Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
— Szörnyen felvág, mióta könyvet írtak róla! (Füjöp György rajza) Örökösök Álarcosbál előtt — Gyuri, nincs mit fölvennem ... — Öltözz Évának, ott a borostyán. Vannak még kivételek A nagy megbízás co-a> fcaRá. Egy kicsit ízületes vagyok. ERŐS JELLEM Irta: Pjotr Dudocskin Volt idő, amikor do Hány óztam. Aztán abbahagytam. Műhelybeli barátaim odavoltak: — Hallottátok? Antyipkiu leszokott a dohányzásról. Erős jellem! Még egy kis cikk is megjeleni a faliújságon ilyen hangzatos címmel: »Követendő példa minden dohányosnak.« őszintén szólva volt idő amikor egy másik fogadalommal is meg- kínlódtam. Be kell vallanom, iszogattam. Igaz ugyan, hogy ritkán, de ezt is abbahagytam. Akár hiszik, akár nem, do teljesen leszoktam róla. Barátaim ismét áradoztak: — Micsoda erős jellem ez az Antyipkin! Az igazat megvallva még más is volt itt. Nem tudtam úszni. Olyan sztyeppes vidéken születtem, és nőttem fel, ahol nem volt víz, így hát féltem a nagy folyóktól. Barátaim csúfoltak is. S képzeljék el, mindenki meglepetésére egyszer csak úszni kezdtem. A Volgában. Mellúszással úsztam a közepéig, aztán gyors- snl a más;k partig, és pihenés nélkül vissza. Mindenki ámulfc: — Lám, ez az Antyipkin! Szemünk láttára lett belőle hős! Valóban erős jellem! Ezután a faliújságra kitelték az arcképem, cs aláírták: »Mindenki olyan erős jellemet nevelhet magából, mint Antyipkin.« Hamarosan megdöntöttem az úszásban mindazt a rekordot, amelyet a bútorgyár fiataljai felállítottak, na és hát a munkában is kitűntem, utolértem az élenjárókat. Barátaim ekkor már nem bírták ki, és a szak- szervezeti bizottsághoz fordultak. Nem tudom, hogy mit beszéltek ott, de másnap fölkértek, hogy a termelési értekezleten mondjam el tapasztalataimat arról, hogyan kell az erős jellemet kialakítani. Beleegyeztem. Egyedül féltem el- menni a gyűlésre. Rábeszéltem a feleségem, hogy jöjjön el. Fölléptem az emelvényre, s ami a szívemen, az a számon: — Kedves elvtársak, ti azt mondjátok, hogy Antvinkin erős jellem. Ítéltétek meg magatok, hogy ez így van-e vagv sem. En egyet tudok: ez nem az én érdekem. A jelenlevők először megdermedtek a csodálkozástól, majd szinte kórusban kérdezték: — Hanem kié? Kereken meg kellett mondani: A dohányzás azért hagytam abba, mert a feleségem követelte; az ivást abbahagyásához is cnagysága ragaszkodott; hogy úszni megtanultam, az úszásban első helyre kerültem, és a műhelyben is első lettem, ez ismét a feleségem érdeme: ő tanított és buzdított. Nem tudtam, mi£ mondjak még, hát' elhallgattam. A szak- szervezeti elnök biztatni próbált: — Tessék csak, Antyipkin elvtárs, folytassa. — De hát miről beszéljek még? — Mondja el, hogy mit tanácsol nekünk— Legyen mindenkinek jó felesége! —■ mondtam magabiztosan. S amikor lecsön- desedett a taps, hozzátettem: — Olyan, mint nekem! Mit mondhattam volna még? Hívják az emelvényre a feleségemet: ő jobban tudja, hogyan kell egy férjből erős jellemet csinálni. A nős emberek mellesleg tudják ezt. S aki még nem nős, próbáljon szerencsét. (Ford.: Csontos Lia> ŐSZINTESÉG Virágfalvi, a költő beküldte Őszi köd című versét a Csatabárd képes hetilapnak. A szerkesztő elolvasta a verset, és azt mondta: — Mondjuk a szerzőnek, hogy sajnos, mi nem foglalkozunk költészettel. Nagyon sajnáljuk, de lapunk profilja stb.... — A múlt héten közöltünk verset — felelt a szerkesztőségi titkár komor arccal. — Persze, persze — hüm- mögött a szerkesztő. — De az más jellegű volt... Akkor mondjuk, hogy azért nem közölhetjük, mert a versben virágokról van szó, most pedig késő ősz van... Nem időszerű ... Nem akarjuk a tavaszig gátolni máshol való megjelenését stb.... A szerkesztőségi titkár morózusan elolvasta a verset, és azt mondta: — Itt arról van szó, hogy ősszel nincsenek virágok. Efölött sajnálkozik. Ez nem időszerűtlen. ■— Valami kis pornográfia nincs a versben? — Nincs — mondta a titkár. — Kár — mondta a szerkesztő. — Megírhatnánk, hogy pornográfia miatt, sajnos, nem közölhetjük. Az olvasó nem szereti stb. — Talán azt írhatnánk, hogy a vers pesszimista — szól közbe a titkárnő. —Borúsan veti föl a virágok kérdését. — De azt is beleírta, hogy a tavaszra megint kinyílnak — dühödött fel a titkár. — Mindenre számított a gazember! A disznó! Néma csönd lett. A szerkesztő füléhez hajoltam, és halkan megkérdeztem: — És tulajdonképpen miért nem akarjátok közöfni a verset? — Mert rossz — felelte a szerkesztő. — De ne /élj. majd kitalálunk valamit. Rövid vita után elhatározták, hogy megmérgezik Virág falvit, a költőt. N. Z» Mikor fagynak meg a fák ? Hazánk természetes növénytakarója több mint 200 fajból áll, s több tucatra tehető azoknak a télen is szabadban levő növényfajoknak a száma, amelyeket az ember termeszt. Minél kevesebb a növény sejtjeiben a szabad, megkötetlen víz, s minél több a szénhidrát, annál jobban bírja a hideget. A kisebb víztartalmú sejtek plazmája ugyanis könnyebben kontcentrálódik, az erősebben koncentrált anyagnak pedig alacsonyabb a fagypontja. A nagyobb mennyiségű kötetlen víz viszont kristályosodik, s ha a kristály térfogata egy bizonyos határon túl nő, szétfeszíti a sejtet. Ennek következménye, hogy a fagy »szétfeszíti« a fát, azaz a nagy hidegben eltörik az ága vagy akár a törzse. A sejtek víz- és szénhidráttartalma fajonként változik, ezért bírják a különböző növények különbözőképpen a hideget. A mi leg- hidegtűröbb növényeink közismerten a fenyők, amelyek teljes épségben elviselik a mínusz 50—60 fokot is. Rögtön utánuk Károm, vadon is nagy számban élő és sok helyre kiültetett tövises cserje következik: a kökény, a galagonya és a berkenye. Nemhiába tartják ezeket az északiak gyümölcseinek — a mi »rekordtelünk« meg se kottyant nekik, hiszen a mínusz 50 fokos hideget is jól bírják. A 20—25 fokos fagyok erdei fáinknak csak kivételesen kedvezőtlen helyi körülmények között ártanak, legföljebb az útmenti eperfákban tehetnek kárt. A gyümölcsfák általában túlélik a mínusz 25—30 fokot is, de amelyik »rossz kondícióban«, azaz hiányos tápanyagellátással vágott neki a télnek, azt az ennél kisebb fagy is szétfeszítheti. Ez főként legérzékenyebb gyümölcsfáink, a kajszibarackfák néhány egyedénél fordulhat elő. Az országban — a Szigetcsépi Tangazdaságban — azonban van néhány olyan.kajszifa is, amely csak most kezdi »jól érezni magát«, mivelhogy mínusz 50 fokos hideghez szokott. Ezek a Szibériábö1 származó, rendkívül télálló fák azonban sajnos mégsem honosíthatók meg nálunk, mert tavasszal, amikor téli nyugalmi állapotuk véget ér. mínusz 5 foknál is elfagy- mafc. Melegszik a Föld Az utóbbi évtizedekben a levegő évi középhőmérséklete átlagban 0,5—1 fokkal, sőt némely övezetekben ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Erre a következtetésre jutottak hosszú kutatások után a szovjet geofizikai • főobszervatórium munkatársai. E tény megállapítása céljából mellőzni kellett az időjárás alkalmi ingadozásait, a túlságosan forró nyarakat vagy kemény teleket, amelyeket hol Szibériában, hol Moszkva környékén, hol Észak-Afrikában észlelnek, s csupán az azonos módszerrel és azonos eszközökkel végzett sokévi megfigyeléseket volt szabad összevetni. A kutatók a meteorológiai állomások archívumaihoz fordultak. Kiderült, hogy a földkerekségnek csupán 187 pontján rendelkeznek száz évnél régebbre visszanyúló megbízható adatokkal. Szibériában például két olyan állomás van, ahol már 125 esztendeje naponta kétszer rendszeresen regisztrálják a levegő hőmérsékletét A kapott adatokat feldolgozva a tudósok az alábbi következtetésre jutottak: a földkerekségen lassú, de észrevehető fölmelegedés megy végbe ... De vajon lehet-e reálisan érzékelni a hőmérséklet mindössze egyfokos emelkedését? Kiderült, hogy igen. Így a Kóla-öbölben olyan halakat figyeltek meg, amelyek régebben nem éltek ott. A legutóbbi években a tundrán sok olyan vadat találtak, amelyeket a tajgai erdősávok ősi állatai közé soroltak. íme egy jellemző példa: a jávorszarvas, ez az erdei állat most kezd elterjedni a sarkvidéki tundrán, ahol élelmet talál és szaporodik. A fölmelegedésnek valószínűleg sok oka van. Közülük a legfontosabb bizonyára a nap- tevékenység ciklusos fokozódása és csökkenése, amitől közvetlenül függ a Föld éghajlata. Felvetődik a kérdés: Vajon nem ér véget rövidesen a föl- melegedés? Nem fejeződik-e be valamilyen hosszú napciklus, ami új s talán igen erős lehűlést okoz? Mihail Budiko professzornak, az ismert szovjet tudósnak a számításai azt mutatják, hogy a Föld melegének háromezred részét nem a Naptól, hanem a kályháktól, a fűtőtestektől, a gépektől — a legtágabb értelemben véve a technikától kapja. A technikai hő ma még csupán a nagyvárosokat melegíti. Ám ha az ember által termelt hő évente 10 százalékkal növekedni fog, akkor száz év múlva a Föld ugyanannyi technikai meleget kap, mint amennyit most a Naptól. A tudósok és a mérnökök természetesen számolnak bolygónk »túlhevülésének« veszélyével. A naptevékenység lehetséges ingadozásait túl fogja szárnyalni a technikai hő növekvő termelése. Ebből következik, hogy a Földön valószínűleg sohasem lesz újabb lényeges lehűlés, mint amilyen pl. a jégkorszak volt. Hang a képernyőn Lengyelországban süketnémák számárh olyan tv-készüléket szerkesztette, amelynek képernyőjén megjelenik a süketnémák által kiadott hangok grafikai képe. A süketnémák ezt a képet a pontos kiejtés grafikai képével összehasonlítva könnyebben megtanulnak helyesen beszélni. A készüléknek nagy jelentősége van, hiszen a süketnémák beszélőszervei rendszerint egészségesek, de nem tudnak beszélni, mert sohasem hallottak emberi hangot. 250 méter magas televíziótorony Drezdában Drezdában még az idén lerakják az alapjait az épülő 250 méter magas televíziótoronynak, amely az NDK-ban a legmagasabb lesz. A tervek szerint a város északkeleti részében, a tengerszint fölött 230 méter magasságban épülő torony környékét kirándulóhellyé építik ki. A torony egyik emeletén, 125 méter magasban vendéglőt rendeznek be, fölötte pedig kilátót, amelyről szép időben a szász Svájc tájain keresztül egészen Csehszlovákiáig el lehet látni. Robinson Crusoe Moszkvában Moszkvában a legelterjedtebb név az Ivanov: 90 000 Ivanov van. Ám ezrével élnek itt olyan emberek is, akiknek nincs névrokonuk. E ritka nevek közül az alábbiakat említjük meg: Zajjulev, Ktorov, Ihok, Picsák és Robinson Crusoe. Moszkva leghosz- szabb utcája a 14 km-es Varsói út, a legrövidebb a mindössze 48 méteres Velence utca. Moszkva legnagyobb tere még mindig a 74 831 négyzetméteres Vörös tér, a legkisebb pedig a 2676 négyzetméteres Kuj- bisev tér. Moszkva legmelegebb kerülete a Balcsuga kerület. Az évi átlagos hőmérséklet itt plusz 4,8 fok. A szovjet főváros »hidegpólusa« a Tyimirjazev Mező- gazdasági Akadémia és ‘ a Népgazdasági Kiállítás környékén van. Itt az átlagos évi középhőmérséklet plusz 3,8 fok. Minél távolabb az antennáktól Valószínűleg kevesen tudják, hogy a rádióhullámok erős nyalábja súlyos sérüléseket okozhat az emberi szervezetben. Az élő szövetekben a rádiósugarak hatására erőteljes hőképződés indul meg. Ez a hőképződés az antennától való távolságtól, a rádióhullámok frekvenciájától, a besugárzás időtartamától, a besugárzott test hőfelvevő képességétől, az éghajlati viszonyoktól függ. Kiderült, hogy az alacsony frekvenciájú (200—300 mega- herc) rádióhullámok mélyen behatolnak a testbe, míg a magas- frekvenciájú (3000— 11 000 megaherc) hullámok csupán a felületi rétegeket melegítik át. A rádiósugarak hatására rz embernél a hőmérséklet ugyanúgy emelkedhet, mint láz esetén. Hideg időjárásnál a besugárzás kevésbé veszélyes, mint hőségben. Olyan testrészek, amelyekben sok a véredény (izmok), kevésbé síny- lik meg a rádióbesugárzásokat, mivel a vér gyorsan elviszi a szövetekben képződő meleget. A rádióhullámok hatására a szem a legérzékenyebb.
