Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

Szombat, 1964. február 8. SOMOGYI NÉPLAP % 4»za Kezébe vette a hétol­dalas, stencilezett körlevelet, és lapozgatni kezdte. Arcáról próbáltam leolvasni, hogy mit gondol. Ámbár az üzem­ben azt mondják, hogy Üjla- kin a legnehezebb eligazodni. Róla ritkán sugárzik le, hogy mikor elégedett, mikor türel­metlen, mikor örül vagy bán­kódik. Én azonban a leg­többször beleláttam. Talán azért, mert régóta ismerem ezt a középkorú, öblös hangú szakmunkást. Tudom például, hogy ha örül, egy picit föl­jebb emeli szemöldökét, és arcán kétoldalt gödröcskét rajzol az alig észrevehető mo­soly. Amikor átolvasta az aszta­lomon talált körlevelet — amelyet a megyei tanács ipa­ri osztálya küldött szét nem­rég a helyiipari üzemekhez—, izgatottan vártam, vajon meg­jelenik-e barátom arcán az örömnek és elégedettségnek ez az alig érzékelhető jele. Na­gyon érdekelt, mi a véle­ménye a körlevélről, amely­ben a tanács irányelveket adott a vállalatoknak olyan intézkedési terv kidolgozásá­hoz, aminek végrehajtása elő­mozdítja, hogy teljesítsék az 1964. évi — a tavalyinál na­gyobb — feladatokat. Újlaki arca azonban most nekem sem árult el sem­mit. Legalábbis egyelőre. La­pozgatta a körlevelet elölről hátra és megfordítva. Az egyik fejezetnél, amelyben arról írnak a tanácsi ipar vezetői, mit kell tenniük a vállalatoknak azért, hogy a termelékenységi tervet telje­sítsék, megállt, hosszabban el­időzött. Aztán összehajtotta a papírt és félretette. A követ­kező pillanatban azonban újra érte nyúlt, és megnézett ben­ne valamit — Nem tudod félretenni? — kérdeztem. Hallgatott Már-már bősz- szántani kezdett a szótlansá­ga. Elhatároztam, taktikát vál­toztatok, hogy véleménynyil vánításra bírjam. — Hagyd azt a körlevelet — mondtam —, beszélgessünk inkább másról. Ügyis ritkán találkozunk. Mondd, kicserél­ted már a televíziódat nagy képernyősre? — Nekem tetszik — mond­ta. — A kis képernyős? — Nem. Ez a körlevél Űjra belepillantott, és — most először — felbukkant az arcán az a bizonyos gödröcs­ke. — Ilyen alapos irányelve­ket először dolgoztak ki a megyei tanácson — tette hoz­zá elégedetten. — Mi tetszik benne? — Lehet, hogy furcsának találod, de így érzem: min­denekelőtt a körlevél szelle­me. Azt látom belőle, hogy a tanács ipari osztályának dol­gozói tudják: a kócerájmun- kát, a barkácsolást, az ötlet­szerű termelést a helyi ipar­ban is meg kell szüntetni, mégpedig haladéktalanul. Az utóbbi években, sokat beszél­tünk arról, hogy amolyan kis- árutermelő módra, ahogyan a kaposvári helyi ipari vállala­tok termelnek, már nem sza­bad dolgozni. Hangsúlyozom, csak beszéltünk, tenni vi­szont keveset tettünk azért, hogy ezt megszüntessük. Nem akarom menteni a munkáso­kat, a vállalatvezetőket. So­kat mulasztottunk mi is az üzemekben. Sokkal többet te­hettünk volna a korszerű ter­melés kialakításáért, de vé­leményem szerint a tanácsi ipar vezetői sem álltak hiva­tásuk magaslatán. Az ő veze­tési módszereiket is ötletsze­rűség, kapkodás jellemezte. Nem tudták a vállalatokat elég hatékonyan a termelés korszerűsítésére ösztönözni. Kevés elképzelésük volt er­ről. Márpedig nehéz a vezető­nek meggyőznie beosztottját olyasminek a helyességéről, amivel maga sincs igen tisz­tában. Ebből a körlevélből vi­szont az látszik, hogy a taná­csi ipar vezetői nemcsak fél­reérthetetlenül kimondják, hogy szakítani kell az elavult módszerekkel, hanem utat is mutatnak a vállalatoknak ar­ra vonatkozóan, hogy mit kell tenniük. Felkapta a körlevelet. — Ide nézz! — mutatott a i ermelékenység emelését célzó irányelvekről szóló fejezetre. — Ebből minden vállalat tud­hatja, hogy nem elég csupán az idén egyébként jól sikerült műszaki intézkedési terveket megvalósítani. Meg kell szün­tetni az állásidőket is, folya­matossá kell tenni az anyag- és szerszámellátást, fejlettebb gyártási rendszert kell beve­zetni, meg kell javítani a gyár­tás-előkészítést, a programo­zást, helyes arányt kell kiala­kítani az improduktív és a produktív létszámgazdálkodás­ban, ki kell egézíteni a techno­lógiai dokumentációkat, és kor­szerűbb gyártmányokat kell bevezetni. — Igen — mondtam —;, minden kis feladatnak meg­van a jelentősége. Vegyük pél­dául a lebecsült gyártmány- előkészítést, a programozást. A Vas- és Fémipari Vállalat­nak nemrég könnyen egymil­lió forint kötbért varrhattak volna a nyakába, mert az egyik fontos, exportra kerülő gyárt­mányhoz szükséges alkatré­szek készítését nem kezdték el kellő időben. — Én biztos Vagyok benne, ha a tanács megköveteli a vál­lalatoktól, hogy az eddig le­becsült részfeladatokat is kor­szerűen végezzék el, ilyen fur­csaságok nem fordulnak elő — vágott a szavamba. Azt hittem, befejezte. Be nem. öt most is, mint mun­kájában mindig, az alaposság, az éles szem, az új, a jó iránti fogékonyság jellemezte. Észre­vette, hogy a körlevél nem­csak a műszaki fejlesztésben és a munka jobb megszervezé­A buzsáki Mun­ka Harcosa Tsz a múlt évben a ter­vezett 735 helyett 300 hízott sertést adott út az AUat- íorgalmi vállalat­nak. Az idén ki- lencszázat akarnak eladni. Jancsekity József 120 kg-os sú­lyig gondozza a rá­bízott sertéseket. seben segít a vállalatnak, ha­nem az energiagazdálkodás megjavításában, a munkaügyi problémák megoldásában és a távlati tervek kidolgozásában is. Pontosan rámutat, melyik vállalatnak melyik területen kell fokozni az idén a terme­lést. Az irányelvek kidolgozói nem tévesztették szem elől azt, hogy a termelésnek igen sok, fontos összetevője van. Tehát ha a múlt évinél jobban, kor­szerűbben akarnak dolgozni a vállalatok, akkor valamennyi összetevőt figyelembe kell ven­niük, valamennyi területen ja­vítaniuk kell a munkán. Sokat beszélt még. Észre se vettük, hogy közben órák múl­tak el. Milyen érdekes, izgal­mas tud lenni egy ilyen szá­raznak látszó téma fs, ha kö­zel áll az emberhez! A mun­kásnak az a legfontosabb, hogy gyorsan és jól dolgozhasson, biztosítsák számára — jó ve­zetéssel, megfelelő intézkedé­sekkel — a munkához szüksé­ges feltételeket. Legyen lehe­tősége elképzeléseinek megva­lósítására. Hányszor láttam én Újlakit felborzolt hajjal, mé­regtől pirosán szitkozódni. So­hase azért mérgelődött, hogy dolgozni kell, hanem mindig azért, mert a szervezetlenség, a rossz irányítás miatt nem tu­dott a szíve szerint dolgozni. A jövőben — gondoltam — bizonyára kevesebb lesz a bosszús hangulatú találkozás, s egyre több az olyan, amikor Újlaki szakinak egy kicsit .ma­gasra emelkedik a szemöldöke, és arcán megjelenik az a jel­legzetes kis gödröcske. Ebből tudni fogom, hogy az üzemben az irányelvek szellemében, jól mennek a dolgok... Szegedi Nándor TÉLI MELLÉKKERESET Kosár készül ab­ból a sok vessző­ből, melyet a Ká­rolyi család össze­gyűjtött a patak mentén. Vasací- puszlán valamikor csak úgy ismerték Károlyi Mihályt, hogy a ^kosárfo­nó«. Valóban, na­gyon érti a vessző- kosár fonását. Sőt nemcsak ő, hanem népes családjának — hét gyermeke van — valamennyi tagja. Ma azonban már elsősorban nem kosárfonónak«. vallja magát, ha­nem az öreglaki Állami Gazdaság dolgozójának. Per­sze így télvíz ide­jén azért jó mel- lálckerqselet nyújt a kosárfonás. Téli napok Csokonyavisontán Az irodába gyógyulást keresni jönnek A tanácstitkár irodája sem­miben sem hasonlít az orvosi rendelőkhöz. Barna íróasztal, néhány szék, iratszekrény. Csillogó, nikkelezett orvosi műszerek sehol — a sárgára mázolt ajtón kopogó emberek mégis gyógyulást jönnek ke­resni. Érdekes arcok. . Az öregasszony arca sírásra hajló. Szaggatottan beszél. — Későn nősült a fiam ... Együtt lakunk, de mióta az asszony van a háznál, nem tűrnek meg... Sem a fiam, sem a menyem nem beszél velem, keresztülnéznek raj­tam, mintha nem is volnék. Marton Lajos, a csokonya- visontai tanács vb-titkára vé­gighallgatja a panaszt, ké­sőbb behívatja az idős asz- szony fiát, de nem segít a be­szélgetés. A férfi később sem támogatja édesanyját. — Bírói úton szülőtartásra kötelezzük a fiút — mondja Marton Lajos. — Ez az utol­só lehetőség, de kénytelenek vagyunk... Hasonló az előbbihez, csak még súlyosabb a hetvennégy éves Ábrahám János panasza. Az idős ember fiával és me­nyével lakott együtt, bántal­mazták, családon kívülinek tekintették. Ábrahám bácsi elköltözött hazulról Márkus Imréékhez. Most ő a kilence­dik az egyszoba-konyhás la­kásban — és havonta négy- százötven forintot fizet a tar­tásért a nyugdíjából! — Ábrahám bácsi szociális otthonba kérte magát, az ügy hamarosan elintéződik — mondja Marton Lajos. — Mindenesetre a harminckilenc éves Ábrahám Jánost is szü­lőtartásra kötelezik. Egy megdöbbentő, felhábo­rító bejelentés: Az I. körzet 62. szám alatt Orsós Ferenc és második felesége brutáli­san bánik ötesztendős gyer­mekükkel, kékrezöldre verik a kisfiút, haját kitépték. Orsós Ferenc ellen ifjúság elleni bűntett miatt bírósági eljárást indíttatnak, a gyer- '■ meket állami gondozásba ve­szik, az apát pedig tartásdíj fizetésére kötelezik. Az esetek többsége persze — amivel a csokonyavison- taiak a tanácshoz fordulnak — egyszerűbb, bár Marton Lajos csaknem két évtizedes közigazgatási tevékenysége alatt megtanulta, hogy a pa­naszosnak a semmiségnek lát­szó sérelem is súlyos ... — Nem múlik el nap, hogy tíz-tizenöt ügyfél ne keressen. Rossz a közvilágítás, járda kellene, szociális segélyekért folyamodik valaki... Ilyenkor a tanácsra .vezet az emberek útja. A hetvenegy éves Bartha Andorné férje meghalt. A ta­nács ötszáz forint rendkívüli segélyt javasolt, és a járási tanács egészségügyi csoportjá­val egyetértésben havi két­száz forint segéllyel segítik a magára maradt idős asszonyt. Egy fiatal asszony kopog az ajtón. A község egyik üze­mében szeretne elhelyezkedni. A család többi tagja a tsz- ben dolgozik, ő nem aláírt tag, papírra lenne szüksége, hogy a termelőszövetkezet hozzájáruljon a munkaválla­láshoz. — Forduljon kérelemmel a termelőszövetkezethez — mondja a tanácstitkár —, biz­tosan támogatják majd ... Az irodába — úgy érzi az ember — besűrűsödik a köz­ség gondja-baja. A távozók arca sima és nyugodt. Vineze Jenő Előkerült Mohamed hajszála Srinagarban (Kasmír) csütörtö­kön megkerülése óta első ízben mutatták meg a muzulmán hívők­nek Mohamed próféta állítólagos hajszálát. Emlékezetes, hogy az ereklyét hat héttel ezelőtt isme­retlen tettesek ellopták a Hazsat- bal szentélyből, s ez elemi erejű tüntetéseket robbantott ki. NépfroitógyOlés Igalbaa (Tudósítónktól.) Csütörtökön este a tanács­ház nagytermében tartották meg Igáiban a népfrontbizott- ság-választó gyűlést. A mint­egy 150 részvevő között sok volt a fiatal. A gyűlést Gelen­csér János községi párttitkár nyitotta meg, majd az Igali Általános Iskola úttörőcsapata műsorral kedveskedett a részvevőknek. Gál László általános iskolai tanár, a Hazafias Népfront ed­digi elnöke számolt be az el­múlt négy év munkájáról. Méltatta azt a fejlődést, ame­lyet a választás óta elértek. Elmondotta, hogy a fürdő épí­tésénél a község lakói 200 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Hozzájárultak munkájukkal a község teljes villamosításához, a tűzoltószer­tár építéséhez, az óvoda és a napközi otthon bővítéséhez is. Sokat tett a népfront a ci­gánytelep megszüntetéséért. A viskók helyében ma már há­zak állnak. Foglalkozott az elő­adó a kulturális eredmények­kel is, s kiemelte, hogy Tóth Mihály József, Pető Gyula és Fekete Jenőné pedagógusok .sokat tettek a kulturális élet kibontakozásáért A gyűlésen négyen szólaltak fel. Simon István tsz-elnök a termelőszövetkezet problémái­ról beszélt. Kérte a népfrontot, hogy segítsen az eredmények növelésében. Balassa Tibor já­rási tanácselnökhelyettes az összefogás fontosságáról, az egységes paraszti osztály ki­alakításáról beszélt. Csaba An­dor plébános szavai a békéről szóltak. Bernárd Jenőné isko­laigazgató a község kulturális feladatait vázolta, és kérte a népfrontbizottságot, hogy ve­gyen részt a közönségszerve­zésben. Ezután választották meg az új, 45 tagú bizottságot. A nép­frontbizottság elnökévé Gyugyi József tsz-tagot, titkárává Bernárd Jenő pedagógust vá­lasztották. Kereskedelmi egyezmény Korája és Kuba között A Bukarestben megtartott sikeres kereskedelmi tárgya­lások eredményeként aláírták a Román Népköztársaság és a Kubai Köztársaság 1964. évre szóló árucsere-forgalmi és fi­zetési egyezményét. Eredményes a a Hasznosan töltik a téli esté­ket a szövetkezeti gazdák a ka­posvári járásban is. Igyeksze­nek megismerkedni a napi munkával összefüggő szakmai tudnivalókkal: közelebbről kí­váncsiak arra, hogy mit miért csinálnak, és milyen hasznuk válik belőle. Több mint négy­százan iratkoztak be a szak­munkásképző tanfolyam osz­tályaiba, és tanulnak a nö­vénytermesztő, az állatte­nyésztő és a kertészeti tagoza­ton. öt községben működik első, ugyanennyi helyen második és hét faluban harmadik évfolya­ma a szakmunkásképző tanfo­lyamnak a kaposvári járásban. Rövidesen Magyaratádon és Rácegresen is elkezdődik a szakmunkásképzés, Jákóban pedig a tanfolyam második osztályában indul oktatás. A harmadéves szakmunkásjelöl­tek már szabadon választhat­nak a tagozatokban tetszésük szerint közelebbi szakmát. A simoníai harmadévesek pél­dául az állattenyésztésen be­lül a szarvasmarha-tenyész­té/i mezőgazdasági szakoktatás kaposvári járásban tést választották, a somodoriak pedig növényvédelmi szak­munkások akarnak lenni. A vizsgázott szakmunkások továbbképzéséről is gondos­kodtak a kaposvári járásban. Szlávik József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának ok­tatási előadója elmondta, hogy jelenleg három mezőgazdasági szakkör működik, és a zár­számadó, illetve tervtárgyaló közgyűlések után további ti­zenkét szakkört fognak indí­tani. Kaposszerdahelyen már három éve szervezetten oktat­ják a szakmunkásképző tanfo­lyamot végzett tsz-tagokat. Havi három-négy előadásban a legkorszerűbb technikáról, a mezőgazdaság időszerő kérdé­seiről tartanak ismertetést, és a szakköri tagok növényter­mesztési kísérletekre külön parcellát kapnak a tsz-től. A szerdahelyiek tanulmányi ki­ránduláson is voltak tavaly, meglátogatták a Balaton men­ti állami gazdaságokat, és eredményeikkel, termelési módszereikkel ismerkedtek. A babtermelés nagy jövedelmet jelent a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezeti tagoknak MAGAS FÖLVÁSÁRLASI ÁRON értéke­sítési szerződést köthet 1964. évi termésű ét­kezési száraz babra a földművesszövetke­zet helyi föl vásárlójánál ÁRAK: Speciál babfajták ' (cukor, fúrj, lapos stb.) 650,— Ft/'q Szokvány fehér bab 550,— Ft/q Tsz-tagok részére mázsánként 100 forintos előleget ad a földművesszövetkezet _____ (4255)

Next

/
Thumbnails
Contents