Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

©ewrffa, 1964. február 26. s SOMOGYI JCÉPT.flP Áz egész évi muhka sikere korai kezdéstől Készülődés a tavaszra a kaposvári járásban Az egyre kedvezőbbé váló időjárás arra inti mezőgazda- sági nagyüzemeink vezetőit, minden dolgozóját, hogy nincs hátra sok idő a kitavaszodá­sig, tehát intézkedni kell, hogy minden idejében készen­létben legyen a munkák meg­kezdéséhez. A kaposvári járás­ban legutóbb a járási párt-vb és a. járási tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésen ta_ nácskozott a tavaszi felkészü­léssel kapcsolatos feladatokról. A tennivalók homlokterében az őszről elmaradt több mint tizenegyezer holdnyi mély­szántás elvégzése és a három­ezer-négyszáz holdon kint levő kukoricaszár letakarítása áll. Hogy mikor mehet rá a trak­tor a földekre, azt az időjárás és a kukoricaszár levágása ha­tározza meg. Az álló szárt ugyanis nem helyes leszántani, sokkal jobb, ha fölszecskázzák, és alomnak használják a szö­vetkezetek. Utána következ­zék a tavaszi szántás, ezzel párhuzamosan kell elmunkálni és lezárni a feltört táblákat. Ehhez persze az szükséges, hogy a tsz-ek fölmérjék gépeik teljesítőképességét, és a hiány­zó traktorokra kössenek szer­ződést a gépállomásokkal. Még a szántás megkezdése előtt — a kukoricaszár betaka­rításán kívül — van egy fon­tos tennivalója a kaposvári já_ rás közös gazdaságainak. Ez pedig a tavaszi istállótrágyá­zás. Mint az együttes vb-ülés elé terjesztett beszámolóból ki­tűnik, tavaszi trágyázási ter­vüknek csak alig több mint fe­lét teljesítették eddig a tsz-ek a kaposvári járásban. A ki­hordás ütemének meggyorsítá­sára hasznos és kifizetődő, ha célprémiumot kapnak az eb­ben a munkában részt vevő szövetkezeti gazdák. A tavaszi vetésekhez alap­trágyának, az ősziekhez pedig fejtrágyának kell a műtrágya. Az őszi vetések ápolásában a vegyszeres gyomtalanítás mel­lett nagy jelentősége van a fejlődést előmozdító műtrá­gyának.- A járás termelőszr vet- kezetei 33 000 hold kenyérga­bonát és 8000 hold takarmány gabonát fejtrágyáznak a ta­vasszal. A tervezett mennyisé­gű műtrágya rendelkezésükre áll. Az első félévi keretből mintegy 760 vagon műtrágya érkezett meg eddig a közös gazdaságokba. A vetés meg­kezdését várja csaknem 260 vagon kukorica-, burgonya-, lucerna-, vöröshere-, tavaszi­árpa- és zabvetőmag. Sok tsz késik a cseretermény leadásá­val, emiatt még nem jutott ve­tőmaghoz. A tavaszi munkák megindu­lásáig előreláthatóan végeznek a téli gépjavítással a járásban, és így majdnem 800 szövetke­zeti és gépállomási traktorra lehet számítani. Tehát elegen­dő gép lesz ahhoz, hogy har­minc nap alatt elvégezzék ve­lük a talajművelést és az egyéb időszerű feladatokat, s hogy idejében elvessenek. Csak ésszerűen, gazdaságosan kell kihasználni a gépeket. Ide tartozik a kettős műszakban való üzemeltetés is. Mint Csöndör Lajos, a Kaposvári Gépállomás igazgatója mon­dotta, a traktorosok jelenlegi létszámát tekintve harmincöt géppel dolgozhatnának két műszakban. A Zselicségben a kedvezőt­len talajviszonyok megnehezí­tik a traktorok dolgát. Itt van szükség a legalaposabb körül­tekintésre, a gépi munkák leggondosabb megszervezésére. Ezért a Kaposvári Gépállomás vezetői úgy határoztak, hogy a zselicségi termelőszövetkeze­tekben dolgozó hat brigádot közvetlenül a főagronómus irányítja, ő fogja össze őket. Előnyös lesz ez a tsz-eknek, mert talaj művelést és az egyéb gépi teendőt kellő időben el­végezhetik, ezenkívül a trak­torokat is jobban kihasználják. A tavaszi munkákra való felkészüléssel kapcsolatban dr. Takács István, a járási pártbi­zottság első titkára így intette az együttes vb-ülés részvevőit: >-Ne nyugtassuk meg magun­kat túlságosan, hiszen a gé­peknek nemcsak talajmunkát kell végezniük, hanem szállíta­niuk is kell. Odaadásra, szor­galomra van szükség minden- in részéről. Különösen az első lépéseknél kell ügyelni arra, nehogy megcsússzunk az idő­vel, mert a kezdeti kényelmes­kedés egész évben éreztetné hatását.« Erre kell gondolni most, a tavaszvárás időszaká­ban minden szövetkezeti veze. tőnek és tagnak, s akkor a já­rásban egy termelőszövetkeze­tet se ér váratlanul a szántás­vetésre alkalmas idő bekö­szöntése. Hernesz Ferenc Nagyobb gondot a burgonya tárolására, megóvására (Tudósítónktól.) Vizsgálatot tartott a mar­cali járásban a Népi Ellenőr­zési Bizottság. Megállapította, hogy a csákányi Latinka Tsz- ben 150 mázsa ipari, az Alsó- bogáti Állami Gazdaság pusz­takovácsi üzemegységében 350 mázsa étkezési burgonya megfagyott, mert a prizmá­kat csak leszalmázták, de földdel nem takarták be. 45— 55 százalékos romlást mutat a gadányi Táncsics Tsz 3—4 vagon vető- és ipari, a libic- kozmai Zöldmező Tsz 150 mázsa ipari burgonyája. A kéthelyi Aranykalász Tsz-ben 20—25 mázsa burgonya rom­lott meg. Nem lehet indok­ként elfogadni, amit az alsó­bogán gazdaság és a csáká­nyi tsz vezetői mondtak: a decemberi hideg* miatt nem tudták megfelelően tárolni a burgonyát Hiszen a múlt ősz hosszú és kedvező volt. Ezért érthetetlen, hogy Libickoz- mán túlméretezett prizmákba, válogatás nélkül tárolták a sáros, vizes burgonyát. A mostani takarmányszfl- kös időkben minden mázsa termésre szükség van. Az em­lített példák szolgáljanak ta­nulságul: jobban vigyázzanak a gazdaságok vezetői a tárolt burgonyára. Ha valahol rom­lást tapasztalnak, ott hala­déktalanul intézkedjenek a burgonya átválogatásáról, il­letve feltakarmányozásáról. Papucs műrafiából {Tudósítónktól.) Előkerülnek a javításra váró ta­vaszi cipők, és megszaporodik a cipészek munkája. Szerencsére a vállalási határidők nem hosszab­bodnak, ugyanis 34 szakmunkással több dolgozik a Kaposvári Bor­ipari Ktsz-ben, mint tavaly. A szö­vetkezet elegendő anyaggal ren­delkezik. Megrendelésük is van bőven. Míg tavaly mindössze 500 pár ci­pőt gyártottak az első negyedév­ben, az idén 5000 pár műanyag pa­pucs és 23C0 pár bőrcipő kerül ki a műhelyekből. Rövidesen megkezdik 20 000 pár házipapucs gyártását möíafiából. A szép formájú és olcsó lábbelit elsősorban a Balaton környékén hozza forgalomba a kereskedelem. GIMNÁZIUMA VATÓN Megálltam az új ut­cában, vakolatlan szép há­zak között. Szemben magas épület üvegszemein csillant a reggeli fény, körülötte még pusztaság. Felötlött bennem a kép, egy fotókiállítás emléke. Madártávlatból négy-öt hófe­hér falú gazdasági épület mér­nöki rendben. Sötétre szűrt ég alatt játszott rajtuk az alkonyi fény. A kép címét most sem tudom. De odaképzelem: jelen, s hozzágondolom: jövő. Ilyen büszkén, ilyen magabiztosan mered a magasba ez az új épü­let is. Neve gimnázium, s hoz­zágondolom: műveltség... Balról két emeletes ház, te­tő van már rajtuk, faluk még csupasz. Nyolc pedagóguslakás épül. S odaképzelem a többit, a kisebb-nagyobb házakat, Női kosztüm tweedszövetből Női kosztüm. 7/8-os, . . Női szövetrnha . . . Férfi tavaszi felöltő . . Férfiöltöny mellénnyel . , Férfi divatöltöny mellénnyel 530— 580 Ft-ig. 580—1250 Ft-ig. 220— 460 Ft-ig. 750—1120 Ft-ig. . 630 Ft-tél, . 970 Ft-tól. L'P' II ■ jjr jól öltözött! '0} t tkezeí mert eltűnik a pusztaság. Túl­zásnak tetszik? Barcs legszebb része ez, még így is, így félig készen, sejtetően ... Odabent nagy az izgalom, Ma nincs tanítás, ma ünnepel diák és tanár. Háromszor is indul »küldöttség« az állomás­ra, vendégeket várnak. Kisebb diákcsoporíok sürögnek-forog- nak, s a tornateremben már pattog a labda, felcsattan a taps. Kosarasok versengnek a csurgóiakkal s győznek. Ünne­pi győzelem ez. Egy hete jártam itt, altkor más volt a kép. A mun­ka lázát, ritmusát fogtam fel, s a két élmény most keveredik bennem — így természetes. Jártam a folyosókat, s járom ma is. Most üresek, akkor élet­tel voltak tele. Bekukkantot­tam a termekbe, óriási ablako­kon áradt be a fény, izgalom feszült az arcokon, érdeklődés, láttam egy nagy lányt, radiá­torra ülve böngészte a köny­vet, s a folyosó végén tucatnyi felnőtt izgatottan — vizsgáz­tak a levelezők. Most csak á falakat látom, az új padokat, képeket. A szertár is kihalt, csöndes, s a zsibongón elvétve fut át egy diák. Néni gondolok pénzre, adatokra, számokra, csak arra, hogy van, hogy fel­épült, hogy benépesült, s ez olyan természetes. Tudjuk-e becsülni azért? Igen, a mienk! A nagy, kétemeletes iskola mögött lapos tetejű épület Korszerű, minden jóval ellá­tott konyha és étterem. Hu­szonöt évvel ezelőtti gyerekek, láttatok-e ilyet akkoriban? De miért lelkendezem? Így termé­szetes. S a falak végén kőmű­vesállványok; már emelked­nek az új falak. Bővítik az is­kolát, pedig most avatjuk. Ki­csi talán? Nem, de jövőre az lehet, öt év múlva, tíz év múl­va minden gyerek megismer­kedik majd e falakkal, s ma­gába szívja az iskola levegő­jét. Ez a gondolat ad különös í"t ünnpn!p<!nftk Gimnóziumavató. Lesem a közelgő embereket. Este van már, s özönlik az embersereg. Nem a diákok ünnepe ez, nem. csak az övék. Százával jönnek asszonyok, férfiak, szülők és kíváncsiskodók. Az állomás fe- 1*1 d:?vcgOp0rt közeledik: a fnn-'-ii fest-ériskola rövendé- M'Viknnő ez a találkozás ! : maga rig-jtt in­•■f r> T.-'‘ • r.l-ryl n • + r, í yr\l - .•?: .» '< az ölömben s. Matrózblúzok villannak a művelődési ház nagytermében, aztán eltűnnek a színfalak mögött, a folyosókon. Ezer em­ber lepi el az épületet, a két nagyterem és minden zug zsú­folt. Ünnepel a falu, a járás, köszönti új gimnáziumát. Az igazgató beszél. Lopva hátranézek, az arcokat figye­lem, a szemeket,, csillognak . a félhomályban. Lesték, ahogy nőttek a falak; mélyet szusz- szantak, amikor tető borí­totta már, s küldték a fiúkat, lányokat: tegyetek rendet, se­gítsetek, dolgozzatok iskoláto­kért. Az álom valóra vált, s most minden szó az övék, mintha ők mondanák. »Az önök szeme előtt nőtt ki a szántóföldből a mi új, modern iskolánk; most kezdte ott ön­álló kis életét 253 diák, az önök gyermekei...« Emléke­zetes lesz a nap s az est min­den mozzanata. Szétnyílik a függöny, s az új iskola bizonyít. A mun ka, a tanulás mellett szórako­zásra, művelődésre is jutott idő, s e néhány hónap után is van mivel dicsekedni. Nem hirdettek nagy attrakciót, sze­rényen, de meleg szívvel adták önmagukat. A diákok úgy lép­tek pódiumra, ahogy az igaz­gató mondta: kedvesen, vidá­man, fiatalos kedvvel, megil- letődéssel és lámpalázzal, cset- lés-botlásuk ellenére tapsot várva és megértést. S a közön, ség hálás, értékeli munkáju­kat. Versek, hangszerszólók váltogatják egymást, színpad ra lép a kórus, és tapsot köve­tel. Üdvözlésképpen verset mond a fonyódi diák, s szín­játszók kacagtatják a közön­séget egy kedves, diákéletből vett történettel. Sokszor csat­tan a taps, s a közönség elé­gedett. Aztán újra megindul a tömeg, két helyen szól a dzsessz, diákzenekarok vetél­kednek, s a fonyódiak műso­rának tapsol a közönség. Megálltam az ajtónak tá­maszkodva, önfeledt fiatalok forgatagát láttam. Hófehér matrózblú'zok villogtak, s el­vegyültek a fiúk elegáns, sötét ruhái között. Egyre tarkább a kép, a a képzelet újra éled, hogy búcsúzzon a sötétbe bur­kolózott iskolától. A most sö­tétben ásító ablakszernek mö­gött. holnap óira megkezdődi1­n rrninVn rnelv nedig ünner';bv 7, ünnepi hétkö^nnnokn^1 J. B. SZŐLŐNEMESÍTÉS A kölesei Jóre­ménység Tsz-ben feb­ruár 3-án kezdték meg a szőlővesszők oltását. Égy és fél millió vesszőt olta­nak be, iskoláztatnak, gyökereztetnek. A szőlőnemesítés már­cius végéig tart. A tsz-ben egyhetes tan­folyamon negyven fia­talt képeztek ki erre a munkára. Első képünkön: Reichert Jánosné el­lenőrzi a vesszőket. Második kép: Kasza Kálmán szakmunkás bemutatja a vessző helyes vágását. Har­madik kép: Az oltó­terem egy része. Tízéves a balatonboglári helyiipari iskola Tizedik éve képez ipari ta­nulókat a fonyódi járásnak a Mü. M. balatonboglári 521. sz. helyiipari iskolája. A hallga­tók száma meghaladja a száz­ötvenet, s évente mintegy negyven növendék hagyja el az iskolát szakmunkás-bizo­nyítvánnyal a kezében. Érdemes megemlíteni, hogy az iskola húszféle szakma sze­relmeseit tartja egyben, s azt is, hogy a legtöbb fiú és leány — szám szerint 62 — magán­kisiparosnál van szerződéses viszonyban. A földművesszö- vetkezeti tanulók negyven­nyolcán vannak. A tanácsi vál­lalatoknak 14, a termelőszövet, kezeteknek 7 ipari tanulójuk van. Harmincán a kőműves­szakmára készülnek, utánuk következnek — huszonketten — az általános lakatosok, majd húszán a géplakatosok. Tizen­kilenc fodrász-, tizenegy szo­bafestő-, tíz villanyszerelő-, hét autószerelő-, két kovács-, két asztalos-, három rádiósze- relő-tanuló van; a kéménysep­rő. a rádió-telefonszerelő, n te­tőfedő, a fényképész-, az esz­tergályos-. n híradás-technikai orr— csak oav-egy mulót számlál. Általános probléma — álla­pítják meg a nevelők —, hogy sok ipari tanulónak nem bizto­sítják munkahelyükön a tanu­lás föltételeit, olyan napokon is munkára küldik őket, ami­kor tanulniuk kellene. Sajnos, nem mindegyik tanuló emel panaszt emiatt, mert félnek, hogy a mester megtorolja a bírálatot. Az is baj, hogy a »szakmai érettségi« előtt állók a műhelyekben nem kapják meg a kellő tanácsot és segít­séget a vizsgamunka elkészí­téséhez, s így előfordul, hogy nem sikerül a vizsga. Jót ten­ne a szakmunkásképzésnek, hr több szakoktató venne részt a' oktató-nevelő tevékenységben ám híján van ilyeneknek az iskola, a mesterek nem szíve­sen vállalják ezt a megbízást, a vállalatok meg nem tudják nélkülözni szakemberüket, lg1' gyakran a szaktárgyakat is pe dagógusok tanítják. A Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban az i ’-óla ilyer természetű g- ívni is fog la 1.k ázott, s remél íi eíőleg kéz V ».>] V - -f V, p fé) h p fs " 1 ............... ‘-A". g yalri .i /■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents