Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

Péntek, 1964. március 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szorgalmas emberek — Jövedelmező gazdaság elhanyagolt lakásokban — sártengerben Télutó Daránypusztán MEGYÉNKBEN, DE OR­SZÁGOSAN IS EGYEDÜL­ÁLLÓ az állami mezőgazda- sági nagyüzemek népes tábo­rában a daránypusztai. Illó­olaj- és gyógynövényeket ter­melnek, dolgoznak fel itt. Ka­zánok, magas kémény, labo­ratórium — ez a gyártelep. jSjjel és nappal, vasárnap és hétköznap folyik a termelés. A gyár környékén komló és más növények sajátságos illa­ta terjeng. Sár mindenütt. Ki- sebb-nagyobb víztócsák nehe­zítik a közlekedést az egész pusztán. A kövesúton, a gya- logutakon, az épületek körül latyak. A lakásokból alig le­het kilépni úgy, hogy száraz maradjon a lábbeli, öregek a házak, az istállók. A gyár be­rendezésein kívül minden na­gyon régi. Mintha hosszú időn át elfeledkeztek volna erről a dombok közé szorult gaz­daságról. — Igen, gyakran éreztük, hogy nem törődnek velünk úgy, ahogyan kellene — pa­naszkodik Lakatos Jenő igaz­gató. — Termeltünk, ameny- nyit csak tudtunk, küldtük az árut a kereskedelemnek, év­ről évre nyereséggel zártunk, prémiumot kaptak az embe­rek, még sincs meg minde­nünk. MOSTOHA KÖRÜLMÉ­NYEK KÖZÖTT gazdálkodott a Daránypusztai Állami Gaz­daság. Méltán kesereg miatta a már hét éve itt dolgozó igazgató. Kevés pénzt kaptak beruházásra, amíg az Élelme­zésügyi Minisztériumhoz tar­toztak. Nem volt miből rend­be hozni a lakásokat, az egy­kori cselédházakat. Most het­ven család lakja őket a köz­pontban és az ide tartozó há­rom pusztán. Valamennyien a gazdaság dolgozói. Jól keres­nek. A múlt évben havonta több mint 1400 forint átlag- kereset jutott egy dolgozóra. Ezzel meg is vannak, eléged­ve, hanem a kedvezőtlen la­káskörülmények — ezek okozták a gondot. Tavaly né­mileg javult a helyzet, s az idén további fejlődés várha­tó. Lakatos elvtárssal a pusz­tát járjuk. — Még csak két éve tar­tozunk az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságához, de máris jelentős változás tör­tént — mondja az igazgató. — A pénz mellett újabb ígé­reteket kaptunk a jövőre néz­ve. Mire lenne leginkább szük­ségük? Egy korszerű fürdőre, ahol az emberek munka után lemoshatnák magukról a port. Mert most ugyan alig kétszá­zan, de a nyáron hatszáznál is többen dolgoznak majd a gazdaságban. A háromezer holdból mintegy ezer holdon termelnek illóolaj- és gyógy­növényeket. Csupán a leven­dula területe majdnem öt­száz hold. Tavaly huszonnégy és fél millió forint értékű árut termeltek. Kenyérgabo­nájuk gyengén, a kapások azonban jobban fizettek. Tehe­nészetük zömmel a társgazda­ságokból kiselejtezett és ide küldött egyedekből áll. A ve­gyes értékű, többnyire gyen­gén tejelő teheneket sikerült annyira feljavítaniu k tavaly, hogy 3200 liter tejhozamot ér­tek el több mint száz tehén át­lagában. — Igyekszünk mindent a lehető legjobban elvégezni — mondja az igazgató. AZ IGYEKEZET EREDMÉ­NYE meglátszik a gazdaság­ban. Igaz ugyan, hogy vala­mennyi volt cselédház he­lyett nem adhattak korszerű lakást a dolgozóknak, de két új házat építettek. Tavaly 12 szobát padlóztak, a konyhák­ba cementlapokat raktak le, az éléskamrákat betonozták. Kijavították a háztetőket, ki­cserélték az ajtókat és az ab­lakokat. Tv-készülékeket, le­mezjátszókat vettek. Most kultúrtermet építenek. Bekukkantunk a lakásokba. Orbán Imre, Kovács János, Bayer Antal és Brichter Jó- zsefné egy fedél alatt lakik. Szoba-konyha-spájzból áll a lakás. Irodai és fizikai dolgo­zóké, különbség nélkül. Csak annyi az eltérés, hogy Orbá- nék, Kovácsék, Brichterék és a másik házban lakó Prin- czék szobája szép, modem bútorokkal van tele, szőnye­gek borítják a padlót, és tisz­taság veszi körül az embert. Bayeréknál viszont az az ér­zés kísért, mintha ez a lakás és lakói jó húsz-harminc év távlatából csöppentek volna ide. Lakáskörülményeikről és munkájukról beszélgetünk a dolgozókkal. Panaszkodnak, de azt is tudják, hogy rövi­desen kevesebb okuk lesz a panaszra. Bíznak abban, hogy az új út, melyet ezután épí­tenek, jobb lesz, még hogy a kultúrteremben szép rendez­vényeket nézhetnek meg. Es eltűnik majd a nagy sár, nyá­ron meg nem temeti be őket a por... Olvad a hó, gyűlik a víz a mélyebb helyeken. Terpeszke­dik a latyak. — HA KELLŐ TÁMOGA­TÁST KAPUNK az igazgató­ságtól, hamarosan megválto­zik itt minden — bizakodik az igazgató. Arról is tájékoz­tat, hogy nyáron nagyon szép ez a gazdaság. A majorokban virágok, a határban levendu­la, komló az egykori legelők helyén ... Mintegy két és fél millió forintért komlószárítót, hozzá laboratóriumot meg fürdőt építenek az idén. Bővítenék, illetve átalakítanak egy bor­júnevelőt meg egy tehénis­tállót egymillió forintos költ­séggel. Négy Zetort és egy gabonakombájnt kapnak a szállítás és az aratás meg­gyorsítására. Az évelő növé­nyek — levendula és egyebek — jól teleltek. A gazdaság ve­zetői bíznak abban, hogy az igazgatóságtól előírt félmillió helyett kétmillió forint nye­reséget érnek el. A gazdaságban előállított termékeket átvevő vállalatok is segítik őket a nagyobb eredmények elérésében. Tőlük kaptak például 130 000 forint értékben két lepárlóberende­zést. A Kőbányai Gyógyszer- gyár egymillió forintot adott öntözőberendezés vásárlásá­ra, s így az idén az eddigi 11 helyett 150 holdon öntözhet­nek majd illóolaj- és gyógy­növényt. Esteledik a pusztán. A ko­csisok szidják a latyakot, amikor leszállnak a kocsiról, és betérnek egy üveg sörre a Levendula Presszóba. Kora reggeltől késő estig nyitva a kis üzlet. A forgalomhoz ké­pest kicsi. Mondják, hogy át­települ innen • egy alkalma­sabb helyre. Sok minden megváltozik az idén Daránypusztán. Legfőbb ideje... Hernesz Ferenc Cj , szállodák épülnek Siófokon Két új, 13« szo­bás szálloda nyit­ja meg kapuit Siófokon az idei nyaralási idény­ben. A szállodák vendégei részére modern étterem is épüL-. IC.. 1 U s\ tetess || . ' . ::4 * k ■fejj?. r Jól vizsgáztak áfc önkéntes növényvédelmi társulások Tavaly tavasszal alakult meg a kaposvári, járásban a tizenkét ön­kéntes növényvédelmi társulás az­zal a céllal, hogy a termelőszövet­kezet növényvédelmi gépeit terv­szerűen használják. Egy-egy bri­gád általában 3—9 tsz növényvé­delmét látta el. Ez a kezdeménye­zés új volt, s a múlt év azt bizo­nyítja, hogy a brigádtársulások be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. A növényvédelmi brigádokban egyre több szakképzett ember dol­gozik. A télen száz növényvédel­mi felelős vett részt a niegyei ta­nács szervezte tanfolyamon. A nö­vényvédelemmel foglalkozó ter­melőszövetkezeti tagok nagy ré­szének már megvan a permetező­mesteri, illetve növényvédelmi fe­lelősi szakképzettsége. A zavartalan munka biztosítá­sára a brigádok fölött szakmai fel­ügyeletet gyakorol a Növényvédő Állomás. Áz idei munkák megkez­dése előtt összehívják a brigádok tagjait, és járásonként bemutatók­kal egybekötött szakmai oktatást tartanak. Ezenkívül a járási nö­vényvédelmi agronómusok szerve­zési és szakmai szempontból ál­landó támogatást nyújtanak a nö­vényvédelmi brigádoknak. Fülöp Mihály, a Növényvédő Ál­lomás megbízott igazgatója a Ma­gyar Mezőgazdaságban írt Ciliké­ben megállapította, hogy a nö­vényvédelmi brigádok főleg a vegyszeres gyomirtásban nagyon sokat segítettek. Az ő munkáju­kat dicséri a kukorica és a gabo­na vegyszeres gyomirtásának jó elvégzése. Az idén még nagyobb feladat vár rájuk. Ugrásszerűen nö­vekszik a vegyszerrel gyomirtott területek nagysága, s voltaképpen a tavalyi gépparkkal kell dolgoz­ni, mert a kereskedelem nem tud­ta leszállítani az első negyedévre igényelt Rapidtox permetezőgépe­ket. Ésszerűbben / Panasz jött Barcsról, hogy a Somogyi Béla utca elején szennyvíz bűzlik az árokban. — Ilyenkor még hagyján — mondta a panasztevő —, de mi lesz a tavasszal? Az ősszel is kibírhatatlan volt a bűz a kör­nyéken, míg ki nem tisztítot­ták az árkot. A környékbelieken kívül pa­naszkodnak a Széchenyi utca 10. számú ház lakói, a Sütőipa­ri Vállalat és a Nemzeti Eank fiókjának dolgozói is. A három épület szennyvizét egy cső­rendszer »vezeti el«. Persze csak idézőjelben, mert a kör­nyék erősen talajvizes, az üle­pítőgödörből nem szívódik fel a szennyvíz, a talaj elzsíroso- dott, és a fekáiia a Somogyi Béla utcai árokba szivárog. A tűrhetetlen helyzettel so­kat foglalkoztak Barcson. Most egy olyan csőrendszert tervez­nek, amely a szennyvizet leve­zeti a Binyába, a panaszt te­hát — reméljük — hamarosan orvosolják. Mégis érdemes to­vább vizsgálódni, mert a pa­nasz hátterének áttekintése egy sor figyelemreméltó prob­lémát vet föl. A három barcsi épület közös emésztőgödrét eddig háromszor tiszti itatta ki a községi tanács 21 200 (1) forintos költséggel. Egy rendelet előírja, hogy a tisztítást csak a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság szip- pantóautója végezheti. A meg­rendelést követő harmadik-ne­gyedik vagy ötödik héten megérkezik a szippantóautó (addig a szennyvíz az árokban bűzlik), aztán jön a számla a 6200, a 7200, a 7800 forintról! Százharmincnégy lakás tarto­zik Barcson a községi tanács kezelésébe. A tanács gondja a 34,7 kilométer hosszúságú út­hálózat tisztítása, karbantartá­sa, a járdák javítása is. Felve­tődött egy javaslat: fiók köz- tisztasági vállalatot kellene lé­tesíteni, de a gondolatot elve­tették. Az állami házakban to­vábbra is alkalmi munkásokkal végeztetik a köztisztasági ten­nivalókat; ha fuvarra van szük­ség, a tsz-ből bérelnek fogatot vagy teherautót. A múlt évben a tanács kétszázezer forintot fizetett ki a tsz-nek a teher­autóért, á fogatokért és az al­kalmi dolgozóknak. Ésszerű ez? Semmi esetre sem! Ha már a fiőkvállaiat létreho­zására nem kapnak engedélyt, miért nem vásárolhat egy szennyvizszálütó lajtkocsit és egy teherautót a községi ta­nács? Nem kellene akkor hat­hétezer forintot fizetni eseten­ként a szippantóautóért; fölös­legessé válna, hogy nagy össze­gért béreljenek a tsz-töi autót vagy fogatot. Ha teherautóra szerelhető öntözőberendezést is kapnának, locsolhatnák nyáron a poros utcákat. Biztosan ki­használná a tanács a teherau­tót, mert a kavicsbányánál, a kertészetnél és a eementiizem- nél is szükség van fuvarra. Vincze Jenő Tavaszi divatbe A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat folyó bő 22-én délután 3 órai kezdettel a Fegyveres Erők Klub­jában (Tiszti Klub), Kaposvár, Április 4. utca 4. szám alatt konfekcióiparunk tavaszi újdonságaiból íMvaihcettuiaíóf fari. Bemutatunk fiú-, leányka-, serdülő, női és férfiruhákat! A műsorban föllépnek a Csiky Gergely Színház művészei: KOMLÓS ISTVÁN, EGERVÁRI KLÁRA. Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. w (72196) Masy vállalat lesz mg» A Mértékutáni és Vegyesru­házati Vállalat, amely eddig megyénknek úgyszólván egyik legkisebb üzeme volt, hamaro­san legnagyobb helyiipari vál­lalatunk lesz. Ha ugyanis hoz­zátartozik majd a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem, amely nemso­kára termelni fog, valamint az a konfekciórészleg, amelyet Marcaliban szándékozik létesí­teni a tanács, a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat ter­melési értéke évente eléri a kétszázmillió forintot. Ez pedig többek között azt jelenti, hogy maga mögött hagyja az összes helyiipari vállalatot. A vállalat fejlődésével együtt nő a vezetők felelőssége. Már csupán az a tény, hogy a hoz­zájuk tartozó heresznyei kon­fekcióüzemmel, szövődével és a karádi részleggel együtt öt vidéki telepük lesz, megnehe­zíti az irányítást, az ellenőr­zést, a gazdálkodást Amikor erről beszélgettem a vállalat vezetőivel, azt tapasz­taltam, tudják, hogy sokkal több munka hárul rájuk ez­után. Elmondták, hogy a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem megindí­tásához' biztosították a szük­séges munkaerőt, már képezik azokat a szakembereket, akik­re rábízzák a gyár irányítását. A vállalat adminisztratív ap­parátusát alkalmassá teszik ar­ra, hogy összefogja a telepe­ket, és biztosítsa a megfelelő ellenőrzést, a társadalmi tu­lajdon védelmét. Elhatározták, hogy a tabi üzemnek, mihelyt lehet, önállóságot adnak. Ez előmozdítja majd a helyi kez­deményezést, s növeli a fele­lősségérzetet. Arra töreksze­nek, hogy a telepen jó, meg­bízható minőségellenőrzést hozzanak létre, hogy a köz­pont minél kevesebb árut dob­jon vissza. Igyekeznek a szál­lítási költségeket csökkenteni azzal is, hogy a terméket a vi­déki üzemből nem a központ­ba, hanem mindjárt rendelte­tési helyére, tehát a kereske­delemnek szállítják. Elegendő lesz ez a néhány intézkedés a nagy vállalat irá­nyításához? Nem. Ha ugyanis azt akarják, hogy a majd két­százmillió forint értékű kon­fekciót ne szánalomból, hanem örömmel fogadja el a keres­kedelem, akkor olyan termelé­si föltételeket kell teremteni, amelyekkel a sok kisüzemből álló vállalat nagyüzemi mód­szerekkel, korszerűen tud árut előállítani. Csakis így verse­nyezhetnek a minisztérium irá­nyítása alá tartozó s napról napra korszerűsödő konfekció- gyárakkal. Az alól a követel­mény alól, hogy korszerűen termeljen, még az sem mente­síti a vállalatot, hogy általában egy-egy áruból egyszer-egyszer nem gyárt sokat. A vevő non . azt nézi, hogy a termék kis vagy nagy sorozatban ké­szült-e, hanem hogy jó minő- ségű-e, olcsó-e, kielégíti-e igé­nyeit. Mindebből az követke­zik, hogy alapos, átfogó tervet kell készíteni az irányításra, a termelés megszervezésére, a költségek csökkentésére, a mű­szaki színvonal emelésére. Eh­hez a vállalat ereje nem elég. Hatékony segítséget kell ad­niuk a megyei tanács szakem­bereinek, közgazdászainak, mű­szakijainak is. A vállalat pél­dául önerejéből nem tud tex­tilmérnököt foglalkoztatni (ek­kora üzembe pedig feltétlenül kellene). Azok a dolgozók, akik most végzik a technikumot es­ti vagy levelező tagozaton, csak egy-két év múlva lesznek alkalmasak vezetésre. A tex­tilmérnököt egyébként se he­lyettesíthetik. Hatékonyan kel­lene segíteni a vállalatot ab­ban is, hogy célszerű profiltisz­títást végezhessen. Nyilvánva­ló ugyanis, hogy öt helyen ki­lencféle gyártmányt nem lehet gazdaságosan készíteni és to­vább fejleszteni. Azt kérdezhetné valaki, miért olyan sürgős, hogy a Mértékutáni • és Vegyesruháza­ti Vállalat már most kidolgoz­za az új helyzetnek megfelelő irányítást, s biztosítsa a ter­melés előfeltételeit. Azért, mert most van az előkészítés ideje. Ha már a gépek elindul­tak, késő minderről gondoskod­ni. Ha akkor kapkodnak, az óhatatlan a termelés rovására megy. Ezt pedig senki sem akarja. Szegedi Nándor Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket, ácsokat és villanyszerelőket fölvesz kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében. Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Májn9 1. utca 57. szám; a siófoki fő-építésvezetőségen, Siófok, Fő utca 222. és az építkezéseken. (98636)

Next

/
Thumbnails
Contents