Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
KONYHA VIZES KfcTES AZ ÖRÖMSZERZÉS Az orvos válaszol A TETAitSZROL A mezőgazdasági dolgozók között fordul elő leginkább ez a nagy halálozási arány számú megbetegedés. Különösen veszélyesek a fertőzés szempontjából a nagy, roncsolt, trágyával szennyezett és a tövisek, szálkák által okozott, mely, szúrt sebek. A tetanusz — magyarul merevgörcs — kórokozója ugyanis háziállataink, különösen a ló belében élőskö- dik, és ürülékével kerül a talajba, illetve a porba. A tetanuszbaktériumnak az a tulajdonsága, hogy rossz körülmények közé kerülve ideiglenesen megszünteti életműködését, és úgynevezett spórát képez. Ez a spóra a baktériumoknak igen ellenálló formája, és számára mostoha viszonyok között is — mint például a talajban — akár évtizedeken is megőrzi megbete- gítő képességét (hasonlóan a lépfene kórokozójához). Ha a spóra újra kedvező életföltételhez kerül — például az emberi szervezetbe —, akkor kicsírázik belőle a baktérium, és szaporodásnak indul. Az elszaporodott kórokozó termelt mérgével károsítja a szervezetet. Ez a méreg az idegrendszert támadja meg, és károsító hatása az izomingerlékenység fokozódásában nyilvánul meg. A beteg először nehezen bírja nyitni a száját, majd nyelési képtelenségéről panaszkodik. Az arckifejezés megváltozik, majd a végtagokban és a törzsizmokban jelentkező erős görcsök miatt a beteg megmerevedik. Ez az egész testre kiterjedő görcsös állapot eleinte egypár másodpercig tart, később azonban mind huzamosabb időbe kerül a görcs oldódása. Ezekben a görcsökben a szervezet minden izma megmerevedik, tehát a rekeszizom is. Mivel a légzést nagyrészt a rekeszizmon, kisebb mértékben a mellkas izmai végzik — melyek ugyancsak részt vesznek az általános görcsrohamban —, a légzés a roham alatt szünetel. Az egyre gyakoribbá és huzamosabbá váló görcsroha- mok, illetve légzésszünetek alatt a szervezet oxigénellátása fokozatosan romlik, míg végül egy hosszú roham alatt fulladás következtében beáll a halál. A betegség ilyen lefolyása csak a kezeletlen esetekben következik be. A sérüléstől számított átlag 3—10 nap lappangás után kezdődnek az elsü tünetek. A betegség kialakulása után a gyógyítás lehetőségei rohamosan romlanak. Ezért fontos a megelőzés. Ha a sérülés utáni néhány órán belül kellő orvosi ellátásban részesül a tetanusz- szal fertőzött ember, egy védőoltás megakadályozza a súlyos kórkép kifejlődését. Ez az oltóanyag ló, szarvasmarha vagy juh vérsavójából készül, és csak az adott fertőzés ellen véd. Üjabban dolgozták ki az aktív védelem lehetőségét. Ennek lényege az, hogy a nem sérült, egészséges egyénnek egy éven belül három védőoltást adnak. Így a szervezet alapvédettségre tesz szert. Ez az oltóanyag nem tartalmaz állati vérsavót, csak közömbösített méreganyagot. Így adása nem jár semmi kellemetlenséggel. Az ilyen alapvédettséggel rendelkező egyénnek sérülés esetén elég csupán úgynevezett emlékeztető oltást adni. Védőoltásra ilyenkor csak igen veszélyes sérülés esetén van szükség a teljes biztonság elérésére. A szervezet fokozott ellenállását biztosító aktív védőoltást ma már .minden csecsemő és kisgyermek megkapja. Nem szabad tehát lekicsinyelnünk a csekélynek látszó sérüléseket sem! Egy szántó- földön szerzett tövisszúrással is forduljunk azonnal orvos- hoz. _ Dr. K. A. Somogy megyei KÖJÁL Kert az erkélyen Aki szereti a virágokat, talál módot arra, hogy egy darabka »zöld övezetet« létesítsen lakásában. A legtöbb helyen a szoba napfényes, világos sarkában kapnak helyet a növények, polcokon, virágállványokon. Ha a lakás jó fekvésű, er- kélyes vagy széles ablakpárkány ú, könnyűszerrel »varázsolhatunk« kertet a • város kellős közepén otthonunkba. Fontos, hogy a ládákat és a polcokat jól oderősítsük, nehogy lezuhanjanak. A ládákat a fenéken és oldalt ki kell fúrni, hogy a víz lefolyhasson, mert különben megrothad a virágok gyökere. Jó táperőben levő, televénydús fekete földet vegyünk, semmi esetre se frissen trágyázottat. Ezzel megtöltjük a virágtartókat, úgy, hogy nem halmozva, de jól tele legyenek. Ezután jön az ültetés, illetve a vetés, dugványozás. A cserepekbe, ládákba olyan virágot ültessünk, amely jól érzi magát ezeken a helyeken. Egyike a leghálásabb, erkélyre ablakba legalkalmasabb virágoknak a muskátli. A telt virágúak jobbak a laza virágúaknái, mert szirmaik nem hullanak le olyan könnyen. A muskátli májustól októberig virágzik. A rezeda, a nyári szegfű, a viola, különösen a sárga viola, az agerátum, a lo- bélia, a petunia és a begóniák különböző fajtái alkalmasak az ablakba és az erkélyre való ültetésre, a futónövények közül pedig a pletyka. Mint elnevezése sejteti, gyorsan terjed, mert amerre a szára fut, ott gyökeret ver. Virága jelentéktelen, de dús, zöld levelei, gyors szaporodása és igénytelensége miatt mégis kedvelt növény. A futónövé- r.yek között a hajnalka a legismertebb, a legkedveltebb egész nyáron nyíló, több színű, kedves formájú virágai miatt. Áprilisban vetjük állandó helyére, ritkítjuk úgy, hogy már május végén nyílik. A futónövények sorában a cobea érdekes formájú, lila virágai miatt igen kedvelt. A délibb fekvésű erkélyen vagy ablakon gyakrabban kell öntözni a növényeket, mint azokat, amelyeket kevésbé ér a nap. Sohasem szabad napsütéskor öntözni, hanem estefelé, esetleg korán reggel. Ha a föld nagyon kemény, a sok öntözés folytán összeállóit, tanácsos kis kapával fellazítani, természetesen óvatosan, nehogy a növényt megsértsük. Gyúródeszkán összemorzsolunk 30 deka sima lisztet 15 deka margarinnal. Két deka élesztőt cukrozott tejben megkelesztünk, s az összemorzsolt liszttel és margarinnal, egy csipetnyi sóval, egy tojással és az élesztővel sima tésztát készítünk. Egy centi vastagra kinyújtjuk, és könyv alakúra ösz- szehajtogatjuk. Ezt háromszor megismételjük, végül szalvétába kötjük, s másfél órára hideg' vízbe tesszük úgy, hogy a víz teljesen ellepje a szabadon függő tésztát. Ha a tészta a víz felületére emelkedik, lisztezett táblán 6 mm vastagra kinyújtjuk, lekvárral megkenjük, Összesodorjuk, vaja- zott tepsiben közepes tűzön aranysárgára sütjük. Még forrón porcukorral meghintjük. Ha kihűl, felszeleteljük. DIÓS PITE 30 deka lisztet, amelyhez egy csomag sütőport kevertünk, jól összegyúrunk 16 deka zsírral, 10 deka cukorral, egy egész tojással, egy citrom reszelt héjával és levővel. A tészta egy részét félretesszük, nagyobb részét vékonyra kinyújtjuk, tepsibe tesszük, és barack- vagy málnaízzel megkenjük. Elkeverünk 20 deka cukrot. 2 tojássárgáját, 15 deka őrölt diót, fél csomag vaníliás cukrot és a 2 tojás keményre vert habját, és az ízzel megkent tésztára kenjük. A félretett tésztából pálcikákat sodrunk. majd rácsot készítünk, s ez.t sütés előtt tojással megkenjük. Lehetőleg mély tepsit válasszunk a sütéshez. Ha kihűlt, a tepsiben felszeleteljük. f f anyagok, úi formák a férfikonfekcióban A férfiruhák között is egyre több a korszerű, műanyagból vagy részben műszálból készült modern vonalú ruha. A tavaszi és a nyári ruhák vonala: lekerekített elejű zakó, háromgombos kis fazonnal. A nadrág divatja a csőnadrág és a tiszavirág életű trapézvonalú után — amelyet fiatalok hordtak főleg — most visszatért a normálishoz, vagyis a párhuzamos vonalú szárakhoz. Nem bővült a. nadrág szára, se nem keskenyedik. Divatos maradt a mellény a ruha anyagából, de másfajta színes anyagból is. Szép a műanyag és bőrmellény, ez természetesen nem konfekciódarab. A konfekcióra általában a szolidság a jellemző. A nyugati divat ugyan színesebbnek alakítja a férfiak öltözködését, de csak helyeselhető konfekciótervezőinknek az a szándéka, hogy ol csőn, szolid színekben, mindenki számára hordható modelleket készítenek. Az új anyagok mind nagyobb teret hódítanak. A közkedvelt, vékony, éltartó műszálas jester és a vastagabb tavaszi anyag, a pester mellett megjelent a woolacryl, amely nemcsak él- tartó, hanem formatartó is. Az új anyagok között sok az olyan, amelyet saját színében sző vésminta díszít. Üjdonság lesz, *s néhány hónap múlva kapható, brutus öltöny, amely a ruha színénél néhány árnyalattal világosabb paszpóllal kéí&ül — a zakó szélén, a gallér szélén —, s ugyanilyen bevont gombokkal, de felsőzseb nélkül. tíj fazon a kétgombos, vágott — és nem kerekített — elejü ferde vonalú zsebekkel. MŰVÉSZETE ALIG HISZEM, hogy van olyan ember, aki még ne fedezte volna föl az öröm rendkívül fontos jelentőségét egyéni és társas életünkben. Ki ne érezte volna már, hogy az öröm életkedvünket megsokszorozó erőforrás, vitamin, gyógyszer, áldás? S ki ne döbbent volna rá, hogy az örömtelen élet szükségszerűen hiányos; csonka, sivár élet, amelyből csak kimenekülni volna jó. S ha megnézzük. mi oz, ami általában örömöt tud szerezni, könnyen rájövünk, hogy legfőbb örömök forrása a másik ember. Mint ahogy a legfájóbb sebeket sem az élettelen tárgyak, a külső körülmények okozzák, hanem ugyancsak az emberek. Ezért nagyon fontos az, hogy céltudatosan ráneveljük magunkat az örömszerzés művészetére, s gyermekeinkben is minél előbb és minél következetesebben kifejlesszük az örömszerzés szükségletét. Az öröm egyik legépítőbb emberi érzelem. S gyakran csupán tiszta lelkületre, meleg érzületre és emberi szolidaritásra van Szükség ahhoz, hogy másoknak, egyeseknek vagy akár közösségnek is jelentős örömet szerezzünk. Sokszor egy egészen apró figyelmesség, egy barátságos szó teljesen elég hozzá. Olykor már annak puszta éreztetése, hogy valaki megbízhat bennünk, szükség esetén biztosan számíthat ránk, önmagában elég örömforrás. AZ ÖRÖMSZERZÉS ÁBÉCÉJE a másik ember szükségleteinek, vágyainak, álmainak fölismerése. Sokszor ez a nehezebb, a mély gyökeret Vert szükségletek fölismerése, nem pedig kielégítésük. Erre viszont csak azok képesek, akiket érdekelnek az emberek, akik nem süllyednek ablaktalan önzésükbe, hanem észreveszik, hogy más, hozzájuk hasonló emberek is vannak, akik az övéikhez hasonló problémákkal birkóznak, s nagyjából ugyanúgy reagálnak a többi ember viselkedésére, mint ők maguk. Az ilyenek viszont képesek eltalálni, hogy egy-egy apró figyelmességgel, egyetlen barátságos, biztató -vagy elismerő szóval mikor és hogyan ajándékozhatnak meg valakit örömmel, hogyan tehetik őket boldoggá. Az örömszerzés, éppen úgy. mint a jóság, az igazságosság, önmagában hordja jutalmát. A hála és a viszonzás reményében tenni jót, szerezni örömöt már nem is igazi, tiszta öröm, s akár egy uzsorástól is kitelik. Bár bölcs tapasztalatokkal rendelkező öregek meggyőzően állítják, hogy az örömszerzés, a jóság sohasem vész kárba. Csodálatos, rejtett csatornákon még akkor is visszatér az emberhez, amikor egyáltalában nem számít rá. A gyermeket sokan eredendően önzőnek tartják, s azt hiszik, csak a saját haszna érdekli. E felfogás ellen határozottan szembe kell szállnunk. Tudnunk kell, hogy a magasabb rendű érzelmeket, mint amilyen például a szellemi és az esztétikai öröm, a társadalmi közösségekben a tapasztalt példák és élmények segítségével tanulja meg az ember. Ugyanígy vagyunk a társadalmi, az erkölcsi érzelmekkel is. Ahhoz, hogy gyermekeinkben, iskolai tanulóinkban idejében kifejlődjék a tiszta öröm megbecsülése és az örömszerzés szükséglete, már a korai gyermekkortól alkalmat kell nekik adnunk ezeknek n pozitív, felemelő érzelmeknek az átélésére, s akkor azok ki is fejlődnek bennük. NEM IS OLYAN NEHÉZ ezt elérnünk, mint az első pillanatra látszik. Egyszerű közös programok, játékok, érdeklődés az őket belülről érdeklő, erősen foglalkoztató dolgok, tevékenységek, kérdések iránt, vagy igen sokszor a puszta tanúság, hogy észrevesszük, látjuk, figyeljük^ es értékeljük teljesítményeiket, már kielégíti, és nagy örömmel tölti el őket. S az ilyen örömszerző módszerek fokozatosan szinte vérükké válnak, s majd ők is érdeklődni fognak más emberek ügyei iránt, segítői, támaszai lesznek más embereknek, s ha később arra kerül sor, hogy kisebb- nagyobb közösségek egymásra utalt tagjaiként dolgozzanak, a társadalom alapsejtjeiben, a családban, iskolai osztályban. munkabrigádban: sokkal kevesebb baj lük, mint azokkal, akiknek gyermekkorukban elég alkalmuk örülni és örömet szerezni lesz vénem volt Dr. Harsányi István Házias feleség' A gondos háziasszony megzavarja a vasárnapi délután csendjét. — Holnap nagytakarítást csinálunk! Te is szabadnapos leszel, szivem, ugye? dö ntii.ci- fa itajJjtág-ú4d,ő ti&lág.ő k Még csak április van, de a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat már bemutitta az idei nyárra készített női fürdőruha- és nadrágújdonságökat. Íme néhány modell: ÍDolezsp] László felvételei.) — Igen. — Remek. Korán kelünk. Amíg én a gyerekeket elkészítem, addig te pókhálózol, lemosod az ablakokat, a képeket. Míg a piacra elugrom, addig kiporolsz, fölkened a parkettot, kifényesíted, utána letörölgetsz. Mire hazajövök, készen is vagy! — Hm. Ha meg nem sértelek, te mit csinálsz? — kockáztatja meg alig hallhatóan a férj. — Én? Hát estére színházba nr-gyünk, és arra elő is kell készülnöm! Igaz? — Igaz — bólint megadóan a családfő, és a hajdani szép időkre gondol, amikor a boldogsághoz már csak az ilyen előrelátó, gondos, házias kis feleség hiányzott. Megkapt . CSUiY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A l'ehér lé. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLLAO FIMSZlNHAZ Az arénában. Izgalmas mexikói film. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Április 26-ig.) SZABAD IFJÜSA«. FILMSZÍNHÁZ Férjek. Magyarul beszélő jugoszláv filmvígjéték. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4, • és 8 órakor. (Április 26-ig.)
