áltatásával, és el­ismerni a valóságot: nincsenek már kevésbé jó és »legjobb« együttesek Kaposváron. Nagy- jában-egészében ez van... A városi bemutató alapján művé­szeti munka folyik az Ifjúsági Házban, két-három középisko­lánkban és egyetlen üzemben, a Pamut fonó-ipari Vállalat ka­posvári gyárában. S ezzel be is zárul a sor? Nos, nem egészen. Részt vett a szemlén az ÉDOSZ Művelődési Ház is Katona Bánk bánjából Tiborc pana­szával (2 szereplő!) — feltű­nően alacsony színvonalon, mi­után egy héttel azelőtt, a kör­zeti szemlén is — egy táncdal- énekes társaságában — csupán ez a jelenet képviselte az ÉDOSZ-hoz tartozó »területi« -művészeti munkát. Az ÉDOSZ tehát* részt vett a szemlén ... Távol maradt ellenben a La­tinka Művelődési Ház, a me­gyei kórház, az egészségügyi szakiskola, a TRANSZVILL, a ruhaüzem és a Finomechani- kai Vállalat, sőt néhány olyan együttesünk is, amelyet év köz- Ben többször láttunk, hallot­tunk szerepelni, például a köz- gazdasági technikum, a Vikár Béla Kórus, a tanítóképző. Kaposváron mintegy 80 KISZ-szervezet működik. Jog­gal kérdezhetjük: hol vannak ezek az alapszervezetek? Csak tájékozódásképpen egy össze­hasonlító adat: a szereplőknek és a 21 műsorszámnak több mint felét a középiskolák ad­ták a bemutatón. Az Ifjúsági Ház irodalmi színpadának túl­nyomó többsége középiskolás; a 7 versmondó közül 6 fiatal középiskolás, valamelyik iro­dalmi színpadunk tagja. Tehát olyan fiatalokról van szó, akiknek elsősorban iskolájuk­ban kell művészeti munkát vé­gezniük. Nincs helye a szépítgetésnek, nézzünk szembe a tényekkel! A kapott feladatot — a város Vállalat AGKOKEE bemutat*­magyar mezőgazdaságban Ma 10 órakor nyílik meg a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó terme Kaposvár, Ady Eridre utca 5. szám alatt. A bemutatóterem használatos korszerű technika megismertetésére szolgál. A vállalat tevékenységébe tartózó gép, fölszerelés, berendezés, műszer, tárolótartály, alkatrész, mű­trágya, növényvédő szer, csőváz, tetőszerkezet, len, kender, munkaruha, védőruha, lószerszám megrendelés a bemutatóteremben is feladható. A vállalat növényvédelmi szakfelügye.ője minden héten kedden és pénteken a bemutatóterem nyit­va tartási ideje alatt szaktanácsot ad műtrágyázás! és növényvédelmi ügyekben. A bemutatóterem nyitva tartási ideje: hétfőtől péntekig terjedő munkanapokon 8—12.30, 13.30—17 óráig, szombati na­pokon 8—13 óráig. Keresse föl az AGROKER bemutatótermét. Vegye igénybe az AGROKER tájékoztató szolgálatát. Forduljon szaktanácsért az AGROKER növényvédelmi felügyelőjéhez. (3181) AGROKER BEMUTATÓTERME, Kaposvár, Ady E. u. 5. Telefon: 23-95. művészeti tömegmozgalmának fejlesztését — nem oldottuk meg. Ha ellenkező látszatot keltenek is, ha rózsaszínű ké­pet festenek is a városi bemu­tató reprezentáns »legjobb« csoportjai, azért bajok vannak az egész kulturális szemle és művészeti munkánk eszmei céljainak megvalósítása kö­rül ... S ezért nemcsak a vá­rosi kulturális szemle gazdái, a városi KISZ-bizottság a fe­lelős. Felelősek mindazok a szervek, melyek közös felada­tul kapták a kulturális nevelő­munka irányítását, ám »nem az én asztalom« jelszóval olyan sikeresen megnyugtatták lel­kiismeretűket. Érlékelve a müssrszámokat a produkciók többségének szín­vonala elérte a városi bemu­tató rangját. Néhány együttes (pl. a Táncsics Gimnázium énekkara, a Pamutfonó-ipari Vállalat színjátszói, az Ifjúsá­gi Ház irodalmi színpada) ör­vendetes fejlődésről tanúsko­dott, másoknál sajnos az ellen­kezőjét tapasztaltuk. Két szín­játszó csoportot hallottunk. Az egyik, az Ifjúsági Házé, Baráth Endre Szaturnália című egy- felvonásosával jelentkezett. A kifejező színpadkép és a jel­mezek nem tudták kellőkép­pen ellensúlyozni az együttes . gyengeségeit:7! derntánc-bemutato a Pamut­beszédtechnikai a szövegből az első sorokban is keveset hallottunk. Mégis nagyon örültünk annak, hogj volt ilyen, hogy legalább egy munkásszínjátszókból álló cso­port működik, és — elvben — van lehetősége fejlődni. A Pa­mutfonó-ipari Vállalat színját­szó csoportjától Csizmarek Bá­rányfelhők című egyfelvonásos víg játékát láttuk. Az erőtlen befejezést leszámítva elfogad­ható produkciót nyújtott az együttes. Karakterszerepében kiemelkedett Szabados Antal sikeres alakításával. Irodalmi színpadaink közül sajnos mindössze kettőt hal­lottunk. A Táncsics Gimná­zium együttese kedvenc témá­jával, népballada-feldolgozás- sal szerepelt. Szívesen meg­hallgatjuk előadásukban nép- költészetünk gyöngyszemeit, a jövőben azonban szeretnénk mást is, mai életünk valóságál tükröző összeállítást is hallani tőlük a művészet e legkorsze­rűbb ágában. Az Ifjúsági Ház irodalmi színpadának műsora, a Gábor Andor szatirikus mű­veiből szerencsésen válogatott Panoptikum című összeállítás már többet mondott. Egy le­tűnt világ jellegzetes figurái — az ütődött kispolgár, a képmu­tató jótétlélek. a korlátolt li­pótvárosi újgazdag, a sznob stb. — vonulnak fel előttünk, és mi önfeledten kacagunk: lám, lám, hogy micsoda embe­rek, micsoda jellemek »voltak«. Fordulatos, ötletes, a forma lehetőségeit bátrán alkalmazó rendezés, valamint a fiatal szereplőgárda fesztelen, föl­szabadult játéka teszi élveze­tessé ezt a műsort. Értik, ér­zik figuráikat a szereplők, így — egy-két kisebb túlzástól el­tekintve — hitelesek. Szerkeze­tében azonban terjengős ez a műsor; kevesebb többet mon­dana. Takács László összeállí­tásában és rendezésében így is új színt, tartalmas, korszerű irodalmi színpadot jelent a Panoptikum. Hol vannak kórusaink? Jog­gal kérdezhetjük ezt, hiszen tavaly hat kórus, most mind­össze két középiskolás együt­tes szerepelt. A Munkácsy Gimnázium Zsolt vezénylésével különösen a madrigáléneklésben szerez­tek szép, emlékezetes pillana­tokat a hallgatóságnak. Három népi tánccsoportot .áttunk a bemutatón. A BM- együttes ismét a tőle megszo­kott rutinnal és művészi szín­vonalon szerepelt. Kulturált előadásban mutatták be új tán­cukat, Dómján József igénye­sen, jó formakészséggel meg­komponált Cigánytáncát és egy régebbit is, a Kalotaszegi legényest. Rutin nélkül, egy kissé feszélyezetten, de méltá­nyolható igyekezettel — és megharmonizált, hangszerelt népi zenekari kísérettel (amely egy kicsit tömörebb is lehet­ne) — adta elő Leánykarikázó című táncát a Pamutfonó-ipari Vállalat tánccsoportja. Pro­dukciójuk ígéretes, ám sokkal kifejezőbb lesz, ha megtanul­nak tánc közben — mosolyog­ni... Az Ifjúsági Ház táncka­ra sajnos nem ütötte meg a városi szemlén várható szín­vonalat. Sárközi táncösszeállí­tásuk hosszú, egyhangú és ki­dolgozatlan. A táncosok — va­lószínűleg ismétlési hiba miatt — a műsorszám vége felé már alig lézengtek a kimerültség­től, ráadásul énekelniük is kel­lett. Miért!? Említésre méltó a két mo­fonó-ipari Vállalat csoportjá­nak, illetve az Ifjúsági Ház Centrum együttesének előadá­sában. Mindkettő érdekes, új törekvés, érdemes folytatni, és lehetőségeit a klubmozgalom­ban felhaználni. Egy tánczene­kart is hallottunk, az Ifjúsági Ház énekhármasát kísérték; produkciójuk muzikális, bizta­tó, és — bár a kezdő énekesek gyöngéit nem nélkülözi —, a szaxofonhármassal együtt el­ismerést érdemel. A megrendezés ■. . Egész idő alatt zaj, a közönség, vagyis jobbára a szereplők ki-beáram­lása zavarta a színpadi produk­ciót. És, sehol egyetlen rende­zőt, ifjúgárdistát, városi KISZ- aktívát nem láttunk! Azonkí­vül: minden járási bemutató előtt gondosan megszerkesztet­ték, megtervezték a műsorszá­mokat. Kaposváron az utolsó pillanatokra halasztották ezt; a műsor öt órán át tartott, csaknem éjfélbe nyúlt. Ez jel­lemezte a városi bemutató le­bonyolítását. Kaposvár művészeti tömeg- mozgalma — a bemutatón ta­pasztalt színvonal-emelkedés ellenére — nagymértékben visszaesett. S ennek az okain érdemes elgondolkoznunk! Wallinger Endre Művelődd CSIKK GERGELY SZÍNHÁZ Du. fél 2 órakor: A fehér ló. Ifjúsági előadás. Este 8 órakor: Szent Johan­na. Nyilvános főpróba szerve­zők részére. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Topáz úr. Szélesvásznú an­gol film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. (Május 4-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Csodálatos vagy, Júlia. Oszt­kamaraegyüttese f "ákrírf0ncia. íilmvíf Jf«k, . J Csak 18 even felülieknek ezúttal is magas művészi fo­kon kitűnő technikájú és fino­man árnyalt kórusmuzsikát nyújtott M. Papp Éva vezeté­sével. Hasonló elismeréssel nyilatkozhatunk a Táncsics Gimnázium szépen fejlődő ve­gyes kórusáról is. Zákányt ajánljuk. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Május 1-ig.) LATINRA SANilOK MOVFLÖDÉSI HÁZ Május l-én: Du. fél 4, fél 6 órakor: Hogy állunk, fiatalember? Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents