Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

Szombat, 1964. március 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Mezőgazdaságunk , agrárpolitikánk időszerű kérdései Tegnap délelőtt Kaposváron megkezdődött a Magyar Szo- i cialisla Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának kétnapos tilé- ! se. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál elvtárs, az MSZMP | Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter és Tótli * Mátyás elvtál s, a Központi Bizottság megyei instruktora. A ta- ! nácskozást Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első [ titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kétnapos ülést azért • hívták össze, hogy megtárgyalják a Központi Bizottság február ! 20—22-i ülésének két határozatából adódó megyei feladatokat \ Ennek alapján az ülés az alábbi napirendet fogadta el: 1. Mező­* gazdaságunk helyzete és agrárpolitikánk időszerű kérdései. Elö- ! adó: Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. 2. Me* • ------------------------------------------------------------------ ★ ★ g yénk építőiparának helyzete és feladatai. Előadó: Sugár Imre elvtárs, a megyei tanács vb-elhökhelyettese. Először személyi kérdésekről döntött a megyei pártbizott­ság. Decsi József elvtársat fölmentették a megyei pártbizottság pártgazdasági osztályvezetői tisztsége alól, és visszahívták a megyei pártbizottságból. Helyette jrfiezó Péter elvtársat, a Szövet­kezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának osztályvezető­jét megválasztották a megyei pártbizottság pártgazdasági oszfaly- vezetőjévé, és a megyei pártbizottság kooptálta tagjai sorába. Illés Dezső elvtárs a megyei párt-végrehajtó bizottság nevé­ben előterjesztette a mezőgazdasági napirend szóbeli beszámoló­ját, melyet alább közlünk. Illés Dezső elvtárs előadói beszéde vetkezeteknek. A múlt év vé­géig 392 traktort, 4 kombájnt, 18 aratógépet és számos mun­kagépet adtak el. Az idén to­vábbi mintegy 200 traktort adnak át a tsz-eknek. Szervezetten készüljünk fel a kukorica áprilisi vetésére — A Központi Bizottság a; mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta eltelt időszakról szólva megállapította, hogy mezőgazdaságunk egészségesen fejlődik. Ez nagyon fontos megállapítás, mert arról ta­núskodik, hogy sikerült he­lyesen megoldani mezőgazda­ságunkban a kettős feladatot. Az átszervezéssel létrehoztuk a nagyüzemi kereteket, és fiatal szövetkezeteink már fejlődé­sük kezdeti szakaszában is nö­velték termelésüket — hang­súlyozta bevezetőben Illés elv­társ, majd a közös gazdálkodás anyagi, technikai megalapozá­sának ismertetése után így folytatta: — Mezőgazdaságunk fejlő­désének, előbbre jutásának nagy jelentőségű, fontos té­nyezője a szövetkezeti paraszt­— A múlt évben tovább ja­vult mezőgazdaságunk helyze­te, növekedtek eredményeink. Termelőszövetkezeteink politi­kai, szervezeti és gazdasági té­ren egyaránt tovább erősöd­tek. Egy évvel ezelőtt, a zár­számadások idején, ahol a ve­zetés nem volt megfelelő, a tagság új vezetőket választott. Túlnyomó többségük egy év alatt bebizonyította, hogy mél­tó a bizalomra. A szövetkeze­tek erősödésében jelentős sze­repe volt annak, hogy tavaly 296 traktort, 10 kombájnt, 122 Orkánt és több más mezőgaz­dasági gépet kaptak. Számos új épületet emeltek. Vásárlás­ból és saját tenyésztésből gya­rapították állatállományukat. Ezután a megyei pártbizott­ság titkára a főbb növények terméshozamának alakulását ismertette, majd így folytatta: — Fejlődött 1963-ban ter­melőszövetkezeteink közös ál­lattenyésztése. A múlt év volt az első, amikor tsz-eink a te- nyészállomány létszámára ki­dolgozott tervüket teljesítet­ték. A tehenek száma 1302-vel, a kocáké pedig 652-vel növeke­dett. Emelkedett a tejhozam. A tsz-ek mintegy 10 000-rel több hízott sertést adtak közfo­gyasztásra, mint az előző év­ben. Vágóbaromfit az előző évinél 22,5 vagonnal többet ér­tékesítettek. A növényterme­lésből származó kiesést jelen­tős mértékben ellensúlyozta, illetve pótolta az állattenyész­■ ság szocialista tudatának erő­södése. A munkafegyelem év­ről évre szilárdul szövetkeze­teinkben. A munkák gondo­sabb, szakszerűbb végzése, a közös vagyon gyarapítása és védése azt mutatja, hogy nőtt a tsz-tagok felelősségérzete szövetkezetük sorsa iránt. Je­lentős az a változás is, amely abban nyilvánul meg, hogy tompult az az ellentét, amely a múltban alakult ki a paraszti rétegek között. A falu társa­dalmát a szocialista útra tért mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom mindjobban kisza­badítja régi belső osztály tago­zódása ellentmondásainak béklyóiból, és a közös gazdál­kodás talaján kialakulóban van az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály. tés terven felüli bevétele. Fel- vásárlási tervünk teljesítésé­vel országosan a második he­lyet szereztük meg. 1961-hez viszonyítva 1963-ban 14,2 szá­zalékkal nőtt a felvásárlás. — Termelőszövetkezeteink tavaly 351,6 millió forintos be­ruházást valósítottak meg. Eb­ből a saját erő értéke 116,4 millió forint. Jövedelmükből 185,3 millió forintot fordítot­tak felhalmozásra. Számotte­vően növelték termelési alap­jukat. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés kereken 9300 forint. Ez 2550 forinttal több, mint 1961-ben. Ezután Illés elvtárs arról szólt, hogy az előző évi 53 he­lyett 73 a gyenge szövetkezet. A gyengeség okainak vizsgála­ta, elemzése után e szövetkeze­tek megerősítésének feladatai­ról szólt. — Vannak már saját tapasztalataink arra — mon­dotta —, hogy a megkülönböz­tetett törődés, a konkrétabb és hatékonyabb segítés meghozza eredményét. A tabi járás hely­zetének változása tanúskodik erről. A tabi járásban tavaly 13-ról 8-ra csökkent a gyenge tsz-ek száma. Gazdasági muta­tóik a kedvezőtlen időjárás el­lenére, a mostoha természeti viszonyok mellett is számotte­vően javultak. A járás gyenge szövetkezeteiben 3 600 000 fo­rinttal nőtt a tagok részesedé­se. Ez az emelkedés egy-egy dolgozó tagra vonatkoztatva átlagosan 1500 forintot jelent. — A Központi Bizottság februári határozata külön hangsúlyozza: »A második öt­éves terv hátralevő két eszten­dejében a mezőgazdaságban az a legfontosabb feladat, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek teljesítsék termelési, árutermelési tervei­ket.« Az idei feladatokról me­gyei pártbizottságunk januári ülésén részletesen tárgyaltunk. A főbb tennivalókra azonban szükséges ezúttal is külön és ismételten ráirányítani a fi­gyelmet. — A mezőgazdaság elsődle­ges, népgazdasági szempontból döntő, tehát minden mást megelőző feladata, hogy ke­nyérgabonával ellássa az or­szágot. Hosszú idő óta az 1963-as év volt az első, amikor a kenyérgabona vetéstervét teljesítettük, sőt túlteljesítet­tük. Hangsúlyoznunk kell, hogy a vetés nemcsak a múlt év őszén számított központi feladatnak. Az ország kenyér- ellátásának biztosítása a me­zőgazdaságnak a jövőben is becsületbeli kötelessége lesz. Tartsuk okvetlenül megoldan­dó feladatunknak, hogy az idei év őszén is legalább akkora területen vessünk kenyérgabo­nát, mint tavaly. Erre még a holdankénti hozamok bizonyos mérvű emelkedése mellett is szükség lesz. Tsz-eink vegyék számításba ezt a termelési kö­telezettségüket, és kellő gon­dossággal, megfelelő körülte­kintéssel, a múlt évihez ha­sonló szervezettséggel készül­jenek föl az őszi vetésre. A továbbiakban Illés elvtárs a növénytermesztés többi fel­adatát elemezte. Szólt az ex­port szempontjából fontos nö­vények termelésének jelentő­— Jelentőségénél fogva a szarvasmarha-tenyésztés az, amely a legnagyobb törődést igényli. A megye szarvasmar­ha-tenyésztési programjának megvalósításában értünk el kezdeti eredményeket. Mint is­meretes, 1963-ban fogtak hoz­zá tsz-eink erőteljesebben a tenyésztés és hizlalás megfele­lő összhangjának megteremté­séhez, az e téren érvényesülő káros tendencia megszünteté­séhez a tenyésztés elsődleges érdekeinek figyelembevételé­vel. A szövetkezetekben a hiz­lalásra leszerződött üszők kö­zül tavaly mintegy 1500 dara­bot választottak ki tenyészté­si célra. Ha nincs ez az intéz­kedés, akkor ezeket az állato­kat az elsőtől az utolsóig vágó­hídra vitték volna. Eredmény­nek számít az is, hogy a ház­táji gazdaságokba tavaly az előző évi 620 darabbal szem­ben 1460 üszőt helyeztek ki. — Második ötéves tervünk értelmében az a célkitűzésünk, hogy az 1965. év végére a me­gye tehénállománya érje el az 51 000 darabot. A tervek sze­rint a közösben 21 000, háztáji gazdaságokban 30 000 tehén­nek kell lennie az említett idő­pontban. A terv megvalósítá­ségéről. Kiemelte a kukorica­termelés gyorsabb ütemű, na­gyobb arányú fejlesztésének szükségességét. Ezzel összefüg­gésben ismertette azokat a feladatokat, amelyek megoldá­sával megteremthetjük a szük­séges mennyiségű abrakot. — Termelőszövetkezeteink tavaly 14,1 mázsát takarítottak be a kukoricaföld egy-egy holdjá­ról. Az országos átlag viszont 15,9 mázsa volt. Nem nyugta­lanítja ez a lemaradás me­gyénk termelőszövetkezeti el­nökeit, párttitkárait, a terme­lőszövetkezeti kommunistákat, a szövetkezeti gazdákat? Ko­molyan el kell gondolkoznunk ezen a dolgon. Tűzzük ki célul a következő évekre, hogy el­érjük a holdankénti 17—18 mázsás hozamot. Ebben az év­ben növeljük legalább 2—2,5 mázsával az átlagtermést. Eh­hez arra van szükség, hogy termesztésének alapvető, leg­fontosabb agrotechnikai köve­telményeit mindenütt tartsák be. Vessük el áprilisban a ku­koricát. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink tekintsék ennek megszervezését és vég­rehajtását fontos feladatuk­nak. A kukoricatermelés min­den munkájának idejében való és gondos, szervezett elvégzé­sére mozgósítsák az egész szö­vetkezeti tagságot.' Ezután a megyei pártbizott­ság titkára a szálas takarmány termelésének tapasztalatait is­mertette, s hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a pil_ langósszéna-készítés korszerű módszereit széles körben al­kalmazzák a tsz-ek. Beszélt a rét- és legelőgazdálkodás- meg­javításának feladatairól, majd az állattenyésztés célkitűzései­nek ismertetésére tért át. sához az szükséges, hogy ter­melőszövetkezeteink — a szük­séges selejtezést, utánpótlást is figyelembe véve — az 1964. december 31-re előirányzott 2300 helyett legalább 5000 olyan vemhes üszőt állítsanak tenyésztésbe, amely 1965-ben leellik. Fontosnak tartjuk, hogy növekedjen a tehéntartó háztáji gazdaságok száma. Eb­ben az évben legalább 2500— 3000 darab vemhes üszőt kell kihelyezni a háztáji gazdasá­gokba. , — A sertéstenyésztés felada­tait az elmondottakkal össze­függésben kell vizsgálnunk. A sertéshizlalást az idén is, jövő­re is erőteljesen fejlesztenünk kell. A vágómarha-felvásárlás ugyanis ebben az évben csök­ken: 5290 darabbal kevesebb az előirányzat g múlt évi telje­sítésnél. Ezért van szükség ar­ra, hogy a hiányt legnagyobb­részt sertéshússal pótoljuk. Az idei sertésfelvásárlási terv meg van alapozva. Az 1965. évi előirányzat viszont megköve­teli a kocaállomány további növelését. A múlt év végén 12 677 kocát tartottak a közös gazdaságok, az idei év végére el kell érni a 15 ezres létszá­Az állaim gazdaságok és a gépállomások munkájáról A továbbiakban Illés elvtárs az állami gazdaságok helyze­tét ismertette. Elmondta,, hogy termelésüket 1963-ban az elő­ző évhez viszonyítva csak mi­nimálisan, 1 százalékkal nö­velték. Gazdálkodásuk tekin­tetében számottevő eltérések mutatkoznak köztük. A Bala- tonboglári Állami Gazdaság például évek óta eredménye­sen gazdálkodik. Tavaly 10,3 millió forint nyereséget ért el. Ezzel szemben a Lábodi Állami Gazdaság 24 millió fo­rintos veszteséggel zárta a múlt évet. — Azt várjuk a megye álla­mi gazdaságaitól, hogy okul­va a korábbi évek üzemszerve­zési és vezetési hibáiból, javít­sák meg gazdálkodásukat, és váljanak a szocialista mező- gazdaság élenjáró, példamuta­tó üzemeivé. Termelésűk na­gyobb arányú fejlesztésének megvannak a föltételei. A 11 gazdaság közül hét már kiala­kította a megfelelő termelési szerkezetet. — A gépállomásokról el­mondhatjuk, hogy az átmeneti időszakból fakadó bizonytalan­ság ellenére is megoldották múlt évi feladatukat. Éves ter­vüket túlteljesítve 1 142 664 normálhold gépi munkát vé­geztek. Gazdálkodásuk is ered­ményes volt: 11,7 millió fo­rint nyereséget értek el ta­valy. A gépállomások két év­vel ezelőtt megkezdett átszer­vezése folyamatban van, illet­ve az idén tovább folytatódik. Először Mennyén jött létre gépjavító állomás. Az idén már megszűnt a Fonói és a Darányi Gépállomás, az év közepén pedig Balatonkilitiben és Tapsonyban hajtják végre az átszervezést. Ezzel és a kö­vetkező időszakra tervezett át­szervezéssel van összefüggés­ben az, hogy gépeiket folya­matosan eladják a termelőszö­A zárszámadás a termelőszövetkezetek további erősödéséről tanúskodik A szarvasmarba-tenyésztésben a tehénállomány növelésének érdekei az elsődlegesek mot. 1965-ben pedig további 1000 darabbal kell növelni a kocaállományt. A háztáji ser­téstenyésztés megfelelő szin­ten tartása szempontjából fon­tos, hogy pótolják, fejlesszék a kocaállományt. Helyesnek tartjuk, ha a tsz-ek vemhes kocasüldőt juttatnak megfelelő elszámolás alapján a szövetke­zeti gazdáknak. A múlt évben 148,7 vagon baromfit értékesített á me­gye. Erre az évre 155 vagon az előirányzat. A várható felvásárlás a jelenlegi kilátá­sok szerint csak 120 vagonra tehető. A Kaposvári Barom­fifeldolgozó Vállalatnak fon­tos feladata, hogy a szakigaz­gatási szervek segítségével, a tsz-ekkel és a földművesszö­vetkezetekkel való egyetértés alapján biztosítsa az idei elő­irányzat teljesítését. Az áru- baromfi-termelést a jövőben is jelentőségének megfelelően kell kezelni. Hasonlóan fontos a tojástermelés növelése szempontjából a közös ba­romfiállomány nagyobb ará­nyú fejlesztése. Az állattenyésztéssel kap­csolatban Illés elvtárs szólt az állatorvosok feladatairól is. A termelőszövetkezetek kérjék, hogy az állatorvosok a te­nyésztés munkájában is mű­ködjenek közre. Ennek szer­vezeti formája az állatte­nyésztési szaktanácsadói há­lózat. A tsz-elnökök demokratikusan kötelesek vezetni, és tevékenységükről rendszeresen számoljanak be a tagságnak A továbbiakban Illés elv­társ a párt agrárpolitikájá­nak néhány sarkalatos kérdé­sét elemezte. Ismertette a szövetkezeti és állami érdek összefüggését, s ennek helyes értelmezését. Utána a szövet­kezeti demokráciáról beszélt. — Köztudott dolog, hogy ez a szövetkezetek vezetésének alaptörvénye. Mégis számos szövetkezetben eltorzítják, félremagyarázzák, megsértik ezt az elvet. Előfordul, hogy az elnök egyedül intézkedik olyan fontos ügyekben, ame­lyek a vezetőségre, a tagság­ra tartoznának. — Tudunk példát olyan el­nökről, aki próbált ennek az eljárásnak jogi formulát is adni. Elérte, hogy a vezető­ség felruházza szinte korlát­lan személyi hatalommal. A mi szövetkezeti elnökeink nem kiskirályok, nem egyed­uralkodók, hanem a tagság választott vezetői. Ebből az következik, hogy demokrati­kusan, a vezetőségre, a tag­ságra támaszkodva kötelesek irányítani, és kötelességük az is, hogy tevékenységükről rendszeresen számot adjanak a tagságnak. — Párt- és tanácsi szer­veinknek fontos feladata, hogy biztosítsák mindenütt a tsz-demokrácia érvényesülé­sét. Ennek megkövetelését, számonkérését a szövetkezeti vezetők nem tekinthetik mo- lesztálásnak, fölösleges hábor­gatásnak. Saját érdekükben értsék meg, hogy termelőszö­vetkezetet csak demokratiku­san lehet vezetni. A tagságot ne kiskorúsítsák, ne kezeljék le, hanem tartsák tiszteletben jogait. A szövetkezeti paraszt­ság nagyfokú bölcsességet, po­litikai érettséget tanúsít kö­zös dolgainak megértésében és intézésében. Lehet, hogy egyik-másik dolgot, valami­lyen gép megvételének szük­ségességét hosszassabban kell magyarázni, de az elnök nem választhatja azt a megoldást, hogy lemond a vezetőség vagy a tagság meggyőzéséről, és a tagság tudta, akarata, meg­kérdezése, beleegyezése nél­kül megveszi a szóban forgó gépet. Ha hosszabb időt vesz is igénybe, kötelessége meg­magyarázni a beruházás szük­ségességét, kötelessége min­denben a tagságra támaszkod­va intézkedni. Illés elvtárs ezután a ház­táji gazdaságokról szólott. — A múlt évi felvásárlás adatai szerint megyénkben a hús 25,7, a tej 51 és a tojás 92.7 százalékát a háztáji gazdasá­gok adták. Ez meggyőzően mutatja, hogy milyen áruter­melési szerepük is van a ház­táji gazdaságoknak. Ennél sokkal nagyobb az a mennyi­ség, amelyet önellátásra for­dított a paraszti lakosság. Ki és miből tudná fedezni a hiányzó mennyiséget, ha el­sorvadna a háztáji gazdálko­dás? Nem kicsiny dologról, hanem nagy tétről, az élet- színvonal, az ellátás szem­pontjából is nagy horderejű kérdésről van tehát szó. Ezzel kapcsolatban Illés elv­társ részletesen ismertette a háztáji termelés szerepét, kivált a háztáji állattenyésztés támo­gatásának feladatait. Hang­súlyozta: arra kell törekedni, hogy minél több. tsz-tag tart­son tehenet és kocát. Tekint­sék a háztáji gazdaságokat a közös gazdaság szerves részé­nek. Mindenütt szerezzenek érvényt a párt határozatainak — Tapasztalataink vannak arra, hogy a párthatározatok végrehajtása sok helyen az indokoltnál jóval hosszabb időt vesz igénybe. Azért van ez, mert az érdekeltek vagy késedelmesen szereznek tu­domást róluk, vagy pedig nem tulajdonítanak kellő je­lentőséget nekik, illetve saját szájuk íze szerint magyaráz- gatják, helytelenül értelmezik őket. Elsősorban járási párt- bizottságaink feladata, hogy megjavítsák a falusi kom­munisták tájékoztatását, és biztosítsák az agrárpolitika következetesebb megvalósí­tását. Szervezzék meg a párt- határozatoknak nemcsak az ismertetését, hanem végrehaj­tását, ellenőrzését is. A szö­vetkezeti vezetők ne úgy vegyék a dolgot, hogy a párt­munkások az agrárpolitikáról, annak egyes kérdéseiről azért beszélnek az elveknek megfe­lelően, mert ezekről a kérdé­sekről így illik beszélni. Szük­ségesnek tartjuk az egvértel- műség kedvéért ismételten és határozottan leszögezni, hogy pártunk agrárpolitikáját úgy is értjük, ahogy mondjuk. Azt is hozzátesszük, hogy egyálta­lán nem tekintjük bocsánatos bűnnek a párthatározatok végrehajtásának elodázását, az agrárpolitika megsértését, eltorzítását. Végezetül Illés elvtárs a termelőszövetkezeti párt- szervezetek helyzetéről, fel­adatairól szólott. Hangsúlyoz­ta, hogy fő tevékenységük a gazdaságszervező munka le­gyen. Erősítsék soraikat a kö­zös munkában kitűnt, példa­mutató. a tag jelöltségre, párt­tagságra méltó parasztembe­rekkel. Ehhez adjanak az eddiginél nagyobb segítséget a járási pártbizottságok az alapszervezeteknek — hang­súlyozta befejezésül az elő­adó. =is * * Az előadói beszéd elhangzása után megkezdődött a beszámold és az előterjesztett határozati javas­latok vitája. Ebben tizenöten vet­tek részt. Felszólalt Losonczi Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter is. A vita után a megyei pártbi­zottság a beszámolót és a határo­zati javaslatokat elfogadta. A megyei pártbizottság ma foly­tatja tanácskozását, és ugyancsak kibővített ülésen megtárgyalja az építőipar feladatait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents