Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1964. április 26. A gépállomások jövőjéről A Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bi­zottságának februári határoza­ta megállapítja, hogy a gépál­lomások betöltötték azt a sze­repüket, amelyért több mint másfél évtizeddel ezelőtt élet­re hívta őket a párt és a kor­mány. Ma már időszerűvé vált átszervezésük. Ezzel a mai helyzetnek és a jövőnek meg­felelő új feladatokat kapnak. Tennivalóikat a párhatározat így körvonalazza: »A gépállo­másokat 1965 végéig gépjavító állomásokká kell átalakítani. Folytatni kell a gépállomási gépek eladását a termelőszö­vetkezetek számára. A nagy teljesítményű lánctalpas trak­torokat általában és részben a kombájnokat továbbra is a gépjavító állomások üzemel­tessék. Végezzék el a kis terü­letű és a gyenge szövetkezetek gépi munkáit. A mezőgazdasá­gi gépek kijavításán kívül lás­sák el a termelőszövetkezetek­ben a gépesítési szaktanács- adást. Az igények alapján szervezzék meg a szervizszol­gáltatást. Képezzenek ki nagy számban traktorosokat és sze­relőket a termelőszövetkezetek számára.« Van hát jövőjük, mert úiabb feladatokkal bízzák meg őket. számítanak rájuk a termelő- szövetkezetek, méltó helyet foglalnak el ezután is a nagy­üzemi mezőgazdaság szocialis­ta rendszerében. Ez a bizton­ságos távlat megnyugvással töltheti el a gépállomási dol­gozókat, vezetőket Jövőjük körvonalai már mind élesebben kirajzolódnak, elgondolások, tervek vannak születőben, s nem a »fölösle­gessé válástól« való aggódás, hanem a holnap tennivalóinak előkészítése foglalkoztatja őket. Alkalmunk volt erről meggyőződni, amint Sási Já­nos megyei tanácselnök-he­lyettessel és Deák János me­gyei igazgatóval ellátogattunk néhány gépállomásra. A megyében elsőnek léte- sült gépjavító állomás­nak, a memyeinek már nincs traktora vagy kombájnja, amit bérbe adhatna tsz-eknek. .».Gépeinek utolját is eladta tiiár. Körzetében zömben meg­erősödött s teljesen gépesített szövetkezetek gazdálkodnak. Mernyén kizárólagos tevékeny­ség ma már a javítás. Ezért bővül évről évre a műhelyi kapacitás. Építkeznek: a nyi­tott gépszínt befalazzák, át­alakítják, hogy műhely legyen benne. S új épületet is emel­nek a célnak megfelelően. Szerszámgépet szintén mind többet és többet kapnak. Ta­valy 660 000 forintért vásárol­tak javító felszerelést, az idén csaknem egymillió forint be­ruházást kapnak erre a célra. Tervezik, hogy a Diesel adago­ló-felújító üzemrészt olyan méretűre bővítik, hogy négy megye igényeit kielégítse. S jelenleg Mernye 85 dolgozót foglalkoztat, pedig az átszerve­zéskor csak 23 munkása ma­radt. Nem rekedt meg tehát első gépjavító állomásunk! Dolgozik, alakul, bővül, fejlő­dik: készül nagyobb feladatai­ra. A tabiak sajátos helyzetben vannak. Körzetükben működik a Koppányvölgyi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulás. Ennek munkáit a gépállomás végzi. Negyvennégy traktor és számos munkagép — váltva forgató eke, altalajlazító stb. — van már kifejezetten ehhez a feladathoz. A mezőgazdaság többi munkájára való géppark is egyre bővül a körzetben. Az 1953-ban épült nagyműhely akkoriban nagynak bizonyult, ma pedig már három ilyen kellene. Mi lesz itt, ha a javí­tás válik majd fő tevékeny­séggé? A gépállomás ad he­lyet a szerelőképző szakközép- iskolának. Ezt az intézményt a megye szinte már mától kezd­ve megkülönböztetett gonddal kezeli. A mezőgazdasági gé­pek szakszerű üzemeltetésének biztonsága követeli meg ezt. S a jövő azt is parancsolóan elő­írja, hogy már ma fogjunk hozzá a műhelyek létesítésé­hez. Nem. a hangárcsarnoknak erre a célra való átalakításá­val nem várhatjuk meg a kö­vetkező évet. Sürgető, idei fel­adat e*; máskülönben csak három kombájnt meg egy traktort javíthatnak egyszerre a szerelők fedett helyen. TVT ennyi traktorosunk van? A legújabb számbavé­tel szerint is kevesebb, mint amennyi nagy munkák idején kellene. S évről évre több lesz a gép. A téli tanfolyamok alig­ha tudják ellátni új traktoro­sokkal a tsz-eket. Ezért hívja fel a párthatározat a traktoros­képzésre — a jövőt illetően — külön is a figyelmet. Karádon már tervezik, hogy a téli időszak helyett egész évre megszervezik az oktatást. A munkásszálláson és még egy új épületben helyezik el a hallgatókat. Évente mintegy 400 új traktorost fog adni ez az iskola a megye tsz-einek. A gyakorlati képzés hatékonysá­gának növelésére állandó jel­legű gépbemutató kellene, hogy a hallgatók tanulási ide­jük alatt megismerhessék az új gépeket. A gépek karbantartása, szükség szerinti javítása, fo­lyamatos üzemeltetése elkép­zelhetetlen szakember és mű­szaki fölszerelés nélkül. A gépállomás (gépjavító állo­más) személyi és technikai fel- készültségénél fogva magára vállalhatja ezeket a teendőket. Megyénkben is vannak már kezdeményezések és kezdeti tapasztalatok e téren. Például a balatonkilitiek jól hozzáfog­tak a szaktanácsadói hálózat kiépítéséhez, mind nagyobb mértékben látják el a tsz-gé- pek üzemeltetésének műszaki feladatait. Nem megszűnőben, hanem átalakulóban vannak tehát a gépállomások. Átalakulásuk egyet jelent az új feladataikra való felkészüléssel. A jelenre is és a távolabbi jövőre is szól új megbízatásuk . Kutas József LÁTOGATÁS HELYETT ELLENŐRZÉST! MEGINGOTT BIZALMUNK az fmsz vezetőivel szemben — mondotta a múlt évben a Siófok és Vidéke Körzeti Fmsz egyik tagja. Nem egyik napról a másikra történt ez a bizalommegingás. Az utóbbi években több nagy sikkasztás, visszaélés károsította meg a szövetkezetét, s váltotta ki az emberekből a jogos bizalmat­lanságot. A múlt év decemberében új vezetők kerültek az fmsz élé­re. A történtek után nem kis feladatot jelentett, hogy te­kintélyt szerezzenek, bizalmat vívjanak ki maguknak, s hogy megelőzzék a visszaéléseket. Még ez évben is súlyos sza­bálytalanságokat fedett föl az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség vizsgálata a járás egyik­másik üzletében. A szövetke­zet munkáját, elsősorban az ellenőrzést úgy kell irányíta­niuk, hogy hasonló szabályta­lanságok ne fordulhassanak elő. — Az ÁKF vizsgálata után intézkedési tervet készítettünk a szövetkezet munkájának megjavítására — tájékoztat Nyíri Ferenc igazgatóhelyet­tes. Az üzletekben bélyeggel el­látott, az fmsz központjának címzett úgynevezett panasz­levelezőlapokat helyeztek el. Elrendelték, hogy minden vizsgálatnál ellenőrizni kell a mérést, n számolást, a vásár­lók, fogyasztók érdekeinek vé­delmét Valamennyi üzletük­ben hitelesítették a mérlege­ket, a súlyokat . A választott vezetők részére havonta okta­tást tartanak. Máris megálla­pítható bizonyos változás, ja­vulás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlók a panasz-levelezőlapokat szíve­Elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat múlt évi jó munkája alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös Vándorzászlaját. A zászlót tegnap délután adták át ünnepélyesen a Fegyveres Erők Klubjában. Az ünnepsé­gen megjelent többek között Szokub Lajos, építésügyi mi- niszterhelyetes, Németh Fe­renc, a Somogy megyei Párt- bizottság első titkára, Csoko- na Sándor, a Zala megyei Pártbizottság titkára, Szőke Fái, az SZMT titkára is. Szokub elvtárs ünnepi be­szédében hangsúlyozta: A So­magy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a múlt évben — annak ellenére, hogy az időjárás nem volt kedvező, és a vállalat egyesítése még sok gondot okozott — igen jó eredményeket ért el. Termelé­si tervét 102 százalékra, ter­melékenységi tervét 101,9 szá­zalékra teljesítette, és számot­tevően csökkentette az önkölt­séget. Rámutatott, hogy a vál­lalat az idén is nagy feladatok előtt áll. A tenmelést 17, a ter­melékenységet 11 százalékkal kell növelni, az önköltséget pedig 5 százalékkal kell csök­kenteni. A beszéd után Szokub elv­társ átadta a zászlót. A magas kitüntetést Fehér József, a vállalat igazgatója vette át. Ígéretet tett arra, hogy a zászlót igyekeznek megtartani. A kitűzött felada­tokat az idén is teljesíteni fog­ják. Bejelentette, hogy az idei rossz időjárás okozta lemara­dást pótolják. E célból május 1 előtt ünnepi műszakot tarta­nak. Az ünnepségen felszólalt többek között Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára is. Ezután kiosztották a kitüntetéseket. Hárman az »•Építőipar kiváló dolgozója« kitüntetést kapták. 49-en »Ki­váló dolgozó« kitüntetésben részesültek 17 brigádnak ítél­ték oda a szocialista brigád cí­met. A vállalat dolgozói 140 000 forint jutalmat kaptak. Újabb szoborral gyarapodott Kaposvár Kárpáti Anna fiatal képző­művész Tulipános lány című leányalakját a napokban he­lyezték el a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola előtt. A szo­bor parkosított területen ka­pott helyet: szülők, nevelők, gyerekek mintegy 80 000 óra társadalmi munkával szépítet­ték meg az iskola környékét. Az úttörőcsapat a városi ker­tészet irányításával gondozza a parkosított területet. Az utóbbi hetekben mintegy száz tűlevelű facsemetét ültettek el az ifckola környékén. ÉPÜL AZ IRODAHÁZ A tavasz munkára szólította a kőműveseket is. A kadarkúti Szabadság: Tsz építóbrigádja irodaházat épít, illetve bővíti a szö­vetkezet épületét. Ügy tervezik, hog> május elejére befejezik a munkát. sebben használják, mint a pa­naszkönyvet. Egy-két községben máris ta­pasztalni, hogy a választott vezetők megértették: az fmsz dolgozói nem üzletlátogatást, hanem ellenőrzést kérnek tő­lük. Különösen jól végzik ezt Balatonszabadiban. Bogdán Dezsőné, Pete József, Posta Béla igazgatósági tagok rend­szeresen ellenőrzik a számuk­ra kijelölt üzleteket. Ilyenkor mindenre kiterjed figyelmük. EZ AZONBAN MÉG KE­VÉS KÖZSÉGRŐL MOIjíD- HATÖ EL. Az év első negye­dében a tervezett 749 helyett mindössze 198 ellenőrzést tar­tottak a szövetkezet választott vezetői. Balatonkilitiben az fmsz 15-ös számú vegyesbolt­jában több szabálytalanságot észlelt az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség munkatársa, s Ábrahám Lajosné boltveze­tőt 500 forintra megbírságolta. Az igazgatósági tagok közül ifj. Kovács Imre felelős a bolt ellenőrzéséért. Az ellenőri naplókban azonban egyetlen bejegyzést sem találni tőle, de a boltvezető sem emlék­szik arra, hogy járt volna vala­mikor is az üzletben. Az ilyen »ellenőrök« nem sokat segíte­nek. Ádándon a 30-as számú élelmiszerboltban Babán Sán­dor igazgatósági tag ezt je­gyezte be a naplóba: »Az üz­letet rendben, tisztán talál­tam.« Az ÁKF februári ellen­őrzése viszont itt is sok sza­bálytalanságra bukkant, s he­lyes lett volna később ellen­őrizni. hogy nem ismétlőd­tek-e meg. A választott vezetők ellen­őrző munkája tehát még nem megfelelő. Ezért az fmsz veze­tőinek, ellenőreinek be kell őket vonni időközönként egy- egy vizsgálatba, hogy megta­nuljanak ellenőrizni. S csak olvan választott vezetőt je­löljenek ki bolti ellenőrnek, akinek ideje és képessége van feladatának ellátására. NEMCSAK A VÁLASZ­TOTT VEZETŐKNEK, ha­nem az fmsz dolgozóinak is van mit tanulniuk. Leltároz­tak pl. Zamárdiban a vendég­lőben. Sárdi Lajos vezető hal­lani sem akart a leltáregyez­tetésről. szerinte néhány fo­rint miatt ezt nem érdemes megtenni, kár az időt veszte­getni rá. Arra sem volt haj­landó, hogy éjszaka részt ve­gyen a leltározásban, emiatt az üzletet le kellett pecsétel­ni. Ám a leltározók 2700 fo­rint hiányr-, bukkantak, s a gondatlan tárolást is észre­vették. A vendéglő vezetőjét kártérítésre kötelezték, és fe­gyelmit indítottak ellene. Az első negyedévet eredmé­nyesen zárta a siófoki föld- művesszövetkezetet. Most az a feladat, hogy a vezetés tekin­télyét is helyreállítsák. gz. A robbanás néhány napig még beszédté­ma volt Kisperjésen, aztán el­felejtették. Végül is mi történt? — Megúszták a kölykök. De ha én vagyok az anyjuk he­lyében, adtam volna nekik két egyforma pofont, az biztos! Különben ott történt a Csécsék kertje végében ... Az országúton fürge autók robognak, kétoldalt vakolat­lan, kevés ablakos házak. Amerre az asszony mutat, fe­kete folt bontja meg a mező üde zöldjét. ötven körüli, világoskék sze­mű asszony fogja vissza a ku­tyát. — A robbanás? Én, kérem, még soha nem ijedtem meg annyira, mint akkor. Itt volt a szünetben Segesdről a kis unokám, Kovács Jóska. Az it­teni unokámmal, Bakos Zoli­val meg a két Káplár gyerek­kel játszottak. Szürkületbe fordult a dél­után, amikor a kisfiúk megta­lálták az aknát. Csécsék kertje szomszédos Bóbics Istvánéké- val, a Bóbics kertet a mező fe­lől sűrű élősövény zárja le. Ott volt az akna. A kis Zoli felkapta, szaladt a nagymamá­hoz: — Édes mamám, ez mi? — Tudom is én, valami cső... Etetni kellett az állatokat, meg a kert végében ott várta NÉGV KISFIÚ ÉS AKNA a csutaszár is, hogy elégesse. A kisfiú vállat vont, és visza- vitte a »csövet« a többiekhez. — Szedjük szét! — mondta a legnagyobb. Csavargatták, feszítették, hogy belepirosod­tak. — Dobjuk a tűzbe ... — Hogyne, robban! — Ez? Marha vagy! Körülállták a tüzet, vártak. Kovács Jóska kézen állt, hen­cegett. — A durranásra rohantam ki az istállóból, hát csak nagy füstöt láttam... Hogy milyen nagy szerencséjük volt, iste­nem! Ha a kezükben robban el, ott maradnak. A Káplár gyerekek nagyma­mája is átjön a szomszédból Csécsékhez. Sápadt most is, ha a robbanásra gondol. — Szalad haza a kis Miklós, hát tele van még a nadrágja is vérrel. A homlokáról, mel­léről, hasáról, ujjúból csörgött a vér, azt hittem, megbolon­dulok .. . , Az iskola öreg épület­ben mesterge­rendás tanterem Nemeskisfa­ludon. A gyerekek' illedelme­sen felállnak. A tízpercben beszélgetünk a tanítóval: — Ez az iskola a háborúban német katonai kórház volt. Sok katona megfordult erre, rengeteg lőszert elhagytak. Én is találtam a kertben sokat, mind bevittem a böhönyei rendőrnek. — Robbanás még nem volt? — Nem, csak ez az egy, ez is Kisperjésen. — A gyerekek tudják, mi­lyen veszélyes lőszerrel játsza­ni? — Persze, hogy tudják. Kör­nyezetismereti órákon beszél­getünk róla. Aztán behívja a két gyere­ket. A kisfiúk — a barna sze­mű, göndör hajú Káplár Mik­lós és a szőke Bakos Zoli — szorongva állnak az ajtóban. — A bácsi aknát talált — mondja a tanító —, föl kellene robbantani. Ti már értitek ... — Mi nem robbantunk töb­bet — mondják egyszerre. — És a múltkor? — Azt Kovács Jóska meg Káplár Jancsi mondta, hogy dobjuk a tűzbe. — Szétszedtétek? — Szét. De kalapáccsal nem ütöttük, mert akkor ott halunk meg a favágítón ... Miklós jobb kezén kötés, mellén, hasán ragasztás, Zoli orra fölött látszik a szilánk nyoma. A segesdi Kovács Jós­kának hajszál híján a szemét vitte ki a robbanás. (Egy időben mindennap ta­lálkoztam a sánta emberrel. Bottal járt, fél szeme üvege­sen merev volt. Nyugdíjas tűz­szerész — és nyomorék. Mint a műszer, olyan pontosan dol­gozott — mondták. Mégis ...) A kisfiúk játszottak. Csaknem két évtizede már, hogy erre — Böhönye, Szenyér, Marcali környékén — olcsó volt az élet. |A környező települések | igaz­gatási központjában, a szenyé- ri tanácson azt mondja az el­nök, Véghelyi Lajos: — Lent a lapban, amerre a szemközti házak vannak, vé­gig tankok álltak a háború alatt. Sokszor cserélt gazdát a falu, míg eltakarodtak a né­metek. Már vége volt a hábo- x-únak, amikor felrobbant egy fiatalember, aztán egy öreg, szántás közben ... A műút felé mutat, amely egy erdokiszögellésnél Marcali felé kanyarodik. — Azon az erdőrészen ma sem jár ember. Ott vetett szét az akna egy tehenet, birkát, később egy embert is. Elátko­zott terület, így tartja a falu. Friss zöld lombot bontottak a fák az erdőben, ragyog a ta­vasz csodálatosan. Az öreg fák derekán hábo­rú ütötte forradások, és ahol ritkább a cserje, rút tankcsap­dák vannak és félig beteme­tett otromba fútóárkok, mint­ha sebes vojna az erdő. Ezt a kettősséget húsz éve takargatják a fák. — Mi, kérem, időközönként kidoboltatjuk, hogy aki lőszert talál, haladéktalanul jelent­se: gyűléseken is elmondjuk, igaz, jobbára csak olyankor, ha baj var. . .. öregasz- szony azt Megnyugtató^ mondta a robbanás után: — Mindnyájan isten kezében vagyunk ... Aztán a tanácselnök megint: — Az aknát Bóbics István találta régebben, csak bedob­ta a kert végi cserjésbe ... Egy háborúból itt maradt akna, a vigyázatlanság és a felelőtlenség kis híján négy emberéletet követelt. Négy kisfiú életét. 1964 tavaszán, csaknem húsz évvel azután, hogy Szenyér, Kisperjés környékén elhallgat­tak a fegyverek. Vinczc Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents