Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. január 1T. A jemeni határ mentén, Adón tői északra angol pa­rancsnokság alatt álló két zászlóaljnyi katonaság vadász­repülőgépek és helikopterek támogatásával valóságos haj­tóvadászatot tart az egyik "lá­zadó1" törzs ellen, amely a hegyes vidék szinte hozzáfér­hetetlen barlangjaiban he­lyezkedett el — jelenti az ÁFP. Az amerikai légierő szer­dán sikeresen lőtt ki 5800 mérföldre kitűzött célpontjára egy Titan—2. rakétát a flori­dai Cape Kennedy támasz­pontról. Bogotái jelentés szerint To­páinál szerdán összedőlt egy közúti híd, amelynek éppen átadási ünnepségét tartották. A híd roncsai megölték a pol­gármestert és a város két alkalmazottját. A 17 sebesült között van a tartományi kor­mányzó is* Brazília Paraiba tartomá­nyának Sape nevű falvában szerdán heves összetűzésre ke­rült sor a földfoglaló parasz­tok és az ellenük kivezényelt rendőrök között. A halottak száma 12, a sebesülteké 21. A tartomány kormányzója a ka­tonaságot bízta meg a rend helyreállításával. Robert Kennedy amerikai Igazságügy-miniszter csütör­tökön Tokióba érkezett. Uta­zásának célja enyhíteni a Malaysia és Indonézia közötti ellentéteket Robert Kennedy ma találkozik Sukamo indo­néz elnökkel. Szerdán éjjel Piombino vá­rosában a munkaközvetítő hi­vatal épülete előtt bomba robbant súlyos károkat okoz­va. Ez Olaszországban a har­madik fasiszta merénylet az­óta, hogy a múlt héten me­rényletet követtek el az Olasz Általános Munkásszövet­ség római székháza ellen. A piombinói munkások felhá­borodással fogadták az újabb gaztett hírét, s azonnal 24 órás általános sztrájkot hir­dettek az egész városban. Márciusra eléri a tízezret, szeptemberre a tizenháromez­ret az amerikai békehadtest ("Peace Corps«) létszáma. Wa­shingtonban, a külügyminisz­tériumban ezért szenteltek nemrég egy hosszabb lélegzetű belső értekezletet ennek a té­mának: Hogyan hasznosíthat­nák még jobban a békehadtest tevékenységét az amerikai kül­politika szolgálatában? Vol­tak javaslatok, hogy a mozgal­mat kössék össze a külföldi se­gélyprogrammal, mások az USIA-hoz, a tájékoztatási szol­gálathoz akarták kapcsolni. Szólásra emelkedett azonban Rusk külügyminiszter, s így kezdte beszédét: »A békehad­test nem a külpolitika eszkö­ze, mert ha az lenne, nem vol­na képes arra, hogy a külpoli­tikát támogassa ...« Vagyis a békehadtestben ép­pen az az értékes Washington számára, hogy finomabb, köz­vetettebb módszerekkel szol­gálja a neokolonialista — új­gyarmatosító — behatolást. So­raiba ugyanis olyan, általában nyelveket tudó, sokoldalú szak­embereket toboroznak, akik vállalják, hogy egy-két éven át »bennszülött módon« élnek, lemondanak a kiváltságokról, s ily módon rokonszenvessé te­szik magukat Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában. A különféle segélyprogramok keretében, érkező amerikai szakemberek ugyanis éveken keresztül maguk emésztették föl a »segélyek« jó részét az­által, hogy. először a maguk számára építettek ki százszá­zalékos kényelmet. (Jemenben például az amerikaiak egy út építését vállalták. Először há­zakat építettek maguknak lég­kondicionálással: előteremtet­tek mindent a frigidaire-től a Tüntetésiek Panamában Panama (MII). Panama fővárosában szer­dán este ezer egyetemista nagy Amerika-ellenes tünte­tést rendezett. »Jenkik, menje­tek haza!« -kiáltásokkal az el­nöki palota elé vonultak, és követelték, hogy Chiari elnök ne engedjen az Egyesült Álla­moknak. és ragaszkodjék új szerződés megkötéséhez a Pa­nama-csatorna használatáról. A diákok több pontban fog­lalták össze követeléseiket. Ezek: az Egyesült Államoknak a Panama-csatorna meghatáro­zatlan időre történő használa­tát lehetővé tevő 1903-as szer­ződés felmondása; minden kapcsolat megszakítása az Egyesült Államokkal mindad­dig, amíg kielégítő új szerző­dést nem hoztak létre; a csa­torna semlegesítése az államo­sítás első lépéseként; végül a panamai kormány mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, mind pedig az Amerikai Álla­mok Szervezete előtt emeljen vádat az Egyesült Államok el­len agresszió miatt. A diákok ezenkívül követelték a Pana-i mában működő amerikai kul­turális misszió kiutasítását és a panamai egyetem amerikai professzorainak eltávolítását. Chiari elnök a palota erké­lyéről biztosította a diákokat, hogy egyetért követeléseikkel. Az elnök később rádióbeszé­det mondott. Kijelentette, hogy mindaddig nem állítják helyre a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, amíg Washington nem hajlandó tár­gyalásokat kezdeni az 1903-as szerződés revíziójáról. Ez a ki­jelentés ellentétes az AÁSZ közvetítésével létrejött megál­lapodásokról szerdán érkezett jelentésekkel. Washingtonban a külügymi­nisztérium szóvivője szerdán este kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész »ta­nácskozásokat« kezdeni a pa­namai kormánnyal a csatorná­ra vonatkozó szerződés kér­déséről. A szóvivő azonban nyomatékosan hangoztatta, hogy nem »tárgyalásokról« van szó, s erre külön felhívta az újságírók figyelmét. Az AFP tudósítója szerint az ame­rikai kormány feltétlenül ra­gaszkodik a Panama-csatorná­val kapcsolatban szerzett »jo­gaihoz«. Ciprus lakossága aggodalommal figyeli a londoni értekexletet Nicosia (MTI). Ciprus lakossága nagy ag­godalommal figyeli a London­ban megnyílt ciprusi értekez­letet. Mint a TASZSZ nico- siai tudósítója rámutat, a kü­lönböző pártállású lapok Vé­leménye megegyezik abban, hogy a NATO országai az ér­tekezletet saját céljaik eléré­sére akarják felhasználni. — Népünk nem ringatja'ma- gát illúziókban a londoni ér­tekezletet illetően — írja Q Haravgi —, mert jól tudja, hogy Londonban. a török kö­zösség szélsőséges elemei a sziget felosztását fogják java­solni, az imperialista erők pe­dig olyan megalázó egyeané- nyékét szándékoznak (ráerő­szakolni Ciprusra, amelyek stratégiai és gazdasági helyze­tüket hivatottak megerősíteni a Földközi-tenger keleti me­dencéjében és a Közel-Kelet térségében. A TASZSZ tudósítása sze­rint aiz ENSZ-ben közzétették Rosszidesznek. a Ciprusi Köz­társaság ENSZ-megbízottjának V Thanthoz intézett, január 13-i keltezésű levelét. A le­vélben Ciprus kérte az ENSZ főtitkárát, hogy küldje ki a szigetre személyes megbízott­ját. Általános kételkedést keltettek a CIÁ szovjetellenes koholmányai New York. A CIA amerikai hírszerző szervezet koholt adatok alap­ján jelentést készített, amely­ben tagadni próbálta a szov­jet gazdasági fejlődés ered­ményeit Ez a szovjetellenes hamisítvány nem termett ba­bérokat szerzői számára. Az amerikai lapok vezércikkei és kommentárjai bizonyítják, hagy tekintélyes közgazdászok, tudósok, újságírók nem adnak hitelt a CIA hazug »leleplezé­seinek«. Magas állású washingtoni hivatalnokok megütközéssel és ingerültséggel fogadták a CIA szovjetellenes kirohaná­sait. Mint a New York He­rald Tribune jeleníti, a kül­ügyminisztérium és más kor­mányszervek rosszallásukat fe­jezték ki a manőver miatt A Chicago Tribune hangsúlyozza, hogy sok tudományos szakértő nyűtian kétségbe vonja a CIA adatait, sőt némelyek a fan­tázia szüleményének nevezik őket Baker, a New York Times szemleírója elítéli a CIA-nak art a törekvését, hogy szov­jetellenes propagandával fog­lalkozzék, majd határozottan nevetségesnek mondja az amerikai kéme Tervezetnek a szovjet gazdasági helyzetre vo­natkozó »leleplezéseit«. Az amerikai hírszerző szer­vezet akciójának indítóokaival foglalkozva sok lap megismétli art a föltevést, hogy így pró­bálnak bizalmatlanságot kel­teni a Szovjéüumióval szem­ben azokban a nyugati ben, amelyek kölcsönösen elő­nyös üzleti megállapodásokat kötnek szovjet külkereskedel­mi szervekkel. (MTI) Az arab államfők értekezlete Újabb zavargások Kelet'Pakisztán fővárosában Kairó (MTI). Az arab csúcsértekezlet szerda délután is ülést tar­tott. Az ülés után Nasszer vacsorát adott az arab állam­fők tiszteletére. Egy kairói szóvivő újságírók előtt szer­dán kijelentette, hogy az érte­kezlet gyakorlatilag, befejező- döiít, s most már csak a prog­ramtervezet kidolgozása van háiíra, amelynek alapjaiban egyhangúlag megállapodtak. A csúcsértekezleten elfoga­dott elvekről és határozatokról közelebbi részleteket eddig még nem közölték, de a kai­rói rádió és az AI Ahram csütörtöki száma a következő­ket emeli ki azok közül a kér­dések közül, amelyekben megállapodtak: 1. megalakít-' ják az egységes arab katonai parancsnokságot »pénzügyi és adminisztrációs hatáskörrel«; 2. arab terveket dolgoznak ki a Jordán vizének felhasználá­sára; 3. határozatot hoznak a »Palesztinái közösségről«, amelynek alapján a Paleszti­nái nép az összes arab orszá­gok támogatásával folytathat­ja harcát hazájáért Dacca (MTI). A pakisztáni rádió szerda esti adása szerint Daccában, Kelet-Pakisztán fővárosában — amely a közelmúltban a többségében mohamedán la­kosság és az ott élő hinduk véres összecsapásának szín­helye volt — Ismét fellángol­tak a vallási ellentétek. Az újabb gyújtogatások és fosztogatások nyomán a ható­ságok szerda délután 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el Dacca déli városrészében, va­lamint Narajangandzsban és a környező iparvidéken. A jelentés szerint a rendőr­ség fegyverét hasznai ia a tö­meggel szemben; az összetűzésben húszán életüket vesztették, sokan megsebesültek. A rádióadás azt állítja, hogy az érintett területeken helyre­állt a rend. Kalkuttából, Nyugat-Bengá- liából érkezett hír szerint csü­törtökön újabb rendőr- és ka­tonai egységek érkeztek repü­lőgépen a rend biztosítására. Mint ismeretes, a hét végén itt is véres összecsapások vol­tak a város főleg hindukból álló lakói és a mohamedánok között. Angol—nyugatnémet villongások a szocialista országokkal való kereskedelem miatt London (MTI). Londonban olyan hírek ter­jedtek ed, amelyek szerint Erhard kancellár londoni lá­togatásakor igyekezni fog rá­bírni az angol kormányt: kor­látozza öt évre a szocialista országoknak nyújtandó export­hiteleik lejáratát, és általában erőteljesebben támogassa az Egyesült Államok kormányá­nak ama nézetéi, hogy a NATO -ars zágak ne növeljék kereskedelmüket a keleti cso­porttal. Angol gazdasági körök han­goztatják, hogy Erhard kan­cellár vizet prédikál, és sok bort iszik, mert Nyugat-Né- metország . kereskedelme a kelet-európai országokkal több minit kétszerese Anglia ilyen irányú kereskedelmének, és állandóan növekszik. Angliá­nak sürgős létérdeke követeli a kereskedelem lehető legna­gyobb méretű növelését min­den irányban. Heath kereskedelmi minisz­ter többször hangsúlyozta, NEOKOLONIALIZMUS A GYAKORLATBAN Békehadtestek futószalagon moziig; repülőteret létesítet­tek, hogy szabad idejükben könnyebben repülhessenek át a szomszédos Etiópiába, s mi­után mindez kész volt, akkor kezdtek a tulajdonképpeni munkához, de azt a sokat em­legetett »amerikai tempó« él­nék«, amint az amerikai lapok elnevezték őket, nyilván azt a feladatot szánták, hogy ellen­súlyozzák a fajüldöző akciók rossz hatását. »Több neves publicista javasolta, hogy a békehadtestek az amerikai nagyvárosok iszonyúan elha­lenére máig sem fejezték be.) nyagolt slum-jeiben, nyomor­negyedeiben kezdjék el műkö­désüket, valamint hogy az ame­rikai közéletben biztosítsanak legalább annyi lehetőséget a négereknek, mint a békehad­testben ...­A békehadtest több mint egy tucatnyi országban működik. Latin-Amerikában elsősorban Ecuador, Kolumbia és Hondu­ras a fő területe, Ázsiában és Afrikában pedig különös súlyt helyeznek azokra az országok­ra, amelyek egyébként fenn­tartásokkal viseltetnek az ame- __ t ____; _______ r ikai politikával szemben. (Így dós, mert egyre-másra érkez- Indiában, Indonéziában, Gha- uek a hírek az atlanti orszá- nában és másutt is igyekeznek gokból: több NATO-hatalom sa- meggyökereztetni csoportjai- ját ..békehadtestet« kíván fel- kat.) Sokan a részvevők .közül állítani. Elsősorban Nyugat- uoll, „no. »uíuuuou. természetesen valóban őszinte Németországban van ilyen tö­volt. Kifejtette, hogy elószere- segíteni akarást éreznek; akad- rekvés, ahol nem kisebb sze­Az ilyen magatartás érthető módon ellenszenvet váltott ki az illető országokban. Nos, az amerikai politika »új divatjá­hoz« hozzátartozik, hogy Gail- braith, az indiai nagykövet elefánthátra ült; a Ghánában állomásozó nagykövet megta­nulta a helyi népi táncokat; diplomaták kórusa karácsonyi dalokat énekelt a televízió­ban (!), — s hozzátartozik a békehadtest is. AZ EXPORTNÉGEREK A békehadtest vezetője, Sar­gent Shriver nemrég terjedel­mes cikkben foglalta össze a szervezet tevékenységét. Né­hány adat különösen feltűnő a Frankfurter Rundschau ri­portere, aki a békehadtest munkáját tanulmányozta több országban. Eljutott Ecuadorba, szegény, elmaradt, faekével szántó indiók közé is. Itt hallotta, amikor a színes pon- chot viselő, de komor tekinte­tű indiók kijelentették: »Gyűlöljük az amerikaiakat...-" Egy fiatal lány, Linda Smith, aki a békehadtest keretében segített a faluban, s valóban igyekezett egyet-mást tenni, megjegyezte: »Én is amerikai vagyok ...« Erre az indiók: »Magát szeretjük, az ameri­kaiakat gyűlöljük ...« Ez a párbeszéd rávilágíthat arra, hogyan próbálja a békehadtest mégiscsak alátámasztani az amerikai politikát, ez azonban nem is olyan könnyű. A példa, úgy látszik, raga­nak, akiket eszményi célok he­vítenek. A békehadtest azon­ban a maga egészében az ame­rikai imperializmus politiká­ját szolgálja, s ezen semmilyen egyéni jószándék sem változ­tathat. PÁRBESZÉD A FAEKE MELLETT Hogy mennyire így van e tettel válogatnak a »kisebbsé­gi csoportok« tagjai közül. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy míg az amerikai kor­mányhivatalokban mindössze 5,5 százalék a négerek száma, a békehadtestben 24 százalék, de tovább akarják emelni. S amíg az Egyesült Államokban a vezető állásban levő négerek aránya az egy százalék alatt van, a békehadtestben már a nyolc százalék körül mozog. Ezeknek az »exportnégerek- arra akaratlanul is rávilágított összpontosítani, amelyek már mélyiség, mint Lübke köztár­sasági elnök vállalt védnöksé­get a »Deutsche Entwicklung­dienst GmbH« felett, amely egyelőre ezer ember küldését tervezi Afrikába és Ázsiába. BUNDESWEHR VAGY ,,BÉKESZOLGÁLAT“? •Jellemző módon a bonni békeszolgálat« elsősorban /.okra az országokra akar kaptak 38 000 000 dollár érték­ben katonai segélyt Nyugat- Németországtól, illetve foly­nak az ez irányú tárgyalások. Olyan elképzelés is' felvető­dött, hogy azok a fiatalembe­rek, akik Bonn újsütetű misz- szionáriusainak sorába jelent­keznek, fölmentést kapnak a Bundeswehr kötelező szolgála­ta alól, pedig erre vonatkozóan ritka az ilyen mentesség. En­nél jellemzőbb dokumentuma nem is lehetne, mennyire ka­tonai érdeknek tekinti Nyugat- Németország az afrikai és ázsiai »békeszolgálatot«. Az angol békehadtest terve decemberben született meg, s elsősorban oktatókra akar kon­centrálni kihasználva, hogy sok felszabadult gyarmaton még mindig angol nyelven fo­lyik az iskolai oktatás. Latol­gatják egy holland, sőt egy közös dán—norvég békehad­test felállítását is, hogy a gyar­matosító múlttal kevésbé ter­helt atlanti hatalmak talán si­keresebben tudnak majd tevé­kenykedni ezeken a területe­ken. Azt rögtön hozzátették, hogy a hollandokat természe­tesen nem Indonéziába fogják küldeni... Az egész NATO kacérkodik tehát a »békehadtestek« gon­dolatával. Egyedül Portugáliát hagyták teljesen hidegen a nagyreményű tervek. Lissza­bon megmarad az eddigi re­ceptnél: továbbra is expedí- ciós, gyarmati hadosztályokat meneszt Angolába és Mocam- bique-ba... Réti Ervin hogy Anglia nagyra becsüli a, szocialista országokkal j oly lá­tott kereskedelmet, és annak növelését kívánja. Az Egyesült Államok arra irányuló erőlködésével szem­ben, hogy fékezze a Kelet és a Nyugat közötti kereskede­lem növelését, a jeleik sze­rint Angliának váratlan szö­vetségese- akadt De Gaulle személyében. A Newsweek pá­rizsi tudósítója arról értesül, hogy a francia pénzügyminisz­ter rövidesen Moszkvába megy, és magával viszi De Gaulle ama felhatalmazását, hogy felajánlhatja a francia— szovjet kereskedelem növelését évi háromszázmillió dollárra, valamint automatizált elektro­nikus készülékeket, vegyi és műtrágy agyért berendezéseket kínálhat a Szovjetuniónak. Végre egy vádlott, aki bűnösnek érzi magát Bonn. A frankfurti törvényszék előtt folyó Auschwitz-per tár­gyalásán a csütörtöki nap art a »meglepetést« hozta, hogy végre akadt egy vádlott, aki elismerte bűnösségét. Míg az előző napokon kihallgatott vádlottak — élükön a volt táborparancsnok adjutánsaival — váltig azt hangoztatták, hogy semmi közük sem volt az auschwitzi gyilkosságokhoz, Hans Stark volt SS-törzsör- mester, aki az auschwitzi tá- barparancsnokság úgynevezett politikai osztályán teljesített szolgálatot, elismerte: »Igor saját kezűleg agyonlőtte- orosz hadifoglyokat a féke falnál, és közreműködtem e több mint 200 főnyi csoport gázosításánál is. Ma rr•' szégyellem — tette hozzá - hogy akkor ezeket a megsec misítési parancsokat szűk? ' gesnek és elkerülhetetlenr'- tartottaim.« Stark azt hozta fel mentsé­géül, hogy egyenesen az »isko­la padjaiból« került Ausch­witzba, az elnök azonban fe­jére olvasta, hogy a nyomoizás során kihallgatott tanúk azt vallották: Stark rendkívül bru­tálisan viselkedett a foglyok­kal szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents