Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

SomogyiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KÜZDELEM A VONALAKON A tárgyalóteremből Ijosxerrel való visszaélés miatt.*.-- *‘-~"~,nn-innrinnnnnnnrv^|f Minden szikrázik: az üvegkristállyá fagyott * fák, a vastag hótakaró, a Házak és a tükörsima út. Még fülemben cseng a postaközpont ritmusa. — Halló, Kaposfüred... Halló, Kaposfüred ... A csöngetés »nem megy ki«. Süket kattanás a válasz. Ka- posfüreddel nincs összekötte­tés. — Már századszor szakadt meg a vonal — mondja dühö­sen a központos. — Százszor megcsinálták, de a hó, a jég és a hideg újból tönkretette... — Halló, Barcs, Barcs ... Barcs... Kattanás. Csönd. Nem vála­szolnak ... • • * Már egy órája csúsz­kál velünk a Moszkvics. A sötétbundás öreg sofőr ügye­sen tartja a volánt. Várom a megszokott szitkozódást, de el­marad. Tíz napja állandóan robog, megszokta már. Az igazgató: Végh Sándor sokat látott, régi szakember. Telefo­non érdeklődtem tőle. Kérdez­tem, hogy mi újság. Azt mond­ta, ha tudni akarom, menjek vele. Most magyaráz: — Az emberek káromkod­nak, mert süket a telefon. Ke­vesen gondolják, hogy a távir- damunkások mennyit fáradoz­nak azért, hogy helyreálljon az összeköttetés. A múlt év utol­só napja óta megállás nélkül tart a munka. Amit tegnap megcsináltunk, az ma újra rossz. Napok óta gyalogolnak a szerelők hasig érő hóban ... Bekanyarodunk Lad alatt a hatos őrházhoz. Itt oszloptörés volt. Húsz vezetékszál szakadt el a jegesedés következtében. Már minden rendben van. Áll az új oszlop, a tartóvasakon feszülnek a huzalok. Homok- szentgyörgyön is rend van. Kálmáncsán a központos már tudja Barcsot is kapcsolni. Azt mondja, a szerelők még kint vannak a vonalon. Az állomáson találjuk Tor­ma Ferenc munkavezetőt. Fá­radt a szeme, borostás az ar­ca. — A szerelők? Lilára fagyott kezével a tá­volba futó sínek felé mutat. — Kint a vonalon ... Ahogy megyünk a sínek kö­zött, káromkodik és dohog. — Két óra lesz mindjárt, a kocsi már itt van. Köblöspusz­tára kell még bejutni. Homok- szentgyörgyig még megy, de ohnan gyalog tsvább, tizenöt kilométer. Olyan részeken, ahol még a madár se jár. Kö­tésig érő hó. Hogy az a... Ropog a sínköz fehér taka­rója. Elöl megy a munkaveze­tő, mögötte az igazgató. A harmadik átjáró után fekete pontokat látunk az oszlopok között. Lehetnek vagy két ki­lométerre. Az árkok szélén vé­gig megsebzett fák. Sértetlen alig akad. Mázsányi hókristály és jégcsapdíszek húzzák, haj­lítják az ágakat. Torma látja, hogy a fákat nézem. Megáll. — Ilyenek voltak a vezeté­kek is. Megszázszorozódott az oszlopokra nehezedő súly. Nem bírták. Csak az ember bír-kJ mindent — mondja. A drótkarikákkal, mászóva­sakkal, huzalokkal és fogókkal Délszláv estek a barcsi járásban Egy piros autóbusz és egy Volga gépkocsi járta a napok­ban a barcsi járás Dráva men­ti délszláv községeit Ahol fel­tűntek, ott zsúfolásig megtöl­tötték az emberek a művelődé­si otthonok nagytermét Két órán át figyeltek, lelkesedtek, tapsoltak, s az előadás végén jó hangulatban, egy szép est élményével tértek haza. Az ország kilenc megyéjé­ben mintegy harminc délszláv művészeti csoport, népi együt­tes működik. Közülük a legér­demesebbeket minden évben egy-egy körúton szerepelteti a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége és a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya. Az együttesek föllépéseit barátsá­gi esten, falugyűlés keretében bonyolítják le. Ilyen rendez­vényeken szerepelt kedden Tótújfaluban, szerdán Potony- ban, csütörtökön délután Szentborbáson, este pedig La- kócsán a mohácsi Üj Barázda Tsz délszláv művészeti együt­tese. Az est előadója, Zoran Szte- vanovics, a Narodne Noviny című hetilap szerkesztője anyanyelvükön, horvátul szólt a falu lakosságához, s beszá­molójában politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről tájékoz­tatta hallgatóságát. Beszélt Hruscsov legújabb békeüzene­téről és fogadtatásáról a vi­lágban; szólt a község, a ter­melőszövetkezet problémáiról, a téli hónapokban folyó kultu­rális nevelőmunkáról; a nem­zetiségiek szabad életéről, a népek, a jugoszláv és a ma­gyar nép közötti barátságról. »Daragije drugi... — Ked­ves barátaim!...« — mondot­ta a műsorközlő az előadás után, amikor szerb-horvát nyelven és magyarul is beje­lentette a mohácsi délszláv együttes számait: ifj. Kovács Antal kitűnő hattagú tambu- razenekarának délszláv népdal összeállítását, egy magyar- nyelvű jelenetet, a Mohács vi­déki sokác népszokást sum­mázó késes táncot meg a tré­fás »Ördögűzőit, egy magyar költő versét magyar nyelven. A költeményt délszláv és ma­gyar népdalok követték a mohácsi származású Kersics Anna énekművész tolmácsolá­sában. A mohácsiak tartalmas, jól szerkesztett műsora hangula­tával, érzelmileg hangsúlyoz­ta a beszámoló magvát: a bé­ke, a népek barátságának gon­dolatát W. F.. Szovjet hegedűművész Kaposváron MuH már jeleztük, hazánkba érkezett Igor Bezrodnij, a kiváló, fiatal szovjet hegedűművész, és holnap este megkezdi vidéki hang­versenysorozatát. Kőrútjának első állomásaképpen Kaposvárra láto­gat el, s hétfőn este a Latinka Művelődési Ház nagytermében ad koncertet A. Makarov zongorakl- Béretével. Igor Bezrodnijt kiváló képessé­gű, kitűnő felkészültségű művész­ként — mint az ifjabb szovjet he­gedűs nemzedék sokat Ígérő mű- vésztagját — emlegették már öt­hat évvel ezelőtt. Joggal, hiszen művészi kvalitásait már akkor több nemzetközi versenyen elért helyezés fémjelezte. A hozzá fű- ■üit reményekből azóta is valóra váltott: világszerte jelentős sikereket aratott hangversenyei­vel. 1960 őszén már járt Magyar- országon, és több nagy sikerű hangversenyt adott a fővárosban. A kritikák főleg póztalan, átélt hegedüjátékát dicsérték. »Minden­fajta modorosságtól mentes egy­szerűség, fényesen szárnyaló he- gedühang jeUemezte Bezrodnij já­tékát ... « — írta róla Beethoven hegedűversenyének zeneakadémia­beli előadása után a Muzsika című folyóirat kritikusa. Hétfő esti kaposvári hangverse­nyén Händel, C. Franck és Pro- kofjcv egy-egy szonátáját, Schu­bert D-dúr szonatináját és Soszta- kovics—Ciganov Tíz prelmúdium című kompozícióját mutatja he, fölszerelt csapat már velünk szemben jön. Végeztek. Az élen egy nyestbajuszos, hóri- horgas fiú tapos. Mögötte a többiek: Horváth Ferenc, To- mizer György, Stisler József, Furman István, Furman Jó­zsef, Cséplő János és Proko- vics Lajos. Mindjárt a beszél­getés elején szidják a telet, a havat, a hideget. Egy álló hét óta meleg étel nélkül dolgoz­nak távol a családtól. — Amikor az ember foga citerázik, akkor szép szavakat nem lehet várni... — Húszkilométereket gyalo­golunk ... — Hó meg hó. Jég, cipeke- dés ... Ebből állunk ki. — Reggel hattól este nyol­cig, kilencig... . ,• Torma is tüzel: — Ha nem volna már húsz évem, úgy itt hagynám az egé­szet, mint a hűtlen asszonyt... — S miért nem hagyja itt? Morgós, mint egy medve. Elneveti magát. — A fene tudja. Valami itt tart. Ez a valami érdekelne. A sorközépen álló hajlott kis bá­csit harminchárom éve tartja itt az a valami. Prokovicsot és a nyestbajuszos legényt egy éve. A többieket több mint egy évtizede. A nyestbajuszos ed­dig hallgatott. Dermedt az ar­ca. Most megszólal: — Szeretek itt dolgozni... Dadogósra sikerült a mon­dat Fázik a legény. A többiek hallgatnak. — De miért? Megvonja a vállát. Mellén összekoccannak a mászóvasak. — Mert... Ahogy beérünk, kocsira szállnak. Torma még vissza­kiált: — Ha szépeket akar hallgat­ni, a tavaszai jöjjön majd el. Akkor mi is vidámak vagyunk, mint a madarak... A többiek nevetnek. Meg­rándul a kocsi, elrobognak. Németh Sándor HÁROM FIÚ ÁLL a Ka­posvári Járásbíróság dr. Ge­lencsér Ilona-tanácsa előtt. Riadtan néznek hol egymás­ra, hol a bírónőre. — Megértettétek a vádat? Megértettétek, hogy bűnösek vagytok lőszerrel való vissza­élés bűntettében? Megértetté­tek, hogy elsősorban ti vagy­tok a hibásak, amiért egyik pajtástok csaknem szeme vi­lágával fizetett könnyelmű »játékotokért«? Előbb egymásra néznek, majd a bírónőre s halkan is­métlik: — Igen, megértettük ... El­ismerjük, hogy bűnösek va­gyunk ... * * * MÉG A NYÁRON TÖR­TÉNT. A Füredi úton épülő házaknál femalmozott építő­anyagok között 14—15 éves fiúk játszadoznak. Téglákat raknak egymásra, tüzet gyúj­tanak. Hirtelen pukkanás hal­latszik, s a tűz fölé hajló egyik fiú rémülten felkiált: — Jaj, a szemem! Kezét vérző arcára, szemé­re szorítva elszalad. A töb­biek döbbenten, riadtan néz­nek egymásra. Mi lesz most? Megsérült társukat már a kórház szemészeti osztályán vizsgálják. — Operálni kell. A műtét súlyos, legjobb, ha Pécsre viszik. — Így is történik. A műtét sikerül, de a bíróság­nak küldött jelentésében a klinika ezt írja: »A bal szemen rézszilánk okozta kettős sérülés ...' Nem vakul meg, de a sérülés kö­vetkeztében látása nagymér­tékben csökken...« — Honnan szereztétek a lő­szert? — hangzik a bírónő kérdése. A fiúk az MHS kaposvári klubjának lövészcsapatában versenyeznek. Egyikük edzés alkalmával »talált« négy cso­mag lőszert — kb. 150 dara­bot — s hazavitte. Hamaro­san elújságolja társainak a dolgot. Ettől kezdve szinte rendszeresen robbantottak lő­szert. A .bíróság tanúként kihall­gatta az MHS lövészklubjá­nak vezetőjét is. Az elmon­dotta, szinte lehetetlen ellen­őrizni, hogy a kiadott lőszer­rel mi történik: ellövik-e mindet, vagy néhányat zsebre vágnak. * * * — HANYAGSÁG TERHE­LI az MHS illetékeseit, mu­lasztást követtek el — álla­pította meg a bíróság, ami­kor a három kiskorú fiút egy­évi próbára bocsátotta. Az utóbbi időben három hasonló ügyet tárgyalt a bí­róság. Többségében fiatalko­rúakat kellett lőszerrel való visszaélés, illetve gondatlan­ságból okozott sérülés miatt felelősségre vonni. Ezek az esetek arra kell figyelmeztes­sék az MHS vezetőit, hogy a legszigorúbb rendszabályokat vezessék be a lövészetek ide­jén. Szigorúan követeljék meg, hogy a fiatalok minden lövé­szet után pontosan számolja­nak el a lőszerrel. Sz. L. 99 Fesstiválcsend“ 1964-ben Országos seregszemlék jövőre a felszabadulás huszadik évfordulójának jegyében A műkedvelő együttesek idei programja arról tanúskodik, hogy 1964-ben »fesztiválcsend« várható. A mozgalom több százezer részvevője országos vagy nagyszabású területi se­regszemlék és körzeti találko­zók helyett elsősorban helyi A lenge öltözetben Sophia Lorent lathatjuk. A nepsze, a olasz filmsztár De Sica filmjében vállalt szerepet a kö­zelmúltban. A film címe Tegnap, ma, holnap; Sophia . Lorent Marcello Mastroianni partnereként láthatjuk ben­ne. Képünk a film egyik jelenetét ábrázolja. föllépésekben, műsorcserék, körműsorok és falusi kulturá­lis napok programjában tar­tott előadásokon ad majd szá­mot felkészültségéről. A kiváló cím elnyeréséért sorra kerülő járási, városi és kerületi ver­senyeken csak azok a csopor­tok vehetnek részt, amelyek legalább három előadást tar­tottak saját községükben, üze­mükben, iskolájukban vagy más alapszervezetben. Az idén csak az amatőr tánc- és dzsesszzenekarok meghívásos megyei és budapesti fesztivál­ja szerepel a tervekben. Elma­rad a keszthelyi, a sárospataki, a gyulai és a budapesti diák­napok immár hagyományos eseménysorozata is. A nagyszabású megmozdu­lásokat a felszabadulás husza­dik évfordulójának jegyében jövőre tartják. Ezzel egyidejű­leg arról is megemlékeznek, hogy 1965 a kulturális szemle ötödik esztendeje. Az idei erő­gyűjtés, felkészülés után jö­vőre a tervek szerint országos dalostalálkozót rendeznek Egerben, Esztergomban és Sze­geden. Pécs és Nyíregyháza a népi táncosok seregszemléjé­nek ad majd otthont. Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Szolnok és Miskolc a színját­szó csoportok és a műkedvelő irodalmi színpadok tagjait lát­ja majd vendégül. A bábjáté­kosok országos fesztiválját Kecskeméten, a műkedvelő szimfonikus kamarazenekarok és szólisták találkozóját Buda­pesten tartják. Ugyancsak a fővárosban találkoznak majd az amatőr tánc- és dzsesszze­nekarok fesztiváljának részve­vői. Az országos társastáncver­seny mezőnye Miskolcra, az amatőr filmesek Gyulára, a fú­vószenekarok pedig Salgótar­jánba kirándulnak, hogy bebi­zonyítsák: műsoruk méltó az arany-, ezüst- vagy bronzjel­vényre vagy a kiváló címre. Végül két tárlat, a képzőmű­vészeti és népművészeti szak­körök kiállítása és a gyermek­rajzok országos bemutatója szerepel a programban. (MTI) SO&OK Micsoda emberek vannak! örökké gyűjtött valamit, összegyűjtötte, amit má­soktól elvett. * * * Alárendeltjeinek formai­lag igazuk volt, de ő nem volt formalista. * * * Mindent megtett, hogy semmit se kelljen tennie. » * * Mindanivalója nem volt, de elhallgatnivalója...! * * * Nem gondolta meg, mit beszél, most elgondolkozva hallgat. * * * Addig csalt, míg maga is nem csalódott. * * * Az összejövetelekre min­dig utolsónak érkezett, mert övé az utolsó szó. * * * , Mindenhova véletlenül ke- ! rült; mostani pozíciójába is. * * * Más fegyverekkel nem lehetne? San Marino Köztársaság­nak két múlt századbeli ágyúját ünnepnapokon szok­ták elsütni. Robbanóanyag hiánya miatt az ágyúk nem­rég örökre elhallgattak, mert a szükséges robbanó­anyagot napjainkban már sehol sem gyártják. * * * Síkos utcákon is veszélyte­len a közlekedés, ha az em­ber 1. a lábára harisnyát húz, a harisnyára cipőt, és a cipőjére harisnyát; 2.ha ott­hon marad. • * * Pistikétől ezt kérdezték az iskolában: — Mit gondolsz, miért vitt Noé minden állatból kettőt a bárkájába? — Azért — felelte Pisti­ke —, mert nem hitt a gó­lyamesében. *.* • Londoni köd szállt váro­sunkra — panaszkodik Klo- kocsa —, rettenetes! — Jó, londoni köd... De miért olyan rettenetes? — kérdezi a barátja. — Hát hogyne volna, ami­kor egy szót se tudok ango­lul. • • • Vita a lakáskérdésről Egy fiatal építészmérnök a következőképpen ismer­tette a korszerű építkezések előnyeit: — A modern lakások be­osztása kedvez a szocialista erkölcsnek. A házasulandó fiatalnak világosan el kell döntenie, hogy szerelmi vagy érdekházasságot akar-e kötni, mert vagy ágy fér be a szobába, vagy szek­rény. * * • Óriási agy modell A Bécsi Természettudomá­nyi Múzeumban látható a vi­lág legnagyobb agymodellje, amely 600 apró lámpával működik. A modell elkészí­téséhez több kilométernyi drótot használtak fel. Az agy valamennyi funkcióját mu­tatja. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca %$

Next

/
Thumbnails
Contents