Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
Yasämap, 1964. február 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP CSURGÓ A Napsugár Ktsz-ben hallottuk: ÚJ technológia: varrás helyett hegesztés „Elégedetlenek vagyunk Csurgó fejlődésének ütemével Kiterjesztik a szolgáltatást Üzemházat építenek Csurgóról nem lehet anélkül Imi, hagy ne említenénk meg a Napsugár Ktsz-t, a megye legnagyobb kisipari termelőszövetkezetét. A múlt évet a hosszú, kemény tél miatt lemaradással kezdték. Az első negyedévet 336 000 forint veszteséggel zárták. A munka jobb megszervezése és más intézkedések eredményeképpen azonban évi tervüket 107,6, exporttervüket 101,6 százalékra teljesítetlek. 1963. évi nyereségük 1 340 COO forint volt, s ebből a szövetkezet tagjainak 33,5 napi fizebátokat, ugyanis a varrások mentén beáznak. Ezt a hibát hegesztéssel szüntetjük meg. Az új eljárással készült kabátok iránt elsősorban külföldön nagy az érdeklődés. Egy nyugati cég 83 600 darabot rendelt, a kötött mnukáslét- szám miatt azonban csak 35 000 darab szállítását vállaltuk. A hegesztéssel készült műanyag kabátokból hamarosan adunk a belkereskedelemnek is. Más tervekről a következőket mondotta Radnóti elvtárs: — Növeljük építőipari részlemegye legnagyobb kisipari szövetkezetének, a Napsugár Ktsz- nek egyik modern munkaterme. tésnek megfelelő részesedést osztanak. — Hogyan fejlesztik tovább szövetkezetüket? — kérdeztük Radnóti László igazgató-elnöktől. — JetéTitőserí növeljük eportter- melésünket — mondotta. — A tavalyi hatmillió helyett az idén tizennyolcmillió forint értékű árut szállítunk főként nyugati államokba. Ez évben dolgozunk először Amerikának. Rövidesen új technológiai eljárást vezetünk be: varrás helyett hegesztjük a műanyag kagünk termelését: 8,5 millió forint értékű munkát kell elvégezniük az idén a tavalyi hatmilliós tervvel szemben. Bevezetjük — egyedül a megyében — a műanyag falburkolást. Hamarosan megkezdődik a 7oO 0C0 forintba kerülő üzemház építése. Ebben vegytisztító, kelmefestő és mosodarészleg működik majd, s az egész járás igényeit kielégíti — fejezte be tájékoztatóját a Napsugár Ktsz elnöke. Megépül-e az emeletes áruház? A földművesszövetkezet még a múlt évben elhatározta, hogy a község központjában egy emeletes áruházat építtet. Lebontották az amúgy sem megfelelő húsboltot, elkészítették az áruház tervét, s megkezdték az alapozást. Beszerezték az építőanyag 80 százalékát, s kivitelezőt is találtak. A költségeket a községi tanáccsal közösen állnák. Az áruházzal sok gondtól szabadulnának meg: megfelelőbb helyre költöztethetnék as nagy forgalmú, zsúfolt konfekcióboltot, annak a helyére tennék a húsboltot, s így bő- víthetnék az önkiszolgáló élelmiszerüzletet is. Ez ugyanis A határozat ellenére sem ... Igen sokan, vásárolnak a csurgói járásban is televíziót. A szerviz munkája, illetve az elromlott készülékek garanciális javítása azonban hiányos. A GELKA-nak Nagykanizsán van szervizrészlege, s csak háromhetenként, előfordul azonban, hogy másfél hónaponként jönnek át a szerelők Csurgóra, s végzik el a kötelező javításokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt év őszén határozatot hozott, hogy a GELKA kössön szerződést a Csurgói Napsugár Ktsz-szel, s az állítson fel egy rádió—televízió szervizrészleget. A O K 1 azonban nem hajlandó erre. Arra való hivatkozássá1 hogy ők is győzik a garo.v ''lis javításokat, halogatja1 szerződés megkötését: S-' iv-tulajdonos viszont bosszankodik, mert ha el- romJí1 készüléke, hosszú ideig nem használhatja a javítás elhúzódása miatt. olyan kicsi, hogy a mirelit áruk hűtésére, tárolására vásárolt hűtőpultot sem tudják benne elhelyezni. Az emeletes áruház építésének költsége 800 000 forintra rúgna. Százezer forint értékű munkát a bontással és az alapozással elvégeztek. Az a tervük azonban, hogy szövetkeznek a községi tanáccsal, kátyúba jutott, mert ezt a Pénzügyminisztériumnak egy tavaly hozott rendelete lehetetlenné teszi. Már csak a SZÖVOSZ-ban bíznak: remélik, hogy az meghallgatja kérelmüket, s nem kell 700 000 forint miatt Csurgó üzlethálózatának fejlesztését félbehagyni! Déli határmenti járási székhelyünk, Csurgó, a legtöbb gonddal küszködő járási központok egyike. Nagy múltú iskolája révén régen kis diákvároskaként emlegették. Híres volt szarvasmarha-tenyésztéséről is. Ma 5300 lakosa van Csurgónak, kevesebb, mint korábban. Említésre érdemes három ipari üzemében — a faüzemben, a tejüzemben és a Napsugár Ktsz-ben — hétszáz ember dolgozik. Két termelőszövetkezete, egy gimnáziuma, mezőgazdasági szak- középiskolája — és sok, nagyon sok gondja, problémája van. — Semmiféle számlát nem akarunk benyújtani a népgazdaságnak, amikor bajainkat felsoroljuk, ám nem tagadjuk: elégedetlenek vagyunk Csurgó fejlődésével — mondta bevezetőül Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára azon a beszélgetésen, amelyen Király Ferenc járási tanácselnökkel és Várhelyi Gyula községi tanácselnökkel együtt Csurgó jelenéről, jövőjéről, az elképzelésekről folytattunk eszmecserét. — Hosszú ideig nem mozdult előre, sőt volt időszak, amikor visszafelé lépett Csurgó. Sokan elköltöztek a községből, s a magánépítkezés is évekig szünetelt. Néhány esztendő óta már 18—20 építési engedélyt kémek a tanácstól évente s elkezdődött egy-két kommunális építkezés. SZTK- rendelőintézetet, tűzoltószertárat építettünk, bővítettük a kollégiumot, járda és bekötőút készült. Ezeknek is örülünk, de nem szabad szem elől. tévesztenünk, hogy legnagyobb feladataink még megoldásra várhak. Itt van mindjárt a vízellátás. Az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, hogy az ásott kutak fertőzött vizet adnak, nyáron azonban még ilyet se, mert rendszerint kiszáradnak, s pocsolya jön fel belőlük. Égető szükség parancsolta a sürgős intézkedést. Sajnos, a lakosság vízügyi társulás megalakításába nem ment bele, ezért községfejlesztési alapból kellett hozzákezdeni ehhez a munkához. Eddig már kb. három- fnillió forintban van a csövezés, de még a község jó részébe ezután kell eljuttatni a vízvezetéket. Hogy ez menynyire terheli őket, annak bizonyítására a tanácselnök elmondja, hogy Csurgó községfejlesztési bevétele a társadalmi munkával együtt nem éri el évente az egymillió forintot. A másik nagy gondjuk a lakáshiány. A községben mindössze 165 állami bérlemény van, ezek közül évente mintegy öt megüresedő lakással rendelkezik a tanács. 55 jogos lakáskérelem fekszik a községi tanácson. Ezek között van olyan, mint Somogyi Gézáé, aki tizedmagával lakik egy- szoba-konyhában, s már 1958 óta hiába kér nagyobb lakást Beszélgetés Csurgó gondjai rol. a képen balról Jobbra: Király Ferenc Járási tanácselnök, Bertáim József a Járási pártbizottság első titkára és Várhelyi Gyula a községi tanács vbelnöke. A múlt évig egyetlen állami lakás sem épült Csurgón. Nincs se társasház-, se más kedvezményes lakásépítési akció. Mindmostanáig nem volt telek se, amit a magánházépítőknek eladhattak volna. A község központjában éppen most folyik 180 házhely — itt leendő kertváros néven emlegetett rész — parcellázása, rendezése, ám nem tudják az új utcát megnyitni, mert útban van négy-öt ház, ahonnan előbb ki kellene költöztetni a családokat De hogy miképpen hajtják ezt végre, senki sem tudja. Nincs mentőállomása, buszváróterme, strandja a községnek. A mozi olyan helyen van, ahol ,az építmény megrongálódása következtében tömegszerencsétlenség történhet. A művelődési ház korszerűtlen, barátságtalan, nem vonzza az embereket. Nincs egy valamirevaló üzletház, cukrászda, vendéglő. Terv viszont van. Segíteni akarás is az emberekben. A strand megépítéséhez például 180 000 forintot érő társadalmi munkát ajánlottak fel. De ennek költségeit is a szűk községfejlesztési alapból kell fedezniük. Egy új művelődési otthon építésével megoldódna a moziprobléma, lenne szép tanácsház, a tanács és a mozi helyén- ízléses és korszerű vendéglő, zenés cukrászda nyílhatna, s lenne szálloda is. Senki sem mondhatja,, hogy a község nem akar áldozni. Hajlandó erre, de elindulni csupán saját erszényére támaszkodva teljességgel képtelen. A már említett több milliós vízvezeték-, a hárommilliós fürdő-, a százezreket igénylő buszváróterem-építést az egymilliós községfejlesztésből véghezvinni bizony nem gyerekjáték. S miből költsenek útra, járdára és még sok egyéb halaszthatatlan feladatra? Egyre több fejfájást okoz a vezetőknek a munkaerő elhelyezése. A jelenlegi üzemek alig bővülnek, a faüzem jövője még egy nagy kérdőjel. Ebből a teljesnek egyáltalán nem mondható felsorolásból is érezhető, hogy milyen gondokkal, bajokkal küzd Csurgó. Vajon meg tudnak-e birkózni velük belátható időn belül, lesz-e lehetőségük a gyorsabb ütemű fejlődésre? — erre a kérdésre várják a kielégítő választ a csurgói vezetők. De nemcsak választ várnak — támogatást is. Mezőgazdasági szakmunkásoknak készülnek 240-en a csurgói szakiskolán. Egy tanulócsoport a sertések oltását tanulmányozza. Öt tanári állást nem tudnak betölteni... Két éve szervezték meg Csurgón a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát, A szántóföldi növénytermesztő, gépészeti szakon somogyi fiatalok tanulnak, a sertéstenyésztő szakon az ország minden részét ■b képviselik. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek által szerződtetett 240 szakmunkásjelölt három évet tölt az iskolán. Évente három hónapig tart az elméleti, nyolc hónapig a gyakorlati foglalkozás. Négy mérnök és egy technikus tanár oktatja a fiatalokat. Öt tanári állást nem tudnak betölteni. Az ok: lakáshiány. Az intézet mint jogutód papíron hat, a valóságban csu- r\q,ri. 1c/}t SZOlC!Ő-l'~*Í. de kezi1' Az állásokat már töb ízben megkísérelték betölteni sajn i edmenyiele.. is int'.- ' szgaiója hiába • , a járá.-i. vezetők segítségét, lakást ők sem adhatnak. A jelenlegi állapot mindenképpen tarthatatlan. A tervek szerint négytantermes új iskolát, 120 személyes éttermet, konyhát építenek, korszerű javítóműhelyeket alakítanak ki, és fejlesztik a diákotthont. Célszerű lenne, ha a minisztérium — látva a szakmunkás- képzés jövőjét — gondolna arra, hogy lakásokat is építsen. Az intézet fejlődése teszi ezt szükségessé. Lakás nélkül lines pedagógus, pedagógus 'élkül pedig nincs tanítás. Még ez évben megépül a posta és a piac szomszédságában az uj modern autoüuszaUoiuas. Képünkön; Az epiilet rajza, ! Írták: I Varga J. Németh S.—Szalai L.— Fotó: Grábner Gy.
