Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

Péntek, 1964. március 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy képviselő „hétköznapjai" Szükség* wan a tőzegre A Helyiipari Főigazgatóság figyelmébe Szürke, a szó eredeti értel­mében vett hétköznapjai csak a tartalmatlan életnek van­nak. A képviselő hétköznap­jai színesek, munkával telí­tettek. Ezért kívánkozik a címbe idézőjel. Ilyenkor este csöndesek a kórházi folyosók. A halvány lámpák szürke fényt vetnek a számtáblás fehér ajtókra; a nikkelezett, szigorú esillogású műszerek a műtő üvegszekré­nyeibe zárva várják, hogy az orvos kezében életet mentse­nek. Az iroda — belépéskor mindjárt erre gondolok — nem »reprezentatív« célokat szolgál, hanem c s a k a mun­kát. Ezt tanúsítják a szek­rény megbolygatott könyvso­rai, az asztalon heverő tu­dományos folyóiratok, kézírá­sos följegyzések, a naptár lapjainak felkiáltójeles fi­gyelmeztetői. A falra függesztett okleve­lek pedig arról vallanak, hogy az orvos — dr. Sivó József, a megyei kórház szülész-nő­gyógyász osztályának főorvo­sa — társadalmi munkás is, az emberek apró ügyeivel és országos jelentőségű kérdé­sekkel foglalkozó országgyű­lési képviselő. Az oklevelek. 1950: városi tanácstag; 1952: a Magyar Népköztársaság Ér­demérem aranyfokozatával tüntették ki; 1954: megyei ta­nácstag és pótképviselő; 1955: rendes képviselő; 1956: »Ki­váló orvos« kitüntetés; 1963: országgyűlési képviselő ... Az országgyűlés 1963. októ­ber 24-i ülésén felszólalásá­ban a megye egészségügyi helyzetéről, az építőipar prob­lémáiról és a Balaton-part fejlesztéséről beszélt. Ehhez képest talán apró, semmi ügyeknek látszanak a kéré­sek, problémák, panaszok, melyekkel az országgyűlési képviselőt választói fölkere­sik. De ezek az apró ügyek teszik színessé a hétköznapo­kat. — Törődni kell az embe­rekkel, fáradni kell értük, és hinni, hogy alapjában véve valamennyien jók ... — Ezt vallja a képviselői hivatásról dr. Sivó József. o Egy rokkant fodrász kopog­tatott egyszer. — A térre, ahol az én üz­letem van, fodrászrészleget tervez a ktsz. Intézze el, kérem, hogy férfirészleget ne nyissa­nak ... Jártam én már min­denütt, hitegettek vagy eluta­sítottak. Mondja meg őszin­tén, teljesíthető-e a kérésem vagy nem... A város fejlődése, a kör­nyék lakóinak igénye a mo­dern fodrászüzlet létesítése mellett szólt. De mi legyen a kenyerét féltő rokkant kisipa­rossal? — A cseri népfrontülésen fölvetették az emberek, hogy nincs fodrász a környéken. Vegye föl a kapcsolatot a Hazafias Népfront titkárával, biztosan segítik, hogy a Cser­ben üzlethelyiséget kapjon, munka is lesz... — mondta a képviselő. S a fodrász — úgy hírlik — elfogadta a javasla­tot. Az egyén és a társadalom érdekeinek összehangolásáról beszélgettek, amikor jelentet­te az ügyeletes orvos,’ hogy Tabról életveszélyes állapot­ban hoz a mentő egy szülő asszonyt. Dr. Sivó József azonnal a műtőbe sietett, elő­készítették a műszereket, be­mosakodott, műtéthez öltö­zött. Az asszony másfél liter vért kapott. Nehéz műtét volt, de már ő is, az újszü­lött is egészséges. A Tóth Lajos utca 14. szá­mú házat lebontják. A ta­nács eredetileg a Füredi út végén szándékozott lakást ad­ni az ott lakóknak. — Idős emberek vagyunk — mentek panaszra a képvi­selőhöz. — Nagyon messze van nekünk a Füredi út vé­ge... Dr. Sivó József fölkereste az illetékes tanácsi „vezetőt, s az méltányolta a kérést. A Tóth Lajos utcaiak a város központjában kapnak lakást. Mások állás- vagy nyugdíj­ügyben kopogtatnak, sokan családi problémáik megoldá­sát kérik az országgyűlési képviselőtől. Egyetlen kérés sem marad megválaszolatla­nul, senkit sem utasít el dr. Kedden együttes ülésen tárgyalta meg a Csurgói Járási Pártbizottság és a járási ta­nács a Magyar Szocialista Munkáspárt februári mezőgaz­dasági határozatát. Bertalan József elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára adott átte­kintést a járás termelőszövet­kezeteinek munkájáról, illetve azokról a gondokról, bajokról, amelyek akadályozzák a közös gazdaságok fejlődését. A bevezetőben arról szólt, hogy az utóbbi három évben állandóan változott a kenyér- gabona vetésterülete. 1960-ban pl. 8700 kát. hold Volt, 1962- ben 6900. A számok azt mutat-, jálc, hogy nem termeltek any- nyi kenyérgabonát, amennyire szükség lett volna. A betaka­rításkor előfordult mulasztá­sok miatt — késői kezdés, a gépek rossz előkészítése stb. — a termésnek újabb 7—8 száza­léka veszett kárba. A múlt év őszén azonban változás tör­tént: a kenyérgabona vetéster­vét túlteljesítették, a mag jól előkészített földbe került. — Ez azonban még nem minden — hangsúlyozta Berta­lan elvtárs. — Jó szervezéssel — okulva az utóbbi évek hi­báiból — el kell érni, hogy az aratáskor és a betakarításkor se legyen fennakadás. A pártbizottság első titkára Sivó József, hogy ügye másra és nem őrá tartozik. Az orvos-képviselőt olyan bizalommal keresik föl a pa­naszosok, mintha gyógyulásra váró betegek volnának ők is. Alig múlik el nap, hogy ne jöjjön valaki. A naptárban sokasodnak a bejegyzések. A hétfő, kedd, szerda... szombat mellé sebtében írt so­rok azt jelentik, hogy ezeket a hétköznapokat a munka — az emberekért, a közösségért végzett munka — teszi tar­talmassá. Ezért talán nincsenek is hétköznapjai az országgyűlési képviselőnek. ezután az állattenyésztés fon­tosságáról beszélt. Megállapí­totta, hogy súlyos gondot okoz az évről évre jelentkező ab­rakhiány. Tavaly például 320 vagon abrakkal volt kevesebb a kelleténél. A járás termelőszövetkeze­teinek gazdálkodásáról, a ve­zetés problémáiról a követke­zőket mondotta: — Termelőszövetkezeteink hatvan százaléka a gyengék közé tartozik. Sajnos, néhány helyen úgy gondolkodnak, hogy »ha nem lesz elég oszta­lék, majd ad az állam.« Ennek a szemléletnek és a rossz ve­zetésnek következménye, hogy némely régebben jól gazdálko­dó, közepes termelőszövetkeze­tek — köztük a csurgói Búza­kalász is — a gyengék közé ke­rültek. Azért, mert ellentétek támadtak a tagság és a veze­tők között. Szalai István elv­társtól, a tsz elnökétől a tag­ság meg is vonta a bizalmat; az elnök lemondott, s még a szövetkezetből is el akar men­ni. Hasonló bajokat tapasztal­ni Inkén is. Lomniczi István elvtárs, a szövetkezet elnöke mégsem a tagsággal akar szót érteni, hanem felsőbb szervek­nél igyekszik vélt igazát bizo­nyítani. — El kell érni — mondotta Bertalan elvtárs —, Számtalanszor halljuk a me­gye iparának irányítóitól és az Ordacsehi környékén mű­ködő Tőzegkitermelő Vállalat vezetőitől, hogy fokozni kell a termelést, fejleszteni kell a vállalatot, mert a mezőgazda­ságnak nagy szüksége van a talajjavítóként és szerves trá­gyaként használt tőzegre. Ám amikor azt kérdezzük, hogyan fejlődik a vállalat a következő években, azt fele­lik: nem tudják. Hát hogyan? Hangoztatják, hogy a tőzegre szükség van, többet kell belőle termelni, a vállalat fejleszté­séért viszont semmit sem, tesz­nek. Pedig tudják, hogy az a terület, amelyen a Tőzegkiter­melő Vállalat most dolgozik, két év múlva kimerül. A szé­hogy emelkedjék a vezetés színvonala, javuljon a vezetők és a tagság közötti kapcsolat. Az elnökök ne egymaguk, ha­nem a tagságra támaszkodva irányítsanak, ez az előrelépés föltétele. — Az előadó végül felhívta a figyelmet a termelő- szövetkezetek pártszervezetei­nek erősítésére és a tavaszi munkák idejében való meg­kezdésére. Ezután Király Ferenc elv­társ, a járási tanács vb-elnöke a múlt évi zárszámadások eredményeiről terjesztett elő beszámolót. A vitában felszólalt Fábri István elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezetője. Bírálta az inkei termelőszö­vetkezet elnökét, mert a tag­ság rovására 8500 forinttal több előleget vett föl, mint amennyi járt volna. Horváth János elvtárs, a megyei pártbi­zottság tagja, a MÉSZÖV el­nöke az együttes ülésre meg­hívott községi tanácselnököket bírálta, mert egyikük sem szó­lalt fel, nem mondták el, ho­gyan akarják a tsz-eket segí­teni. Az együttes ülés Király elv­társnak, a járási tanács vb-el- nökének a felszólalásokra adott válaszával ért véget. pen hangzó nyilatkozatok csu­pán frázisok, a beszámolókban, jelentésekben leírt szöveg csak ámítás volna? Nem. A megyei tanács ipari osztályának dolgozói, a válla­lat vezetői senkit sem akarnak ámítani. Meggyőződésből mondják ki, írják le, hogy fo­kozni kell a tőzegtermelést, fejleszteni kell a vállalatot. Hogy terveiket nem tudják va­lóra váltani, annak o Köny- nyűipari Minisztérium Helyi- ipari Főigazgatóságán uralkodó bizonytalanság az oka. A fő­igazgatóságon (ahol ki kellene mondani a végső szót) ugyanis még ma sem döntötték el, ho­va menjen, hol dolgozzon to­vább a Tőzegkitermelő Válla­lat. Így az ügyet csak a me­gye szorgalmazza. Az egyolda­lú erőfeszítés azonban nem elég ahhoz, hogy előmozdítsa a tőzegtermelés fokozását, a vállalat fejlesztését. A megye kétféle formában képzeli el a tőzegüzem fej­lesztését. Az egyiket jól isme­rik a főigazgatóságon, hiszen a róla készült tanulmányterv — amely a vállalatnak Vörs, tehát a Kis-Balaton környéké­re való áttelepítésével kapcso­latos tennivalókat tartalmazza — már Budapesten van. S ta­lán nem egészen ismeretlen az a javaslat sem, amely szerint a Tőzegkitermelő Vállalatnak a Magyar Tenger Termelőszö­vetkezet tulajdonában levő be­rekben kellene területet adni. Az utóbbi javaslat megvalósí­tása olcsóbb, mint az előbbié, ám sok hátránya is van. A szö­vetkezet területén levő tőzeg csak néhány évre biztosít mun­kát az üzemnek. Körülményes A balatonkiliti Űj Tavasz Termelőszövetkezetben egyelő­re csak a kertészet mutat moz­galmas képet, a szántóföld még nem szikkadt föl eléggé, nem bírja el a gépet. A kerté­szetben melegágyaikat készíte­nek. Dudás Károly tsz-elnök és ifj. Kovács Imre párttitkár ar­ról tájékoztatott, hogy a ker­tészeti brigádban három asz- szony tagja a pártalapszerve- zetnek. Az alapszervezetben tizenkét nő van, közülük nyolc a szövetkezetnek is tagja. A kommunista asszonyok példát mutatnak jó munkájukkal, s elégedett a többi párttaggal is a szövetkezet vezetősége. Csicsikov, Gogol híres regé­nyének hőse holt lelkeket vá­sárolt. Az egyik fonyódi la­kos — Csicsikov késői leszár­mazottja — holt lelkeket bá­nyászott elő, s az ő nevükben írt panaszos levelet. Újhelyi és társai néven az Áramszol­gáltató Vállalatnak, Jakabfi Ferenc aláírással a szerkesz­tőségnek. Az állítólagos Ja­kabfi szóvá tette, hogy több fonyódi utcában nem ég a villany. Levelet írtak a DÁV-nak, választ azonban nem kaptak — állította. Hogy kit takar a két külön­böző aláírás, nem tudjuk. Mindenképpen elítélendő azonban ez a névkalózkodás. Az Áramszolgáltató Vállalat a decemberben kapott levél nyomán vizsgálatot tartott. Eredményéről nem értesíthet­a terület megszerzése is, a szö­vetkezet tagsága ugyanis nem szívesen mondana le tulajdo­náról. A Vörs környékén levő tő­zegmezőn hatvan évig tudna termelni a vállalat. Az oda­telepítés csaknem hatvanmil­lió forintba kerülne (harminc- millióba a talaj víztelenítése, huszonhatmillióba a vállalat áttelepítése). Ez a költség azon­ban többszörösen megtérülne. Ha tehát a népgazdaság elbír­ja, a Tőzegkitermelő Vállalatot Vörs környékére kellene át­helyezni. Döntsék el mielőbb a válla­lat sorsát, mert ahhoz, hogy fejlesztése a harmadik ötéves tervben szerepeljen, most kell elhatározni, mit akarnak vele tenni. (Zárójelben megemlít­jük: jó lenne, ha mihamarabb keresnének a tőzegkitermelő vállalatoknak egy olyan gaz­dát, aki megfelelő anyagi esz­közzel és jogkörrel rendelke­zik ahhoz, hogy az egyre fon­tosabbá váló iparágat fejlesz­teni tudja) Ha nem döntenek, akkor a tözegüzemnek másfél év múl­va meg kell szüntetnie a nagy­üzemi termelést, s attól kezd­ve igen kevés mennyiségű szer­ves trágyát tud készíteni. Így viszont nem fogja kielégíteni a Budapesti és a Baranya me­gyei Talajjavító Vállalat, va­lamint a megye állami gazda­ságainak növekvő igényét. Sú­lyos kár érné tehát a népgaz­daságot. A Helyi ipari Főigaz­gatóságnak és a megyei ta­nács ipari osztályának ezt gyors és hatékony intézkedé­sekkel kellene megelőznie. Szegedi Nándor Balatonkilitiben fejlett, né­pes aktivahálózata van az alapszervezetnek. Több mint negyven pártonkívülire szá­míthatnak a kommunisták; ezek az emberek bármikor ké­szek segíteni a politikai és gazdasági szervező, meggyőző munkában, s kitesznek magu­kért a termelésben is. Közülük az idén jó néhányat fölvesz­nek a pártba. Gondos nevelő­munkával fölkészítik őket a tag jelöltségre és a párttagság­ra. Hárman máris kérték föl­vételüket a tagjelöltek közé. Két tagjelölt felvételéről rö­videsen döntenek. te a levélírót, mert a lakó­nyilvántartó szerint nincs Új­helyi nevű ember a község­ben. Jakabfi Ferencnek ugyancsak nem válaszolhat a DÁV, ez is kitalált személy. Ami a panaszt illeti, már régen idejét múlta. Az Egye­sült Izzó nem szállította fo­lyamatosan az égőket, egy időben hiány volt belőlük. A DÁV százötvennégy izzót cserélt ki Fonyódon decem­berben, januárban és febru­árban. Ezenkívül számtalan higanygőzlámpát és fénycsö­vet. Jakabfi Ferenc nemcsak a nevét változtatta meg, ha­nem a valóságot is. Becstelen­ség valótlan személyek ne­vében panaszkodni. Holt lé­tekre vall! U G. Vincze Jenő Az öreglaki Kertészeti Tsz-ben jó előre gondoskodnak a paprika és a paradicsom exportálásáról: a MÉK-től 21000 ládát hoztak. Együttes ülést tartott a Csurgói Járási Pártbizottság és a járási tanács Példásan dolgoznak a balatonkiliti kommunisták Új tagokkal és tagjelöltekkel erősödik a pártszervezet HOLT LELKEK? Húsvéti locsolásra vásároljon kölnit Figurás hústvéti locsoló Do-dy kölnivíz Molnár-Moser Virágillat kölni 4,— Ft 8.50 Ft 8.50 Ft 8,— Ft Opera Chat-Noir Exotic Fantázia kölni Velencei álom Puch 8,50—15,50 Ft 9,50 Ft 10,— Ft 9,60 Ft 9,— Ft 20,— Ft a föMnsMvesszövefkezdi boltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents