Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

9 SoasmIHéplup KIEGVÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAIMAQS tftPJ A A sail!©! ház Iskola kapcsolata Jflazqit fa cl frejtudt e§ — MIT TUD A NEVELÉSI TERVRŐL? — Mit tudhatnék?! — Nem is hallott róla? — Dehogynem! Ügy em­lékszem, kaptam egy brosú­rát is róla az iskolában. A tanév szeptemberben kezdődött! Néhány hónap múlva befejeződik. Kérdezés, válasz nélkül is bizonyos va­gyok benne, hogy pddig nem jutott idő a »brosúra-« elolva­sására, tartalmának \. alapos meggondolására. A tájékozat­lanság és a restelkedés egyéb­ként azért hat rám megle­pően, mert ez a szülő nem azok közé tartozik, akik nyolc vagy négy éven át csak mesz- sziről ismerik az iskolát. Ott van minden szülői értekézle- ten, az iskolának minden nyilvános rendezvényén. Sőt ellátogat a nevelőkhöz is, ha a gyerekkel valamilyen prob­léma van. Szemére tehát sem­mi esetre sem vethető, hogy kapcsolata az iskolával rossz. De az már elgondolkoztató, hogy n nevelési tervről tájé­kozatlan, mindössze annyit tud, hogy volt róla szó, sőt kapott egy brosúrát (amit az­óta sem vett elő)... EGYEDI EZ A PÉLDA? Sajnos nem. Sok szülőhöz in­téztünk körkérdést. A vála­szok alapján kialakítható kép meglehetősen lehangoló. A szülők zöme ugyanis alig tud többet a nevelési tervről, mint azt, hogy elkészült; be­vezetése előtt sokszor megvi­tatták a pedagógusok — ők is megoszló véleményeket alkot­va —; majd: már alkalmaz­zuk a nevelési tervet. Amúgy beszélnek erről is, mintha csupán az iskola belső ügye volna! Ezzel a téves felfogás­sal az utóbbi évek minden el­vi-gyakorlati hadakozása elle­nére sem tudtunk leszámolni. S most, hogy az oktatási re­form és a nevelési terv végre­hajtása, bevezetése kapcsán az iskola a szülőktől nagyobb se­gítséget, támogatást kér, ki­újult az említett tévhit. Az ok? Mint már mondottuk, sok szülőt megkérdeztünk, mi a véleménye a nevelési tervről, miben tud segítségére lenni megvalósításában a pedagógu­soknak. A legtöbb válaszból az derült ki, hogy a szülök meglehetősen tájékozatlanok. Sok — igaz, hogy kevesen, de — akadnak közöttük olyanok is, akik vitatják a nevelés megtervezhetőségét. Ismét má­sok legyintenek az »újításra«. Megítélésünk szerint most ar­ra volna szükség, hogy a szü­lői ház és az iskola kapcsola­ta teljesen új tartalmat nyer­jen. Nem elegendő, ha a gyer­mek apja vagy anyja jelen van n szülői értekezleteken. Az sem, ha különösebb hívás nélkül, pusztán érdeklődésből keresi föl rendszeresen az is­kolát. Ismeretes, hogy leg­több iskolánk tanulóinak lét­száma kétszeresére — ha nem háromszorosára — nőtt a tíz évvel ezelőttinek. Egy-egy osztályközösségben a pedagó­gusoknak nagyon sok gyer­mekkel kell foglalkoznia. Sem ideje, sem energiája nem jut arra, hogy egy-egy nehezeb­ben megismerhető vagy ke­zelhető gyermekkel eleget fog­lalkozzék. Más a helyzet, ha segítséget kap a szülőtől. Ez csak egy szempont. De ma­radjunk ennél. A körkérdésekre kapott vá­laszokból az is kiderül, hogy nagyon kevés iskola, kevés szülői munkaközösség foglal­kozott fontosságának megfele­lően a nevelési‘terv céljainak, a nevelési terv alkalmazása jelentőségének mélyreható elemzésével. Holott itt kell kezdeni! Megértetni a szü­lőkkel a nevelési terv lénye­gét. Így nyerhetők meg legha­marabb arra a felelősségmeg­osztásra, amely a szülői házra mint nevelési tényezőre há­rul az iskolában. HADD RÖGZÍTSÜNK EGY MÁSIK MEGÁLLAPÍTÁST IS. Évek óta mind nagyobb érdeklődést váltanak ki a szü­lők akadémiájának előadásso­rozatai. Talán nem ártott vol­na ezúttal csökkenteni a kü­lönböző célszerű és hasznos neveléstudományi előadások számát, s az elhagyható vagy elnapolható témák helyett többet kellett volna foglalkoz­ni az oktatási reformmal, a nevelési tervvel. Azzal, hogy az iskola és a szülői ház mi­ként hangolhatja össze neve­lési tevékenységét a legered­ményesebben. Beszélni kell arról is, amit szintén nem egy szülő vet föl. Az utóbbi időszakban vi­szonylag kevésszer esett szó a kettős nevelés káros hatá­sairól. Egy példát idéznék. A szülő, aki ezt elmondta, alap­jában véve érti és helyesli a nevelési terv lényegét, alkal­mazásának szükségességét. De ma még talán inkább ösztö­nösen, mint tudatosan igyek­szik elkerülni azokat az al­kalmakat, amikor a gyermek ellentmondást fedezhet föl az iskola és a család által taní- tottakban. Ez a szülő megem­lítette, hogy gyermeke nem­rég beírást kapott az ellenőr­ző könyvébe. A gyerek napo­kig nem mutatta meg az el­lenőrzőt. Erre az osztályfőnök ellátogatott a családhoz. Ek­kor derült ki, hogy a kisfiú egyest kapott egy dolgozatára, s az érdemjegyet alá kellett volna íratni. Félt „ dorgálás­tól, eltépte a füzetet. Először azt mondta, hogy elveszítette. Az eset tisztázásakor a szülő és az osztályfőnök megpróbál­ta meggyőzni a gyermeket, hogy bárki követhet el hely­telen dolgot, de ha arra ke­rül sor, legyen bátorsága be­vallani, ami rosszat tett. Azaz legyen őszinte. — De hiszen N. tanár néni sem volt őszinte! A biológia­órán azt mondta, hogy nincs isten. És vasárnap, amikor eljötem á templom előtt, on­nan jött ki! Ez a fordulat meglehetősen nehéz helyzet elé állította a két felnőttet. És hányszor, de hányszor adódnak még olyan helyzetek, amikor egyszerre kerül kockára az iskola és a szülő szavahihetősége, tekin­télye — hogy csak ezeket em­lítsem — a gyermek előtt! AZ ILYEN ESETEKRŐL nagyon jó lenne beszélni a ne­velési terv szellemében például szülői értekezleteken. Hiszen a felelősség nem egyoldalú! A nevelés mind bonyolultabb munkája a szülők és a peda­gógusok nagyon őszinte szö­vetségét követeli meg. Ha a szülők a mostaninál jobban is­merik a nevelési terv céljait, szükségképpen változik meg, mélyül el tartalmában a csa­lád és az iskola kapcsolata. László Ibolya Megjelent a háztáji kézikönyv A Földművelésügyi Minisztériuln és a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének kezdeményezésére az ország minden községében részle­tes intézkedési terv készül a ház­táji gazdaságok növénytermeszté­si és állattenyésztési lehetőségei­nek kihasználására. A tervek ké­szítésének és végrehajtásának ré­szesei és egyben felelősei is a földművesszövetkezetek. E munka előmozdítására a Szövetkezetek Országos Szövetsége fölmérte a háztáji gazdaságok lehetőségeinek kihasználásához szükséges eszkö­zöket, az ezzel kapcsolatos jó ta­pasztalatokat. Az összegyűjtött hasznos és gazdag anyag Kézi­könyv a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének elősegítésére címmel nyomtatásban is megje­lent. A kézikönyv mellékletben közli a háztáji gazdaságok terme­lését érintő legfontosabb rendele­teket is. (MTI) — A verset mikor közvetí­tette a rádió? — Április 4-én 8.40-kor a Kossuth adón. — Itthon, Csokonyavisontán nagy visszhangja volt? — Nagyon örültek, különö­sen a szüleim. Pedig nem is tudták, hogy elküdtem egyik versemet a Magyar Rádió így írunk mi című ifjúsági irodal­mi pályázatára. Két éve íro­gatok verset, gondoltam, ha ezen a pályázaton sikerül eredményt elérnem, folytatom. — kikerült a várt ered­mény? ‘ —■ Igen. Az úttörő korcso­portban a harmadik lettem. Március 21-re hívtak fel ben­nünket Pestre a rádióhoz. A hatos stúdióban volt az ered­ményhirdetés, a legjobb íráso­kat hivatásos színészek olvas­ták fel, ezt közvetítette ne­gyedikén a rádió. Szabó Margit, a Csokonyavi- sontái Általános Iskola nyol­cadikos tanulója komoly, sze­rény kislány. Gimnáziumba készül, Csurgóra, szeretné ott is folytatni az írást, versekkel is, novellával is próbálkozik. Sokat olvas, szorgalmasan ta­nul, képezi magát. pályázatán szép Élete első sikert ért el. Ha tehetsége töretlen szor­galommal párosul, teljesülhet a vágya. Tanár, újságíró vagy író sze­retne lenni... Elmaradt a BBC-2. tv bemutatkozó műsora Fél London sötétségbe borult London (MTI). A BBC—2. televízió április 20-ára tervezett nagyszabású bemutatkozó műsora elmaradt. A hónapok óta beharangozott premiert el kellett halasztani, mert hétfőn este fél London teljes sötétségbe borult. A nyolcmilliós angol fővárosnak csaknem egészét villanyáram­mal ellátó battersea-i erőmű­telepen ugyanis rövidzárlat kö­vetkeztében robbanás történt, majd tűz ütött ki, s a BBC—2. megnyitó műsorának hirdetett kezdete után két órával még tűzoltók és rendőrök küzdöttek a tűzzel. Reménytelen volt az energiaellátás gyors helyreállí­tása. A BBC—2. este tízig né­ma maradt, ekkor hírösszefog­lalóval és az új adót jelképe­ző kenguru bocsánatkérésével jelentkezett. A vizsgálat megindult a rö­vidzárlat ügyében, s Frederick Errol üzemanyag- és energia­gazdálkodási miniszter sürgős jelentést kért a vizsgálat ered­ményeiről. Az elektromosmű­vek elnöke azonban már hét­főn este kijelentette, hogy nem kell semmiféle különleges ma­gyarázatot keresni, »egysze­rűen az történt, hogy a régóta túlterhelt energiaszolgáltató rendszer felmondta a szolgála­tot«. Segítsenek a ktsz-nek Néhány évvel ezelőtt a ktsz-ek még erejük nagy részét készárugyártásra for­dították, s egy kissé elha­nyagolták alapvető felada­tukat, a szolgáltatást. Ma már egyre több szövetkezet KAPOSVÁRON IS BEMUTATKOZIK A HOLLAND--BOLGÁR NAGYCIRKUSZ Vidéki turnéja során Kapos­várra is ellátogat a hazánkban tartózkodó Holland—Bolgár Nagycirkusz. A kaposvári be­mutatkozást megelőzően Nagy­kanizsán szerepel az együttes, amely a közelmúltban tért vissza Európába háromévi amerikai tartózkodás után. Az érkező cirkuszról elmondhat­juk, hogy rendkívül nagy ap­parátussal dolgozik. Művész­gárdájának, technikai személy­zetének létszáma kétszázra te­hető. Utaztatására nyolcvanva- gonos különszerelvényt bocsá­tott rendelkezésre a MÁV. A cirkuszművészekkel való­ságos kis állatkert utazta be a világot. A Holland—Bolgár Nagycirkusz 150 vadálattal rendelkezik. Ebben az utazó állatkertben megtalálható az elefánttól kezdve a tigrisig minden forró égövi ragadozó. Érdekességként említhetjük, hogy a cirkusznak Amerikából visszatérve elsüllyedt egy ha- jórakománnyi vadállata, amit nem volt könnyű dolog, pótol­ni. így a legtöbb vad, amely »szerepel« a cirkusz műsorá­ban, mindössze hathónapos idomítás után fut ki a porond­ra. Az állatszámok közül ki­emelkedik a lovagló királytig­ris. A Holland—Bolgár Nagycir­kusz kaposvári szereplése bi­zonnyal nagy érdeklődést vált ki közönségünkből. Egyébként már-már hagyományos, hogy kora tavasszal vagy nyáron cirkuszművészek szórakoztat­ják Kaposvár lakóit. Remél­jük, hogy a négyezer személyt befogadó cirkuszsátor nem ásít üresen a porondra ezúttal sem. S bizonnyal sok látogató­ja lesz a napközben megte­kinthető mozgó »állatkertnek« is. A cirkusz május 12-től 15-ig lesz Kaposváron. Vajon melyik fél jobban? A kecses tarfású lovacska vagy a ló­háton egyensúlyozó királytigriaí vezetősége, tagsága látja, hogy helyesebb* ha a kész­árugyártás helyett a szol­gáltatást fejlesztik. Ilyen szövetkezet a tabi ktsz is. Ennek ellenére Tabon és környékén nem olyan a szolgáltatás, amilyennek lennie kellene. A Koppány- völgye több községe ellá­tatlan. Torvajon, Kapoly- ban, Tengődön, Bedegkéren, Somogyegresen az fmsz megszüntette a felvevőhelye­ket, ahol a ktsz számára össze szokta gyűjteni a ja­vításra szoruló lábbeliket. Az idén is nagyon kevés fejlődés várható a szolgál­tatásban — mondták a ktsz- ben. Mi az oka az egy helyben topogásnak? Az, hogy a ktsz nem tudja idejében be­szállítani az fmsz össze­gyűjtötte holmit, s nem juttathatja vissza tulajdo­nosainak kellő időben őket. (Az fmsz szerint azért nem vette igénybe a lakosság a felvevőhelyeket, ezért kel­lett őket megszüntetni.) Ha a ktsz-nek lenne egy ki­sebb tehergépkocsija, akkor a javításra váró holmit gyorsan összeszedhetné a felvevőhelyekről, s megja­vítva visszajuttathatná tu­lajdonosaikhoz, továbbá na­gyobb munkákhoz (építke­zés stb.) idejében kiszállít­hatná az embereket, a mun­kaeszközöket, a berendezé­seket. Gépkocsit azonban nem tud beszerezni. A Kis­iparosok Országos Szövetsé­gének elő kellene mozdíta­ni, hogy a ktsz gépkocsit vásárolhasson. Nem lehet belenyugodni abba, hogy egy gépkocsi hiánya miatt a ktsz fellendülőben levő szolgáltatása visszaessen. Sz. N. SOfZOK Vannak meg tévedések Vannak bizony! A minap este egy ismerősömmel ta­lálkoztam. Az egyik kapos­vári utcán futottunk össze, és »jaj, de régen nem látta­lak, elkísérlek egy darabon« felkiáltással hozzám csatla­kozott. Szívesen fogadtam kíséretét, mivel a szóban forgó ismerősöm arról ne­vezetes, hogy rendkívül jó humora van. Ballagunk, bal­lagunk, egyszer csak az út­testre téved a pillantásom, s felkiáltok: — Ni csak, hát ezt az utcát is felszántották! Ismerősöm erre a világ legtermészetesebb hangján közli: — Hát persze! Összeté­vesztették a császár udvará­val!... * * * — vm — Csak a jó időn múlik ! Gáspár bácsi arról neveze­tes, hogy nagy előszeretettel hallgatja a nyugati magyar adók műsorát... Jóindulatú, mosolygós, »mit lehet tenni« kézlegyintéssel veszi tudo­másul mindenki az öreg bó- náját... Hallgatózik, hallga­tózik Gáspár bácsi, aztán ki­megy az udvarra p ücskö- részni — s lehet, hogy el is felejti a hallottakat, ugyan­is sosem beszél róluk. Ezért lepett meg a múltkoriban, mikor ragyogó arccal szólí­tott meg: — Na, gyerekem, meg­szűnt a bizonytalanság, le­gyél boldog!... — ??? — néztem rá fur­csán. — Az egyik nyugati adó azzal kommentálta a ciprusi helyzet enyhülését, hogy az kiváltképp a beköszöntött szép tavaszi időnek köszön­hető ... Már-már kirobbant belő­lem a nevetés, de az öreg ■ megtoldotta a kommentárt: — Ezek szerint, ha meg­jön a nyár, akkor bekövet­kezik az áhítozva várt álta­lános és teljes leszerelés ... Mert csak ezen múlik! Hogy humora is van Gás­pár bácsinak, sosem hittem volna!... — ös — * * * Még mondja valaki, hogy Amerikában nem csinálnak pénzt a sírásból. Egy Jim Hardwell nevű amerikai szí­nész síróiskolát nyitott. Jó pénzért - megtanítja a film- és tv-sztárokat különféle módon sírni. Hála az égnek, mi magyarok síróiskola nél­kül is megríkatjuk felebará­tainkat. Elöl járnak benne a gépkocsi-tulajdonosok. Egy szakszervezeti értekezleten hallottam a következőt. Az egyik alapszervezet titkára tanácsot kért a »felsőbbség- től«. Az egyik dolgozó hat hónapja nem fizeti a tagsági díjat, kizárhatja-e a szak- szervezetből. — S mennyit keres az ille­tő? — kérdi a tanácskozást vezető elnök. — Háromezer forintot, de egy éve a prémiumából él. annyi az adóssága. — Csak nem iszákos az az ember?! — Á, dehogy. Csak gépko­csit vett, s még nem fizette ki a részleteket — sóhajt az szb-titkár. — lg — Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megye’ Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőlinél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6

Next

/
Thumbnails
Contents