Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
Kedd, 1961. február 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Falusi téli tanfolyamok Negyedik éve rendezik meg ismét megyénkben a falusi téli tanfolyamokat. Az előadás- sorozatok hasznát a múlt évi tapasztalatok is bizonyítják: a falu népe érdeklődik, és örömmel vesz részt ezeken a találkozásokon, sokat tanul, új módszerekkel ismerkedik, és könnyebben tájékozódik a világ eseményeiről. Propagandistáink éppen e téli tanfolyamok kapcsán jutnak el azokhoz az emberekhez is akik nem vesznek részt semmiféle szervezett oktatásban, s az ismeretterjesztő rendezvények látogatása sem vált még igényükké, szükségletükké. A tanfolyamok előkészítéseként a múlt héten mintegy hetven propagandista hallgatta meg Balatonföldváron a megyei pártbizottság szervezte előadássorozatot. Egy hétig neves szakemberek, képzett előadók látogattak Földvárra, s szinte nem győztek válaszolni az előkészítő tanfolyam hallgatóinak kérdéseire. Az idei tanfolyamok különböznek a korábbiaktól. Ez meglátszik már az előkészítésben is, hisz a tavalyi egynapos tájékoztatással szemben most egy héten át tanulnak, konzultálnak a propagandisták. Tavaly még budapesti, megyei, járási előadók járták íalvainkat, most viszont csaknem mindannyiukat a járási pártbizottságok választották ki helyi emberekből. Ennek haszna már előre látható, hisz az előadók tíz-tizenöt napot töltenek a községekben, és széles körű helyismeret birtokában a legfontosabb feladatokra hívhatják föl a figyelmet. Változik az idén a téli tanfolyamok téma terve is. Javarészt mezőgazdasági szakkérdésekről, módszerekről az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazásáról, az állattenyésztés fejlődésének irányáról, a mezőgazdasági termelés növeléséről hallanak majd előadásokat az érdeklődők. Ennek megfelelően az előadók főleg mező- gazdasági szakemberek, mérnökök, agronómusok, akiknek személye, felkészült- is biztosíték arra, hogy a hallgatók megismerkedhetnek a legfejlettebb módszerekkel, s nem közismert sokszor hallott általánosságokkal fogadják őket. \ Már a földvári előkészítőn is érezhető volt a várakozás, hisz olyan kiváló szakemberek tartottak előadást, konzultációt, mint dr. Láng Géza, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola professzora; Fehér Gyula, dr. Nemeth Lajos a Földművelésügyi Minisztériumból. Dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági technikum igazgatója, a. Központi Bizottság és a megyei pártbizottság képviselői is elmondták tapasztalataikat. A propagandisták egy hét alatt tizenegy előadást hallgattak meg, s ők február 10 és március 1 között megrendezett téli tanfolyamokon hétnyolc előadást tartanak ezekből a témakörökből. A töb bit a községek igényeinek és érdeklődésének megfelelően választják ki. A téli tanfolyamoknak más haszna is van. A propagandisták ott tartózkodnak a községekben, beszél, getnek a párttagokkal, a párt- szervezet vezetőségével, igyekeznek tájékozódni a termelőszövetkezet munkájáról, gondjairól, kapcsolatot teremtenek a pedagógusokkal, és általában segítik a falu vezetőit a legfontosabb feladataik megoldásában. A téli tanfolyamok formája nem kötött. A hallgatók között — az eddigi tapasztalatok szerint — megtaláljuk majd a községek vezetőit is. A témák azonban olyanok, hogy nagyobb tömegvonzásra lehet számítani hisz minden falusi embert érdeklő, új hasznos kísérletekről, tapasztalatokról lesz szó. A falusi téli tanfolyamok amellett, hogy általános tájékoztatást nyújtanak a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról, és áttekintő képet adnak a nemzetközi helyzetről, közelebb hozzák majd a falusi lakosságot az ismeret- tei'jesztő előadásokhoz és a szervezett oktatáshoz is. hisz látókörük bővül, s ezzel együtt igényük is növekedik. J. B. a tanácskozáson Az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatait, az oktató-nevelő munka időszerű tennivalóit vitatták meg megyénk pedagógusai tanácskozáson. a pénteki A tavaszra készül a Vetőmagtermeltető és Vállalat Örömmel tapasztalják ellenőrzésük közben a Kaposvári Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat körzeti felügyelői és a járási tanácsok szakemberei, hogy jól telel az őszszel prizmázott burgonya. A több millió forint értékű termény tehát eddig még átvészelte az időjárás viszontagságait. A télnek azonban még nincs vége, és a vállalatnak is megannyi tennivalója van hátra a tavasz beköszöntése előtt. Megyeszerte befejezéshez közeledik a vetőmagvak termeltetésére vonatkozó szerződéskötések. Csupán néhány növényfajtából, pl. csillagfürtből és vörösheréből szerződtek kevesebbet az előirányzottnál. A lemaradás a vörösherénél a legszembetűnőbb: kétezer hold hiányzik. Pedig ennek • termeléséből kettős haszna származik a termelőszövetkezetnek. hiszen az elcsépelt vetőmag értékesítésén kívül értékes és taálnagy mennyiségű szálas karmánnyal gyarapíthatja latállománya eleségét a közös gazdaság. A korai vetésű növények zömének a magját már kiszállította a vállalat a termelő- szövetkezetekbe. így a borsó, a lencse és a kerti vetemé- nyek magja majd annak idején azonnal rendelkezésre áll, késedelem nélkül el lehet vetni. A lepsényi, a monori, a szombathelyi, a nagykanizsai és más tisztítótelepekről, ahova annak idején szállították, most fémzárolva érkeznek a vetőmagvak. A vermelt dugványok — sárgarépa, tarlórépa, zeller stb. — telelése az eddigi tapasztalatok szerint kielégítő, és megvan a remény arra, hogy a tárolt dugványanyag csaknem teljes egészében kiültethető lesz. Ezeknek a növényeknek a második, tehát magfogásos évében a dugvány kiültetéséért 500 forintot fizet holdanként a vállalat. A KGST szabványügyi intézetének • 1 j// / r rr | jelentősegéről Moszkva. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1962-ben megtartott 16. ülésének határozata értelmében Moszkvában megalakult a KGST szabvány- ügyi intézete. Ennek jelentőségéről nyilatkozott most a sajtó képviselőinek Nyikolaj Jevsztyusin, az intézet igazgatója, s egyebek között a következőket mondotta: — Ennek a nemzetközi tudományos intézménynek nagy jelentősége van a szocialista országok termelési szakosodása és kooperációja szempontjából. Feladata az — hangsúlyozta —, hogy a testvéri országok gyártmányai kölcsönösen cserélhetők legyenek a termelésben és az üzemeltetésben. kitűnő minőségűek legyenek, és gyártásuk a KGST- tagállamok és a külső piac szükségleteit teljesen kielégítő mennyiségben történjék. Ehhez a gyártmányok egységesítésére, más szóval egységes KGST-szabványokra van szükség. Mint Nyikolaj Jevsztyusin közölte, az intézet arra hivar tott, hogy a tagállamok valamennyi iparága számára elvégezze a legfontosabb szabványügyi kutatásokat. (MTI) Cseterki Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára a többi között a következőket mondotta felszólalásában: — Ügy érzem — mondotta —, a pedagógusok megbecsülésének kérdését szívében minden felszólaló idehozta a dobogóra. Azt hiszem, egyet értünk abban, hogy a mi társadalmunk az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt megváltoztatta a pedagógusok helyzetét, emberi méltóságra emelte a pedagógust. Az utóbbi időben valahányszor együtt vagyunk tanítóinkkal, tanárainkkal, napirendre kerül a fizetés kérdése. Pártunk Központi Bizottsága ismeri a pedagógusok anyagi helyzetét, és tudatában van, hogy ha a nemzeti jövedelem elosztása lehetővé teszi, napirendre keli tűzni ezt a kérdést. De nem lenne helyes ígéretekkel dobálózhi. Ma, 1964 tavasza elején ott tartunk, hogy az igények ismeretesek előttünk. Csetérki elvtárs a továbbiakban emlékeztetett a megyei párt-vb beszámolójára és megállapította: — A mi pártunk harcostársának tekinti a pedagógusokat. Mi adott alapot ehhez az értékeléshez? Mindazok, akik itt együtt ülünk, az elmúlt tizenkilenc esztendőben együtt harcoltunk. A felszabadulás után közvetlenül népünk ezeréves perét fejeztük be a földosztással, s parasztságunk oldalán minden községben ott állt a pedagógus. Napirendre került az ipar, majd később a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az elvtársak gazdag tapasztalatukkal bizonyíthatják, hogy a párt érezhette minden becsületes pedagógus segítségét. A mai vitában a legfontosabb a szocialista iskola és a szocialista nevelés kérdése volt. Törvénybe iktattuk az új iskolareformot, kidolgoztuk az új, szocialista iskola alapelveit. Azóta elmúlt néhány év, most a végrehajtás időszakában vagyunk. A cél világos. Mindenekelőtt ki kell alakítanunk az iskola és az- élet szoros kapcsolatát. Az élvtársak többsége falun dolgozik, ezért ezt a témát ragadom ki. A falun élők helyzete megváltozott, a szocialista nagyüzem bekerült az iskola falai közé. Azonban nem tártuk ki eléggé sem az ajtót, sem az ablakot: az iskolákban folyó nevelőmunka ezt a Változást még nem tükrözi vissza. Tehát egész oktató-nevelő munkánkat hozzá kell igazítani a falu megváltozott életéhez. A szocialista nagyüzemi termelés magával hozta gépi technikát. Hogyan tükröződik ez az iskolákban? A technikai oktatás főijük, de ez az oktatás tükrözi-e azt a változást, amelyet az egységes paraszti osztály kialakítása jelent? Tükrözi-e a változást az ifjú paraszti gyermekek szívében, mert hiszen az élettel való kapcsolatot mélyebb értelemben ez jelenti. A nevelési tervvel a kommunista erkölcsi neveléshez adtunk segédeszközöket. Kiss elvtárs ezt úgy fogalmazta meg, hogy itt a nevelési terv, amely mindenkinek gondot okoz. Nem szabad eltúlozni ezt a dolgot. A nevelési terv eszköz, s nem szabad összetéveszteni a céllal. Az oktatónevelő munka és a nevelési terv ugyanannak a célnak kettős eszköze, össze kell gyűjteni a legjobb tapasztalatokat minden iskolában, és általánosítani kell őket. Az iskolareform törvény, célkitűzései nyomán jelentősen haladunk előre. Az élet azt igazolja, hogy a pedagógusok és a nép együttes erőfeszítéssel gyorsabban viszi előre a fejlődést. Üj iskolatípusokat kell megvalósítanunk, s ehhez — mint a felszólaló fiatal elvtársnő mondotta —■ pedagóguslelkesedésre van szükség, hisz nagyon szép feladatokat valósít meg a ma pedagógusa. Az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításához sok sikert kívánok — fejezte be hozzászólását Cseter- ki elvtárs. DR. KISS LÄSZLÖ, a Marcali Általános Iskola igazgatója elmondotta, hogy több éves útkeresés után az idei tanév az első, amikor a nevelési terv alkalmazásával helyére sikerült tenni — megnyugtató módon — az oktató-nevelő munkát. De érdemes azon gondolkodni, hogy mit hagytunk figyelmen kívül. Rámutatott arra, hogy a mi iskoláink nagy létszámúak, következésképpen egyelőre csak tömegnevelés folyhat bennük. Viszont kötelesség, hogy az adott körülmények között keressük meg a legjobb nevelési módszereket. A félévi értekezlet körül kialakult tantestületi vita példájára hivatkozva elmondotta, e pillanatban problémát okoz az, hogy milyen legyen az oktatás és a nevelés viszonya. A nevelőnek többet kell adnia, mint amennyit a tanterv előír. Az idén jöttünk rá, hogy az oktatómunka tervezése még mindig a levegőben lóg. Felvetődik a kérdés, kinek tervezünk. Azért tervezünk-e, hogy az adott oktatási intézmény meg tudja oldani feladatait, vagy azért-e, hogy legyen mit jelenteni? Nyilvánvalóan más adottságokkal rendelkezik egy hu- szonöíös létszámú osztály, mint egy negyvenes létszámú tanulóközösség. Nem mindegy, hogy milyen áron és milyen eredménnyel valósítjuk meg a tantervet! A pedagógusok munkájának értékelésével kapcsolatban egyetértek azzal, amit Németh Ívtárs mondott. Legyen a pe- rgógusok munkájának egyet- n mércéje a nevelőtevé- nj'ség — mondotta befejezésül dr. Kiss László. VARGA SZABÓ SÁNDOR, a Nagyberki la igazgatója Általános Isko- felszólalásának bevezetőjében elmondotta: Büszkék vagyunk pártunknak arra a bizalmára, amely a pedagógust harcostársnak ismeri el. Teljes szívvel rá akarunk szolgálni erre a bizalomra, s mind eredményesebben kívánjuk folytatni az oktatási reform megvalósításának munkáját. Mindannyian tudjuk, hogy a nevelés társadalmi ügy. Sok szó esett már erről a kollektív felelősségről, de legtöbbször általában. Konkrét elemzést nem sikerült eddig még hallani arról, hogy a pedagóguson kívül a társadalom mennyivel és miben segít megvalósítani a reformot. A pedagógus gyakorta úgy érzi magát, mint Kömíves Kelemen. Nevelési munkájának friss eredményeit az iskolán kívül leomlasztják, rombolják. — Beszélt a szolgálati lakások problémájáról, a szakosító pedagógusok tanulmányi szabadságolásának nehéz körülményeiről, arról, hogy a község vezetői nem mindenben harcostársai a pedagógusoknak. Ha egy faluban nem sikerül megindítani a felnőttoktatást, abban mindig nagy szerepük van az olyan vezető embereknek, akik maguk is elzárkóznak a tanulás elől. SELMECZI MIKLÓS, a Nagyatádi Általános Iskola igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy a társadalom igényei megnövekedtek az iskolával szemben. Az iskola meg kell hogy feleljen a követelményeknek akkor is, ha személyi, tárgyi, anyagi feltételeink ugrásszerűen nem változnak. Jó tantervre van szükség. Jelenlegi terveinkről majd a gyakorlat mondja el, mit érnek. Jók a tankönyvek, viszont nem bővelkedünk a tárgyi, személyi feltételekben. A távoli célok szépek, de nekünk 3—i éven belül megvalósítható tervekre van szükségünk és nyugodt munkastílusra. Őszinteségre és teljes odaadásra. A pedagógusok szakmai, ideológiai felkészültségéről szólva Selmeczi Miklós elmondotta, hogy a továbbképzés érvényben levő formája és tartalma nem felel meg rendeltetésének. A felszólaló sürgette a szakmai továbbképzés jobb megszervezését, valamint azt, hogy a jövőben arányosan osszák el a társadalmi munkát. Az oktató-nevelő munka sikere, a reform megvalósításának eredményessége függ attól is, hogy a pedagógusok idejüket, erejüket, hozzáértésüket mennyire tudják iskolai tevékenységükre koncentrálni. ÄZSUTH GYULA balatonszárszói pedagógus: — Móricz Zsigmond azt mondotta — kezdte hozzászólását —, hogy három betegsége van az emberiségnek: a szegénység, a betegség és a tudatlanság. Mi, pedagógusok a tudatlanság felszámolását választottuk hivatásul. 25—30 évvel ezelőtt az volt az öröm számunkra, ha Kiss Mariska új cipőt kapott Ma az 1800 lakosú községben van lemezjátszó, magnetofon, televízió, zongora; klubdélutánokat tartunk. Mindez örömmel tölt el bennünket. De vannak gondjaink is. Mindenekelőtt jó tankönyveket kérünk. Tudjuk, hogy most folyik a tantervi vita, nem lehetne ezt egy kicsit gyorsabban? Örömmel vettük tudomásul az iskolatelevízió bevezetését. Az a kérésünk, hogy minél előbb kapcsolják be az iskolatelevízió műsorába a felnőttoktatást is. Különösén a fizika és a kémia tanításában segíthetne sokat a televízió. Egy másik kérésünket is tolmácsolom. Adjunk a nevelők kezébe központi tanmenetet. Merevnek tartom a minisztériumnak azt az álláspontját, hogy ez a megoldás uniformizálást jelentene. Ne kívánjuk! azt a pedagógusoktól, hogy szeptemberben éjfélig dolgozzanak a tanmeneten. RÓZSAVÖLGYI SANDORNÉ Lakóesa — Nagyon szépek a tantervi feladatok — mondotta —, de hol oldjuk meg? Nincs helyiségünk, még az úttörő-foglalkozásokat sem tudjuk megtartani. A 239 tanuló három iskolában, három tanteremben tanul, s a ltultúrháznál béreltünk egy szobát. Még nincs vc- g'e az órának, de kint már topognak a következő osztály tanulói. Három éve mondták, építenek iskolát. Telek volt, építési anyag van — a hó alatt —, pénz nincs. Hetven bejáró számára napközit építettünk, de csak huszonötén veszik igénybe. Bejáró tanulóink egy hónapot iiiányoztak, az autóbusz ritkán közlekedik, visz- szaíelé sokszor nem viszi el a gyerekeket. Ezek a mi legfőbb gondjaink, s ilyen körülmények között nem tudjuk teljesíteni az iskolareform célkitűzéseit. Ügy tudjuk, a megyei tanács vb nemsokára tárgyalja a lakócsai iskola helyzetét. Kérjük, hogy oldják meg gondjainkat. HAUSZ GYULA a tabi gimnázium igazgatója bevezetőben arról beszélt, hogy általánossá válik a középiskolai oktatás. Ezzel párhuzamosan egyre képzettebb, korszerű műveltséggel rendelkező embereket kell adnunk a társadalomnak. E kettős feladat összeegyeztetése nehéz, aprólékos munkát igényel a pedagógusoktól. A tabi gimnázium mellett működő mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolával együtt a . megyének három szakközépiskolája van. Felmerül a kérdés, lehet-e egységesen irányítani a különböző tárcákhoz tartozó szakközép- iskolákat, Az országban minél több szakközépiskola lesz — márpedig középfokú oktatásunk perspektívája ez — annál súlyosabbakká válnak az irányítás problémái. A másik gond ... Tanulóink a szakközépiskolában ugyanazt az ismeretanyagot kapják négy éven keresztül — a tankönj'- vek is azonosak —, mint azok a tanulók, akik a különböző technikumokba járnak. Mind a növendékek, mind pedig a szülők részéről egyre többször hangzik el a kérdés: négy évet kell eltölteni a szakközépiskolában, és aki ezt elvégzi, csak szakmunkás lesz, ha a technikumot végzi el, technikusi képesítést kap. Befejezésül arról beszélt, hogy tapasztalata szerint a szakközépiskolákba eddig zömmel a gyengébb tanulók jelentkeztek. A beiskolázás munkájában a jövőben figyelnünk kell arra, hogy szakközépiskoláinkba ne csak gyenge tanulóanyagot irányítsanak. PAKSI JUDIT Gölle Paksi elvtársnő köszönetét mondott Rózsavölgyi Sándor- nénak azért, amit a képesítés nélküli nevelők munkájáról elmondott. — Második éve tanítok Göl- lében képesítés nélküli nevelőként. Egy lényegesen jobb fizetésű állást hagytam ott, amikor két évvel ezelőtt közölték velem, hogy Göllében taníthatok. Nagyon nehéz volt. De mert régóta vonzott ez a pálya, és mert az iskolában tett első lépéseimet ném egyedül kellett megtennem, sikerült megbirkózni a tanítás feladatával. Az idén főiskolára iratkoztam be, és külön öröm számomra, hogy a felső tagozaton taníthatok. A tanácskozás Németh Ferenc elvtárs zárszavával fejeződött be.
