Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESüUETEKI lll4< 80 FII LÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam 27. szám. 1964. február 2., vasárnap Nagy és szép utat tett meg a barcsi Vörös Csillag Tsz Tegnap tartották meg a tizenötödik zárszámadó közgyűlést r o Tegnap délelőtt tartotta meg zárszámadó közgyűléséta barcsi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet. A járási művelő­dési házban lezajlott közgyű­lésen részt vett és felszólalt Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára. Ott volt a bar­csiak zárszámadásán Molnár Imié megyei főagronómus; Mandik Béla, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára és dr. Papp Ferenc, a járási tanács vb-elnöke. A műit év gazdálkodásá­ról Losonczi Mihály tsz-el- nök adott számot. Elmondot­ta, hogy a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetnek ez a ti­zenötödik zárszámadó köz­gyűlése. A tsz 1948 óta évről évre erősödött, és országos hírű közös gazdasággá fejlő­dött. Annak idején kilenc csa­lád 130 hold földdel alakítot­ta meg a mai szövetkezet magját és a közös vagyon mindössze 22 000 forint volt. Három fogattal és a hozzáva­ló gazdasági fölszereléssel kezdték a szövetkezeti gazdál­kodást, de már 1949-ben ku­koricából például 40 mázsás csőtermést takarítottak be holdanként. Ma több mint 34 000 000 forint a szövetkezet fel nem osztható alapja — 11 és fél millióval növe­kedett az 1962. évi zár­számadás óta. Állóeszközeik értéke számot­tevően gyarapodott tavaly: több millió forintért gépeket, járműveket vásároltak, és csupán a múlt évben épített létesítmények értéke megkö­zelíti az ötmillió forintot. A szövetkezet jelenlegi teher­mentes vagyonának értéke több mint ötvenmillió forint. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet tavaly elért terme­lési eredményei olyannyira jók voltak, hogy a 19 000 000 forintos bevételi tervet 5 mil­lió forinttal túlteljesítette. Búzából például 16,70 mázsát takarítottak be 670 hold át­lagában. Ebből következik, hogy munkaórára több mint 10 fo­rint jövedelem esik, s a jöve­delmet munkaegységre átszá­mítva 75,50 forint jut egységre. minden A tsz csaknem félmillió fo­rintot fordított tavaly szociá­lis, kulturális célokra. Haté­konyan támogatták az idős, munkaképtelen szövetkezeti gazdákat: 290 000 forintot fi­zettek ki megsegítésükre. Az elnöki beszámoló után Németh Ferenc üdvözölte a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagjait, majd munkájuk­ról szólva többek között han­goztatta: — Nagy és szép utat tett meg ez a szövetkezet a mai napig, és a szorgalmas mun­ka eredménye nem is maradt el, sőt évről évre növekedett. A barcsiak úttörők voltak a tsz-mozgalomban, és tizenöt év alatt annyira megerősöd­tek, hogy rendszeres tartalé­kolások eredményeképpen ma már semmi sem in­gathatja meg ezt a közös gazdaságot. További fejlődésüknek min­den lehetősége adva van. Je­lenleg inkább az állattenyész­tésben kell előbbre lépniük — mondotta a megyei pártbizott­ság első titkára. Ezután Berkics Mihály, a tsz párttitkára felolvasta Do­bi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének és Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ternek a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére küldött üdvözlő táviratát H. F. Tanácskozás a kulturális tervről 88 vagon gabonát adtak a népgazdaságnak, többet, mint amennyit ter­veztek. A tagok között fel­osztott jövedelem meghaladja a 11 000 000 forintot. Az egy dolgozó tagra jutó múlt évi jövedelem 21 615 forint. 235 szövetkezeti gazda ért el 20 000 forinton felüli jövedel­met. A számítások szerint egy Járási művelődésügyi és me­gyei tömegszervezeti vezetők gyűltek össze pénteken dél­előtt a Latinka Művelődési Házban, hogy megvitassák az 1963—64. évi művelődési terv megvalósításának eddigi ta­pasztalatait, tanulságait. Kálmán Ferencnek, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya helyettes vezetőjének be­számolóját élénk vita követ­te. Többen fölvetették, hogy a következő évre szóló tervező munkák idejét helyes lenne előbbre hozni, mivel a nyári hónapok nem alkalmasak er­re. Szőke György, a Siófoki Já­rási Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője az isme­retterjesztés jelenlegi »szór­vány előadások« formáit bírál­ta, és javasolta, hogy az azo­nos érdeklődési körű hallga­tókat kellene összefogni, és részükre kevesebb, de jó elő­adást tartani. Nagy Lajos, a megyei párt- bizottság titkára is helytele­nítette a »minden áron elő­adást« szemléletet. Ilyenfor­mán a falun bizonyos időszak­ban minden napra jut vala­milyen rendezvény. Ezeknek a hallgatósága sok helyen »törzs­gárda« jellegű, mindig ugyan­azokból áll. A járási pártbi­zottságokat felhatalmazták, tiltsák le a rendezvények özö­nét, különös tekintettel a ter­ven kívül beiktatott esemé­nyekre. Miért nem élnek ez­zel a felhatalmazással? A felszólalásokat Kocsis László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője foglalta össze. A megyei tervet előké­szítő tanácskozáson a járási vezetők is helyesnek tartották az irányelveket Most mégis több területen súlyos problé­mák mutatkoznak. Ezek rész­ben a járási tervezésből, rész­ben a kellő tájékozottság hiá­nyából adódnak. A kulturális terv állását, azt, hogy mit haj­tottunk végre, mik a hátralevő feladatok, konkrétan kell is­merni. Azonban az általános­ságokban gondolkozó szemlé­let mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból érezhető volt. Szakítani kell a szám­szerűségre való törekvéssel, át­gondoltabb tervezés, több kí­sérletezés kell az ismeretter­jesztésben. A kultúrának sajá­tos eszközeivel a termelést kell segítenie — mondotta a többi között Kocsis elvtárs, majd hangsúlyozta, hogy a tervek nem tükröznek egy rendkívül fontos feladatot: megtartani a felnőttoktatásban részt vevő­ket A továbbiakban változatla­nul ez, a szakmunkásképzés, valamint — a kulturális szem­le közeledésére való tekintet­tel — a művészeti munka áll a tennivalók középpontjában. Századik születésnap Kenderes községben szom­baton töltötte be századik élet­évét Juhász Lajos földműves. A ritka születésnap alkalmából kedves ünnepség színhelyévé vált a Juhász-porta. A helyi pártbizottság, a tanács, a Vö­röskereszt képviselői gazdag ajándékokat nyújtottak át az egy évszázadot megélt és vi­szonylag még ma is jó erőben levő embernek. (MTI) Mai számunk tartalmából: Hivatástudatból (3. o.) A mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzete és távlatai (4. o.) Napirenden: az építőipar (5. o.) Az igazi anya (7. o.) A tiszteletes úr szilfái (8. o.) Gyermekeknek (9. o.) Mindenféle — mindenfelől (10. o.) Tizenkilenc évet töltött a börtönben (12. o.) J Hz országgyűlés elfogadta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szombati ülését dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke; Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Miinnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai; az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai és a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Felszólalt a vitában Blaha Béla Borsod megyei képviselő. Felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségve­tési törvényjavaslat tárgyalá­sához több képviselő nem kí­ván hozzászólni. A vitát lezár­ta, és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresz­tóczy Miklós szavazásra tette föl a költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügy­miniszter által javasolt módo­sítással egyhangúlag elfogad­ta. Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass István­ná, az országgyűlés elnöke be­számolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásai­ról és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Vass Istvánné beszámolóját az országgyűlés elfogadta. Ez­után az elnök szünetet rendelt eL A Mérték­utáni és Ve­gyesruházati Vállalat he- resznyei üze­mének dolgo­zói konfek­ciót varrnak. A bélelt nad­rágokból na­ponta 15©-e* készítenek el. Az üzem évi terve négy éa fél millió fo- értékű ára termelését ír­ja eftö. I Interpellációk A szünet után került sor a harmadik napirendi pontra: az interpellációkra. NAGT ZOLTÁN Borsod megyei képviselő az Országos Tervhivatal elnöké­hez interpellált. Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízho­zama nem fedezi a gyorsan fejlődő Ózd igényét Azt kér­dezte: Mit tesznek az illetéke­sek a város vízellátásának megjavítására? Az országgyűlés tudomásul vette dr. Ajtai Miklós előzetes tájékoztatását. Varga Károly Somogy megyei képviselő interpellációja a kohó- és gépipari miniszterhez Varga Károly Somogy me­gyei országgyűlési képvi­selője elmondotta, hogy So­mogy megye párt- és tanács­vezetői 1958 óta tárgyalásokat folytattak a Kohó- és Gépipa­ri minisztériummal a hatáskö­rébe tartozó ipari üzemek fej­lesztése, illetve új üzemek te­lepítése tárgyában. 1962 janu­árjában megállapodtak, hogy egyes KGM-vállalatokat So­mogy megyébe telepítenek, il­letve ottani üzemeket tovább fejlesztenek. Ennek ellenére az elmúlt két esztendőben kéz­zelfogható eredmény nem szü­letett. Megkérdezte a kohó- és gép­ipari minisztert, mit kíván A gazdasági feladatok állnak a pártszervezetek munkájának homlokterében Az idei tervekről tárgyalt a városi pártbizottság Pénteken az 1964. évi fel­adatokról tárgyalt a városi pártbizottság. A beszámolóban, amelyet Nagyvári László, a városi pártbizottság főelőadója tártott, különösen sok szó esett a pártszervezetek teen­dőiről. — Ahhoz, hogy az idei fel­adatokat, amelyek nagyobbak a tavalyiaknál, el tudják vé­gezni az üzemek, az szükséges, hogy a pártszervezetek, a kommunisták következeteseb­bé, hatékonyabbá, színvonala­sabbá tegyék ellenőrző mun­kájukat; mozgósítsák a dolgo­zókat arra, hogy jobb minősé­gű munkát végezzenek, taka­rékoskodjanak, kihasználják a munkaidőt, valamint képezzék magukat szakmailag, politikai­lag egyaránt — állapította meg az előadó. Fontos — mon­dotta —, hogy a pártszerveze- t ik segítsenek a gazdasági ve­zetőknek jobban megszervezni a munkál, emelni a műszaki színvonalat. Ahhoz, hogy a pártszervezetek a rájuk várd sokrétű feladatot megoldják, elengedhetetlenül fontos, hogy a kommunisták bővítsék po­litikai, műszaki és közgazdasá­gi ismereteiket, száműzzék munkájukból az általánossá­got. A terv teljesítésének meg­van a lehetősége — állapítot­ták meg az ülésen felszólalók. Ha a munkások, a műszakiak, a gazdasági vezetők összefog­nak, előrelátóan dolgoznak, si­kerül valóra váltani a népgaz­dasági tervnek azt a részét is, amely célul tűzi ki, hogy az ipari termelést 7 százalékkal kell növelni. A vitában felszólalt Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára is. A városi pártbizottság a pártszervezetek munkájának megjavítására több fontos ha­tározatot hozott. tenni a megállapodás végre^ hajtása érdekében. A miniszter válasza Dr. Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter vá­laszában hangoztatta: Isme­ri a Somogy megyei párt- és tanácsvezetők, valamint a ko­hó- és gépipari miniszter és a miniszterhelyettesek között 1962. január 8-án létrejött megállapodást. Ez a megálla­podás a Kaposvári TRANSZ- VILL Vállalat és a Kaposvári Világítástechnikai Vállalat fejlesztését, továbbá Nagyatá­don fémháló-, fémszövet- és fonatgyár telepítését irányoz­za elő. Elmondotta, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium az elmúlt években a Kaposvári TRANSZVILL Vállalat fejlesz­tésére 25 millió forint beru­házást fordított. A cél az, hogy alkalmassá tegye az üzemet — amely eredetileg tanácsi váV lalat volt — bizonyos erősára-: mű cikkek, transzformátorok* kapcsolók, biztosítók stb. gyár­tására. A minisztérium az ere­deti megállapodás szellemében a tömegszerű gyártást a Bu­dapesti TRANSZVILL Válla­lattól fokozatosan telepítette és telepíti át. A megkezdett profiláttelepítést folytatni kí­vánja, és a vállalat termelési értékét — kisebb beruházási eret felhasználásával a — je­lenleginek körülbelül kétszere­sére kívánja növelni. A Világítástechnikai Válla­lat fejlesztésére — mondotta a továbbiakban — a Kohó- és Gépipari Minisztérium az el­múlt három évben körülbelül 11 millió forint beruházást fordított. A volt Somogy me­gyei Finommechanikai és Gépjavító Tanácsi Vállalat vasszerkezeti üzemét 1961-től fokozatosan világítástechnikai cikkek gyártására tette alkal­massá. A megállapodásban előirányzott nagy volumenű rekonstrukció programját ki­dolgozták. A szükséges beru­házás összege pontos gazdasági (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents