Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-27 / 73. szám
Péntek, 1964. március 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy képviselő „hétköznapjai" Szükség* wan a tőzegre A Helyiipari Főigazgatóság figyelmébe Szürke, a szó eredeti értelmében vett hétköznapjai csak a tartalmatlan életnek vannak. A képviselő hétköznapjai színesek, munkával telítettek. Ezért kívánkozik a címbe idézőjel. Ilyenkor este csöndesek a kórházi folyosók. A halvány lámpák szürke fényt vetnek a számtáblás fehér ajtókra; a nikkelezett, szigorú esillogású műszerek a műtő üvegszekrényeibe zárva várják, hogy az orvos kezében életet mentsenek. Az iroda — belépéskor mindjárt erre gondolok — nem »reprezentatív« célokat szolgál, hanem c s a k a munkát. Ezt tanúsítják a szekrény megbolygatott könyvsorai, az asztalon heverő tudományos folyóiratok, kézírásos följegyzések, a naptár lapjainak felkiáltójeles figyelmeztetői. A falra függesztett oklevelek pedig arról vallanak, hogy az orvos — dr. Sivó József, a megyei kórház szülész-nőgyógyász osztályának főorvosa — társadalmi munkás is, az emberek apró ügyeivel és országos jelentőségű kérdésekkel foglalkozó országgyűlési képviselő. Az oklevelek. 1950: városi tanácstag; 1952: a Magyar Népköztársaság Érdemérem aranyfokozatával tüntették ki; 1954: megyei tanácstag és pótképviselő; 1955: rendes képviselő; 1956: »Kiváló orvos« kitüntetés; 1963: országgyűlési képviselő ... Az országgyűlés 1963. október 24-i ülésén felszólalásában a megye egészségügyi helyzetéről, az építőipar problémáiról és a Balaton-part fejlesztéséről beszélt. Ehhez képest talán apró, semmi ügyeknek látszanak a kérések, problémák, panaszok, melyekkel az országgyűlési képviselőt választói fölkeresik. De ezek az apró ügyek teszik színessé a hétköznapokat. — Törődni kell az emberekkel, fáradni kell értük, és hinni, hogy alapjában véve valamennyien jók ... — Ezt vallja a képviselői hivatásról dr. Sivó József. o Egy rokkant fodrász kopogtatott egyszer. — A térre, ahol az én üzletem van, fodrászrészleget tervez a ktsz. Intézze el, kérem, hogy férfirészleget ne nyissanak ... Jártam én már mindenütt, hitegettek vagy elutasítottak. Mondja meg őszintén, teljesíthető-e a kérésem vagy nem... A város fejlődése, a környék lakóinak igénye a modern fodrászüzlet létesítése mellett szólt. De mi legyen a kenyerét féltő rokkant kisiparossal? — A cseri népfrontülésen fölvetették az emberek, hogy nincs fodrász a környéken. Vegye föl a kapcsolatot a Hazafias Népfront titkárával, biztosan segítik, hogy a Cserben üzlethelyiséget kapjon, munka is lesz... — mondta a képviselő. S a fodrász — úgy hírlik — elfogadta a javaslatot. Az egyén és a társadalom érdekeinek összehangolásáról beszélgettek, amikor jelentette az ügyeletes orvos,’ hogy Tabról életveszélyes állapotban hoz a mentő egy szülő asszonyt. Dr. Sivó József azonnal a műtőbe sietett, előkészítették a műszereket, bemosakodott, műtéthez öltözött. Az asszony másfél liter vért kapott. Nehéz műtét volt, de már ő is, az újszülött is egészséges. A Tóth Lajos utca 14. számú házat lebontják. A tanács eredetileg a Füredi út végén szándékozott lakást adni az ott lakóknak. — Idős emberek vagyunk — mentek panaszra a képviselőhöz. — Nagyon messze van nekünk a Füredi út vége... Dr. Sivó József fölkereste az illetékes tanácsi „vezetőt, s az méltányolta a kérést. A Tóth Lajos utcaiak a város központjában kapnak lakást. Mások állás- vagy nyugdíjügyben kopogtatnak, sokan családi problémáik megoldását kérik az országgyűlési képviselőtől. Egyetlen kérés sem marad megválaszolatlanul, senkit sem utasít el dr. Kedden együttes ülésen tárgyalta meg a Csurgói Járási Pártbizottság és a járási tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt februári mezőgazdasági határozatát. Bertalan József elvtárs, a járási pártbizottság első titkára adott áttekintést a járás termelőszövetkezeteinek munkájáról, illetve azokról a gondokról, bajokról, amelyek akadályozzák a közös gazdaságok fejlődését. A bevezetőben arról szólt, hogy az utóbbi három évben állandóan változott a kenyér- gabona vetésterülete. 1960-ban pl. 8700 kát. hold Volt, 1962- ben 6900. A számok azt mutat-, jálc, hogy nem termeltek any- nyi kenyérgabonát, amennyire szükség lett volna. A betakarításkor előfordult mulasztások miatt — késői kezdés, a gépek rossz előkészítése stb. — a termésnek újabb 7—8 százaléka veszett kárba. A múlt év őszén azonban változás történt: a kenyérgabona vetéstervét túlteljesítették, a mag jól előkészített földbe került. — Ez azonban még nem minden — hangsúlyozta Bertalan elvtárs. — Jó szervezéssel — okulva az utóbbi évek hibáiból — el kell érni, hogy az aratáskor és a betakarításkor se legyen fennakadás. A pártbizottság első titkára Sivó József, hogy ügye másra és nem őrá tartozik. Az orvos-képviselőt olyan bizalommal keresik föl a panaszosok, mintha gyógyulásra váró betegek volnának ők is. Alig múlik el nap, hogy ne jöjjön valaki. A naptárban sokasodnak a bejegyzések. A hétfő, kedd, szerda... szombat mellé sebtében írt sorok azt jelentik, hogy ezeket a hétköznapokat a munka — az emberekért, a közösségért végzett munka — teszi tartalmassá. Ezért talán nincsenek is hétköznapjai az országgyűlési képviselőnek. ezután az állattenyésztés fontosságáról beszélt. Megállapította, hogy súlyos gondot okoz az évről évre jelentkező abrakhiány. Tavaly például 320 vagon abrakkal volt kevesebb a kelleténél. A járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodásáról, a vezetés problémáiról a következőket mondotta: — Termelőszövetkezeteink hatvan százaléka a gyengék közé tartozik. Sajnos, néhány helyen úgy gondolkodnak, hogy »ha nem lesz elég osztalék, majd ad az állam.« Ennek a szemléletnek és a rossz vezetésnek következménye, hogy némely régebben jól gazdálkodó, közepes termelőszövetkezetek — köztük a csurgói Búzakalász is — a gyengék közé kerültek. Azért, mert ellentétek támadtak a tagság és a vezetők között. Szalai István elvtárstól, a tsz elnökétől a tagság meg is vonta a bizalmat; az elnök lemondott, s még a szövetkezetből is el akar menni. Hasonló bajokat tapasztalni Inkén is. Lomniczi István elvtárs, a szövetkezet elnöke mégsem a tagsággal akar szót érteni, hanem felsőbb szerveknél igyekszik vélt igazát bizonyítani. — El kell érni — mondotta Bertalan elvtárs —, Számtalanszor halljuk a megye iparának irányítóitól és az Ordacsehi környékén működő Tőzegkitermelő Vállalat vezetőitől, hogy fokozni kell a termelést, fejleszteni kell a vállalatot, mert a mezőgazdaságnak nagy szüksége van a talajjavítóként és szerves trágyaként használt tőzegre. Ám amikor azt kérdezzük, hogyan fejlődik a vállalat a következő években, azt felelik: nem tudják. Hát hogyan? Hangoztatják, hogy a tőzegre szükség van, többet kell belőle termelni, a vállalat fejlesztéséért viszont semmit sem, tesznek. Pedig tudják, hogy az a terület, amelyen a Tőzegkitermelő Vállalat most dolgozik, két év múlva kimerül. A széhogy emelkedjék a vezetés színvonala, javuljon a vezetők és a tagság közötti kapcsolat. Az elnökök ne egymaguk, hanem a tagságra támaszkodva irányítsanak, ez az előrelépés föltétele. — Az előadó végül felhívta a figyelmet a termelő- szövetkezetek pártszervezeteinek erősítésére és a tavaszi munkák idejében való megkezdésére. Ezután Király Ferenc elvtárs, a járási tanács vb-elnöke a múlt évi zárszámadások eredményeiről terjesztett elő beszámolót. A vitában felszólalt Fábri István elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Bírálta az inkei termelőszövetkezet elnökét, mert a tagság rovására 8500 forinttal több előleget vett föl, mint amennyi járt volna. Horváth János elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke az együttes ülésre meghívott községi tanácselnököket bírálta, mert egyikük sem szólalt fel, nem mondták el, hogyan akarják a tsz-eket segíteni. Az együttes ülés Király elvtársnak, a járási tanács vb-el- nökének a felszólalásokra adott válaszával ért véget. pen hangzó nyilatkozatok csupán frázisok, a beszámolókban, jelentésekben leírt szöveg csak ámítás volna? Nem. A megyei tanács ipari osztályának dolgozói, a vállalat vezetői senkit sem akarnak ámítani. Meggyőződésből mondják ki, írják le, hogy fokozni kell a tőzegtermelést, fejleszteni kell a vállalatot. Hogy terveiket nem tudják valóra váltani, annak o Köny- nyűipari Minisztérium Helyi- ipari Főigazgatóságán uralkodó bizonytalanság az oka. A főigazgatóságon (ahol ki kellene mondani a végső szót) ugyanis még ma sem döntötték el, hova menjen, hol dolgozzon tovább a Tőzegkitermelő Vállalat. Így az ügyet csak a megye szorgalmazza. Az egyoldalú erőfeszítés azonban nem elég ahhoz, hogy előmozdítsa a tőzegtermelés fokozását, a vállalat fejlesztését. A megye kétféle formában képzeli el a tőzegüzem fejlesztését. Az egyiket jól ismerik a főigazgatóságon, hiszen a róla készült tanulmányterv — amely a vállalatnak Vörs, tehát a Kis-Balaton környékére való áttelepítésével kapcsolatos tennivalókat tartalmazza — már Budapesten van. S talán nem egészen ismeretlen az a javaslat sem, amely szerint a Tőzegkitermelő Vállalatnak a Magyar Tenger Termelőszövetkezet tulajdonában levő berekben kellene területet adni. Az utóbbi javaslat megvalósítása olcsóbb, mint az előbbié, ám sok hátránya is van. A szövetkezet területén levő tőzeg csak néhány évre biztosít munkát az üzemnek. Körülményes A balatonkiliti Űj Tavasz Termelőszövetkezetben egyelőre csak a kertészet mutat mozgalmas képet, a szántóföld még nem szikkadt föl eléggé, nem bírja el a gépet. A kertészetben melegágyaikat készítenek. Dudás Károly tsz-elnök és ifj. Kovács Imre párttitkár arról tájékoztatott, hogy a kertészeti brigádban három asz- szony tagja a pártalapszerve- zetnek. Az alapszervezetben tizenkét nő van, közülük nyolc a szövetkezetnek is tagja. A kommunista asszonyok példát mutatnak jó munkájukkal, s elégedett a többi párttaggal is a szövetkezet vezetősége. Csicsikov, Gogol híres regényének hőse holt lelkeket vásárolt. Az egyik fonyódi lakos — Csicsikov késői leszármazottja — holt lelkeket bányászott elő, s az ő nevükben írt panaszos levelet. Újhelyi és társai néven az Áramszolgáltató Vállalatnak, Jakabfi Ferenc aláírással a szerkesztőségnek. Az állítólagos Jakabfi szóvá tette, hogy több fonyódi utcában nem ég a villany. Levelet írtak a DÁV-nak, választ azonban nem kaptak — állította. Hogy kit takar a két különböző aláírás, nem tudjuk. Mindenképpen elítélendő azonban ez a névkalózkodás. Az Áramszolgáltató Vállalat a decemberben kapott levél nyomán vizsgálatot tartott. Eredményéről nem értesítheta terület megszerzése is, a szövetkezet tagsága ugyanis nem szívesen mondana le tulajdonáról. A Vörs környékén levő tőzegmezőn hatvan évig tudna termelni a vállalat. Az odatelepítés csaknem hatvanmillió forintba kerülne (harminc- millióba a talaj víztelenítése, huszonhatmillióba a vállalat áttelepítése). Ez a költség azonban többszörösen megtérülne. Ha tehát a népgazdaság elbírja, a Tőzegkitermelő Vállalatot Vörs környékére kellene áthelyezni. Döntsék el mielőbb a vállalat sorsát, mert ahhoz, hogy fejlesztése a harmadik ötéves tervben szerepeljen, most kell elhatározni, mit akarnak vele tenni. (Zárójelben megemlítjük: jó lenne, ha mihamarabb keresnének a tőzegkitermelő vállalatoknak egy olyan gazdát, aki megfelelő anyagi eszközzel és jogkörrel rendelkezik ahhoz, hogy az egyre fontosabbá váló iparágat fejleszteni tudja) Ha nem döntenek, akkor a tözegüzemnek másfél év múlva meg kell szüntetnie a nagyüzemi termelést, s attól kezdve igen kevés mennyiségű szerves trágyát tud készíteni. Így viszont nem fogja kielégíteni a Budapesti és a Baranya megyei Talajjavító Vállalat, valamint a megye állami gazdaságainak növekvő igényét. Súlyos kár érné tehát a népgazdaságot. A Helyi ipari Főigazgatóságnak és a megyei tanács ipari osztályának ezt gyors és hatékony intézkedésekkel kellene megelőznie. Szegedi Nándor Balatonkilitiben fejlett, népes aktivahálózata van az alapszervezetnek. Több mint negyven pártonkívülire számíthatnak a kommunisták; ezek az emberek bármikor készek segíteni a politikai és gazdasági szervező, meggyőző munkában, s kitesznek magukért a termelésben is. Közülük az idén jó néhányat fölvesznek a pártba. Gondos nevelőmunkával fölkészítik őket a tag jelöltségre és a párttagságra. Hárman máris kérték fölvételüket a tagjelöltek közé. Két tagjelölt felvételéről rövidesen döntenek. te a levélírót, mert a lakónyilvántartó szerint nincs Újhelyi nevű ember a községben. Jakabfi Ferencnek ugyancsak nem válaszolhat a DÁV, ez is kitalált személy. Ami a panaszt illeti, már régen idejét múlta. Az Egyesült Izzó nem szállította folyamatosan az égőket, egy időben hiány volt belőlük. A DÁV százötvennégy izzót cserélt ki Fonyódon decemberben, januárban és februárban. Ezenkívül számtalan higanygőzlámpát és fénycsövet. Jakabfi Ferenc nemcsak a nevét változtatta meg, hanem a valóságot is. Becstelenség valótlan személyek nevében panaszkodni. Holt létekre vall! U G. Vincze Jenő Az öreglaki Kertészeti Tsz-ben jó előre gondoskodnak a paprika és a paradicsom exportálásáról: a MÉK-től 21000 ládát hoztak. Együttes ülést tartott a Csurgói Járási Pártbizottság és a járási tanács Példásan dolgoznak a balatonkiliti kommunisták Új tagokkal és tagjelöltekkel erősödik a pártszervezet HOLT LELKEK? Húsvéti locsolásra vásároljon kölnit Figurás hústvéti locsoló Do-dy kölnivíz Molnár-Moser Virágillat kölni 4,— Ft 8.50 Ft 8.50 Ft 8,— Ft Opera Chat-Noir Exotic Fantázia kölni Velencei álom Puch 8,50—15,50 Ft 9,50 Ft 10,— Ft 9,60 Ft 9,— Ft 20,— Ft a föMnsMvesszövefkezdi boltokban.
