Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
C2>+0 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKí AR4; 50 .FHI.filt Somogy!Néplap A Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A H!. ÉVFÖLVBM 26. SZÁM SZOMBAT 1964 FEBRUÁR 1. Mai számunk tartalmából ? Mozgó emberek (3. o.) Jövő heti rádió- és televíziómüsoT (3. o.) Falugyűlésen Vízváron (6. n.) Megnyílt a mezisazdasági ksnyvMnap Pénteken délután a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban rendezték a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját A megjelenteket dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szakmai műveltség ma már a termelésfejlesztés egyik leglényegesebb tényezője, és minél jobban halad a tudomány és a technika, annál fontosabbá válik. A Mezőgazdasági Könyvkiadó az elmúlt évben pályázatot hirdetett olyan új szak- irodalmi feldolgozásra, amely érdekessé, vonzóvá teszi az egyszerűbb dolgozók számára is a szakkönyvet. A pályázat komoly sikereket ért el. 89 pályamű érkezett be, amelyek közül 25 több-kevesebb átdolgozással azonnal kiadható. A miniszterhelyettes kiemelte azt az országos jelentőségű kezdeményezést, amit a Szabolcs megyei párt- és tanácsi vezetők indítottak el. Az idei könyvhónap idején valamennyi arra alkalmas tsz ben üzemi szakkönyvtárat hoznak létre. Az ünnepi beszéd után a József Attila Művelődési Házban dr. Simó Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője megnyitotta a negyedik mezőgazdasági könyvkiállítást. Az ízlésesen megrendezett kiállításon mintegy 600 mező- gazdasági szakkönyvet és folyóiratot mutatnak be. Külön csoportban láthatók azok a kötetek amelyeket a mező- gazdasági üzemek kis könyvtárába ajánlanak. A kiállítás anyagát a Kiadói Főigazgatóság Szabolcs- Szatmár megyének ajándékozza. y Kisebb enyhülés Január 25. óta kisebb enyhülések —lehűlések hullámoznak át a Kárpát-medencén A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy Nyugat felől most újabb időjárási front érkezett hazánk fölé .A délkeleti vidékeken már péntek éjszaka kisebb havazás kezdődött, a délelőtti és a kora délutáni órákban pedig a Dunántúlról jelentettek szórványos havazást. A lehullott hó csapadékértéke azonban csak néhány helyen érte el az egy-két millimétert. A következő 36 óra időjárását az Európa légterében »megült-« makacs anticiklon és a nyugatról támadó ciklo- nális időjárási frontok ösze- ütközése határozza meg. Az előrejelzések szerint egyelőre csupán kisebb átalakulásokra van kilátás. Az éjszakai lehűlés tovább mérséklődik: a szombat hajnali minimumok valószínűleg még mindenütt fagypont alatt lesznek, de sehol nem süllyednek mínusz 5 fok alá. Kisebb szórványos havazásra kell számítanunk, a szombati maximumok előreláthatólag plusz 3 — mínusz 2 fok körül alakulnak ki. EGY IFJÚ VÁROS ... ) VCőzei értünk a célhoz.a szociaihla Hadfitroi'Mzág teljes fölépítéséhez — mondotta Kállai Gyula elvtárs a országgyűlés pénteki ülésén Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. legjobban megfélelő munkakörben foglalkoztatják. A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársasá- | gunk külpolitikai fcladaI tainak Kállai Gyula elvtárs beszéde A térképek az ötvenes evek eleje óta tüntetik fel Volzs- szkijt. A gyors ütemben fejlődő település először a volgai vízi erőr.iü építőinek v rosa volt. 1951-ben még olyan harmincezren laktak itt, ma pedig már kilenc venkétezren. Akkor még hét iskolája volt a városnak, ma pedig huszonnégy. S mennyi kulturális központ épült: technikum, egészségügyi, két testnevelési és egy zeneiskola, központi művelődési ház stb. Ma már a vegyészeké is ez a város, nemcsak az építőké és az energiagazdálkodási szakembereké. A Szovjetunió egyik legnagyobb vegyikumbinitja épül Volzsszkijban. Három üzembe i kezdték meg a termelést a közelmúltban. A környéket tovább iparosítják, s így hamarosan kétszázötvenezerre no a város lakossága. — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek. az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. A magyar nép jelenlegi élet- körülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk: száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatni a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számái. . Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az ösz- szehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Kállai Gyula ezután a termelékenység emelésének szükségességével foglalkozott, majd hangoztatta: ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is folytatta —, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immel- ámmal dolgoznak rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály lég- jobbjaitól azt is kérjük, bogy példájukkal és ha kell, jó szóval is serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szivvel és lelkesedéssel! A továbbiakban a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólt, majd arról beszélt, hogy a szocialista szektor beruházásaira előirányzott összegek zömét a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Gazdasági életünkben — folytatta — egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét, út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék, mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtat- ják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együltműkü- dést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért, volna mit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul, és egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Költségvetésünk csaknem 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását, és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a négy fejlődés, amelyet az utób'-í néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy- társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak, az emberek ipegítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hegy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás- vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek föl, akik a szocialista társadalmi rend hívei, és rátermettek a válasz tott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ezt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségben hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. Kállai elvtárs hangsúlyozta: A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkésországot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut, és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkésországokat. Az a fölény, amelyet a tőkésországok fölött a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek ellátására tunk. fordíEz az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett magyar kérdés. Hét éve folytatott töretlen és világos bélés külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idq, amikor a Magyar Nép- köztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Külpoíitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világ- rendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköz- társaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria mint két szomszédos állam példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. — Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség — a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok tobábbra is folytatják hideg- háborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, (Folytatás a 2. oldalon.)
