Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

Kedd, 1964. március 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Legkésőbb 1967 elejére elkészül a tizenkét emeletes irodaház A KAPOSVÁRI KENYÉRGYÁRBAN Kaposváron Lapunkban már többször foglalkoztunk azzal az életre­való gondolattal, hogy a ka­posvári hivatalok, vállalatok részére egy sokemeletes, kö­zös irodaházat építsenek. Akadtak, akik különféle kifo­gásokkal ellenezték ezt a ja­vaslatot, mások viszont támo­gatták az ötletet. A városi ta­nács — a megyei tanáccsal egyetértésben — elhatározta: legkésőbb 1967 elejére az északnyugati városrészben föl­építik a tizenkét emeletes, im­pozáns irodaházat. — Egyszer már »elúszott« a közös kaposvári irodaház — mondotta Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára —, de most ez nem tör­ténhet meg. Nem szeretnénk, ha a város vezetőinek ismét a fejükhöz vágnák, hogy tehetet­lenek. Mi az MSZMP Közpon­ti Bizottságának irányelvei szerint akarunk dolgozni, szé­pet szeretnénk alkotni és kor­szerűt. A városi tanácson megtar­tott megbeszélésen az illetékes szakemberek félreérthetetlenül közölték, hogy Kaposváron nincs terület apró irodaházak építésére; vagy hozzájárulnak a vállalatok a közös épülethez, vagy pedig minden marad a régiben. Az érdekelt szervezeteknek, intézményeknek, vállalatok­nak távlatokban kell gondol- dolkodniuk (elhangzott ugyan­is egy olyan kifogás, hogy az irodaház távol esik a város- központtól), hiszen Kaposvár fejlődésével párhuzamosan tö­kéletesedik a közlekedés is. Aligha szükséges a közös irpdaház előnyeit részletesen ismertetni. Köztudott dolog, hogy mindenképpen gazdasá­gosabb az apró építkezéseknél. A tizenkét emeletes épületet a legkorszerűbb követelmények­nek megfelelően készítik el: liftek, páternoszterek biztosít­ják a zavartalan ügyfélforgal­mat. Az irodaház dolgozói kö­zös étteremben étkezhetnek. Szó van arról is, hogy modern elektroakusztikai berendezése­ket szerelnek föl. A kaposvári vállalatok és intézmények — tisztázva fö- löttes hatóságaikkal a biztosí­tandó hitel nagyságát — ápri­lis 20-ig bejelentik igényeiket a városi tanácson, majd a me­gyei tanács tervosztálya veszi át az irányítást, és dönt az előkészítő bizottság létrehozá­sáról. 1964—65-ben elkészül az irodaház tervdokumentációja, és utána azonnal megkezdődik az építkezés a máris rendelke­zésre álló területen. A fagyos reggeleket is kihasználták műtrágyaszórásra a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban A Balatonnagybereki Állami Gazdaságban rendszerint min­dig később kezdhetik meg a tavaszi munkákat, mint a me­és a paradicsompalánta. Eze­ket ugyan nem primőrként termelik, de szeretnék, ha mi­nél előbb piacra vihetnék az árut. A Kaposvári Kenyérgyárban már megszűnt a próbaüzemel­tetéskor és a még azután is jó ideig tapasztalható rendetlen­ség, a gépek, berendezések vá­ratlan meghibásodásából adó­dó kapkodás. Olyan az üzem, mint egy hatalmas laborató­rium. Á falak csempéi ragyog­nak a tisztaságtól, kellemes le­vegőt árasztanak a légkondi­cionáló berendezések, a hatal­mas ablakokon át beömlő fény a legfélreesőbb zugot is megvilágítja. A fehér munkaruhába öltö­zött pékek naponta 70—30 — szombatonként 110 — mázsa kenyeret küldenek az élelmi­szerüzletekbe. Az 1 kg-os, te­tején vágott kenyérrel majd minden boltban találkozhat­nak a vásárlók. Most azt az utat mutatjuk be olvasóinknak, amelyet a liszt megtesz, míg kenyér lesz belőle. A földszinti raktárban nem sokáig marad a liszt, az arány­adagolón át egykettőre feljut­tatják a 25—30 méter magas toronyba. Az arányadagoló, amelyből voltaképpen csak három garat- meg egy üveg­cső látszik (az utóbbin át szív­ja fel a toronyba a lisztet a levegő), nem valami mutatós, de igen fontos berendezés. Ugyanis ezzel keverik össze a különféle gabonából készült lisztet. A levegő segítségéve] a to­ronyba szállított liszt a szi­tákra kerül- Mielőtt azonban az esetleges szennyeződéstől megtiszítanák, el kell válasz­tani a levegőtől. Ezt a műve­Munkában a dagasztógép. Rövidesen befejezik a tervtárgyaló közgyűléseket a fonyódi járásban évben még ötöt akarnak vásá­gye többi mezőgazdasági üze­mében, mert az alacsony fek­vésű területek később szikkad­nak mpk- Ezért úgy határozott a gazdaság vezetősége, hogy a kora reggeli órákat is kihasz­nálják. Ilyenkor még fagyos volt a talaj, elbírta a gépeket. Ennek köszönhető, hogy a gaz­daság idejében elvégezte a műtrágyázást az ezer hold bú­zaföldön. Őszi árpát is műtrá­gyáztak már. A pillangósok 40 százalékán is kint van már a pétisó. Míg a munkások a pé­tisót szórták, a traktorok a lá- pi földek szerves trágyázását végezték. A tavasszal fontos munka lesz az erdőtelepítés. 360 000 hold földet készítenek elő a nyárfacsemetéknek, s rögtön megkezdik a telepítést, mi­helyt az időjárás engedi. A kertészetben is van már jócskán tennivaló. A szőlő és a gyümölcsös trágyázása, tavaszi ápolása mellett már dolgoznak a melegágyaknál is. Szépen zöldell a karfiol-, a karalábé­A fonyódi járás huszonkét tsz-ének többsége már elfo­gadta ez évi végleges tervét. Rövidesen a többi szövetkezet­ben is megtartják a közgyű­lést. Bár a terveket még nem összesítették — a járási végső értékelés még ezután készül el —, azért már megállapítha­tó, hogy valamennyi szövetke­zet a reális lehetőségeket fi­gyelembe véve állította össze idei munkatervét. Sok pénzt fordítanak a szö­vetkezetek erőgépvásárlásra. A 26 új erőgép mellett a gépál­lomástól átvett 23 használt traktor is a tsz-ekben lát mun­kához az idén. Főleg azok a szövetkezetek költöttek na­gyobb összeget gépvásárlásra, amelyek távol esnek a gépál­lomástól. A balatonkeresztú- riaknak eddig például csak egy erőgépük volt, ebben az rolni. Sok pénzt áldoznak a szövet­kezetek építkezésre is. Az 5 250 000 forint beruházási ke­retből azonban mintegy há­rommillió forintot a múlt év­ről áthúzódó építkezésekre kell felhasználni. A tervekből kitűnik az is, hogy a szövetkezetek bátran alkalmazzák a premizálási módszereket. Azokban a tsz- ekben, ahol már megtartották a közgyűlést, a tagság minde­nütt az ösztönző munkadíjazás formái mellett szavazott. Ha valaki belelapoz a fonyó­di járás tsz-einek tervébe, ész­reveszi azt is, hogy a szántó­földi növénytermesztésben is nagyobb terméseredményekre számítanak, mint a múlt év­ben. Kezdődik a parkosítás Várják a jó időt a Somogy megyei Temetkezési és Kerté­szeti Vállalatnál, hogy teljes erővel megkezdhessék a par­kosítást a megyében. Nógrádi István, a vállalat főkertésze elmondotta, hogy Zamárdiban már dolgoznak: 800 000 forintból parkosítják a strand és a gyermekotthon környékét. A közeljövőben kezdik meg a mezőgazdasági technikum sporttelepének épí­tését Kaposváron, a Toponári úton. A füves labdarúgó-, sa­lakos futó-, kézilabda-, röplab­da- és teniszpályák építési költsége egymillió-négyszáz­ezer forint. A közeljövőben megkezdik a Szöllősgyöröki Gyermekotthon és a taszári lakótelep környé­kének parkosítását, és mintegy százezer forintos költséggel felújítják a Balaton-parti SZOT-üdülők sportpályáit. Tegye széppé és kényelmessé off honái! ★ Modern hfiló- és lakószobák, hazai és külföldi konyha* garnitúrák, kombinált szek­rények, egy- és kétajtós szekrények, szóló rekamiék és heverők, sezlonok, kárpitozott fotelok és székek, ágybetétek, matracok és állófogasok nagy választékban beszerezhetők OTP hitellevélre is a barcsi, a csurgói, a balatonboglári, az ipali, a marcali, a nagyatádi, a tabi és a siófoki FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI BÚTORBOLTOKBAN!I Szakmai tanácsadás ! Előzékeny kiszolgálás 1 (3086) Formázzák a tésztát. letet a ciklusos levegőelvá- lasztóban végzik ei nagyon egyszerűen. A liszt a tartály falának verődik és lehullik, a levegő pedig egy nyíláson át eltávozik. A megszitált lisztet a szita alatt elhelyezett négy óriási si­lóba irányítják. Ezekből leve­gő segítségével a lisztet (mi­közben még egyszer megszi­tálják) az egy emelettel lej­jebb levő úgynevezett napi tá­rolókba, innen pedig még lej­jebb, a dagasztóhelyiségbűn le­vő függő tartályokba továbbít­ják. Ezeket automata mérle­gekkel kapcsolták egybe, ame­lenül az FNÁ 24 típusú olaj- fűtéses, villamos vezérlésű ke­mencébe kerül. A kemencék­ben a hőmérséklet tetszés szerint változtatható. A ke­nyér előbb magas, majd pedig alacsonyabb hőmérsékletű tér­ben halad át, és 35 perc alatt megsül. A friss kenyerek a kemencéből egy széles szállí­tószalagra hullanak, s ezen a raktárba jutnak. A nagyszerűen automatizált gyárban alig néhány helyen avatkozik a munkafolyamatba az ember. A vállalat főmérnö­ke szerint újításokkal még csökkenthetik a jelenlegi lét­Bevetés előtt. lyek önműködően szüntetik meg a folyamatot, ha a szük­séges mennyiségű liszt a tar­tályokba került. Ezután következik a dagasz- tás. Sok háziasszony bizonyára megirigyelné a pékeket. Nekik ugyanis csak az a feladatuk, hogy a tartály alá gördítsék a dagasztócsészét, beállítsák a vízkeverő berendezés szabály­zójával, milyen hőmérsékletű és mennyiségű vizet akarnak a liszthez adni, és megnyom­ják a gombokat. Ezután a da­gasztókar belemélyed s liszt­be, a keverőberendezésből cso­rogni kezd a víz, egy másik tartályból pedig a szükséges mennyiségű oldott só. A dagasztócsésze tartalmát ugyancsak gombnyomásra a csúszdába önti a hidraulikus emelő, és a következő pillana­tokban a tészta máris a föld­szinten levő darabológépbe jut. Hogy e gép egy óra alatt hány darab és milyen súlyú kenyeret készítsen, az szintén tetszés szerint szabályozható. Az 1 kg-os kenyereket — ugyanis csak ezt célszerű süt­ni — a két ellentétes irányban gyorsan mozgó szalag egyket­tőre kigömbölyíti. Egy másik berendezés pedig a hosszfor­mázást végzi el. Ezután a ke­nyereket szakasztókba rakják, majd a kelesztőgép szalagjára helyezik. Amíg a kenyér átha­lad a kelesztőberendezésen (ennek hőmérséklete és pára- tartalma is szabályozható), megkel. A kelesztőbő) közvet­szamot is. Ha például a nyúj­tó-, formázógép és a kelesztő- berendezés, valamint a kelesz- tó és a kemence közötti szaka­szon is szalaggal juttatják to­vább a kenyeret, két műszak­ban nyolc munkással kell ke­vesebb. Hamarosan élnek is a lehetőséggel — mondta a fő­mérnök —, és csökkentik a létszámot. A pékeknek szinte semmifé­le fizikai munkát sem kell ki­fejteniük. A munkaidőt persze nem tölthetik tétlenül. Alapo­san meg kell ismerniük a gyár berendezését, állandóan jó munkát kell végezniük. Hi­szen bármennyire automati­zált is a kenyérgyár, s bár­mennyire gépek végzik is el a munka zömét, rossz lesz a ke­nyér, ha nem tartják meg a technológiai utasításokat, ha nem kísérik figyelemmel a be­rendezés működését, ha nem biztosítják a munka folyama­tosságát. A kenyér minőségé­nek romlását már az is elő­idézheti, ha a liszt változó mi­nőségének megfelelően nem változtatják meg a technoló­giát, vagy nem biztosítják az előírt hőmérsékletet. A gyár kollektívája alkal­mas arra, hogy legyőzze a kez­deti nehézségeket, alaposan megismerje a gépeket, beren­dezéseket, olyan kenyeret süs­sön, amellyel elégedettek lesz­nek - ’ ■ä,v Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents