Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

Csütörtök, 1964. január 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megyénk 1964. évi népgazdasági feladatairól • • __ Ü lést tartott az MSZMP Somogy mpgyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt So­mogy megyei Bizottsága tegnap Kaposváron, a megyei pártbizottság székházának nagyter­mében egész napos ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Tóth Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság megyei instruktora. Az ülés napirendjén három téma megtár­gyalása szerepelt. Dr. Nagy Lajos elvtárs a megyei pártbizottság titkára elsőként is­mertette a megyei pártbizottság és a végre­hajtó bizottság első félévi munkatervét. A munkatervet a megyei pártbizottság egyhan­gúlag elfogadta. Ugyanennek a napirendnek keretében dr. Nagy Lajos elvtársnak a vég­rehajtó bizottság nevében tett javaslatára az ülés Somogyi József elvtársat, a Kanosvári Városi Pártbizottság első titkárát egyhangú­lag megválasztotta a megyei pártbizottság tagjának és a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagjának. A második napirendi pont címe: Népgaz­dasági feladataink az MSZMP Központi Bi­zottsága 1963. december 5-i határozatai alap­ján. Ezt a témát Böhm József elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a me­gyei tanács vb-elnöke ismertette előadói be­szédében. A beszámolót vita követte. Az előadói beszéd és a vita alapján a megyei pártbizottság határozatot hozott az ipar és a mezőgazdaság idei feladatairól. Az oktatási reform megvalósításában szer­zett tapasztalatokról szóló írásos beszámo­lót — amelyet Kocsis László elvtárs, a me­gyéi pártbizottság agitációs és propaganda­osztályának vezetője terjesztett elő — har­madik napirendként vitatta m°g az ülés. A megyei pártbizottság ülése Németh Fe­renc elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget. Az oktatási reform megvalósításában szer­zett tapasztalatokat összegező és a további feladatokat meghatározó napirend ismerte­tésére lapunkban visszatérünk. Mai szá­munkban a népgazdasági feladatodról szóló előadói beszéd rövidített szövegét közöljük. Bőhm József elvtárs előadói beszéde — Pártunk Központi Bizott­sága 1963. október 14-én és de­cember 5-én népgazdaságunk helyzetét érintő gazdasági kér­déseket tárgyalt, s határozato­kat hozott az 1964. évi népgaz­dasági terv irányelveiről. A Központi Bizottság határoza­tai szerint a pártbizottságok­nak, pártszervezeteknek, az állami szerveknek és a tömeg­szervezeteknek a gazdasági feladatokat kell állítaniuk munkájuk homlokterébe. A megyei pártbizottság a múlt év november 2-án tartott ülésén megtárgyalta az 1963. évi ipari és mezőgazdasági ter­vek teljesítésének feladatait, s határozatokat hozott a tervek végrehajtásáról és az 1964. évi felkészülésről. Ezek a határo­zatok jelentősen hozzá járultak a lemaradás csökkentéséhez, a tervek teljesítéséhez — kezdte előadói beszédét Bőhm elvtárs, majd összegezte az ipar és a mezőgazdaság múlt évi mun­kájának főbb tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette, hogy megyénk ipara — az előzetes számítások szerint — 1963-ban 101—102 százalék­ra teljesítette teljes termelési tervét, s 14 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év­ben. Ipari üzemeink termelési eredményeinek értékéből — különösen a tanácsi vállalatok tekintetében — sokat levon, hogy a termelékenységi, ered­ményességi és gazdaságossági tervfeladatokat nem teljesítet­ték. Javult a múlt évben a válla­latok vezetése és az irányító szervek munkája. A javulás a minisztériumi iparban na­gyobb, a tanácsi iparban ki­sebb mértékű. Az üzemszerve­zést, a műszaki fejlesztést, a korszerű igényeket kielégítő és alkalmazott technológiát ille­tően azonban még sok a hiba. A tervszerűtlen anyagmozga­tás tetemes összegeket emészt fel. Hiányzik — különösen a tanácsi vállalatoknál — a gaz­daságosság megállapításához szükséges elmélyült elemzés. Nem kielégítő a létszám- és béralap-gazdálkodás, a ren­delkezésre álló anyagi ösztön­zőket több esetben nem a cél­nak megfelelően használják fel. Az üzemi pártszervezetek munkája javult. Céltudato­sabb, következetesebb a ter­melés ellenőrzése. A múlt év eredményei azonban még job­bak lehettek volna, ha a párt- szervezetek határozottabban megkövetelik a vezetőktől a tervek teljesítését, és aktívabb, hatékonyabb politikai munkát végeznek a dolgozók között a munkaverseny kiszélesítésére, a munkafegyelem megszilár­dítására. A múlt évben tovább nőtt a szakemberek száma üzemeink­ben. Ennek ellenére is igen nagy mérvű a szakember- hiány, mert a szakemberek egy része nem a termelés irá­nyításában, hanem adminiszt­ratív munkakörben dolgozik. Igen nagy a hiány speciális szakmunkásokból — szerszám- készítő, műszerész stb. Bőhm elvtárs ezután az épí­tőipar helyzetének ismerteté­sére tért át Elmondta, hogy az építőipar termelése tavaly az előző évihez viszonyítva 30 százalékkal növekedett, azon­ban még így sem tudta kielé­gíteni a megye igényeit. Je­lentős gazdasági, kulturális és szociális célokat szolgáló léte­sítményeket nem sikerült kivi­telezni. Az építőiparban évek óta fennálló alapvető problé­mák kiküszöbölése olyan szük­ségszerű feladat, amelyet 1964- ben okvetlenül meg kell olda­ni. nem ered­A mezőgazdaság helyzetéről Megyénk mezőgazdasága a múlt évben egészségesen fejlő­dött. Termelőszövetkezeteink politikailag, gazdaságilag to­vább erősödtek. Megyénk me­zőgazdaságának gyorsabb fej­lődését több probléma gátolja. A legnagyobb gondot, a ke­nyérgabona termelésében és felvásárlásában tapasztalható hibák és mulasztások okozták. Mindebből a megyei párt- és állami vezetés levonta a szük­séges következtetéseket, és in­tézkedett a múlt év őszén a vetésterv teljesítésére. Igen nagy gond, hogy a nö­vénytermelésben és az állatte­nyésztésben a lehetőségekhez mérten alacsonyak a hozamok. Különösen a növénytermelés hozamai alakultak tavaly ked­vezőtlenül. Fontos feladatunk ezért, hogy a hozamok emelé­sére és a gazdálkodás eredmé­nyeinek fokozására megfelelő intézkedéseket tegyünk a me­zőgazdaság minden ágában. Évek óta takarmány hiánnyal küszködünk. Elsősorban ab­rakból van kevesebb a kelle­ténél. Ez zavarja mind a kö­zös, mind a háztáji gazdasá­gok állattenyésztését. Az ál­latlétszám sem alakult kielé­gítően a múlt év tavaszára. Év közben a megyei vezetés intézkedett, hogy a termelő­szövetkezetek teljesítsék éves állatlétszám-tervüket, és hogy a háztáji gazdaságokban ne csökkenjen tovább a tehén- és a kocaállomány. Az intézkedé­sek többségükben meghozták a várt eredményt, azonban sajnálatos, hogy a tehénállo­mány mindezek ellenére is to­vább csökkent. Jelentős erőfeszítéseket tet­tünk a múlt évben a kettős gé­pesítésből eredő problémák megoldására. A múlt év végéig a 244 termelőszövetkezetből 80-at gépesítettünk. Mezőgaz­daságunk nagy problémája a traktoroshiány. A gépek ka­pacitása kihasználásának je­lenleg ez a legfőbb akadálya. Az utóbbi időben 5—600 trak­torost képeztünk ki évenként. Ezután minden évben legalább 1100—1200 traktorost kell ki­képezni. Erre a célra egész éves tanfolyamokat kell szer­vezni főleg tsz-tagok részére. Évről évre nagyobb méretű építkezést terveznek a terme­lőszövetkezetek. A megvalósí­tásban azonban igen számot­tevő a lemaradás. A tanácsi és az állami vezetők tekintsék egyik legfontosabb feladatuk­nak, hogy a beruházások meg­valósítását hatékonyabban mozdítsák elő. Az állami gazdaságok teljesítették múlt évi ménytervüket. Ez is figyelmez tét arra, hogy a pártbizottsá gok, a pártszervezetek beha­tóbban és fokozottabban ellen­őrizzék és segítsék az állami gazdaságokat. Az állami gaz­dasági vezetők érezzenek na­gyobb felelősséget a tervek teljesítéséért. Az országos vezető szervek a múlt év őszén figyelemmel kísérték az alsóbb szervek te­vékenységét, és a problémák megoldásához operatív segítsé­get is nyújtottak. Szükséges azonban, hogy hatékonyabban intézkedjenek a műtrágya-, az alkatrész- és az üzemanyagel­látásban keletkezett zavarok okainak megszüntetésére. A múlt évi tervek teljesíté­séért tett erőfeszítések szá­mottevő eredménnyel jártak: Munkánk azonban nem volt minden tekintetben eredmé­nyes. Nem valósítottuk meg hiánytalanul a megyei párt- bizottság november 2-i határo­zatát, nem végeztük el az is­tállótrágyázást, az őszi mély­szántást és a kukoricabetakarí­tást. Mindehhez pedig bizto­sítva voltak a feltételek. Eb­ből a mulasztásból is le kell vonni a szükséges tanulságot. Nagyobb erőfeszítésre, jobb munkára, céltudatosabb vezetésre van szükség az iparban Az idei népgazdasági tervek szerint országosan az ipari termelést 7 százalékkal, ezen belül az exporttermelést 6,7 százalékkal kell emelni. Az ebből adódó feladatok me­gyénkben különösen a tanácsi ipar tekintetében feszítettek. A tanácsi könnyűipar idei teljes termelési terve 20,7 százalékos növekedést ír elő. A termelé­kenységi mutató a múlt évihez képest 8,2 százalékkal na­gyobb. Igen nagy feladatok várnak a megye építőiparára is. A termelés növekedése a minisz­tériumi iparnál 23,9, a taná­csinál pedig 25,7 százalékos. A legnagyobb mértékben a Ta­tarozó Vállalat termelése nö­vekszik: 59 százalékos arány­ban,, A vállalat tervének tel­jesítése nagy erőfeszítést kö­vetel a megyei tanács és a vál­lalat vezetőitől, dolgozóitól egyaránt. Az idei feladatokat a mun­kaidő kihasználásával, az anyagellátás megjavításával, a kapun belüli munkanélküliség megszüntetésével, a munkafe­gyelem javításával oldhatjuk meg. A párt- és a gazdasági vezetőknek, a pártszervezetek­nek és a szakszervezeteknek igen fontos feladatuk a meg­felelő munkafeltételek biztosí­tása mellett, hogy a munkáso­kat is jobb, termelékervebb és fegyelmezettebb munkára ösz­tönözzék. Nagyobb gondot kell fordí­tani a takarékosságra. Az új létesítményeknél a megtakarí­tás fontos eszköze, hogy na­gyobb mértékben használja­nak típusterveket, és minél ritkábban vegyenek igénybe egyedi tervet. Az egyes he­lyeken, elsősorban a Városban kivitelezendő beruházási fel­adatokat jobban össze kell hangolni, nehogy később né­mely városrészekben az előre­látás hiánya miatt utakat, jár­dákat kelljen feltörni. A vállalatok vezetői tegye­nek nagyobb erőfeszítéseket a gyártmányok és az ipari ter­mékek korszerűtlenségének megszüntetésére. Különösen a Finommechanikai Vállalat, a Vasipari Vállalat és a Faipari Vállalat termelését, gyártmá­nyainak korszerűsítését kell figyelemmel kísérni. Törekedni kell a gyártmányok további szakosítására. A párt- és a gazdasági vezetés rendszeresen vizsgálja az exporttermelés fo­kozásának lehetőségeit. Fordítsunk megkülönböztetett gondot az építőiparra Megkülönböztetett figyelem­mel kell kísérni, ellenőrizni és segíteni megyénkben az épí­tőipar munkáját. A beruházási lehetőségek és igények sokkal nagyobbak, mint az építőipari vállalatok kapacitása. Telje­sen indokolt tehát a megye építőipari tevékenységének 22,2 százalékos növelése. Fontos feladatunk, hogy a kiemelt beruházások a terve­zett időben, az elkészült prog­ram szerint megvalósuljanak. Ilyen például a kaposvári hús­üzem rekonstrukciója. Töre­kedjenek az építőipari válla­latok a gépi fölszerelés és egyéb eszközök ésszerűbb, jobb kihasználására. A pártszerve­zetek és az állami- szervek se­gítségével gondoskodjanak ar­ról, hogy a kivitelezésre kerü­lő létesítmények körzetében kellő létszámban kapjanak szakipari és segédmunkásokat. Ezért a feladatért a vállalatok vezetőin kívül a járási és a községi tanácsok vezetőit is felelőssé kell tenni. A kapaci­tás bővítésének egyik eszköze a társadalmi munka mértéké­nek növelése. Ebben nagyobb támogatást várunk a helyi szervektől, a KlSZ-szerveze- tektől, a szakszervezetektől és a nőtanácsoktól. Az építőipar idei feladatait úgy kell megvalósítani, hogy túlórát csak az engedélyezett és legszükségesebb mértékben lehet felhasználni. Ezért a munka eredményessége szem­pontjából tovább kell javítani a vezetést, szilárdítani kell a munkafegyelmet, és a legmini­málisabbra kell csökkenteni a munkások tétlenségének leg­főbb előidézőjét, a szervezetlen anyagellátást. Az épületek mi­nőségét jelentősen kell javí­tani az idén. Tarthatatlan ál­lapot, hogy kész épületeket az átadás után még hónapokig javítgatnak. Mezőgazdaságunk termeljen több árut Mezőgazdasági terveink szintén feszítettek. Fontos cik­kekből az idén többet kell ter­melnünk, és több árut kell ér­tékesítenünk, mint tavaly. A megemelt tervek teljesítésének megvannak a feltételei. Az idén tovább erősödik a me­zőgazdaság anyagi, technikai bázisa. Ebben az évben 2900 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. A közös terü­letre számított műtrágyameny- nyiség 30 százalékkal növek­szik, és megközelíti holdan­ként a 200 kilót. Talajjavítás­ra is nagyobb összeget haszná­lunk fel, mint tavaly. A ter­melőszövetkezetek több új épületet emelnek. Az idei tervek teljesítésének egyik fontos biztosítéka a ter­melőszövetkezeti vezetők és tagok javuló munkája. Mind­ezeket figyelembe véve meg­állapíthatjuk, hogy kedvezőbb lehetőségekkel indulunk, mint az előző évben. A termelési tervekben az alábbi főbb fel­adatok megoldását szükséges előirányozni: 1. A kenyérgabona termelési és felvásárlási tervének hiány­talan teljesítése; 2. A takarmányellátás ön­álló biztosítása, elsősorban a szükséges abrakmennyiség megtermelése; 3. Tovább kell növelni a tsz-ek közös állatállományát, s meg kell akadályozni a ház­táji állomány csökkenését; 4. A tőkés fizetési mérleg ja­vítását szolgáló növényeket a tervezett vagy esetenként meg­növelt területen szükséges ter­melni. A kenyérgabona-probléma megoldása a megyei vezetésre, a termelőszövetkezeti vezetés­re és tagságra egyaránt nagy felelősséget és kötelezettséget ró. Fontos a gabonatermesztés minden hátralevő munkáját, a növényápolást, a vegyszeres gyomirtást, a műtrágyázást, majd pedig a betakarítást ide­jében és szakszerűen elvégez­ni. A vegyszerező brigádok megszervezéséről, a műtrágya leszállításáról és kiszórásáról a tanácsi szervek és a tsz-ek ve­zetői idejében gondoskodjanak. Fejlesszük tovább a közös állat- állományt, gondoskodjunk a háztáji állatok takarmányellátásáról Fontos feladatunk, hogy ele­gendő takarmányt, kivált ab­rakot termeljünk. Törekedjünk arra, hogy a kukorica vetéste­rülete ugyanakkora legyen, mint a múlt évben volt, hoza­ma pedig növekedjen. Minden községben gondoskodjanak a használható, de az utóbbi évek­ben nem hasznosított szántó­földek megműveléséről, elveté­séről. A szálastakarmány-alap biz­tosítása céljából szükséges a lucerna termőterületét növelni és hozamát fokozni. Ezt az értékes takarmánynövényt — a kísérletek tanúsága szerint — a megye homokosabb vidé­kein is termeszthetjük. A pil­langósok betakarítására nagy gondot kell fordítani, és al­kalmazni kell a hideg levegős és állványos szárítási módot. *A rét- és legelőterületek fű­hozamának növelése, a legelők javítása egyik fontos módja a szálastakarmány-probléma megoldásának. Ebben az év­ben legalább 15 000 holdon kell a fűtermést műtrágyázással növelni. A közös állatállomány szám­beli növelése, a tervezett ál­latlétszám elérése indokolt, és a tsz-ek további erősítése és megszilárdítása szempontjából nélkülözhetetlen. Emellett fon­tos a háztáji állatállományt olyan szinten tartani, hogy élő állatból és állati termékekből a falusi lakosság kielégíthesse családi szükségleteit, és árut is adjon a népgazdaságnak. Változatlanul fontos felada­tunk kialakítani azt a szemlé­letet, hogy a háztáji állatállo­mányt a népgazdasági vagyon fontos részének tekintsék, s takarmányellátását a közös gazdaságok segítsék. A tőkés fizetési mérleg ala­kulásának. javítása céljából cu­korrépát, dohányt, naprafor­gót és burgonyát is a népgaz­dasági terveknek megfelelő te­rületen kell termeszteni. A pártszervezeteknek és az álla­mi irányító szerveknek az a feladatuk, hogy tsz-enként konkrétan elemezzék a helyze­tet, segítsék feltárni a terme­lés fejlesztésének lehetőségeit, és a szövetkezeti vezetőkkel egyetértésben határozzák meg az idei termelési célokat. Bőhm elvtárs a továbbiak­ban a növénytermesztés hoza­mai növelésének alapvető mód­szereiről, az üzemszervezés és a szakosítás időszerű kérdései­ről beszélt, majd a jövedelem- elosztás és az anyagi ösztön­zés tapasztalatait összegezve így folytatta: — Változatlanul az a fel­adatunk, hogy az anyagi ösz­tönzést és premizálást minden termelőszövetkezetünkre ki­terjesszük. Ahol már alkal­mazzák az anyagi ösztönzőket, ott a jövedelem arányosságá­nak biztosítása céljából a gaz­dálkodás minden ágára ter­jesszék ki. Az idén tovább növekszik a termelőszövetkezeti saját gépek aránya — mondta Bőhm elvtárs, és körvonalaz­ta a megfelelő gépjavítási rendszer kialakításának fel­adatait, majd így folytatta: — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága teremtsen ál­landó lehetőséget szerelők ék traktorosok képzésére, és fo­lyamatosan gondoskodjon a géphez értő szakemberek utánpótlásáróL A mezőgazda­ságban nagy feladat vár a gépállomásokra, ezért nekik járási szerveink adjanak meg minden segít séget. A gyenge termelőszövetke­zetek megerősítése a párt- és állami szerveknek továbbra is fontos feladata. Kiemelten kell segítenünk a tabi, a nagyatádi a csurgói járás és a Zselicség gazdaságilag meg nem erősödött tsz-eit Elismerés a fáradhatatlanul dolgozó falusi és terme? őszovetkezeti vezetőknek A mezőgazdaság idei ter­veinek megvalósítása meg­követeli, hogy a szakirányító szervek tevékenységét és a ve­zetést minden szinten javít­suk. A falusi párttitkárok, termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok, brigádvezetők, munkacsapat-vezetők túlnyo­mó többsége a szövetkezeti gazdaságok megszervezésében, a közös termelés megindítá­sában és folytatásában, a gazdálkodás színvonalának és eredményességének növelé­sében igen nehéz, fáradságot nem sajnáló munkát végzett. Ezt a szövetkezeti parasztság is elismeri. Tovább kell nö­velnünk a falusi vezetők te­kintélyét, s az arra méltó embereket mindenütt meg kell erősíteni tisztségükben. Ne cserélgessük a falusi és a tsz-vezetőket, csak akkor, ha meggyőződtünk arról, hogy helyettük jobbat tudunk funkoióba állítani. Mindez azonban nem jelenthet men­levelet az alkalmatlan veze­tőknek vagy azoknak, akik a bizalmat eljátszották, visz- szaéltek a hatalommal. Nélkülözhetetlen, hogy a községi pártszervezetek és a községi tanácsok önállóan te­vékenykedjenek a tervek tel­jesítéséért. El kell mélyíteni bennük a terv végrehajtásá­ért érzett felelősségtudatot. A mezőgazdaságot irányító szerveknek ebben az időszak­ban két igen fontos feladata van. Eíő kell készíteni a termelőszövetkezetekben a zárszámadó és a tervismerte­tő közgyűléseket, és föl kell készülni a tavaszi munkákra. A zárszámadó közgyűléseket is használjuk fel arra, hogy ismertessük a tsz-tagsággal a népgazdaság idei tervét, s hívjuk fel a szövetkezeti pa­rasztok figyelmét azokra a tennivalókra, amelyeket az idén el kell végezniük. Mi Somogy megyei kom­munisták, Somogy megyei dolgozók az elmúlt években is bebizonyítottuk, hogy ké­pesek vagyunk az egyre nö­vekvő feladatok megoldására. Dolgozzunk most is teljes erőnkkel és tudásunkkal az idei program “valósításá­ért — fejezte be előadói be­szédét Bőhm elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents