Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

Vasárnap, 1964. március 15. 5 SOMOGYI NÉPLAP Néhány őszinte szó T smerősöm nem a nyilvánosságnak szánta panaszát. Úgymond, egyéni problémája nem érdekelné az embereket. Meghallgattam, és úgy éreztem, hogy ügye ko­rántsem olyan magánjellegű, mint ő gondolja. Szólni kell róla. Nem először találkoztam az általa említett káros je­lenséggel. Két évvel ezelőtt került a vállalathoz — mondta. Sze­rette és most is szereti munkáját. Az első pillanattól kezd­ve teljes erővel dolgozott, hogy megszüntesse azokat a hi­bákat, amelyeket elődjének hanyagsága, hozzá nem értése okozott. Néhány hónap múlva innen is, onnan is hallotta, hogy meg vannak elégedve vele. Ügy vélte, hogy talán ez a véleménye az üzem vezetőinek is, ők azonban sajnos, egyszer sem nyilatkoztak. Telt-múlt az idő. Ismerősöm ta­nult, képezte magát. Egy idő múlva úgy érezte, hogy azt a munkát, melyet korábban vállalt, már négy óra alatt is el tudja végezni. Ennél jóval többre is képes lenne, többet is dolgozhatna. Nem akart tolakodni, szerénytelen lenni, ar­ra gondolt, hogy az üzem vezetői egyszer majd csak észre­veszik, hogy fejlődött, és komolyabb megbízatást kap. De nem így történt. Egyszer megüresedett egy hely a gyárban. Ekkor csoportvezetője azt mondta ismerősömnek, pályázd meg ezt az állást, neked való. Én támogatlak, ja­vasollak, bízom benned. A legközelebbi tanácskozáson meg­említem az üzem vezetőinek is. Megemlítette. Az üzem vezetői azt sem mondták, hogy egyetértenek a javaslattal, azt sem, hogy nem. Ismerősöm nyugtalan lett. Már nem is annyira az izgatta, hogy eset­leg nem őt helyezik abba a munkakörbe, hanem az, hogy az üzem vezetője se á-t, se b-t nem mondott. Nem tartja talán alkalmasnak, vagy esetleg nincs megelégedve mun­kájával? — tépelődött. Az utóbbi is könnyen lehet, hiszen két év alatt egyetlenegyszer sem nyilatkoztak erről. (V em bírta sokáig a bizonytalanságot. Egy alkalom- ^' mai tudtára adta az üzem vezetőjének, hogy sze­retne vele szakmai, emberi problémáiról beszélgetni. A találkozás azonban közbejött akadályok miatt elmaradt. Az üzem vezetője azóta sem váltott szót vele, pedig min­den délben találkoznak az ebédlőben. Sőt rendszerint, el­fordítja a fejét, ha meglátja. Miért titkolózik? — kérdezte ismerősöm —, és fáradtan azt mondta, nincs kedve dolgoz­ni, azon gondolkodik, hogy elmegy a vállalattól. Jogos a kérdés: miért titkolóznak egyesek? Azt hiszem, a legtöbb ilyen esetben az üzem vezetője pontosan nem is tudna választ adni a kérdésre. Talán nemtörődömség, fele- dékenység, tapintatlanság az oka annak, hogy nem nyilvá­nít véleményt. Másutt talán valamilyen célja van az effaj­ta elzárkózásnak, és magyarázni is próbálják. Akármi okozza is az ilyen magatartást, mindenképpen bírálni kell. A beosztottak munkáját rendszeresen értékelni kell mindenütt. Az emberek csakis így tudják, hogyan dolgoznak, mit csinálnak jól, mit kell még jobban végez­niük. A körültekintő, megalapozott értékelés tehát a jó munka, a termelés egyik fontos előmozdítója. Nálunk azon­ban még ennél is többet kell jelentsen. A véleménynyilvá­nításnak nemcsak a termelést, hanem magát az embert is segítenie kell. Nemcsak a termelésre, hanem az emberek magatartására, jó vagy rossz tulajdonságaira is ki kell ter­jedjen. Olyannak kell lennie, amiből bárki világosan lát­hatja, szakított-e hibáival, tovább fejlesztette-e jó tulaj­donságait, megteszi-e azt, amit képességeinél, lehetőségei­nél fogva megtehet a közösségért, elégedett-e vele a tár­sadalom. A vezetőknek és a beosztottaknak az őszinteség és a bizalom talaján létrejött közvetlen elvtársi, baráti kapcso­lata a párt helyes politikájának eredményeként már egyre inkább természetesebbé válik. Az emberek elvárják ezt ott is, ahol még nincs meg. Ha nem érzik a vezetők részé­ről az őszinteséget, a bizalmat, akkor keresik az okát, s bizony sokszor ebben a keresésben, kutatásban önmaguk bizonytalanná, sőt bizalmatlanná válnak, kedvüket vesztik. A z őszinteség, a nyíltság nem kerül se pénzbe, se fá- radságba. Legtöbbször néhány közvetlen szó is elég ahhoz, hogy az emberek tisztán lássák, helyes vagy helytelen úton járnak-e, mit várnak tőlük. Ne féljenek se­hol megmondani ezt, még akkor se, ha esetleg a beosztott­nak nem kellemes a róla alkotott vélemény. Az emberek felnőttek, elvárják, hogy felnőttként kezeljék őket. Szíve­sebben viselik el a bírálatot, mint a bizalmatlanságból fa­kadó bizonytalanságot. A bizonytalanság légkörét aprónak látszó ügyekkel sem szabad megteremteni sehol, még csak egy órára sem. Szegedi Nándor Bántalmazta az édesanyját Súlyos testi sértés bűntette miatt vonta felelősségre a bí­róság Jakopovics József 36 éves nagyatádi lakost. .Takopo- vics a múlt év októberében bántalmazta édesanyját, s az nyolc napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. A Nagyatádi Járásbíróság Jakopovicsot hathónapi sza­badságvesztésre ítélte, s el­rendelte a korábban — súlyos testi sértés bűntette mialt — hozott háromhónapi felfüg­gesztett börtönbüntetés végre­hajtását is. Virágzó gyümölcsfaágak (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaság­ban — ahol több száz holdnyi fagyra érzékeny kajszi, cse­resznye és meggy terméséért aggódnak — a kertészeti szak­emberek érdekes kísérletet vé­geztek. Január végén a gyü­mölcsfákról több száz virág- rügyes ágat metszettek le, s a rinyatamási növényházban és Czigony György görgetegi bri­gádvezető lakásán mesterséges úton virágzásra kényszerítették őket. Az ágak egytől egyik ki­bontották szirmaikat. A szakemberek örömmel ál­lapíthatták meg, hogy a tél nem okozott fagykárt a gyümölcsös­ben, és így jó termésre szá­míthatnak. Csaknem 13000 forint jövedelem háztáji tojásból és baromfiból (Tudósítónktól.) A csurgói földművesszövet­kezet és a járási nőtanács a napokban összehívta a járás legkiválóbb baromfitenyésztő asszonyait megbeszélni velük: mit kell tenni, hogy még több tojást adjanak a háztáji gaz­daságok. A tanácskozáson 98 asszony jelent meg. Huszonheten szó­laltak fel, és mondták el ta­pasztalataikat a baromfi- és házinyúltenyésztésről, a tojás­hozam növeléséről és a babter­melésről. Szalai Imréné porro- gi háziasszony pl. elmondta, hogy a múlt évben 12 300 to­jást és 70 kg baromfit adott el a szövetkezeti felvásárlónak, ét ezzel 12 700 forint jövede­lemre tett szert. Ismertette, hogyan gondozza állományát, milyen keveréket készít. Vál­lalta, hogy 3 évre szerződést köt a földművesszövetkezettel 37 000 tojás szállítására. A megbeszélés végén átad­ták a földművesszövetkezet ajándékait a múlt évi verseny­ben legjobb eredményt elért asszonyoknak. Szalai Imréné egy 1030 forintos étkészletet, M akár Jánosné iharosi asszony 700 forint értékű karórát, Herzsenyák Lászlóné inkei la­kos 300 forint értékű csibeita- tót és etetőfölszerelést kapott. Négyen kaptak oklevelet, 32 asszony könyvjutalomban ré­szesült. MATURANDUSOK Vizsga elStti hangulat, szo­rongás. Féljek, ne féljek? Há­rom év mögöttem már, nem volt semmi baj. De az érettsé­gi ... igen, az érettségi, az mégiscsak más. Súlya van a szónak. Talán sikerül... Három diákkal beszélgetek. Semmi mesterkéltség, semmi frázis, én is voltam diák. Bez­zeg az én időmben ... Ezt mon­danám, ha bekötött szemmel ülnék az asztalnál, s toliam nem vetne a papírra furcsa számokat. De be kell látnom, az öregek jól ismert »bezzeg«- jének itt nincs helye. Talán tíz év a korkülönbség köztünk, tizenöt? Annyival idősebbek. A legfiatalabb negyven, a leg­idősebb negyvenhat éves, s kö­zöttük csak egy feszíthet negy­venegy évével, a »papa«. Ma­turandusok ... Szemük diákosan villog, két­oldalt azonban szürkül a haj, vagy ritkul éppen, s a homlo­kot ráncok borítják. Ez csak külsőség. Egy apára gondolok, aki elmerülten villanyvasúttal játszik a karácsonyfa alatt, mi­közben kisfia unottan rágja a körmét. Talán furcsa a kép, de ez az apuka sohasem játszha­tott. S ők kérges kézzel vehet­ték elő a könyvet. Nem játék, de nyújthat-e ennyi örömet a villany vasút? Három ember, három egyé­niség. Buda József életvidám, jó humorú, Kovács Máté meg­fontolt, lassú beszédű, Nagy Gyula hallgatag, szomorkás kissé. Mégis mint három test­vér, érdeklődésük egy, gond­jaik — legalábbis technikumi tanulmányaikat illetően — azo­nosak. Érettségiző parasztem­berek. Egyikük raktáros, a má­sik állattenyésztési brigádveze­tő, a harmadik a tehenészetben dolgozik. Ezzel talán bemutat­tam őket? Nem egészen. Ügy próbálunk beszélgetni, mint felnőtt a diákkal, nem leki­csinylőén, s nem azért, hogy NYOLCVANMILLIÓ TOJÁS Megkezdődött a tojásszezon a Ba­romfifeldolgozó Vállalat kaposvá­ri telepén. Ebben az évben mint­egy 80 ooo 000 to­jást dolgoznak fel, ebből 25 és fél milliót exportál­nak. Az idén ed­dig 52 vagon to­jást küldtek kül­földre. A külföldi cé­gek kívánságára cégjelzéses tar­tókba csomagol­ják a tojást. (Felső kép.) Az alsó képen: Munkában az osz­tályozógép. Nyolc növényvédő társulás alakult a tahi járásban (Tudósítónktól.) A gyümölcstermesztés foko­zása céljából a tabi járás föld­művesszövetkezetei a járás nyolc községében több száz gyümölcstermesztő gazdával növényvédő társulást alakítot­tak és növényvédő brigádokat szerveztek. A társulások tagjai — közösen — részben már megkezdték, részben a közeljö­vőben kezdik meg a gyümöl­csösökben a tavaszi ápolási és védekező munkálatokat, s majd közösen értékesítik a termést. A társulások, illetve nö­vényvédő brigádok munkájá­hoz szükséges eszközökről és növényvédő szerekről a föld­művesszövetkezetek gondos­kodnak. játsszunk. Próbálok párhuza­mot vonni, anélkül, hogy ki­mondanám, s egyenlőségjel helyett ellentétekre bukkanok. Olyan következtetésekre, ame­lyek nem »bezzeg« alapon di­csérik az »öregeket«. — Hogyan kezdődött és miért? Rááldoztuk magunkat... (Milyen mély tartalmat hordo­zó szavald) Együtt volt a bri­gád a hetedikben, ott kezdtük. Először játéknak vettük, hát­ha elmegy a hetedik. Beleme­legedtünk, ment a nyolcadik is. Aztán ... aztán hátha si­kerül a többi. Bizony volt úgy, hogy most aztán megázunk ... Azért csak igyekeztünk tovább. De hogyan? Budáéknál csörög a vekker. Két óra van, hajnali kettő. — Ilyenkor tiszta a fejem. Csak fölkelni nehéz, aztán már fog az agy. öt órakor megyek eligazításra Jóska bácsihoz, előtte kell rendezni a dolgai­mat. Este meg? Matematiká- zom az osztálytársammal. Nem velük, á, nem. A fiammal. O is negyedikes a technikumban, csak rendes hallgató. Most érettségizik. Nagyon érti a gye­rek a matematikát... — öt óra alvás naponta. Megfeszített szellemi és fizikai munka, felelősség. Bírják a kettőt együtt? — Vállaltuk. Magam sem hittem, hogy ilyen nehéz lesz. Négy esztendő kiesett az éle­tünkből. De mindenképpen el­ment volna. Így jobb, haszna van ... S az eredmény ? Meglepő. Azaz nem is meglepő, ha egy­szer három parasztember »rá­áldozta magát«. Kovács átlaga négyes, Budáé 4,4, Nagyé kö­zepes. Több ez, sokkalta több a fiatalok ötösénél. .. Vidítani szeretném őket, s mondatni valamit, amihez nem kell harapófogó: benne van e három ember jellemében, gon­dolatvilágában, kiéreztem már szavaikból is. De egy kissé játszom a gondolattal: — Közeleg a sorsforduló — mondom. Meredten néznek rám, nem értik. — Ilyenkor érettségi előtt i nemcsak a vizsga izgalma fog­lalkoztatja a diákokat. Az is, hogy mi lesz a sorsuk. Csak néznek. Egymásra, rám és megint egymásra, mint akik kérdezik, hogy mi a csudát akar ez az ember. Kibököm: — A pályaválasztásra gon­dolok. Választottak-e már hi­vatást? — Miféle pályát választa­nánk még? — Gondolom, nem azért ta­nultak, hogy itt maradjanak a kapospulai Ezüstkalászban ... — Ugye, maga ugrat min­ket? Csak nem gondolta ko­molyan, hogy elmegyünk in­nen? — Miért ne? A fiatalok így szokták. Maguk is diákok ... — Kár ám a viccért! Sose tanultunk azért, Hogy másfelé menjünk. Ha bolondok len­nénk .., Nevetnek. Jóízűen, harsog tőle a szoba. S ez a nevetés ar­ra jó, hogy sokat mondjanak általa azoknak is, akiknek vol­taképpen szántam a kérdést. Nem akarom eltúlozni őszinte jelzésüket, de azt hiszem, ők már nevetségessé tudnak ten­ni egy szemléletet, mely má­sutt még él és burjánzik az emberek gondolkodásában. Miért képesek rá? Azért, mert középkorú emberek tele élet- tapasztalattal? Azért, mert megfeszített erővel, fiatalokat meghazudtolóan tanulnak, s még mindig készülnek az élet­re? Azért, mert jó soruk van, s nincs okuk panaszra? Mert megteremtették maguknak a biztonságos életet? Talán egy­szerűbb a válasz: mert érett emberek érettségi nélkül is, s még érettebbé válnak és előre­látókká. Három öreg diákkal beszél­gettem, maturandusok. Pályát választottak már, évtizedekkel ezelőtt. S amit most tesznek, azért nem lehet kellően mél­tányolni erőfeszítésüket. A leg­fiatalabb negyven-, a legidő­sebb negyvenhat éves. Kétol­dalt már szürkül a haj, vagy ritkul éppen, s a homlokot rán­cok borítják . .. Mögötte gaz­dag élettapasztalat, megfontolt bölcsesség. Kérni kellene eb­ből egy kicsikét. Jávori Béla Az orvosi székfű mint devizaszerző cikk A Hungarian Chamonille — a magyar kamillavirág — ex­portját a MED1MPEX Gyógy­szer-külkereskedelmi Vállalat bonyolítja le. Ez az árucikk világszerte nagy keresletnek örvend. Évente 60—70 súlyva­gon száraz drogot szállítunk az európai és a tengeren túli vevőknek. De a székfűvirág egyike a legkedveltebb és leg­elterjedtebb hazai népgyógyá­szati drogjainknak is. Gyulla­dáscsökkentő hatásáért a hiva­talos ember- és állatgyógyá­szat is szívesen alkalmazza, a sok gyári készítmény nyers­anyagául is szolgál. Hatóanya­ga a növény illő olajából izo­lálható kamazulen. A múlt évi kemény fagyok és a hosszan tartó belvizek a növényállományt nagyon meg­ritkították, sőt ki is pusztítot­ták az áttelelő egyéves nö­vényt. A gyomirtó szerek hasz­nálatának kifejlődése ugyan­csak csökkenti a vadontermő kamillaterületek nagyságát, s így egyre kevesebb és keve­sebb drogot gyűjtenek be. A mindinkább növekedő igények kielégítése végett a Herbária Központ kereste a kamillaellátás biztonságosab­bá tételének lehetőségeit. A termesztési kísérletek azt mu­tatták, hogy a növény kultú­rában is termeszthető, ha ta­lajadottsága megfelelő, s ha a szükséges csapadék — esetleg öntözéssel — biztosítható. A kamilla legjobban a kö­zépkötött és kötöttebb talajo­kat kedveli, de jól termelhető a szikes talajokon is. Frissen trágyázott földbe ne vessük. Gyommentes, tiszta talajon kell termeszteni. A jól meg­szántott talajt tárcsázzuk, fo- gasoljuk, és vetés előtt is tö- mörítsük sima hengerrel. A vetést kora tavasszal — amint a talaj állapota megen­gedi — is végezhetjük géppel gabona-sortávolságra. Nagyon sekélyen kell vetni, mivel a mag fényen csírázik, ezért a beállított vetőgép csoroszlyáit terhelés nélkül kell leengedni, s a Herbária központ által in­gyen adott magot azonos faj­súlyú (korpa, fűrészpoi anyaggal kell keverni. A 10—15 nap múlva kelő nö vényt nedvesen, nyirkosán kel’ tartani, s ezért száraz tavasz esetén ajánlatos öntözni. Nagyon szép eredményt ho­zott a Biharugrai Halgazdaság pihentetett, használaton kívüli halastavának a fenekén vetett kamilla. Kellő nyirkosság mel­lett a tükörsima, gyommentes területen kh-ként 15 q nyers virágot szedtek le, s ez a gaz­daságnak 5000 forint körüli bruttó bevételt eredményezett. öntözhető vagy árasztható helyen a májusi virágzás szep­tember végére megismételhető, és újabb aratásra van kilátás. Azok a gazdaságok, amelyek a kamilla termesztése iránt ér­deklődnek, további felvilágosí­tásért forduljanak a földmű­vesszövetkezetek megyei köz­pontjához vagy a Herbáriáho* (Budapest, V., Arany János ut* ca 29.) (x)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents