Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Egy nagy magyar nyelvművelő Balassa József emlékezete A MAGYAR NYELVTU­DOMÁNYT a XVIII. század és a XIX. század fordulóján Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel, majd Révai Miklós, a nagy rendszerező alapozta meg. Az ő hagyományaikat s az utánuk következő Reguly Antalok és Szarvas Gáborok munkáját folytatta a múlt szá­zad hatvanas éveiben született magyar nyelvésznemzedék, amelynek figyelme kiterjedt a történeti nyelvtanra, nyelvünk hangállományának, szó- és alaktanának, kifejezésmódjá­nak és készleteinek fejlődésé­re, s amely kialakította az al­kalmazott nyelvtudomány egyik fontos ágát, a nyelvmű­velést. Simonyi Zsigmond, Szinnyei József és Balassa Jó­zsef voltak ennek a nemzedék­nek a legkiválóbbjai, akik — több más, a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatási feladat mellett — különösen jelentős hivatásuknak tartották a le­író nyelvtan gyakorlati alkal­mazásán alapuló nyelvhelyes­ség népszerűsítését, a nyelv­tisztaság ápolását és végül a nyelvszépítést, vagyis azt a törekvést, hogy nyelvünk al­kalmassá váljon az érzelmi, hangulati elemek sokféle vál­tozatának kifejezésére. Ez a nemzedék — és három »nagy«- ja — fejlesztette tovább a Szarvas Gábor alapította fo­lyóiratot, a Magyar Nyelvőrt, amely az első olyan nyelvtu­dományi közlöny volt nem­csak Magyarországon, hanem talán egész Európában, amely a legszorosabb kapcsolat híd- ját verte a nyelvtudomány művelői és a szépírók kö­zött. »A nyelvművelés élhar­cosai az írók — hangoztatta Simonyi Zsigmond —, mi, tu­dósok csak a muníciói szolgál­tatjuk, annak minőségét el­lenőrizzük.« Balassa József pedig — a magyar hangtan első történeti szempontú kuta­tója — szinte minden könyvé­nek bevezetésében leszögezte, hogy az alkalmazott nyelvtu­domány ezer szállal kapcsoló­dik nemcsak az irodalomhoz, hanem a történettudományhoz is. »Nincs önmagában álló, el szigetelt nyelvészet! — írta legnépszerűbbé lett munkájá­ban, A magyar nyelv könyvé­ben. — Egyoldalú tudással, a nyelv múltjának, egész szer­A molnár vallomása A termelési tanácskozáson éppen arról folyik a szó, hogy a vállalat molnárai, raktáro­sai, felvásárlói együttesen küzdenek a közös célért. Erre feláll Németh Ferenc, a tapso- nyi keverőüzem vezetője, s mondja, hogy az előbbi megál­lapításhoz van hozzáfűzniva­lója. Miután előrebocsátja, hogy nem cáfolni akar, hanem figyelmeztetni, szakmai köte­lességérzetet ébreszteni, így folytatja: — Most már három év óta nem lisztet őriünk, hanem ab­rakkeveréket gyártunk. Sokan úgy vélik, hogy ezt a foglalko­zást valamennyi szakember igazi molnármesterségnek tartja. Sajnos, nem így van. Megvallom, kezdetben én is nehezen barátkoztam az új fel­adattal. Ügy voltam vele, mint társaim: kevergett a gyomrom a halliszt meg a többi kever- nivaló szagától. Aztán meg­szoktam. A többiek azonban el­mentek »igazi« malomba. Pe­dig a tennivaló itt sem kevés. Meghívás — orrba vágással Városszerte nagy táblák hirdették napokon át a kö­vetkezőket: Anna Larsen dzsésszénekesnő, valamint a College Dixieland Band február 7-én mutatkozik be a Latinka Sándor Művelő­dési Házban. Meghívás volt ez, hogy aki szereti a dzsesszt, s kíváncsi a múlt év legnépszerűbb számaira és 1964 újdonságaira, az ve­gyen részt az előadáson. De milyen meghívás az, amikor az érdeklődőket orr­ba vágással csalogatják? Ugyanis e táblákat anélkül állították le a Béke Szál­ló, a gyermekruházati áru­ház és a vasútállomás elé, hogy valamivel a falhoz vagy egy fához rögzítették volna. A szél. aztán fel­kapta, eldöntötte, hozzá­verte őket a járókelőkhöz. A Béke Szálló előtt a nem éppen könnyű tábla egy férfit úgy orrba talált, hogy orvoshoz kellett vin­ni. A gyermekruházati áru­ház előtt csupán hajszálon függött a súlyos baleset: a két méter magas tábla a széltől eldöntve egy hat­nyolc év körüli fiúcska mellé zuhant. A járókelők nem éppen barátságos meg­jegyzéseket tettek a tábla gmdatlan elhelyezőire ... Sz. L. Boldogult molnár koromban jól ment, ha egy idényben 120 —140 vagon gabonát megőröl­tem. Most meg? Csupán egy hónap alatt gyártunk az átala­kított malomban 70—80 vagon tápot. Segédmunkásokkal ne­héz ennyit termelni. Panasz­kodni nem panaszkodom ra­juk, hiszen mindent megtesz­nek, amit megtehetnek. Bele­adják a munkába, amijük van: testi erejüket. De szív is kell a malomhoz, molnárszív, amely együtt dobban a gépek dübör­gésével. A molnár nemcsak hallja, hanem érzi is, hogy ba­ja van a hengernek, azért csi­korog. S tudja mit kell vele csinálni. Azt is figyeli, milyen a hajtószíj, s megvarrja, mi­előtt elszakadna. — Nem úgy van az, hogy az őrlés rangosabb szakma, mint a keverékgyártás. Tápot készí­tünk, szakszerűen kell dolgoz­nunk, mert igaz ugyan, hogy jószágnak való a keverék, de hát táplálék az is. Szakember kell hozzá, mindegyik műszak­ba legalább egy molnársegéd... ...Egy molnársegéd, aki­nek nemcsak ereje van a zsák- emelgetéshez, hanem szíve is a tápgyártáshoz. Molnárszíve, amely a dübörgő malmi gépek munkaritmusára dobban ... K. J. kezeiének ismerete nélkül bár­mely nyelvi kérdés bírálata csak tapogatózás marad.« S ugyané könyvének egy másik helyén azt állapította meg, hogy a »történelmi szempont társadalmi szempont is: a tár­sadalom alakulása befolyással van a hangtan, a szótan, a mondattan, a nyelv _ egész grammatikája alakulására.« MA SZÁZ ESZTENDEJE, hogy — Baján, kiskereskedői családból — megszületett Ba­lassa József. Sokan ismerhet­ték a viszonylag fiatalabb ge­nerációk tagjai közül is külse­jében és magatartásában sze­rény, de idős korában is min­den iránt érdeklődő szemé­lyét, hiszen Balassa 1943-ban halt meg, éá még halála előtt néhány nappal is ott sétált kedvelt Múzeum kőrútján a könyvesboltok kirakatait néze­getve. De különben is barát­kozó ember volt, s ha már egy kicsit tavaszias volt az idő, a Múzeum tér padjain válaszolt az egyetemisták kérdéseire. Egyetemen — hivatalosan — csak 1919-ben, a Tanácsköz­társaság alatt taníthatott: az első magyar proletárdiktatúra bukása után barátját, fegyver­társát, Simonyi Zsigmondot halálba kergette az ellenforra­dalom; Balassa Józseftől pe­dig — egy időre — még a kö­zépiskolai tanárkodás lehető­ségét is elvette. Egy nagy nyelvész, aki már fiatalon olyan jelentős műveket alko­tott, mint A fonetika elemei vagy A magyar nyelvjárások osztályozása, a »mély békéid­ben sem lehetett egyetemi pro­fesszor nyíltan hangoztatott haladó nézetei miatt. A Hor- thy-korszakban a Tudományos Akadémia kiadója nem vállal­kozott műveinek megjelenteté­sére, s így lett Balassa József a nyelvművelés, a nyelvhelyes­ség és a nyelvtörténet népsze­rűsítője. A szükségből azon­ban erényt csinált, s a már említett A magyar nyelv köny­ve — amelynek felelős kiadó­ja Laczkó Géza volt, a kiváló író, Balassa József egykori diákja — máig is egyik leg­jobb ismertetője a magyar nyelv múltjának és jelenének. Ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok előadóinak és hallgatóinak figyelmébe ajánl­juk ezt a könyvet. Mint ahogy egyáltalán a közvélemény, a »nemzeti emlékezet« figyel­mébe, szeretetébe ajánljuk a munkás életű, szerény ember­ségű tudós, Balassa József alakját és műveit. A. G. KÉSZÜL A FARSANGI FÁNK ’■*^****A“***‘**-***“*rnvrryiriiviiw Családias légkörben zajlott le az ötödik kaposvári Dorottya-bál Szombaton este a Fegyveres Erők Klubjában rendezte meg a Somogy megyei Tanács VB Idegenforgalmi Hivatala és a klub parancsnoksága az ötödik kaposvári Dorottya-bált. A bál alkalmából «K'után 3 órakor Csokonai-emlékünnep- séget tartottak. Az ünnepsé­gen, melyet a TIT Somogy me­gyei szervezete, az Idegenfor­galmi Hivatal és a városi ta­nács művelődésügyi osztálya rendezett, Miklós Róbert tudo­mányos kutató emlékezett meg a Dorottya szerzőjéről, Csoko­nai Vitéz Mihályról. Az előadó ismertette a költő életútját, hányattatásait, méltatta mun­kásságát. A megemlékezés után műsor következett. Az If­júsági Ház irodalmi színpada Csokonai-költeményeket adott elő, Tátrai Irma pedig a költő A tihanyi Echóhoz és Lillához című megzenésített költemé­nyét énekelte el. A Fegyveres Erők Klubjá­ban csaknem négyszázan gyűltek össze, hogy részt ve­gyenek a hagyományos farsan­gi eseményen. Este 9 órakor a klub tánccsoportja diszpalo- tással nyitotta meg a bált A bál családias légkörben, jó hangulatban zajlott le, és reg­gel 6 óráig tartott. A részve­vők az emeleti és a földszinti helyiségekben egy-egy táncze­nekar muzsikájára vidáman szórakoztak, táncoltak. Az alkalmi bélyegzés Do-' rottya-levelezőlapokból, az éj­félkor megjelenő báli újságból több száz példány fogyott el. Mezőgazdasági szakkör alakul Görgetegen (Tudósítónktól.) Az ősszel a görgeteg! terme­lőszövetkezetben mezőgazda- sági szakmunkásképző^ tanfo­lyam indult. A beiratkozott 12 tsz-tag rendszeresen jár a fog­lalkozásokra, és nagy érdeklő­dést tanúsít a tananyag iránt. A lelkesedés láttán Ságvári Balázs tudományos kutató, a rinyatamási burgonyanemesítő kísérleti állomás vezetője el­határozta, hogy a tanfolyam hallgatói és még néhány ér­deklődő szövetkezeti tag rész­vételével mezőgazdasági szak­kört szervez. A tsz vezetősége a tavasszal két hold jól előké­szített területet bocsát a szak­kör rendelkezésére kísérleti célokra. Olyan burgonyafajtát akarnak kikísérletezni, mely az adott területen a legkoráb­ban érik, és a legnagyobb ho­zammal fizet. A vetőgumókat a kísérleti állomás adja a szakkörnek. COLLEQE DIXIELAND BAND Egy kedves, rokonszenves és nagy tudású dzsesszegyüttest ismerhettünk meg pénteken este a Latinka Művelődési Házban a College Dixieland Band első magyarországi be­mutatkozásakor. Tagjai — ki­vétel nélkül mind a hatan — fiatalok, öt éve alakították meg zenekarukat — jóformán gyerekfejjel —• egy angliai kol­légium falai között, s tanul­mányaik befejezése óta járják a világot. Hivatásuknak vá­lasztották a dzsesszmuzsika tolmácsolását, s vendégjátékuk azt igazolta, hogy komolyan veszik ezt a hivatást. Nevük­ben a »dixieland« jelző nem hangzatos közhely (mint né­hány hazai együttesünknél), hanem művészetük lényegét jelzi. Muzsikájuk a dzsessz történetének egy fontos kor­szakát idézi; műsorszámaik túlnyomó részét a jellegzetes »dixieland« stílusban játsszák. Érdeklődők, dzsesszkedvelők népes tábora hallgatta, és fo­gadta méltó elismeréssel a dzsessz nemes hagyományai­nak íölelevenítését Játékuk­ban ennek a stílusnak a jel­lemzőit (pl. rögtönzések soro­zata) rendkívül magasfokú technikai készséggel, sok har­sány színnel, kirobbanó kama- szos vidámsággal érzékeltet­ték. Közismert dal (pl. a »Where is the Tiger?«) vagy saját szerzemény, gyermekda­locska vagy Lehár-operettrész- let a téma? A diákéletből ma­gukkal hozott friss életöröm ott csillog muzsikájukban — mind a kollektív improvizá­lásban, mind az egymást kö­vető piszton-, klarinét-, harso­na- és zongoraszólók sorozatá­ban, illetve a téma visszatéré­sekor. Dicsérnünk kell a rit­kábban hallott ritmushangsze­rek (nagybőgő, dob) szóliszti- kus játékát is. Nagy és példás erénye ennek a zenekarnak a fantáziadús rögtönzések mel­lett még az is, hogy előadás­módjuk mindvégig ízléses, mértéktartó. Az est kellemes meglepeté­se egy fiatal lengyel táncdal­énekes, Taddeus Woznia- kowsky volt. Francia kupiét, angol, olasz és lengyel táncda­lokat énekelt, és — ahány, annyi stílus, mégis — mind­egyiknek előadásával atmosz­férát teremtett. Nagy kultúrá­jú, kellemes, meleg hangja, sa­játos előadókészsége ritka, ki­forrott művészegyéniségre vall. Anna Larsen svéd revü- sztárt az előadás fénypontjá­nak hirdették. Megnyerő és szép hangú, rutinos előadómű­vészt ismerhettünk meg a nyelvünket is kitűnően beszé­lő fiatal énekesnőben. Árnyal­tan és igen muzikálisan elő­adott számaiból viszont éppen a lengyel művész belső érzel­mi és színskálája hiányzott. Váradi György konferanszié szövegéből nem egyet hallot­tunk már ugyanezen a színpa­don. Gyenge volt. Ács Mariet­ta tánc- és táncdalparódiái nívóban is elütöttek a műsor egyébként harmonikus egészé­től. W. E. Visszaéléseket követett el egy barcsi boltvezető Gyorsan és könnyen akart meggazdagodni Kovács Lajos barcsi lakos, a pálfalui bolt vezetője. Kijátszotta az ellen­őrzést, és az értékesebb tár­gyak eladását nem blokkolta a pénztárban. Két mosógép, egy tűzhely és egy kerékpár árát vágta zsebre. Amikor látta, hogy módszere bevál, tovább folytatta üzelmeit. Egy kerék­párt ugyancsak blokkolás és pénz nélkül »vásárolt« meg. Még ruhatárát is innen egészí­tette ki. Lakása felújításához pedig 18 kg festéket vitt el a boltból. Összebeszélt Tratnyek Imre szövetkezeti tejkezelővel, hogy közös üzleteket csináljanak Tratnyek tejtermékeket szállí­tott a pálfalui boltnak. A könyvelésben mindig kevesebb mennyiséget tüntetett fel, mint amennyit a valóságban leszállított. A fölösleg árát megfelezték. A pénzhajhász boltvezető ügyében rövidesen ítélkezik a bíróság. Vízműhálózatot építenek Barcson A főútvonalat a Rinyától a művelődési házig házilag csa­tornázzák. 680 000 forintot fordítanak erre a célra. A la­kosság 40 C00 forint értékű társadalmi munkát vállalt.--------­Az első szívdobbanás a képernyőn D. Petrucci professzornak, a híres olasz tudósnak si­került az orvostudomány történetében először le­fényképeznie az emberi magzat szívét abban a pil­lanatban, amikor dobogni kezd. * * * A meddőség oka férfiaknál Holland tudósok megálla­pították, hogy a férfiak meddőségének egyebek kö­zött az is oka lehet, hogy saját szervezetük termel »an­titesteket«, amelyek a sper­mát hatástalanítják. Ha si­kerül a férfiak meddőségé­nek ezt a sajátos okát megszüntetni, igen sok gyer­mektelen házaspár baján lehet segíteni. A vizsgála­tok kimutatták, hogy gyer­mektelen házaspároknál több mint kétezer esetben a férfiak három százalékának szervezetében antitestek képződése akadályozza a megtermékenyítést. Füstbe ment kaland — Feljön hozzám, Ilike? — Nem lehet, még nem írtam meg az esti iskolai házi feladatot. Kis történet egy nagy emberről H. G. Wells, a híres angol író szerényen kezdte pálya­futását. Barátjával hetila­pot alapított, amelynek mindössze négy előfizetője volt. Egyszer a két barát az utcán egy temetési menet­tel találkozott. Wells idege­sen szólt oda a barátjá­nak: — Szent isten, csak nem valamelyik előfizetőnk?! * * * Szárnyas pásztor A világ egyetlen szárnyas pásztora egy strucc, amely­nek ráadásul még a neve is egészen különleges: dok­tor Watsonnak hívják. A strucc mintegy 100 juhot őriz egy ausztráliai farmon. Gazdája tanította úgy, hogy kifogástalanul ellátja a pász­torkodással járó feladato­kat Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy mesyf'- Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefo 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-1 ( Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzün* meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftől.nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. In25067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállait kaposvári üzeméber Kaposv*- Latinka Sándor utca R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents