Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
Szombat, 1964. február 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP A nagybajomi ellátásról Egy vidéki ismerősömmel találkoztam a minap. Azért jött be Kaposvárra, hogy divatos ruhát vásároljon, mért a »mi boltjainkban semmit sem lehet kapni« — mondta. Valóban ez volna a helyzet? S ha így van, a helybeli illetékesek — a tanács, a földművesszövetkezet — mit tesznek, vagy mit tehetnek az ellátás javításáért? Ezt vizsgáltuk Nagybajomban. A mintegy ötezer lakosú községet a hozzátartozó Pál- majorral és Felsőkakkal együtt tizenegy íöldművesszö- vetkezeti üzlet látja el. Az ön- kiszolgáló élelmiszerboltban minden beszerezhető. Nagy forgalmat bonyolít le, múlt évi tervét 110,1 százalékra teljesítette. Viszont fájó pontjuk a nagybajomiaknak a „kenyérkérdés“. Tavaly ősszel leállították a sütőüzemet azzal, hogy az elkészülő nagyatádi kenyérgyár ellátja ezt a községet is. Átmenetileg Kutasról kapták a kenyeret és a péksüteményt. A kitűnő minőséghez szokott nagybajomi lakosok azonban nem voltele megelégedve a ku- tasi kenyérrel. Most Böhönyé- ről kapják a pékárut, de ennek a minősége sem jobb. A sületlen, gyakran ehetetlen kenyér, a késői szállítás gyakran téma a tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon is. Hetente mindössze 25 kg Sertéshúst kap a község, s ezt nagyjából elviszik a közületek. A töltelékárut minden pénteken túra járat hozza a boltba. Ha előbb elfogy, várni kell a következő szállításig, közben nincs utánpótlás. Ez főként nyáron okoz nehézséget. A múlt év második felében zöldségboltot nyitottak a községben. Háztáji termékekből és központi készletből látták el. Csak két hónapig tartott nyitva —- tárolási nehézségek miatt. Pedig hogy milyen nagy szükség van rá, mutatja, hogy két hónap alatt 35 699 forintot forgalmazott. Jó lenne minél előbb megoldani a tárolás problémáját... A ruházati boltban a legújabb import ruhaanyagtól a színes harisnyanadrágig minden megtalálható. A raktár- készlet értéke kétmillió forint. Divatos, sálas nyakmegoldású kabátok sorakoznak a vállfákon, kitűnő szövetek a polcokon. Van olyan árujuk, amilyet Kaposváron napok alatt elkapkodtak. A készletet, a választékot látva igazat kell adni a boltvezetőnek, aki azt mondta, hogy ami náluk nincs, azt Kaposváron sem találja meg a vásárló. Ízléses, szép lábbelik kínálják magukat az önkiválasztó Cipőboltban. A különféle tűés trotőrsarkú mellől körömcipők nem hiányzik a divatos csizma sem. Egy most érkezett szállítmány tanúskodik arról, hogy már a nyárra is gondoltak. A csinos, fehér körömcipők bizonyára örömet szereznek a nagybajomi lányoknak, asszonyoknak. Száznegyven százalékra teljesítette múlt évi tervét a vas-műszaki bolt. A község hatvanöt televíziójának, 660 rádiójának nagy részét innen vásárolták. A jól fölszerelt üzletből semmi sem hiányzik. Azaz mégis valami. Kányássy Kálmán, a Nagybajom és Környéke Körzeti Földművesszövetkezet ügyvezető elnöke említette, hogy a napokban egy vásárló kívánságát nem tudták teljesíteni. Egyéni gazda volt az illető, és kis ekéhez ekevas* ra volt szüksége. Ez azonban már hiánycikk... A cukrász bázisüzemmel együtt öt vendéglátóhely van Nagybajomban. Alig akad olyan átutazó, aki be ne térne cukrászdájukba egy-egy kávéra vagy süteményre. A bázisüzem az egész környéket ellátja cukrászáruval. A múlt évben 830 000 forintos forgalmat bonyolított le. Jelenleg 102 helyre szállít. Mióta a büfé-falatozót kisvendéglővé alakították át, meleg étel is kapható itt. Ennek a mintegy száztagú olajkutató csoport örült a legjobban. Jó lenne azonban barátságosabbá tenni a kisvendéglőt. Sokan bosszankodnak amiatt, hogy bár a Hubertustól a pálinkáig mindennel szolgálhatnak az italboltokban, bort nem lehet kapni. Mosógépet, padlókefélőt, dízsnóperzselőt, s ki győzné még felsorolni, mi mindent kölcsönözhetnek a nagybajomiak az fmsz-től. Az idén növényvédő brigádot is akarnak alakítani. A vegyesipari ktsz női és férfifod- rászata, mértékes és konfekciórészlege, cipőjavítója, motorszerelő, asztalos-, lakatos-, bádogos-, ács-, festőrészlege nyolcvannégy szakemberrel áll a község rendelkezésére. Az ősz óta a Patyolatnak is van lerakata a községben. Még nem eléggé forgalmas, nem szokták meg, nem ismerték meg az emberek. De bizonyosan rájönnek nemsokára, hogy milyen nagy segítséget jelent. Két orvos, egy állatorvos és egy fogász van a községben. Dr. Kocsis Béla harmincnégy éve gyógyítja a nagybajomiakat. Rendelési időt sem ő, sem a község lakói nem ismernek. Megszokták már, hogy bármikor zörgetnek Kocsis doktor ablakán, éjjel-nappal a segítségükre van. Ezt mondhatják cIt. Magyar József állatorvosról is. Hol az egyik, hol a másik tsz üzen érte, de sűrűn jelentkeznek a gazdák is, ha a háztáji állattal van baj. Az orvosság helyben beszerezhető. Róth Erik, a patika vezetője elmondja, hogy mindennel föl vannak szerelve, nem kell gyógyszerért Kaposvárra utazni. Érdekes, hogy nemcsak városban vált divattá az »antihiszterikumok« fogyasztása, a nagybajomiak is sok Andaxint, Tardylt, Freno- lont szednek. Dédelgetett vágyuk a község lakóinak egy meleg vizű fürdő megépítése. Dómján László tanácselnök elmondotta, hogy erre tartalékolják a községfejlesztési alapot Másfél millió forint hitelre lenne még szükségük. S nemcsak a fürdő- zők, hanem a termelőszövetkezet is jól hasznosíthatná a vizet: melegházat létesítenének. Úgyszólván az egész község jelentkezett társadalmi munkára. Az öregek napközi otthónu előreláthatóan márciusban nyitja meg kapuit. Somogybán ez lesz az első ilyen intézmény. A fölszerelés, a berendezés már együtt van. Délelőtt 11-től este 7-ig szórakozhatnak itt az idősek, ki könyvvel, ki társasjátékkal. Azok, akiknek havi jövedelmük 400 forint alatt van, ingyenes ebédet Is kapnak. Mi a titka a község előrehaladásának? Az, hogy a bajomiak nem hagyják magukat. Gyakran fordulnak a község vezetőihez kéréseikkel, panaszaikkal, javaslataikkal, azok pedig mindent elkövetnek, hogy kielégítsék az igényeket. A tanácstagi beszámolók is tolmácsolják a kívánságokat. A tanács is sokat kezdeményez. Mindazt, amivel Nagybajom dicsekedhet, csak a községi szervek összefogásával, közös akarattal lehetett elérni. Strubl Márta A somodon növényvédelmi felelős Hl Markáns arcú, fekete hajú férfi. Ba- latonbogláron, a növényvédelmi tanfolyamon találkoztam vele. Az első, ami feltűnt, hogy sokkal otthonosabban mozog a gépek között, mint a többi hallgató. Alkatrészt kér az oktató? Pillanatok alatt leveszi a gépről. Ha a vegyszerekről van szó? Hosz- szú listát sorol. Honnan ez a gyakorlat? A tanfolyamvezető mondta, hogy már régóta foglalkozik Somodoron Fehér Sándor a növényvédelemmel. Amikor megkérdeztem tőle, miért ezt a nagy felelősséggel járó beosztást választotta a termelőszövetkezetben. így felelt: — Szeretem a gyümölcsöst és a kertet, meg a szántóföldi növények is úgy szépek, ha tiszták. — Hogyan ismerkedett meg a növényvédelemmel? — Még egyéni koromban kertészeti és gyümölcstermesztési tanfolyamra jártam. Ott említette meg az előadó, hogy a gabonából is ki lehet pusztítani a gyomokat. A Di- konirtot ajánlotta. Volt négy hold kegyetlenül acatos gabonám. Azt mondtam, ezen kipróbálom. Szereztem vegyszert, és nekiláttam háti permetezőgéppel. Sokan kinevették akkor. Aki látta, megjegyezte: Szép, egészséges almák, sehol sem látni rajtuk betegség vagy kártételi nyomokat. Most már értem, miért éppen ezt a beosztást választotta. — Nem olyan könnyű ám a permetezés! — mondja. — Miért? — Mindig új szereket hoznak. Azoknak a bánásmódját meg kell tanulni. — Szakkönyveket is olvas?-— Muszáj, mert különben nem sokra megy az ember. A téli tanfolyamot is dicséri, azt mondja, sok új dolgot hallott. — A mesterség titkai? — Nagyon meg kell tanulni ezt a szakmát. És ha megvannak á technikai föltételek is, akkor szinte csodákat lehet műyelni. A legfontosabb, hogy mindig kellő időben csináljunk mindent. — Mi volt a legnehezebb munkája a múlt évben? — Annyi volt a lucernabogán hogy azt hittük, megesznek mindent. De elláttuk a bajukat... Tél van, csöndes a határ, de a növényvédelmi felelős nem pihen. Ez a legjobb alkalom arra, hogy a szakkönyveket lapozza, és felkészüljön a nyári tennivalókra. Fehér Sándor is ezt teszi... Kercza Imre bíztam, hogy sike— Na, kíváncsi vagyok, mi lesz ebből? — Én rül. Estére megfonnyadt azacat, és hamarosan el is száradt. A gabona pedig szépen megerősödött. Három mázsával több termést adott, mint a többi. — Olyan kalászokat hozott, hogy bámulatos — mondja. A faluban is híre kerekedett ennek. Sokan fejcsóválva mondták: — Csodaszer lehet az. Még a gazt is elpusztítja. — Van néhány almafám, azokat is rendszeresen permetezem. Sportszatyorból jonatánalmát vesz elő, mutatja: — Nézze meg, ilyent termeltem. Hallassák «zárukat a szövetkezeti gazdák is Megjegyzés a nagycsepelyi közgyűléshez — Valamikor így télen bizony nagyon vártuk már, hogy mi, kőművesek eiivCülhessük. Manapság azonban mind ritkább a fagyszabadság. Az építőipari vállalatok — küzdünk a mienk, a Somogy megyei Épületszerelő Vállalat is — igyekeznek úgy megszervezni a munkát, hogy télen is dolgozhassunk — mondotta Nemes Antal, aki társával, Baranyai Ferenccel azon szorgoskodik, hogy határidőre elkészüljön az öreglakiak korszerűsített óvodává. A cementlapozók munkája azt sejteti, hogy egy-két bét múlva már jöhetnek az óvodások. Fontos a zárszámadást a múlt évi munka értékelésének szempontjából vizsgálni. De szükséges azt is figyelemmel kísérni, hogy betölti-e szerepét, hogyan zajlik le a közgyűlés, a vezetőség beszámolója alapot ad-e a vitára, a tagok elmondják-e véleményüket, vagy pedig csupán hallgatóiéként vannak jelen ezen a fórumon. Személyes tapasztalatok alapján a nagycsepelyi Kossuth Tsz zárszámadó közgyűléséhez fűzünk néhány megjegyzést. Előrebocsátjuk: helytelenítjük, hogy a közgyűlés másfél órás késéssel kezdődött. Furcsálljuk azt is, hogy amíg a vendégek .kíváncsian hallgatták a gazdasági beszámolót, addig néhány tsz-tag újságolvasással volt elfoglalva. Kiknek számolt be vajon Fehér Gyula tsz-elnök a tavalyi gazdálkodásról, kiknek kellett volna elsősorban figyelni a beszámolóra, ha nem a szövetkezeti gazdáknak? ök választották meg a vezetőséget, az elnököt, és ezzel arra is kötelezték, hogy esetenként adjon számot a gazdálkodás menetéről — nekik, a szövetkezet gazdáinak. Tartalmas, elemző beszámoló Előfordul, bogy egy közgyűlésen bábeli zűrzavar támad. Mindenki beszél, de senki sem ért semmit. Nem rendjén való dolog ez, de az se jó, ha a hozzászólásokra szentelt időt síri csönd tölti ki. Nagycsepelyen ez utóbbi történt. Pedig olyan beszámolót hallottak a tagok, amilyen nem- mindig hangzik el ebben a moziteremben. Fehér Gyula tsz-elnök elemezett, bírált, önkritikát gyakorolt, példázódott, neveket sorolt, időpontokat említett — szinte filmszerűen visszapergette a múlt évet Megindokolta a terméskieséseket, a többletkiadásokat, és végül azt is, hogy ' miért csak 23,67 forintot ér a munkaegység. Amikor az elnök azt mondta, hogy a növénytermesztés értékesítési tervét 71, a kertészetét pedig csak 65 százalékra teljesítették, halk moraj futott végig a termen. Suttogás hallatszott akkor is, amikor megemlítette, hogy a bevételi tervnek csak 83 százaléka valósult meg. És duruzsoltak a szövetkezeti gazdák annak hallatára is, hogy 70 000 forinttól esett el a tsz — ez egységenként egy forintot jelent —, amiért nem teljesítette áruértékesítési tervét. A kiküldöttek felszólaltak A beszámoló után a hozzászólásokra került sor, s a tsz- tagok ekkor sem jutottak tovább a suttogásnál. Senki sem beszélt arról, hogy hogyan lehetett volna jobb eredményt elérni, vagy hogyan lehetne az idén előbbre jutni. Juhász István, a Siófoki Járási Pártbizottság titkára, Pallag András, a járási tanácselnökhelyettes meg a budapesti patronáló üzem képviselője felszólalt. A vendégek dicsértek és bíráltak, a tagok azonban hallgattak. Pedig elsősorban nekik kellett volna hozzászólni, elmondani azt, amit a beszámoló alatt egymás között suttogtak. Hiszen övék a Kossuth Tsz, és nemcsak a munkát illetően, hanem akkor is, amikor egy- egy jó tanáccsal, okos javaslattal eredményesebbé lehetne tenni a gazdálkodást. Erre a legjobb alkalom a közgyűlés. A nagycsepelyiek előbbre jutását megkönnyítheti, ha a jövőben hallatják hangjukat szövetkezetük legmagasabb fórumán, a közgyűlésen. A Kossuth Tsz gazdái nem tartották fontosnak, hogy ezen a nagy jelentőségű közgyűlésen beleszóljanak szövetkezetük közös dolgaiba. Az »amennyit számolnak, annyit kapok« vélemény nem helyes. Nem Vidóczi Lajos főkönyvelő dönti el a munkaegység értékét Nagycsepelyen — a főkönyvelő nem is akarja ezt —, hanem a tagok mindennapi munkájukkal. Ezenkívül okos szóval, tanáccsal is kéllene segíteniük a vezetőségnek, mert a hallgatásból senki sem érthet, senki sem okulhat. Hernesz Ferenc Lánctalpast kérnek a boronkaiak Lucernát telepítenek a tavasszal Még süppedős a föld a boronkai határban,, a gépeket aligha tartana meg, de erősen közeledik már a tavaszi munkák megkezdésének Ideje. Csákvári Csaba, a boronkai Zöldmező Tsz agronómusa most az őszi »örökség« miatt bosszankodik. Van ugyanis egy nyolcvanholdas táblájuk, amit az ősszel nem szánthattak fel, mert annyira vizes volt, bogy a gumikerekű traktor nem bírta elhúzni az ekét. Lánctalpas kelleti volna, de a Marcali Gépállomás nem tudott adni. A boronkaiak ismét azt kérik a gépállomástól, hogy biztosítson számukra lánctalpast. A boronkaiak a télen sem pihentek. Gépjavító műhelyük fölszerelése még nem volt alkalmas arra, hogy a traktorokat otthon javítsák ki, ezért az erőgépek téli nagyjavítását a Marcali Gépállomással végeztették el, de a munkagépeket saját műhelyükben hozták rendbe. A trágya nagy részét kihordták a télen, és mire meg lehet kezdeni a tavaszi munkákat, kint lesz mind. Idejében akarnak kezdeni Boronkán, mert az idei tervben szerepel még 96 hold vöröshere fe- lülvetése és 56 hold lucerna telepítése is. Ehhez már beszerezték a szükséges vetőmagot. <964. FEBRUÁR, MEZŐGAZDASÁGI KÖNyVUÓNAP! NÖVÉNY- ÉS GYÜMÖLCS'* i,.-iu!f -,I VAI.AMINT ÁLLATTENYÉSZTÉST SZAKKÖNYVEK GAZDAG VÁLASZTÉKA A MEGVÁSÁROLHATÓK a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi, a tabi földrnűvesszövetkezeti könyvesboltokban, továbbá a minden községben megtalálható földmű vessző vetkezeti boltokban kijelölt könyvbizományosoknál. (4281)
