Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

Járási székhelyről járási székhelyre

Szakosítsák a gombát!

A hajókikötő mellett van az

Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat csemegeüzlete, helyesebben gombája. Ez is, akar a többi hozzá hasonló bolt, már nem felel meg a követelményeknek. Elsősorban azért nem, mert nincs raktára, a könnyen romló árut nem tudják hol tárolni. A nyáron 400— 500 000 forint forgalmat bonyolított le ez az üzlet havonta. Itt vásárolt a Badacsonyba kirándulók nagy része, a strandra igyekvők is itt szerezték be az élelmet. Vasárnaponként hosszú sorok álltak a gomba előtt, s bizony jó időbe telt, míg bevásárolhattak a kirándulók.

Zsúfolt az üzlet, ezért a járási tanács vezetői azt javasolták, hogy szakosítsák, de az

Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetői nem tartották ezt megvalósíthatónak. A gombában nemcsak élelmet — felvágottat, tejet és péksüteményt stb. — árulnak, hanem lisztet, csőtésztát és más olyan cikket is, ami minden élelmiszerboltban kapható. Ezenkívül feketét főztek, virslit és debrecenit, s mértek üveges és csapolt sört is. Pedig nincs messze innen a Vendéglátó Vállalat 1 ?ri fölszerelt, berendezett . . -ngyhalász Étterme, aki feketét', ételt vagy italt kíván fogyasztani, ott mindezt megtalálja.

Talán a zsúfoltság is okozta, hogy tavaly augusztus 20-án és 21-én, amikor a kirándulók tízezrei jártak Fonyódon, a gombában csak szalonnát és sajtot árusítottak. Semmilyen felvágott nem volt, de lehetett kapni feketét, üdítő és hűsítő italokat.

Érdemes lenne megszívlelni a járási tanács vezetőinek javaslatát, s a lehetőséghez mérten szakosítani a gombát, megszüntetni zsúfoltságát.

Öt éve folyik a huzavona, de művelődési ház még az idén sem lesz

Nincs olyan falugyűlés, tanácsülés, ahol ne tennék szóvá a művelődési ház építése körüli huzavonát. öt éve tervezték el, hogy megépítik a művelődés otthonát. A lakosság kétmillió forintot adott össze erre a célra. Előlegezték a bizalmat, de cserébe csupán újabb és újabb ígéreteket kapnak. A tanács könyörög, de nem tud tenni semmit. Valahol mindig elakad a dolog. A

Balatoni Intéző Bizottság szakemberei szerint a Kos- suth-crdőben, a tervosztály szerint a sportpálya mellett kellene felépíteni.

Évek óta tart az egyezkedés, a fonyódiak pedig keserűen veszik tudomásul, hogy művelődési otthonuk nem épül. Miért nem döntenek végre az illetékesek?! Nem akadékoskodást, hanem segítséget vár Fonyód.

Mi lenne?

... ha az üdülök karbantartására és kerítéseik felújítására is gondolna a SZOT? (A köségi itainács már kénytelein volt följelentést tenni, mert tűrhetetlen állapotban vannak a SZOT [kezelésében levő fel- ső-bélatelepi üdülők.)

,i, ha ésszerűbben szervezték volna meg a gimnázium toldásával kapcsolatos munkálatokat? (A gimnáziumot a

Somogy megyei Építőipari Vállalat építette. A négy tantermes toldást most a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat készíti. Az állami vállalat felvonulási épületeit lebontották, egy héttel utóbb újaikat kezdett építeni a tanács. Mit számít az ötven-hat- vanezer forint?!)

* * »

... ha az AKÖV az üdülési idényben nagyobb körültekintéssel szervezné meg )i helyi autóbuszjáratokat? (Sok-sok üdülőt mentene a mérgelődés- től.)

* « »

.. .ha az Építőipari Vállalat kijavítaná a gimnázium tornatermét? (Négyszáz diák örülne.)

* * *

... ha a Balatoni Intéző Bizottság a község vezetőivel is megbeszélné a fejlesztési el- képzelr'+ol'et? (Okosabban lehetne csinálni sok mindent.)

Benzinkút tócsában

Ha esik az eső, a fonyódiak messzire elkerülik az állomásnál levő benzinkút környékét. Valami baj lehet a csatornahálózattal, mert a hóié és az esővíz nem folyik el, s emiatt hatalmas tócsa veszi körül a benzinkutat. A járókelők bizony nemegyszer bosz- szankodnak, hogy a robogó járművektől szertefröccsenő sáros lé a nyakuk közé zúdul.

Nem lehetne úgy megcsinálni az úttestet vagy a csatornát, hogy a víz elfolyjon?

Fonyódi hírek

— Bővítésre szorul a fomyó- d1 járási rendelőintézet, olyan nagy a betegforgalma. Hogy ne nehezedjék minden teher Fonyódra, a járás falvai 240 000 forinttal járultak hozzá községfejlesztési alapjukból a bővítés költségeinek fedezéséhez.

— ABC-áruházat kap Fonyód. A Balaton Aruház mögött előregyártott elemekből készülő szép üzletet még az idény megnyitása előtt átadják rendeltetésének.

— Körzeti gyermekorvosi állást szerveztek Fonyódon. így a beteg gyermekeket külön szakorvos gyógyítja.

Fonyód vagy JBoglati®?

Jfonyód vagy Boglár? Vagyis melyik község lenne al- x kalmasabb járási székhelynek? Gyakran beszédtéma ez mindkét helyen, s mindkét nézetnek vannak helyeslői is, ellenzői is. Nos, hogy ez a kérdés időnként felvetődik, annak van némi alapja, indoka. Tudnivaló, hogy Fonyódnak mint járási székhelynek alig másfél évtizedes múltja van. Ebből eredően sok nehézséggel, a fejlődéssel járó gonddal küzd. Visszása teszi a helyzetet — csak egy-két problémát említünk —, hogy Fonyódon székel a járást pártbizottság, a járási tanács, a járási rendőrkapitányság, az ügyészségi, bírósági ügyek intézésére viszont Lengyeltótiba — régi járási székhelyre — kell utazgatniuk az embereknek. A legjobb kommunális ellátottsággal viszont Balalonboglár dicsekedhet, gyakran rájuk szorul Fonyód is. Például egy-egy nagyobb szabású járási rendezvény lebonyolításakor Boglárra kell menni, mert ott van a járási művelődési ház, Fonyód-; nak viszont még egy korszerűtlen kultúrterme sincs. Szóval nem ok, nem alap nélkül merül fel időnként a kérdés: Fonyód vagy Boglár. De válaszoljanak a legilletékesebbek, ők hogyan vélekednek, s hogyan döntenének ebben az ügyben.

Magyar Imre, Fonyód község tanácselnöke:

„Fonyód alkalmasai;!) járási székhelynek

nyáron meg százszor ennyi. Szálloda kellene Fonyódnak, legalább úgy, mint egy művelődési ház, egy mentőállomás, és egy új étterem. A Rianás már elavult, korántsem elégíti ki az igényeket. A száz vendégre készült konyha télen 200, nyáron tízszer ennyi ember étkeztetését bonyolítja le. Ez is gond, nagy gond.

Némi iparosításra is szüksége volna a községnek. Igaz, hogy az üdülési idényben mindenkinek akad munkája, télen azonban kevés a munkaalkalom.

— Mi nem akarunk rivalizálni Boglárral — mondja Magyar elvtárs. — Fejlődjön az Is. Csupán azt kérjük, hogy nagyobb ütemben fejleszthessük községünket.

Szabó Kálmán, Balatonoogiár tanácselnöke:

„Boglár kereskedelmi és kulturális közoon “

I i

— Szabó elvtárs szerint Fonyód vagy Boglár alkalmasabb

járási székhelynek?

— Szerintem községünk adottságai ilyen szempontból jobbak, mint Fonyódé. Boglár a központja jelenleg is a járás kereskedelmének, kulturális életének. Itt van a TÜZÉP-te- lep, az Autóközlekedési Vállalat kirendeltsége, a gázpalack - cseretelep, a FÜSZÉRT-raktár, a sörfejtő, a malom, s a megyei tanácsnak egy közelmúltban hozott határozatára kenyérgyár is épül nálunk. Ba- latonboglár mellett szól az is, hogy a járás minden részéből könnyen megközelíthető. A BIB tervei kimondják, hogy Lellét és Fonyódot mint üdülőhelyet tovább fejlesztik, s Balatonboglár lesz az üdülőhelyek kiszolgálója. Még az idén megindul a kompjárat Boglár és a túlsó part között. Megkezdődött egy kétezer személyes önkiszolgáló étterem építése. A távlati terv szerint helikopter-állomás is létesül. Korábban már volt olyan elképzelés, hogy községünkbe költöztetik a járási intézményeket, de valami mindig közbejött, az elképzelés csak terv maradt — mondja.

Szabó elvtárs ezzel fejezte be a tájékoztatót:

— Az említett tények Boglár mellett szólnak, ám ha az érdekek úgy kívánják, hogy Fonyód maradjon a járási székhely, mi azt is megértjük. Csupán egy a kívánságunk: legyenek egy helyen a járási intézmények, s ne kelljen a lakosságnak háromfelé utazgatnia, hogy ügyes-bajos dolgait elintézhesse.

íme, két válasz — két egymástól eltérő vélemény. De ezzel a gordiuszi csomó nem oldódott meg. Kérdezzünk meg egy elfogulatlan vezetőt, dr. Bagó Gyulát, a Fonyódi Járási Tanács vb-elnökét.

A beszélgetés panaszkodással indult. Magyar Imre, a Fonyódi Községi Tanács elnöke ezeket mondja:

— Három évig lendületesen fejlődött Fonyód, aztán majdnem teljesen leállt az iram.

A számadatok ezt a megállapítást támasztják alá. Az ötvenes évekig elmaradott, jellegtelen üdülőtelep volt Fonyód. A Balatoni Intéző Bizottság létrejötte után nagy fejlődésnek indult a község. 1958— 1961 között majd ötvenmillió forintot költöttek Fonyód fejlesztésére. A többi között áruházát, kutakat, víz- és csatornahálózatot, általános iskolát, gimnáziumot, bölcsődét, óvodát, rendelőintézetet, sütödét, strandot, utat, járdát kapott az újdonsült járási székhely. De mint mondják, csak azért, mert Fonyód a Balaton-part második legkedveltebb üdülőhelye.

Boglár mint járásközpont? Rossz tréfának tartják ezt. Szerintük Fonyódnak kell a jövőben is ezt a szerepet betöltenie. Tudják viszont, hogy még nagyon sokat kell tenni a község fejlesztéséért. Ha valaki Fonyódra jön, Bogláron kell megszállnia. Télen húsz- harminc szállóvendég lenne.

A JÖVŐ EGYIK ALMA

Fonyód leendő központjának legnagyobb épületkomplexumát az állomással szemben, a mai Rianás Étterem és a mozi közöl i íelektömbön építik íöl. Az itt levő eirvuit épüleleket lebontják. Helyükön nagv konyhaüzem, nyolcszáz személyes étterem, önkiszolgáló bűié és élelmi szerbolt cukrászda, eszpresszó, bár, bárót.- áz : o n lycs sz&llOua, négyszáz személyes .zélesvdszn. tiünszínház kettőszázötven személyes klub épül. Képünkön: a tervezők által megálmodott köapont

makettje.

Dr. Bagó Gyula:

Fonyód nagy jövő előtt áll

— Bagó elvtárs, tehát Fonyód, vagy Boglár?

— Mindenképpen Fonyód. Noha Bogláron

jobban összpontosul a kereskedelem, s rajta minden út keresztülvezet, de Boglár ellen szól az, hogy nem vasúti csomópont, s ott előbb irodát kellene építeni minden járási intézménynek.

Ebből a szempontból Fonyód mégiscsak kedvezőbb helyzetben van, noha ide is kell még sok minden. Például igen szorosan vagyunk a járási tanácson, eddig csak toldozgattunk-foldoz- gattunk az épületen. ígéretet kaptunk, hogy a következő ötéves terv időszakában átépítik tanácsszékházunkat. Jövőre megépül Fonyódon a járási rendőrkapitányság és a járási ügyészség irodaháza (csak zárójelben említjük meg: célszerű volna, ha ebbe betársulna az Igazságügy-minisztérium, s így Lengyeltótiból ideköltözhetne a járásbíróság is).

Alkalmasabbá, kullúráltabbá kell tennünk Fonyódot más '.empontból is. Mindenekelőtt kommuniális fejlesztésre ndolok, hiszen ez az alapja innak, hogy az üdülőhely sze- i repét is jobban betöltse. Meggyőződésem, hogy Fonyód igen nagy jövő előtt áll. Nyári vasárnapokon 20—25 00 ember fordul meg itt. Innen visz állandó hajójárat Badacsonyba. Aki Lellén üdül, az okvetlenül átjön Fonyódra is. Fonyód jelentőségét mindenképpen növeli a megépülő új vasút, amelyen gyorsvonatok röpítik majd a kirándulókat a megyeszékhelyről, Pécsről. Véleményem szerint a lakosság száma a következő tíz évben előreláthatólag mintegy hatvan százalékkal növekszik. Nos, ez arra kötelez bennünket, hogy megkülönböztetett figyelemmel törődjünk Fonyód fejlesztésével. Hatalmasak a gondjaink. Magyar elvtárs, a

községi tanács elnöke már beszélt róluk, én csak néhányat említenék meg közülük. Meg kellene oldanunk a szennyvíz- elvezetést. Ez halaszthatatlan feladat, mert addig például nem épülhet sem művelődési ház, sem új üdülő. Csatornázni kellene Bélatelepet, be kellene kötni ebbe a Sirályt is. Ez milliókba kerülne, a község erejéből azonban mindenre nem futja. Az Egyesült Izzó és más üzemek is építenének négyemeletes üdülőket, de addig nem kezdhetnek hozzá, amig a szennyvízhálózatot ki nem építjük. Villamosítani kellene Fonyódligetet. Elkészült az új gimnázium, de télen igen nehezen tudnak bejárni a zömmel vidéken lakó gyerekek, ezért felmerült bennünk az a gondolat, hogy üdülőket télre kollégiummá kellene berendezni. Van egy ehhez hasonló másik gondolatunk is: miért ne tehetnénk alkalmassá téli használatra néhány üdülőnket, ahol tsz-tagok pihenhetnének? Vagy itt van a nagy lakáshiány. Százhúsz kérelem fekszik a tanácsnál, a vezetők és a tisztviselők fele vidékről jár be, lakás viszom nem épül.

— A kérdést tehát így kellene föltenni — mondta végezetül Bagó elvtárs: — Mit kellene és mit lehetne tenni, hogy Fonyódnak mint járási székhelynek és üdülőhelynek a fejlesztését előrevigyük? Azt hiszem, a kérdésre válaszoltam.

Írták: Németh S., Szalal L.. Varga J.

Fotó: Grábner Gy.