Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

AZ IDEGES GYERMEK MINDNYÁJUNK KÍVÁN­SÁGA, hogy gyermekeink fej­lődő, alakuló világunk képzett továbbépítőivé s emellett meg­változott életünk örömeivel is élni tudó emberekké váljanak. Ezt a törekvést államunk messzemenően támogatja. A különféle — egészségügyi, pe­dagógiai, jogi stb. — intézke­déseket és az azok továbbfej­lesztésére kidolgozott közeli és távlati terveket hosszan so­rolhatnánk. Az eredményeket azonban nemcsak a statisztikai adatok mutatják. Mind na­gyobb számú gondozott, jól fejlett gyermekünk vidám te­kintete, élénk érdeklődése, sokoldalú tevékenysége is a kedvező változásról tanúsko­dik. Mégis afelett sem hunyha­tunk szemet, hogy gyermeke­ink körül bajok, olykor meg­oldhatatlannak látszó nehéz­ségek is mutatkoznak. Egyik­másik gyermek nyugtalan, iz­gága, szinte fékezhetetlen, testvéreit, pajtásait durván bántalmazza, figyelmetlen »örökmozgó«, aki helytelen magatartásával a tanítást is zavarja, s szinte kerékkötője az iskolai munkának. Vagy éppen nagyon magába zárt, visszavonuló, félénk, szórako­zott, tanulásában jó értelmi képességei ellenére is nehéz­ségekkel küzd. Előfordul, hogy a szülők döbbenten tapasztal­ják: őszintének vélt gyerme­kük sorozatosan félrevezeti őket, leckéjét letagadja, elcsa­varog, ellenőrző könyveibe be­lehamisítja a szülő névé*. Vágj' lopáson érik, esetleg ne i nem kívánatos társaságba k veredik, amelynek hatására a hibák még fokozódnak. Előfordul, hogy az ez ideig helyesen beszélő gyermek da­dog, akadozik; a hosszabb ide­je tisztaságra szoktatott gyer­mek éjjelente, bevizel, sőt né­ha nappal is, holott az orvosi vizsgálat erre szervi okot nem talál. De más testi panaszok, kellemetlenségek is mutatkoz­nak: egészséges testi állapot mellett is hosszabb ideig tartó étvágytalanság, székrekedés, hasmenés vagy más olyan tes­ti működési zavar, amelyre az orvosi vizsgálat szervi alapot nem mutat. Vagyis: szerveze­tileg ép, értelmes gyermeknél is föllépnek olyan zavarok, amelyek nem testi betegséggel vagy szervi idegrendszeri el­változással függenek össze, ha­nem Valamilyen nem kívána­tos, külső, környezeti hatás váltotta ki őket. EZEK A HATÁSOK külön­félék lehetnek: a családi élet rendezetlensége, felbomlása, a megfelelő példakép hiánya, kedvezőtlen tapasztalatok, a nevelés és a nevelői követel­mények egyöntetűségének hiá­nya s egyéb tényezők. De rendezett családi életben is előfordulhatnak nevelési té védések, Például a fegyelme­zés erőszakos, szélsőséges módja, a gyermek erejét meg­haladó követelmények, a gyer­mek önállóságát, sokoldalú te­vékenységét gátló, túlzottan óvó, féltő bánásmód, esetleg e két szélsőséges forma váltoga­tása. Nem utolsósorban pedig a gyermek elhanyagolása okozhat zavarokat, különösen, ha az érzelmi kapcsolatokra is kiterjed. Némely esetekben a gyerme­ket olyan váratlan, megrázó esemény éri, amely idegrend­szerének teherbírását megha­ladja, és indulati, érzelmi éle­tét, gondolatait tartósan lekö­ti. Különösen olyankor kerül­het erre sor, ha a szülő és a gyermek viszonyában a köz­vetlen őszinteség már csorbát szenvedett. A gyermek érzé­seit, gondolatait magába rejti, így a szülőnek nincs is módja arra, hogy segítséget nyújtson állapotának helyrehozásában. Az elmondottakat azonban ki kell egészítenünk azzal, hogy ugyanazon külső hatás nem mindegyik gyermeket érinti egyformán. Vannak érzé­kenyebb és ellenállóbb ideg- rendszerrel született gyerme­kek. Ez a különbség már az újszülött csecsemőknél is megmutatkozik. A gyermeki idegrendszer azonban nagyon rugalmas. Megfelelő bánás­móddal ellenálló képessége fo­kozható, és ellenkezőleg, az erős, kiegyensúlyozott ideg- rendszerrel született gyermek is nyugtalanná, ún. idegessé válhat helytelen bánásmód, helytelen külső hatások kö­vetkezeiében. MI A TEENDŐ? Tanácskoz­zunk az orvossal és a gyermek közösségi (bölcsődei, óvodai iskolai) nevelőjével. A beteg­hl ségeket megelőző és közvetle­nül követő időszakban például az egyébként egészséges gyer­mek is átmenetileg érzéke­nyebb, fáradékonyabb. Vita­minok, megfelelő étaend, élet­rend meggyorsíthatja állapota helyreállítását. Viszont soha semmiféle gyógyszert ne ad­junk orvosi előírás nélkül. Fő­ként a manapság olyan elter­jedt nyugtátoktól óvakodjunk, mert ezeknek káros hatásuk is lehet. A pedagógus a tájékoztatá­sával segítséget nyújthat a családi nevelésben, közvetle­nül pedig a közösségi nevelés lehetőségeiben. Indokolt eset­ben az orvos vagy a pedagó­gus a szülőt, illetve a gverme- ket ún. nevelési tanácsadó rendelésre irányíthatja, amely orvos, pszichológus, peda­gógus közös munkájára ala­pozott. Nyilvánvaló, hogy a fölve­tett kérdésben elsősorban a megelőzés lehetőségei érde­melnek figyelmet, vagyis a szülők nevelési tájékozottsága. Ezek jó részére manapság már nyomtatásban és előszóval tör­ténő ismertetésekben lehetőség nyílik. H. M, KONYHA DARAMORZSA Anyagszükséglet: 8 dl tej, 0,5 kg búzadara, 3 tojás, 15 dkg zsiradék, 25 dkg cukor, 1 db reszelt citrom- héj, 10 dkg mazsola. Tápértéke: Teljes értékű fehér­jék (tej.tojás), szénhidrát, ásványi sók, A-, B-, C-, D- és E-vitamin, lecitin, zsír, cukor. Készítése: A darát tálba téve hi­deg tejjel leöntjük, jól elkeverjük, és egy óra hosszat duzzasztjuk. Ekkor belekeverjük a tojássárgá­ját, kevés sót, reszelt citromhéjat, a cukormennyiség felét és a tojá­sok kemény habját. Magas pere­mű sütőbádogban zsírt forrósí tunk, a tésztatömeget beleöntjük, és 10— 15 percig sütjük. Ekkor a sütőből kivéve lapáttal vagy villával szét­tépjük, a cukor másik felét hozzá­adjuk, s ha van mazsolánk, azt is. A sütőbe visszatéve újból 15—20 percig sütjük, azután kivéve mor­zsává aprítjuk. Ha szükséges, még néhány percig sütjük, és tésztás tálon, vaníliás cukorral leszórva tálaljuk. STÍRIAI METÉLT Ausztriai ételkülönlegesség, be­vezetése nemcsak közkedveltsége miatt indokolt, hanem értékes fe­hérjéi miatt is. Anyagszükséglet: 1,5 kg friss, kisajtolt tehéntúró, 6 tojás, 10 dkg vaj, 1 dkg só, 10 dkg mazsola, 1 dl tejszín, 10 dkg hámozott, darált mandula, 15 dkg porcukor, 30 dkg liszt. Tápértéke: Értékes fehérjék (tú­ró, tojás), vaj, lecitin, szénhidrát, A-, B-, D-, E-vitamin és ásványi sók. Készítése: A túrót szitán áttör­jük, s egy egész tojással és a liszt­tel tésztát gyúrunk belőle. Nem dolgozzuk ki, csak addig gyúrjuk, amíg a lisztet, a tojást egyenlete­sen föl nem veszi. Lisztezett desz­kán fél cm vékonyra nyújtjuk, 3 cm széles szalagokra vágjuk, s fél cm szélesre elmetélj ülc. A kis me­télteket tenyérrel megsodorjuk. Az ilyen félkészítmények neve »sod- ralék« («-nudli-«). Végül kifőtt tész­ta módjára kifőzzük, és tűzálló üvegtálba szedve lerétegezzük az előre elkészített mártással és ma­zsolával. Mártása: A vajat a cukorral ha­bosra keverjük, hozzáadjuk egyen­ként a tojások sárgáját, a tejszínt, a hámozott, darált mandulát, pici sót, tört vaníliát és a tojások ke­ményre vert habját. Középmeleg sütőben rózsaszínűre sütjük, és vanllás cukorral leszórva adagol­juk. so es a magas vérnyomás írta: Szemjon Szmuglij Barátok jönnek össze a fe­hér asztalnál. Az egyiknek tel­jesen megfelel az étel íze, fe­léje sem nyúl a sótartónak. A másik sótalannak találja az ételt, s csak altkor lát hozzá az evéshez, miután alaposan — olykor nem is egyszer — meg­sózta. Sőt, olyan is akad a tár­saságban, aki meg sem kóstol­ja az ételt, hanem menten alaposan megsózza. Az embe­rek ízlésének ezek a látszólag jelentéktelen sajátosságai, amint a kutatásokból kitűnt, súlyos következményekkel jár­hatnak. Alekszandr Ginyecinszkij, a neves szovjet fiziológus, az Orvostudományi Akadémia le­velező tagja »A szervezet sza­bályozása és alkalmazkodása-« című munkájában érdekes adatokat közöl erről a kérdés­ről. Részletesen megvizsgál­ták 1500 olyan ember egész­ségi állapotát, -akik az ételek I sózása szempontjából három csoportra oszlottak. A »kö­zömbösek« között a magas vér­nyomásban szenvedők száma csak egy százalék volt; azok között, akik az ételt mindig megsózzák egy kicsit, 7 száza­lék, és végül a megrögzött ételsózók között 12 százalék. Ezek a számok jól illuszt­rálják a sótartalom és a vér­nyomás összefüggését a szer­vezetben. A hipertónia a verőeres nyo­más szintjét szabályozó funk­ció rendkívül bonyolult zava­ra. A nyomás szintjének nor­malizálása végett meghatáro­zott egyensúlyt kell teremteni a sejten belüli és a sejten kí­vüli nátrium között. Ennek az egyensúlynak megbontása hi­pertóniát okoz. Némely embereknél szoká­sossá vált a túlzott sófogyasz­APRÓ TANÁCSOK A begyújtás nem mindig kellemes munka. Ha egy ma­rék sót szórunk a gyújtóidra, azonnal lángra lobban. * * * Ha keményített holmit vasa­lunk, és a keményítő ráragad a vasalóra, ne késsel kaparjuk le, hanem sóval vagy ecettel dörzsöljük, ettől a vasaló sima fényes lesz. A vasalót általá­ban óvni kell a nedvességtől, ezért jól tesszük, ha vászon­huzatba burkolva tesszük el. • • * A fürdőkád igen síkos, úgyhogy az idősebbek vagy a gyerekek könnyen elcsúszhat­nak benne. Hogy ezt elkerül­Mű if elődéj tás. Azért, hogy megóvjuk őket a magas vérnyomásra va­ló hajlamosságtól, korlátozni kell a sónak a vesékbe való felszívódását. Szervezetünk rendszerint »önműködőleg« el­végzi ezt a feladatot. Egyik­másik embernél azonban még ez a tökéletes szabályozóké­pesség is kevésnek bizonyul. Ennek következtében az idő­sebb életkorban a fiziológiai norma keretein túl nem lépő szokásos, fokozott vérnyomás tovább növekszik. Éppen ezért azoknak, akik­nek magas a vérnyomásuk, nemcsak korlátozniuk kell a sófogyasztást, hanem olyan eszközöket is igénybe kell ven­niük, amelyek előmozdítják a só eltávolítását a szervezetből. jük, tegyünk a kád aljára egy vastag bolyhos törülközőt vagy szivacsgumit. » » • A bordás bársonyból való nadrágot nem kell vasalni, ha mosás után erős szálú kefével simára keféljük, és úgy szárít­juk meg. A száraz bársony­nadrágot még egyszer keféljük át. * * • Ha gépelés közben a tűzés összehúzza a vékony, sűrű kel­mét, tegyünk alája selyem vagy pergamentpapírt, ez meg­gátolja az összehúzódást. A ke­ményebb pergamenpapírt könnyebb a kész tűzésről le­fejteni, mint a selyempapírt. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Egy szerelem története. Blaháné-bérlet. Tab: Sztambul rózsája. VÖRÖS CSILLAG filmszínház 3 + 2. Szovjet film. Korha­tár nélkül. Az előadások kez­dete 5, 7, 9 órakor. (Március 22-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ A három testőr és Myla­dy bosszúja. Francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadások kezdete 4 és fél 8 órakor. (Március 20-ig.) (Dtp útról, öí tónk fid " I Változatosabbak a mák, élénkebbek a szíj favorit a kék és a fehér, rózsaszín megannyi árn ta egészen a pirosig, a i pasárga és az élénk? Merész színkombináció a kaóbarna a rózsaszínnel kellemes a fehér a sárg' A- : .t— lekció az általános európai divatirányzat figj'elembevé- telével készült. Körülbelül így summázha­tó az OKISZ Labor és a Fő­városi Mértékutáni Szabóság divatbemutatója. S hogy ne csak írott szó bizonyítsa mindezt, március 21-én este a Latinka Művelődési Ház­ban a KISZÖV és a Textil- ruházati Ktsz rendezésében a Gellért Szállóban tartott nagy divatbemutató teljes, kollekciójával a kaposváriak is megismerkedhetnek. Egy kis ízelítő azért nem árt a bemutató előtt a tava­szi—nyári divatból. Mint mindig, most is a nő­ké a nagyobb választék. Fi­gyelemreméltó a keskenj'ebb formára való törekvés és a testalkatot kiemelő finomí­tott vonalak használata. Az övék helye újra a derékon van. Az anyagok könnyűek, lazák, változatlanul divatos a jersey. A ruhák valamivel hosszabbak, mint tavaly, a térdet eltakarják. Az ujjak viszont normál hosszúságúak gyakran ingszerű mandzset­tával. A gombolás egysoros. Társas összejövetelekre, különleges alkalmakra eny­hén karcsúsított ruhát aján­lanak nagy kivágásokkal, egészen szabadon hagyva a hátat, A kisestéíyik anyaga csipke, organza, madeira és monofyl. A kiegészítők — a nyújtott, nemes vonalú cipő, i lapos fást ’így a bőr- és . erseykeszt . — a ruha alapszíneihez ig.- .ódnak. és I ha I Ajándékozzon könyv húsvéti a e t Nagy választékban: szépirodalmi, ifjúsági. képes mesekönyvek, útleirások és különféle szakkönyvek. a földművesszövetkezeti könyvesboltokból és a könyvbizományosoktól ! **■%■*. (3084)

Next

/
Thumbnails
Contents