Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Szombat, 1964. február 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mozgó emberek A TAPSONYI TANÁCS-! ELNÖK kellemesen fűtött szobájában beszélgetünk. Nép­frontpolitikáról, fejlődésről, munkás hétköznapokról fo­lyik a szó. Beszámolók, ki­mutatások, tervek és szám­adások vannak az asztalon. Alig néhány év alatt milliós építkezések voltak a falubán. Utat készítettek, művelődési palotát emeltek. Lerakták az új iskola alapjait. A lakosság több mint háromszázezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával és anyaggal segített. — Mi valamennyien azt akarjuk, hogy előbbre jus­sunk. A párt politikáját csak egyféleképpen lehet értel­mezni ... Azt kérdeztem, mivel ma­gyarázható hogy ez a falu ilyen nagyot lépett előre.. Sablonosnak tetszik a vá­lasz: »A valósággá formált tervek mögött emberek vol­Tócsákat kerülgetünk a mű­velődési ház előtt. — Akkor itt a gazon kívül semmi sem volt — mutat az üvegpalotára. — Most meg mindenki megáll, és nem győz bámulni. Később a tanácstitkár szo­bájában folytatjuk. A nagy kérdésre adott válasz egysze­rű. — Akkor csak magamra gondoltam a családomra. Ké­sőbb megtanultam, hogy a közösségben minden tőlünk függ. A megértéstől, az aka­rástól, az összefogástól.' Hiába akarom én egyedül, hogy az idén 40 forintot érjen a mun­kaegység. Az én erőm kevés. De ha elmondom elképzelé­seimet, és helyességükről meg­győzöm az embereket, már nem vagyok egyedül. — A tanulás? — Egy kicsit nehezen megy. — Miért tanul? — Szükség van rá. Még csak negyvenhat éves va­gyok ... HONNAN AZ AKA1ÍÁS, mi ad neki erőt, kitartást? Egész napi nehéz munka után tanulni, esténként a falu a közösség jövőjét tervezni, szervezni a társadalmi mun­kát, s másnap példát mutatni. Megfogni a lapát nyelét és dolgozni. — Ha az ember első álma valóra válik, akkor már könnyebb. Addig csak remél, azután már hisz is. Amit el­terveztünk, meg is csinál­juk. Együtt: az egész falu. Késő este van, búcsúzunk. Megbeszélésre siet. Közéleti személyiség — a tanácselnök szerint —, mozgó ember lett élete delén. Németh Sándor Most tanácskozzanak a szövetkezetek a köztes bab termeléséről Hasznosítsák a jó tapasztalatokat tak.« Ők álmodták meg, ve- rítékeztek, fáradtak érte. Az elnök neveket sorol: — Papp Lajos, Csizmadia Tibor, Fábos István, Bognár József, Savanyó István. Vala­mennyien mozgó emberek — így mondja. —• A népfront élharcosai... És hogyan lesz valakiből mozgó ember? Hétköznapi társadalmi munkása a köz­életnek? — Erről talán Papp Lajost kellene megkérdezni... PAPP LAJOS a Hazafias Népfront helyi elnöke. Negy­venhat éves; középparaszt volt, húsz holdon gazdálko­dott Négy éve tsz-tag egy évig fogatos volt, azóta nö­vénytermesztési brigádvezető. Egyike volt azoknak, akik ke­ményen kötötték magukat a régihez. Egyéni gazdálkodás nélkül el sem tudta képzelni az életet... Seresem a lakásán. Nincs. — Majd két óra felé. Ta­lán hazajön ebédelni. Mikor kettőt mutat az ara, újra keresem. Még mindig nem jött meg. Zsörtölődve mondja a felesége: — Örökké megy. Korán kel, későn fekszik. Most meg még iskolába is jár. Tavaly végez­te el a hetediket, most nyol­cadikos. Nem volt ez ilyen természetű. Ha valaki három esztendeje azt mondja, hogy így lesz, a vagyonomba fo­gadtam volna, hogy nem. Papp Lajos megjött közben, térdig sárosán. Kint járt a majorban. Délután újra ott kell lennie, ha beszélgetni akarok, tartsak vele — mond­ja. Az úton elmondom, hogy mit tudok róla. Szótlanul hallgat végig. — így volt minden. .Csak­hogy azóta én is sokat tanul­tam. (Tudósítónktól.) Megyénkben az utóbbi évek­ben visszaesett a babtermelés. 