Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1964. január IS. A leningrádi Ermitázsban kiállítás nyílt háromezer év gyermekjátékaiból. Egy taskenti orvos geoló­gusokkal együttműködve 150 gramm úgynevezett mumijót gyűjtött össze. Az Egyiptom­ban egykor balzsamozásra használt ritka anyagról kide­rítette, hogy az serkenti az eltörött csontok összeforrását. A mumijo a kőolaj egyik bomlási mellékterméke, amely sziklahasadékokban fordul elő. Közép-Ázsiában ötven helyen kutatnak a »hegyi gyantának« nevezett különle­ges anyag után. Tűz ütött ki Nápoly egyik nagy műgyantagyárában. A környező házak lakói az ut­cákra menekültek, mert fél- teka robbanástól. A tűzoltó- sáfr^dejében lokalizálta a tü­zet. A dél-vietnami buddhisták üldözése ellen küzdő mozga­lom újabb tagja választotta az önkéntes tűzhalált. Az ál­dozat ez alkalommal egy húszéves szerzetes volt. Bulgária és Svédország kor­mánya megállapodást kötött egymással, melynek értelmé­ben Svédország Szófiai, illet­ve a Bolgár Népköztársaság stockholmi diplomáciai kül­képviseletét nagykövetségi rangra emelik. Az Izvesztyija részleteket közöl Dzerzsinszkijnek 1920— 1923-ban megírt leveleiből, illetve 1922-ben mondott egyik beszédéből. Feliksz Dzer- zsinszkij ebben az időben fe­lelős szovjet állami poszto­kon dolgozott, állambiztonsá­gi szervek (VCSK—OGPU), valamint a közlekedésügyi népbiztosság vezetését látta eL A moszkvai Marxizmus— Leninizmus Intézet központi pártlevéltárából származó ok- "mányokat most első ízben hozták nyilvánosságra. Az angol egyetemek és fő­iskolák atomleszerelési moz­galma értekezletet tartott. Ezen határozatot hoztak, amely hangoztatja többek közt, hogy a békéhez vezető fontos lépések közé tartozik: Anglia lépjen ki a NATO- ból, és a nép elszánt, erélyes akciót folytasson a kormány atompolitikája ellen. Az érte­kezlet sürgette az egyetemi és főiskolai diákság több és erősebb akcióját, és kimon­dotta, hogy rendíthetetlenül ellenzi az általános hadköte­lezettség visszaállításának bár­mely kísérletét. Az arab csúcsértekezlet folytatja munkáját Kairó. Kairóban kedden délelőtt folytatódott az arab vezetők csúcsértekezlete. A hétfői megnyitó ülésen mind a tizenhárom arab ál­lam- és kormányfő felszólalt a zárt ajtók mögött folyó ta­nácskozáson. Mivel a megnyi­tó ülésen egy ideig megfeled­keztek az újságírókról, Nasz- szer elnök beszédének egy ré­sze nyilvánosságra került. Az EAK elnöke' kijelentette, hogy az arabok ebben a pillanat­ban nem léphetnek föl fegy­veres erővel Izraelnek a Jor­dán folyóval kapcsolatos ter­veivel szemben, mivel a kö­rülmények erre nem megfele­lőek, a továbbiakban azonban emlékeztetett az Arab Ligá­nak közös arab katonai pa­rancsnokság félállításáról szó­ló javaslatára. Amikor Nasz- szer beszédében ehhez a pont­hoz ért, szárnysegéde félbe­szakította, s ezután távozásra szólították fel az újságírókat. A Reuter jelentése szerint Izrael az arab csúcsértekezlet ellenére bízik abban, hogy a nyugati országok támogatást fognak nyújtani a Jordán-fo- lyó vízének felhasználását cél­zó terveihez. Az öntözési rendszer nagyjából már elké­szült, és a hivatalos szóvivők szerint néhány hónapos pró­baidőszak után a csatornák a nyáron előreláthatólag "izet szállítanak a sivatagba. Rendkívüli állapot Zunxibúrban Kölni logika Nairobi. Kenya után Uganda is el­ismerte az új zanzibari kor­mányt. Bote ugandai minisz­terelnök Nairobiba érkezett, hogy tárgyaljon a kenyai ve­zetőkkel a zanzibari helyzet­ről. Hivatalos tájékoztatás sze­rint Nyerere-tanganyikai elnö­köt is Nairobiba várják. Le­hetséges, hogy a tanácskozá­sokba a zanzibari vezetők is bekapcsolódnak. A zanzibari rádió bejelen­tette. hogy a szigeten rendkí­vüli állapotot rendeltek el. Fegyveres őrjáratok cirkálnak Zanzibar utcáin, ahol a polgá­ri forgalom rendkívül csekély. A lakosság az ablakokba ki­tűzött fehér zászlókkal fejezi ki, hogy nem kíván ellenállást tanúsítani. A kormány betiltotta az elő­ző kormány két koalíciós párt­ját. Ali Muhsin, a nacionalista párt vezetője felhívást intézett híveihez, hogy tegyék le a fegyvert, és fogadják el az új kormányt. A zanzibari vezetők között új név merült fel, John Okella tábornagyé, aki — mint a tan- ganyikai rádió mondotta — aJ új kormányzat katonai vezető­je. Valószínűleg ő volt a mos­tani megmozdulás stratégiai szervezője. John Okello a- ke­nyai luo törzs tagja, és állító­lag régebben a zanzibari rend­őrségen működött A zanzibari rádió egy ik adásában a szabad­ságharcosok vezetőjeként mu­tatkozott be, s fölkérte az ame­rikai és brit diplomatákat, ma­radjanak a szigeten, és ismer­jék el az új kormányt. Fidel Castro levele a Pravda és az Izvesztyija olvasóihoz Moszkva (MTI). Az Izvesztyija hétfő esti és a Pravda kedd reggeli száma közli Fidel Castrónak azt a levelét, amelyet kevéssel Moszkvába érkezése előtt a TU—114-esen vele együtt uta­zó szovjet laptudósítóknak adott. A levél szövege a kö­vetkező: »Kedves barátaim! Amikor most ismét gyönyö­rű országukba érkezem, amely­ről annyi kellemes és felejt­hetetlen emlék maradt ben­nem, szeretném legtestvéribb és forró üdvözletemet átadni a kubai nép nevében. Tudom, hogy olyan időpont­ban érkeztünk, amikor itt na­gyon hideg van, és nagyon sok a hó; ez teljesen ismeretlen do­log olyanok számára, akik hoz­zánk hasonlóan trópusi ország­ban élnek. Sokan fölteszik maguknak a kérdést, hogyan fogjuk elvisel­ni a hideget? Ügy gondolom, hogy jól. Másfelől ez a táj merőben új számunkra és na­gyon szép. Ezenkívül ezen a földön vi­lágít egy nap, amely soha nem megy le, nem ismer telet — a legőszintébb barátságnak, a népek testvériségének, a bé­kéért, az emberiség jólétéért és boldogságáért folytatott harc napja: a kommunizmus napja. Ragyogó sugaraiban sok a fény és sok a melegség, amely a nem is olyan távoli jövőben az egész emberiség tulajdona lesz. Nagyon köszönöni önöknek és a szovjet sajtónak azt a vendégszeretetét, amelyben is­mételten részesítenek bennün­ket. Testvéri üdvözlettel: Fidel Castro. 1964. január 13.« Azt mondja a kölni rádió hírmagyarázója, hogy semmi szükség a Hruscsov-üzenet- ben vázolt nemzetközi egyez­ményre a határkérdések, te­rületi viszályok békés rende­zéséről. A kölni kommentátor alapos ember, ezért állítását meg is indokolja. Minthogy pedig nyugatnémet adóról van szó, amely mindent nyugat­német mércével mér, hát a Német Szövetségi Köztársa­ságot említi példának — bi­zonyítékul. Megállapítja tehát, méghoz­zá »elvileg«, hogy az NSZK már hosszú évekkel ezelőtt el­kötelezte magát, nem folya­modik erőszakhoz, de még csak fenyegetőzni sem fog vele. Ezt persze méltányolni kell, még akkor is, ha igen- igen felelős tényezők — köz­tük a miniszterelnök — nyi­latkozatai (hogy Németország­nak ma is az 1937-es határai az érvényesek) éppenséggel a kölni kommentátor ellen val­lanak. De lássuk csak, mit kell a »hosszú évekkel ezelőtt« ki­tételen érteni: Mikor kötelez­te el magát Nyugat-Németor- szág, hogy »nem folyamodik erőszakhoz vitás kérdéseinek megoldása érdekében«? A kölni kommentátor megmond­ja: a NATO-ba és a Nyugat­európai Unióba történt belé­pésekor. Tudja isten, számunkra nem túlságosan meggyőző, hogy Nyugat-Németország éppen akkor mondott le az erőszak alkalmazásáról, ami­kor belépett — a legnagyobb nyugati katonai csoportosu­lásba ... S. P. Panamában országos bizottság alakult az ország szuverenitásának védelmére Panama. Az Amerikai Államok Szer­vezetének Panamába küldött békéltető bizottsága bejelen­tette, hogy Panama és az Egyesült Államok képviselői elfogadták a bizottság javas­latát, amelynek értelmében közös amerikai—panamai »együttműködési bizottságot« hoznak létre a két - ország közti nézeteltérések rendezé­sére. Az Egyesült Államok képviselői hozzájárultak ah­hoz, hogy a Panama-csatorna övezetében az amerikai zász­ló mellett kitűzzék a pana­mai lobogót is. A bizottság elnöke Manuel Truco nagy­követ, Chile állandó képvise­lője az Amerikai Államok Szervezeténél. Panama fővárosában orszá­gos bizottság alakult az ál­lam szuverenitásának védel­mére. Több mint ötezer főnyi tömeg részvételével a bizott­ság hétfőn felvonulást ren­dezett Panama utcáin, majd Roberto Chiáari köztársasági elnöknek petíciót nyújtottak át, amelyben tiltakoznak az Egyesült Államok Panamá­ban elkövetett agresszív cse­lekményei miatt, és kifejezik eltökéltségüket Panama nem­zeti szuverenitásának megvé­désére. Galileo Solis panamai kül­ügyminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy Panama csak ak­kor hajlandó újból fölvenni a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha konk­rét jelét látja annak, hogy az Egyesült Államok kész tárgya­lásokat kezdeni a Panama­csatornára vonatkozóan a két ország között 1003-ban kötött szerződés revíziójáról. Washington. A Fehér Házban a keddre virradó éjszaka nyilatkozatot adtak ki azután, hogy Johnson elnök Rusk külügyminiszter és McNamara hadügyminiszter, valamint több szakértő társa­ságában fogadta Thomas Mann külügyi, Cyrus Vance hadügyi államtitkárt és Ralph Dungan tanácsadót, akik a múlt hét péntekén utaztak Panamába, nem sokkal a csatornaövezet­ben lezajlott incidensek kirob­banása után. A közlemény sze­rint az amerikai kormány re­méli, hogy újabb közvetlen tárgyalásokra kerülhet sor a két ország között, mihelyt tel-) jesen helyreállították a rendet a Panama-csatorna övezetében. A Fehér Ház közleménye ugyanakkor kijelenti: »Az Egyesült Államok nem enged­heti meg, hegy a csatornaöve­zet biztonságát veszélyeztes­sék«. (MTI) A Panama-csatorna „életrajza66 Duclos beszámolója az FKP Központi Bizottságának plénumán Párizs (TASZSZ). Az L’Humanité ismerteti Jacgues Duclos-nak. az FKP Központi Bizottságának plé­numán mondott beszámoló­ját. — A francia kormány ve­szélyes politikát folytat mind a béke és a leszerelés, mind pedig a szociális és gazdasági helyzet kérdéseiben, merény­letet kísérel meg a tlemokra- tikus jogok ellen — mondot­ta Duclos. A kormány hidegháborús jellegű külpolitikájának bírá­lata mellett kitért a belpoli­tikai és a gazdasági helyzet problémáira is. Megállapítot­ta, hogy Franciaországban ál­landóan növekszik a nagy tő­kés társaságok profitja, ez­zel párhuzamosan erősödik a i munkásosztály harca a reak­ciós politika, a szakszerveze­ti jogok korlátozása ellen. Ilyen körülmények között folyik a tavaszi járási válasz­tások előkészítése. A kom­munista párt fő célja a vá­lasztási kampányban a szemé­lyi hatalom rendszerének föl- cserélése egy valóban demok­ratikus rénddel. A kommu­nisták állhatatos küzdelmet folytatnak azért, hogy létre­jöjjön a jelenlegi rendszerrel szembeszálló valamennyi de­mokratikus párt és csoporto­sulás közös programja. A kommunista és a szocialista párt programjának tanulmá­nyozása azt tanúsítja, hogy meg lehet egyezni a közös program kidolgozásában. (MTI) Egyelőre nem küld az ENSZ megbízottat Ciprusra London. Londonban tovább folyik a ciprusi alkotmány megvitatá­sa végett egybehívott érte­kezlet előkészítése. V Thant ENSZ-főtitkár az AP híradása szerint egyelőre elállt attól a tervétől hogy személyes megbízottjaként Gyani indiai tábornokot az ENSZ közel-keleti rendfenn­tartó erőinek volt főparancs­nokát Ciprusra küldi. A tá­bornoknak az lett volna a feladata, hogy megállapítsa, milyen feltételek között mű­dendő ENSZ-megfigyelő. Tíz nappal ezelőtt ugyanis Nagy- Britannia, Görögország és Törökország közösen javasol­ta: az ENSZ-főtitkár küldje el képviselőjét Ciprusba a békéltető intézkedések ellen­őrzése végett. Később Ciprus is csatlakozott a javaslathoz. U Thaht hétfőn tanácskozott Rosszidesz ciprusi ENSZ-kül- dötel, aki közölte vele, Cip­rus nem tartja szükségesnek, hogy Gyani tábornok előzetes tájékozódó útra induljon. (MTI) tó és a Maddnn-tó is a zónához tar­tozik. Angol—amerikai hadiipari vetélkedés A közép-ameri­kai földszoros .egkeskenyebb ré­szét átszelő Pa- nama-ios atornát, mely a két leg­nagyobb világten­gert, az Atlanti- óceánt és a Csen­des-óceánt kap­csolja össze, 1914- ben adták át forgalomnak. A 81,6 km hosszú csatorna a két óceán közötti — a dél-amerikai kontinens körül­hajózásából szár­mazó — távolsá­got mintegy 18 000 km-rel rö­vidíti meg. Épí­tésében, me!v még a múlt szá­zad nyolcvanas éveiben kezdő­dött, eredetileg főleg francia tő­keérdekeit? é? vett részt. A század- L_ fordulóra azonban már az Ameri­kai Egyesült Államok biztosított magának teljes szabad kezet, s Kolumbiát (melynek felségterüle­téhez tartozott a csatorna a jelen­legi Panamai Köztársaság egész területével) olyan feltételek elé ál­lította, hogy a kolumbiai kor­mány visszautasítani kényszerült őket. Kerek hatvan évvel ezelőtt az Egyesült Államok támogatásá­val (USA-hadihajó fedezete alatt) a 75 000 négyzetkilométer nagysá­gú és ma 1,J millió lakosú Pana­ma elszakadt Kolumbiától, és »függetlenségének« kikiáltása után néhány nappal megkötötte a csa­tornaszerződést az USA-val. A szerződés szerint Panama 10 090 000 dollárért és további C50 000 doílár évi használati díjért a csatornát és két oldalán mintegy 8 km szélességű területet, a csa- tomaövezetet »örök időkre« az USA fes égterületének tekinti. A Budapestnél mintegy háromszorta nagyobb. 1680 négyzetkilométernyi csatornaövezet több mint kéthar­mada vízterület, ugyanis a Gatun­Az USA 1955-ben körülbelül 25 000 000 dollár értékű berendezés egyidejű átadása mellett a bérleti díj összegét évi 1,9 millió dollárra emelte föl. A közép-amerikai for­radalmi mozgalom nyomásának hatására pedig 1960-ban Panama szuverenitásának névleges elisme­réseként a csatornaövezet terű len tén a panamai zászló kitűzéséhez is hozzájárult. A Panama-csatorna az Egyesült Államok számára katonai és gaz­dasági szempontokból egyaránt fontos. Stratégiai jelentősége ugyan a haditechnikában bekövetkezett jelentős változások eredményeként valamelyest csökkent, de gazda­sági jelentősége az egyre fokozó­dó áruforgalom hatására évről év­re növekszik. A 100—-300 méter szé les és átlagosan 13 méter mély csatorna ugyanis a Szuezi-csatomé után a kapitalista világ legforgal­masabb mesterséges viziútja. For­galma az utóbbi tíz évben megkét­szereződött, és megközelített« a maximális (évi 75 millió tonnás) átbocsátási kapacitást. (1950-ben csupán 6500 hajó 33,5 millió tonna áruval kelt át a csatornán.) Az egyre növekvő forgalom következ­tében az utóbbi években a Pana­ma-csatorna jelentős bővítésének, illetőleg egy teljesen új csatorna építésének szükségessége is felme­rült. A csatorna üzemeltetése az USA-nak nagy jövedelmet jelent. Az 1958—1962 közötti öt évben át­kelt 52 000 hajó 290 millió tonna áru után valamivel több mint ne- gyedmilllárd dollár illetéket fize­tett. A csatorna teljes jövedelme öt év alatt azonban ennek az ösz- szegnek kétszerese: kereken 500 millió dollár volt. Ez összegből az USA bérleti díjként csupán nem egészen 10 000 000 dollárt bocsátott Panama rendelkezésére. Könnyen érthető tehát a Panamai Köztársa­ság ama törekvése, hogy a szu­verenitását rendkívül sértő, évti­zedekkel ezelőtt, kedvezőtlen kö- rülménvek között megkötött csa- tomaszerződés felülvizsgálását akarja. London. Ismét fellángolt az ex­portpiacokért folyó, késhegyig menő harc az Egyesült Álla­mok és Anglia fegyver- és repülőgépgyárai között. A harc hevességét fokozza a két ország fizetési mérlegének helyzete, a választások köze­ledte és a hadiipar rettegése attól, hogy »kitörhet a béke«. Az amerikai hadügyminisz­térium megbízta a Boeing és a Republican nevű amerikai repülőgépgyárakat: a legsür­gősebben fejlesszenek ki me­rőlegesen felszálló, »ugró« va­dászrepülőgépeket. A nagy sietség célja — London állí­tása szerint — megelőzni az angol Hawker-gyár P—1154 mintájú »ugró« vadászrepülő­gépét, amelynek forradalmi újításaitól az angol szakértők csodákat várnak. Az amerikai katonai és lég­ügyi attasék most buzgó ke­reskedelmi ügynökök módjára unszolják a NATO-kormányo- kat, hogy vegyenek páratlan teljesítményű amerikai ugró vadászrepülőgépeket mélyen leszállított áron — panasz­kodnak angol körök, amelyek attól tartanak, hogy az Egye­sült Államok »ugró« vadász- repülőgépekkel árasztja majd el a német, az olasz és a francia hadsereget. Még súlyosabb megdöbbe­nést keltett Angliában két japán légiforgalmi vállalat ama döntése, hogy kilenc amerikai Boeing 727-es min­tájú, sugárhajtású, nagy utas- szállító repülőgépet rendel­nek. Az ügylet értéke a pót- alkatrészekkel együtt tizen­hétmillió font. A két japán vállalat később még 50 re­pülőgépet rendel pótalkat­részekkel együtt összesen 70 000 000 font értékben. A japán rendelésért elkese­redetten harcolt az angol Hawker Siddley repülőgép­gyár-csoport, amelynek Tri­dent mintájú gépe angol ál­lítás szerint sokkal jobb az amerikainál, azonban a Boeing-gyár kikémlelte az an­gol cég pénzügyi feltételeit, s kedvezőbb ajánlatot tett a ja­pánoknak. Angol érdekkörökben fél­tékeny bosszúságot keltett az a hír, hogy a nyugatnémet hadsereg próbákat végez a legújabb amerikai M—109 mintájú, 155 milliméteres mo­toros mozsárágyúval. Ez va­lószínűsíti azt, hogy Bonn meg fogja rendelni ezt a fegy­vert. Angol szakértők ócsá­rolják az új amerikai ágyút, amely a Daily Telegraph vé­delmi tudósítója szerint ko­rántsem felel meg a középne­héz tüzérség minimális kö­vetelményeinek. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents