Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-14 / 62. szám
Szombat, 1964. március 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Beszélgetés 18 évesekkel az ni honvédelmi törvényről és a iievonnlási korhatár csökkentéséről Kaposváron járt áz Egyesített Tiszti Iskola néhány növendéke. Fölkeresték a középiskolákat, beszélgettek a technikumok, gimnáziumok érettségi előtt álló fiataljaival a katonai pályáról, a tiszti hivatásról Mindenütt fölvetődött a kérdés: Miért csökkentették a bevonulási korhatárt? Fiatalon kötött házasságok Tudvalevő, hogy az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán Czinege Lajos honvédelmi miniszter ismertette az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a bevonulási korhatár leszállításáról. Korábban a sorkatonai szolgálat megkezdésének alsó határa 19 év volt, a gyakorlatban azonban csak húszéves korukban kezdték meg a fiatalok a tényleges katonai szolgálatot. A szülők és elsősorban a leginkább érintettek — a 18 évesek — gyakran kérdezik: miért volt szükség a módosításra? Mint a honvédelmi miniszter is említette az ország- gyűlésen, a bevonulási korhatár leszállítása társadalmi és egyéni érdek. Eddig sok fiatal túlságosan korán — 18 éves korában — családot alapított, mert anyagi helyzete megengedte, szakmája volt, és érettnek érezte magát a házasságra. Amikor húszéves korukban megkapták a behívóparancsot, kénytelenek voltak feleségüktől — sokan gyermeküktől is — megválni. A példák sokaságát lehetne egymás mellé sorakoztatni, mennyi gondot, nehézséget okozott a kétéves különélés. A fiatal háziasok életében törést okozott a nagy távolság, a ritka találkozás, az anyagi nehézségek. A fiatalember nem tudta tökéletesen ellátni katonai szolgálatát, gyötörték a korán nyakába szakadt gondok, emésztette magát, nemegyszer aztán válással végződtek a túl fiatalon kötött házasságok. Indokolt az új rendelet törvénybe iktatása azért is, mert eddig az egyetemet és főiskolát végzett fiataloknak csak kis százaléka tett eleget állampolgári kötelezettségének, többségük egyáltalán nem teljesített katonai szolgálatot. A szolgálathalasztás, továbbtanulás A bevonulási korhatár leszállítása azt célozza, hogy a fiatalok középiskolai tanulmányaik befejezése után vonuljanak be katonai szolgálatra. Leszerelésük után, húszév:.s korukban még előttük az élet, határozhatnak terveikről. Aki az általános iskola elvégzése után szakmát tanul, 17—18 éves korára »kész« ember; aki érettségi után kívánja a szakmát elsajátítani, 21 éves koráig szolgálathalasztást kaphat, de — a honvédségnél szerzett tapasztalatok birtokában — mint leszerelt katona is megtanulhatja a választott mesterséget Az egyetemen vagy főiskolán tovább tanulni szándékozó fiatalok — ha fölvételi kérelmüket elfogadták — egyéves katonai szolgálatra vonulnak be az érettségit követő év őszén. Egy év múlva augusztusban leszerelnek, s megkezdhetik tanulmányaikat. Sok szülőben fölvetődött az a gondolat is, hogy tizennyolc éves korban érett-e a fiatal a katonai szolgálatra Egybehangzó orvosi megállapítások szerint igen. A 18 évesek túlnyomó többségének szervezete már teljesen kifejlett, erős, nem okoz különösebb megterhelést a katonai szolgálat, semmi esetre sem veszi jobban igénybe a szervezetet, mint tegyük föl a rendszeresen űzött sport. Alapos, körültekintő, mindenre kiterjedő tanulmányozás után fogalmazta meg és fogadta el az Elnöki Tanács és az országgyűlés az új honvédelmi rendeletet. A bevonulási korhatár leszállításáról hozott rendelet nem merev, indokolt esetben bármelyik fiatal szolgálathalasztást kaphat, vagy — mint erre eddig is volt példa — rossz egészségi állapota miatt részleges vagy teljes fölmentésben is részesülhet. Mit mondanak a gimnazisták'? Az országgyűlés legutóbbi ülésszakának napjaiban gyakori téma volt a bevonulási korhatár leszállítása. A Kaposvári Táncsics Gimnázium negyedikesei elmondták, hogy az osztályokban körbejárt az újság, és sokan először elkeseredetten vették tudomásul a törvényerejű rendeletet, mert veszélyben látták jövőjüket. — Aztán megértettük, hogy előnyös számunkra a rendelet mondta Kiss József IV/C osztályos tanuló. — Mennyivel jobb az, ha valaki érettségi után dolgozni megy egy vállalathoz, másfél-két év alatt úgy-ahogy elsajátítja munkakörét, esetleg még tanul valamilyen szakmai tanfolyamon, és akkor hívják be? Szerintem előnyösebb így akkor is, ha egyetemre jelentkezik az ember, s előtte egy évig katonáskodik. — Feltétlenül — kapcsolódik a beszélgetésbe Boros János őrnagy, a Kaposvári Járá- ri Kiegészítő Parancsnokság beosztottja. — Ha tudomást szerzünk arról, hogy milyen egyetemre vették föl az illető fiatalt, olyan alakulathoz vonultatjuk be, ahol szakmailag képezheti magát az egyéves szolgálati idő alatt Talán nincs is olyan polgári foglalkozás, olyan egyetemi szak, amelynek ne volna valamilyen megfelelője a hadseregben. Itt van például Csaba Zoltán, alti gépkocsivezetői tanfolyamra jár. A honvédségnél 'kocsira szeretne kerülni, leszerelés után szakmát tanul: autó- és motorszerelő lesz. A tavaly érettségizett Zomi Tamás rádióműszerésznek tanul, a lokátorosokhoz kéri bevo- nultatásót A Táncsics Gimnáziumból húsz fiatal jelentkezett az Egyesített Tiszti Iskolára. — Édesanyám öccse határőr őrnagy — mondja az egyik fiatal, Trubi Antal. — Érdekes, szép hivatás a katonatiszteké. A tiszti pályát választja Kiss József is. — Néhány iskolatársunk azzal »vádolt« bennünket, akik a tiszti iskolára jelentkeztünk, hogy csak az egyenruha csábít... Nem így van! Bátyám is katonatiszt volt, tudom, hogy nagy fegyelmet, lelkiismeretes tanulást várnak tőlünk. Jazvinszky György, a gimnázium IV/C osztályos tanulója hadtörténész szeretne lenni. Pásztor László a Testnevelési Főiskolára készült, de meggondolta magát, s az Egyesített Tiszti Iskolára jelentkezett. Komolyan készülnek az életre a 18 évesek, és azt vallják, hogy az új honvédelmi törvény nem akadályozza, hanem inkább segíti Őket pályájukon. Végül mi a véleménye a bevonulási korhatár csökkentéséről a Táncsics Gimnázium tanárának, Druzsin Ferencnek? Megnyugtató, jó rendelet — Az érveket mérlegelve csak helyeselni tudom az új törvény erejű rendeletet. Az egyetemen tovább tanulni szándékozók kezdeti nyugtalansága megszűnt. A rendelet rugalmas, kedvezményeket biztosít a rászorulóknak; megnyugtató is, mert senki sem kerül hátrányos helyzetbe. Az iskolában sokat beszélgettünk a rendeletről. Mindenkinek az a véleménye, hogy jobb, ha egy fiatal húszéves korában már katonaviselt, mert érettebb fejjel, több tapasztalattal bírva higgadtabban, körültekintőbben tud határozni életéről, terveiről. Vincze Jenő Téli ítiiÉrel Találnak dolgot, elfoglaltságot a téli napokban is a kéthelyi Aranykalász Tsz tagjai. Néhányan az új telepítésű 20 holdnyi szőlőhöz faragnak karókat. A szőlő majdnem egyidős a szövetkezettel, s az idén és jövőre fordul termőre. (Felső kép.) A Muki nevű tehén a büszkesége gondozójának és a falunak. Nevezetessége, hogy a múlt évben nem kevesebb, mint hatezer liter tejet adott — teljesítménye egyedülálló a környéken. A Muki történetéhez hozzátartozik, hogy az alakuláskor Pir^- térimre vitte be a közösbe, s nála napi kilenc liternél több tejet soha sem fejtek tőle. A% elnök nem Eljutott a hír a járási párt- bizottságra is, hogy a héthelyi elnök meg akar válni funkciójától. De hát miért, mi van a háttérben, miért foglalkozhat ilyen gondolattal ez az ember? — ütött szöget fejükbe a kérdés, mivel egy szó nem sok, annyi rosszat sem mondtak még vezetőjükről _ a kéthelyi tsz-tagok; a szövetkezetben példás rend honosodott meg, mióta az új elnök tartja kézben az irányítást, a gazdaság fölfelé ível. A pártbizottság első titkárát is izgatta a dolog, s elhatározta, hogy választ keres a »nagy kérdésre«. Körülbelül egy évvel ezelőtt egy hét leforgása alatt két közgyűlésre volt hivatalos Kéthelyre a járási párttitkár. Vihar kavargóit, szenvedélyek lobogtak, a tagok egymás után álltak fel, és mondták el észrevételeiket, kemény ítéletüket az akkori elnökről. Kivételezéssel, erélytelenséggel, igazságtalansággal, a közös vagyon megkárosításával, hanyagsággal vádolták. A járási titkár javaslatára a tagok egy bizottságot választottak maguk közül, s az azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja ki a vádakat, az eredményekről pedig egy hét múlva tegyen jelentést a közgyűlésnek. S egy hét múlva az emberek végleg megvonták bizalmukat a hitelét, tekintélyét vesztett vezetőtől. Fáró László állattenyésztési brigádvezetőt választották meg egyhangúlag elnökké ... Fáró László nem vett részt ezen az emlékezetes közgyűlésen. Minden energiáját a tanulásra fordította a csurgói tanfolyamon, ahová a tagság küldte szakmai ismereteinek bővítése céljából. Megválasztásáról később szerzett tudomást. Igaz, ami igaz, nem örült túlságosan az új beosztásnak. A szíve az állattenyésztéshez húzta, sajnálta otthagyni kedvelt munkakörét. De azután, hogy az iskolának vége lett, annál határozottabban, annál nagyobb lendülettel kezdte meg a rendteremtést. Tudta, a tagság nem tűri el a régi hibák megismétlődését, az emberek nyugodt körülményeket kívánnak, s azt akarják, hogy rend legyen minden területen. Azt is tudta, hogy egynémely intézkedése nem vált majd ki osztatlan elismerést, helyeslést, s lesznek, akiknek nem tetszik, hogy ezután nem halászhatnak a zavarosban. De megfogadta: maga is megtartja a rendet, s így másoktól is joggal megkövetelheti. Az emberek bíztak benne, mentek utána. Az ő szavára mindent megtettek, a brigád vezetőknek viszont nem volt valami nagy tekintélyük, kéréseiknek csak akkor engedelmeskedtek az emberek, ha látták, hogy az elnök is egyetért velük. Ez azt jelentette, hogy mindig ott kellett lennie mindenütt. Sokan nem gondoltak arra, hogy az elnök is ember, nem szakadhat többfelé. Baj volt a munkafegyelemmel. A kocsisok azelőtt azt hitték, hogy nekik nem parancsol senki, kedvük szerinti időben fogtak be, s szinte külön jogokat élveztek. Az új elnök ennek is, véget vetett. A vezetőség elhatározta, hogy a fogatokat csak engedéllyel lehet igénybe venni. Bevezették a menetlevélrendszert. Aki vétett az utasítás ellen, megbüntették. Hasonlóképpen jártak el azokkal szemben is, akik el- somíordáltak a munka elől. Nemcsak fegyelmeztek persze, hanem igyekeztek megértetni is a döntések célját. Az eredmény: a télen is legkésőbb hét órakor, fél nyolckor befogtak a kocsisok. A szabálytalan fogathasználat megszűnt. Az aratás előtt brigádgyűléseket ÚJ játékforma, nagyobb nyeremények ! í tartottak, s amire még nem volt példa: 86 kaszapár jelentkezett, hogy részt vesz az aratásban. A munkalendület később sem tört meg, ha kellett, vasárnap is dolgoztak a foga- tosok, s október 22-én végeztek a vetéssel. Cukorrépából rekordtermést, holdanként 198 mázsát takarítottak be, kukoricából 26 mázsa termett holdanként. Aszályos év volt __ M egszigorították a körös javak elosztását. Azelőtt nemegyszer azok jártak jól, akik mindent csináltak, csak éppen a közös munkából húzták ki magukat. Az új vezetés itt is rendet teremtett. Például csak azoknak adtak zöld lucernát, akik májusig legalább 40 munkaegységet szereztek. Korábban a szénát »szemre« adták oda. Mindenki tudta, jó előre, hogy melyik boglya lesz az övé, s azt jól megrakta. Most kocsira kellett tenni az egész termést, s a mérleg döntötte el: kit mennyi takarmány illet. így már nem az »élelmesek« vitték el a legtöbb szénát, hanem azok, akiknek a legtöbb munkaegységük volt, ugyanis tavaly már egységre is oszthattak szénát. Egy év alatt több mint egymillióval hízott a közös vagyon, s a prémiummal együtt 48 forint 13 fillér részesedés jutott munkaegységenként. 4» A munka, a vezetés igen sok energiát kívánt Fáró Lászlótól. Ráadásul még többet is kisajtolt magából, mint amennyire szükség lett volna. Napi programja hajnali fél négykor kezdődött. Sietett az istállókhoz nem volt ugyanis állattenyésztő brigádvezetőjük; két óra múlva a traktorosoknál, a fo- gatosoknál várták, majd az iroda, a mező, a brigádvezetők és megint a határ... Sokszor még evésre sem jutott ideje; családi élete meg úgyszólván egyáltalán nem volt; otthon a beteg feleség... bizony nem csoda, ha felőrli az embert az ilyen munkatempó. Ettől az elviselhetetlen fáradtságtól kívánt szabadulni Fáró László. Ügy gondolta, sokkal könnyebb lenne az élete, ha csak az állattenyésztést kellene irányítania. A járási pártbizottságon nagy figyelemmel hallgatták Fáró László szavait. Egyetértettek vele, hogy túl sokat dolgozott, de azt is megmondották neki, nem törvényszerű, hogy az elnök tönkretegye, magát. Jobban meg kell bíznia vezetőtársaiban, s meg kell osztania velük a feladatokat és a felelősséget. A tagság és a járási vezetés bízik Fáró Lász- lóban. Az elnök már letett hirtelen elhatározásáról. Ám e mellé a bizalom mellé nem árt néha egy-két figyelmeztető szót is odatenni: »Vigyázz magadra, kíméld az egészségedet!« Felelősek vagyunk egymásért. Varga József Cl! A Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet TAB0« árusítással egybekötött édesipari kiállítást rendez a járási művelődési házban március 18—-22-ig. « A belépés díjtalan. Mindenkit szeretettel várnnk. (3073)