1955-ben 450 vagon babot vá­sároltak fel a földművesszövet­kezetek, 1961-ben 61, a követ­kező évben 162, tavaly pedig mindössze 100 vagon babot vettek át. A kedvezőtlen idő­járás is tette, hogy csökkent a termelés, a fő ok azonban az, hogy a termelőszövetkezetek nem törődnek eléggé e fontos növénnyel, nem teszik kellő­képpen érdekeltté tagjaikat abban, hogy a kukorica közt babot termeljenek. Pedig számottevő mellékjö­vedelmet hoz a babtermelés a közösségnek, és jól jár a tag is. Kisgyalánban például a múlt évben 100 mázsa babot értékesítettek. Kedvvel foglal­koztak vele a tagok, hiszen a bab tel jes ára az övék volt, a szerződéses és a nagyüzemi felár pedig a szövetkezetét il­lette. Egy hold átlag 800—1000 forint mellékjövedelmet adott egv-egy tagnak. Amióta föl­emelték az átvételi árakat, még érdemesebb babot termel­ni. Ismeretes, hogy tavaly csaknem kétszeresére emelke­dett a bab átvételi ára; a fehér babért 550, a lapos és a cu­korbabért 600 forintot fizet­nek mázsánként. Az ország igényei és az ex­portlehetőségek is nagyok. Megyénknek ebben az évben 220 vagon babbal kell hozzá­járulnia az ország ellátásához. A szerződéskötés azonban von­tatottan halad, eddig mindösz- sze 70 vagon bab termelésére szerződtek a tsz-ek. A legjob­ban a barcsi járásban értették meg e feladat jelentőségét, hasznosságát: 14 vagonos elő­irányzatukból tíznek a terme­lésére már vállalkoztak. A csurgói és a nagyatádi járás­ban azonban a tervezett meny- nyiségnek még csak 10 s-igza- lékát biztosították szerződés­sel. Négy termelőszövetkezet: a somogyvári, a somogyasza- lói, a böhönyei és a tótújfalui egy új módszerrel, a sávos babtermeléssel kísérletezik az idén. Vitathatatlan, hogy a vegy­szer kiszorítja a babot a kuko­ricából, illetve a hungazinozás terjedése csökkenti a lehetősé­geket Ez azonban nem olyan mértékű, hogy a megye ne ad­hatná meg azt, amit vár tőle a népgazdaság. Most a tervek' készítése, a télidő kiváló alka­lom arra, hogy tanácskozzanak a szövetkezetek vezetői a ta­gokkal erről is. A hasznos ta­pasztalatokból tanulva dol­gozzanak ki olyan módszert, hogy érdeke legyen, a tsz-tag- nak babot termelni a kimért kapás kukoricásban. Som az eroNÖdós fiiján Hogyan gazdálkodott tavaly a Béke Őre Tsz ? Az 1962. esztendőre úgy em­lékeznek vissza a somiak, mint nagyüzemi gazdálkodá­suk legrosszabb évére. A szö­vetkezet akkori vezetői elha­nyagolták a szakirányítást, a tagok pedig az időszerű mun­kákat. Pedig — így mondta ezt annak idején ottjártamkor az egyik tsz-tag — van a somiak­ban szorgalom, csak nem akadt, aki összefogja az erőt, és megszabja a tennivalókat. Nagyon zilált állapotok ural­kodtak akkor a Béke őrében. Beköszöntött a tél, s a hó be­lepte a mezőn a kukoricát meg a napraforgót, elfagyott a cukorrépa és a burgonya egy része, nem maradt idő száz hold kenyérgabona elvetésére. A jószág gyér almon telelt át, tucatszárnra pusztultak a kis­malacok. Mindez oda vezetett, hogy több mint félmillió fo­rint mérleghiánnyal zárta az évet a termelőszövetkezet. A tagság panaszkodott, kiutat ke­resett, és leváltotta a tsz-elnö- köt. Kijutottak a kátyúból A Béke őre Tsz egy pár nappal ezelőtt megtartott zár­számadó közgyűlésén Kővágó Gyulával, a Tabi Járási Ta­nács vb-elnökével Som akko­ri gondjairól beszélgettünk. — Nehéz volt megoldást ta­lálni a somiak problémájára — mondta. — Javasoltuk a tag­ságnak: kérjék meg Paska Fe­renc nagyberényi tsz-elnököt, hogy legyen az ő elnökük is. Megfogadták a tanácsot. így történt, hogy előbbre léphettek, hogy a korábbinál jóval nagyobb jövedelmet ér­hettek el tavaly. A szomszédos községből gyakran átlátogató elnök új szellemben, ambíció­val telve igyekezett elfeledtet­ni a gyenge esztendőt. Ez per­sze nem volt könnyű. Az előző évi kukorica egy részét tavaly tavasszalt törték le, és hiá­nyoztak az elpusztult malacok is. A nyomasztó »örökséget« sokáig érezte a termelőszövet­kezet, és a tagok csüggedésén csak akkor kerekedett felül a bizakodás, amikor látták, ho­gyan rendeződnek a dolgok: szép volt a határ, a munkák­kal idejében végeztek, és jó termés ígérkezett. Mind na­gyobb lendülettel látták el ten­nivalóikat, és most már egyre kevesebben kételkedtek abban, hogy csakugyan sikerül kilá­balni az 1962. év bajaiból. S amiben egész éven át re­ménykedtek, az most megvaló­sult. A zárszámadó közgyűlé­sen minden tsz-tag füle halla­tára jelentette be Kiss Gyula főkönyvelő: —• Szövetkezetünk­ben nincs mérleghiány, és ta­valyi jövedelmünk alapján ki­léptünk a gyenge szövetkeze­tek sorából... 810 000 forinttal gyarapodott a vagyonuk A zárszámadó közgyűlésen jó néhány régebbi ismerősöm is hallgatta a gazdasági beszá­molót. Akkor találkoztam ve­lük először, amikor csak pa­naszt hallottam tőlük, 1962 telén. Horváth Feri bácsi is ezek közé tartozik. Most fel­állt a közgyűlésen, és mint az ellenőrző bizottság elnöke töb­bek között azt mondta: — Sokkal jobb sertésállomá­nyunk volt tavaly, mint a megelőző évben... Hibákat, hiányosságokat is mondott, de dicsért is. És ez a legörvendetesebb, hiszen ed­dig nem volt mit... Hallgattak, szívták maguk­ba az elért eredményekről szó­ló adatokat a somi szövetkeze­ti gazdák. Mert melyik tsz-ta- got nem tölti el öröm, ha meg­tudja, hogy szövetkezete 153 százalékra teljesítette áruérté­kesítési mutatóját? Számottevő eredmény ez Somban, és az is, hogy egy év alatt 810 000 fo­rinttal gyarapodott a tsz va­gyona, s most csaknem hat és fél millió forintot ér. Vagy kell-e jobb bizonyíték a gaz­dálkodás javulására, mint az, hogy emellett terven felül is oszthattak részesedésre. Igaz, szerényen hangzik ez a szám: prémiummal együtt mintegy 23 forint egységenként. De a somiak tudják, mit ér ez a félmilliós mérleghiány után, és ráadásul egy mostoha időjárá­sú esztendőben. E tél elején már nem lepte be a hó a kukoricát, a napra­forgót meg a cukorrépát a me­zőn, és mind egy szemig elve­tették a kenyérgabonát az elő­irányzott területen. Együtt az új elnökkel Paska Ferenc nagyberényi tsz-elnök, aki egy éven üt a somi szövetkezetei is irányí­totta, a nagyberényi szövetke­zetben felmerült problémákra hivatkozva Somban lemondott az elnöki tisztéről. Az új elnök; akit a somiak megválasztot­tak; a tsz-t patronáló buda­pesti 1. számú AKÖV dolgozó­ja volt. Onnan hívták meg ve­zetőjüknek a Béke Őre tagjai. Gyebnár János szakember, jó ismerője a mezőgazdaságnak. Most, a zárszámadó közgyűlé­sen kérdésekkel vették körül a tagok. Sokat várnak tőle. Min­denekelőtt azt, hogy minden erejével a szövetkezet további erősítésén munkálkodjon. — Ahogyan megismertük, úgy látjuk, megfelelő emberre bíztuk szövetkezetünk vezeté­sét — mondta Csór Imre állat­gondozó. Az asszonyok és a férfiak emlegették, hogy mi­lyen lelkiismeretes, szorgal­mas volt akkor, amikor az őszi munkák idején hozzájuk jött. Emlékeket idézett özv. Kiss Sándorné, özv. Iregi Lajosné meg Molnár Sándor az őszi munkák idejéről. Azt mondták: ez az ember alkalmas arra; hogy a tavalyi jó vezetést folytassa. Rátermettségét még Gözse Istvánná, az 1962. évi tsz-elnök: Papp Sándor anyó­sa is bizonygatta: — Nem rész­rehajló, és ez nagyon jó — mondta az idős asszony. Szeretnék fokozni a tavalyi eredményeket — ez a somiak vágya. És ehhez jó elnök kell, akivel együtt elérhetik a célt. Jövedelmükön érzik, milyen nagyot léptek előre tavaly. Erőt ad ez nekik a további munkához. Hernesz Ferenc „Demokratikus szocializmus" és marxizmus Megjelent a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában Ripp Géza „Demokratikus szocia­lizmus’’ — és marxizmus cí­mű munkája. A szerző a marxizmus—leninizmus alap­ján kimutatja a modern re­formizmus néhány elméleti tételének helytelen és hibás voltát. Foglalkozik a munkás- osztály kapitalizmusbeli hely­zetéről, a békés egymás mel­lett élésről, a kapitalizmus általános válságáról vallott reformista nézetekkel, a »bő­ség« társadalmáról kialakított reformista koncepcióval. Nem elégszik meg azonban csak az­zal, hogy e nézeteket elemző marxista bírálat alá vegye, hanem kimutatja ezek elvi— módszerbeli gyökereit. Tár­gyalja azt a nagyon fontos kérdést is, hogyan tarthatja magát a reformizmus már hosszabb idő óta néhány nyu­gati tőkésország munkásmoz­galmában, amikor korcepció- jának és tevékenységének osz­tályjellege elég nyilvánvaló. Egyben választ ad arra is, hogy milyen rétegek alkotják ennek az ideológiai áramlat­nak társadalmi bázisát. 4 PABTMENU SŰ*áséc*ói EtÓTÖSHEX 4 UONAP-AK, köyekkkl és raj/tósAsdAkkai FeiEEGYvesKezve . ezen 4 NAPOM-TT7V FCBRüÁR M.-ÁN JAMES COOC És néhány taksa testét 4 sz/getlakók szétoa­SAROLTÁK,* AZOKAT SZÉTOSZroTÁK A TÖSZSFÓNŐ - KÖK. HÚZÓ*. 4 HAJÓM CHARLES CLARKÉ KAPITÁNY, - -COOC UTÓM - HADITANÁCSOT Hrv össze. 4 SAWAS-AK FISSZASZÁOJTOwJk JAMES COOC TETE­MÉT. 4 K4pitAny taacémája fpibósz/tkse 4 le­AiMNGOioK Agyukkal nzeoetréK hig 4 fasti Bem SZÜlö* TÖMEGET, MAJD ISMÉT PABTRAKZAuTAK_ ÓÍS-'jé u " -CnnfímAtaíi1^Btí^i^ÍlHÍÍÍai^ $ agyahAk? kibújtak az kapóbb.' jjM* JE KMABOIMI ÉS EEU.VUJTANI 4 WM? áraW JiWM falut..' / my február k.-én seggei ciaske kapitány UTÓIT A A4 JAMES cooc hullámsIsja FELETTI ZÁSZ­LÓKAT FELVONNI • HORGONYOKAT cmsies ciaske kapitány sert tért vissza hazá­jába. KAMCSATKA PÁSTJAINÁL MEGHALT. PETROMV- lOYSZK-KAMCSATSZKOBAN TEMEWÉK EL. 4 KÉT HA- JÓ. XMAIGOKE PARANCSNOKSÁGA ALAK Z780 OKT.4- Úfí ÉBKEZEt MtSG ANGIIÁSA. AZ EKPEOtCfÓ CELJA'r KÉM ÉRTE EL, OK AZ ÁTJÁRÓ KERESÉSE KÖZBEN FEL- FEDEZTE KAINAK SZXtETÉr. ____________| UÍGS------

Next

/
Thumbnails
Contents