Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1964. január 12. Sikerek, nehézségek, feladatok Három kaposvári tizei a mérlegben Az új év első napjaiban felke­restük a Pamutfonó-ioari Vál­lalat, a TRANSZ VILI, és a Világítástechnikai Vállalat (a két utóbbi új neve: Villamos­berendezés- és Készülék Mű­vek Gyára) budapesti központ­jainak vezetőit. Felkértük őket, értékeljék a kaposvári üzemek, telephelyek munkáját. Két kérdést tettünk fel: 1. Milyen eredményeket és prob­lémákat láttak a múlt esz­tendőben a kaposvári gyárak­ban? 2. Melyek az új év leg­fontosabb feladatai? Az alábbi válaszokat kaptuk. Cttepreghy Győxő, a Pamutfonó-ipari Vállalat műszaki vezetője J A kaposvári fonoda az egyesült nagyvállalat fontos üzeme. Termelésének mennyiségével az első, orsói­nak számával a második he­lyen van. A kaposváriakat di­cséri, hogy az összehasonlí­tás más szempontjai — a gaz­daságos termelés és a balese­tek számának csökkenése — szerint is az élen haladnak a gyárak között. Jó eredményei­ket a múít évben is tartani tudták, s így valószínűleg az idén is jelölik az üzemet a M sztertanács-SZOT ván­dorzászlajáért folyó verseny­ben. Tonnatervét 102,5, forint­tervét körülbelül 102, a terme­lékenységi előírást 106 száza­lékra teljesítette a kaposvári üzem. A minőség tovább javult. Az I. osztályú áruk mutatója a tervezett 1,85 helyett 1,75 lett. Néhány üzemrész munkáját különösen nagyra értékeljük. A fonó II-ben, bár sok új dol­gozót állítottak be, a terme­lés 8 százalékkal emelkedett. A TMK-műhely szervezettebb és jobb minőségű munkájával csökkent a szálszakadás, biz­tonságosabbá, könnyebbé vált a fonónők tevékenysége. Néhány nehézség is akadt. * A tisztítóüzem kapacitása elég­telenné vált, a nyersanyagellá­tásban szintén voltak zökke­nők. öregbítette a gyár jó hír­nevét, hogy ismét több vezető­jét állították a főváros és So­mogy megye különböző vezető posztjaira. Hogy ez nem oko­zott különösebb zavart a ter­melésben — sőt a gyár tör­ténetében először már tartalék fonónők is rendelkezésre áll­tak —, arra mutat, hogy a ter­melés szervezettsége és a ve­zető gárda utánpótlásának biztosítása eléggé tervszerű. 2 1964-ben a termelés mennyisége nagyjából a múlt évivel azonos szinten marad. A döntő feladat a mi­nőség javítása lesz. Tovább folytatjuk a gépek kicserélé­sét, de a termelékenység eme­lése és a munka jobb meg­szervezése változatlanul fő kérdés marad. A központi vál­lalat a lehetőség szerint elő­mozdítja a tisztítóüzem szűk keresztmetszetének megszün­tetését, a szállítás gyorsítását, könnyítését. A kisgépesítésben azonban számítunk a kapos­vári üzem elgondolásaira, tet­teire is. A kaposvári üzem távlati fejlesztési tervei most készül­nek. A még nem elfogadott el­képzelések szerint a mostani 73 000 orsót 100 000-re gyara­pítjuk Közelebbi célunk az előfonó gépek modernebbekkel való kicserélése a következő ötéves tervben. gyelországba exportálta. 2,3 millió forint értékű beruhá­zást és felújítást valósítottak meg: műhelyeket bővítettek, új gépeket szereltek föl, s be­fejeződött az öntöde rekonst­rukciója. A múlt esztendő legjellem­zőbb vonása az volt, hogy a fiatal, új vezető gárda meg­erősödött, önbizalmat, jártas­ságot szerzett, és a kialakuló munkásgárdával képessé vált nagyobb feladatok végrehajtá­sára. A kaposváriak eredmé­nyei jobbak is lehettek volna. Nem rajtuk múlt azonban, hogy a terveket többször mó­dosítani kellett. Anyaghiány is jelentkezett Az egyik gyárt­mány motorjait a kooperáló vi­déki vállalat elégtelen szám­ban és minőségben szállította. O Januártól a villamosipa- • ri vállalatok összevoná­sával a TRANSZVILL a Vil­lamosberendezés- és Készülék Művekhez tartozik. A kapos­vári üzem változatlanul a mi irányításunk alatt marad. Ké­sőbb dől el, hogy önállósul-e, és a szintén a VKM-hez kap­csolt Világítástechnikai Válla­lat kaposvári telepével egye- sül-e. Az évi vállalati tervet még nem bontottuk széjjel, bi­zonyos azonban, hogy a ka­posváriak termelési tor ve nem "z lényegesen nagyobb a múlt évinél A készáruterv 114,7 millióba teljes termelési terv 117 millió forint körül lesz. A termelékenységnek, a gazdaságosságnak természete­sen tovább kell javulnia. Két fontos dolog megoldá­sát várjuk Kaposvártól. Egy új gyártmány, a NOMSZ— 20-as olajmegszakító termelé­sének gyors bevezetését és a munkafegyelem megszilárdítá­sát, különösen a nyári hóna­pokban. Laexkó Jóxseft a Villamosberendezés- és Készülék Művek 8. számú Világítástechnikai Gyárának igazgatója "I Három esztendeje állí- tottuk üzembe a kapos­vári telepet. S a múlt évben már 24 milliós termelést — az egész vállalat tervének 20 szá­zalékát — írtunk elő számára. A kollektíva 7 millió forinttal teljesítette túl ezt az eiőirány­2. zatot. Megbecsülendő, komoly teljesítmény! Mert noha sok segítséget adtunk — négy fia­tal, tehetséges mérnököt küld­tünk, könnyebben megmunkál­ható termékeket vittünk le —, az új üzemnek még mindig sok nehézséget kellett leküzdenie. Anyagszállítási problémák je­lentkeztek, száz új munkást tanítottak be, és a gyártmá­nyok alkatrészeit is ott kellett elkészíteni. A termékek minő­sége mégis kifogástalan volt. A múlt évben sokat fejlő­dött a kaposvári gyár. Korsze­rű bakelitműhely, nyers­anyag-, készáruraktár, műszá­la irodák épültek, elkészült a minden igényt kielégítő szo­ciális létesítményeket magá­ban foglaló épület, s kétmil­lió forint értékben új gépeket áhítottak a termelésbe. Az idén az 50 millió fo­rintos terv teljesítése közben a gazdaságosságra kell nagyobb figyelmet fordítani. Természetes, hogy a kaposvári üzem még nem érheti el az anyaváűalat önköltségi szint­jét, de minthogy most már önelszámoló egységgé válik, itt is mérni kell az önköltség alakulását, s megközelíteni a mi eredményeinket. Bizakodva várjuk, hogy a kaposváriak a jelentősen nö­vekvő nyugati exportot megfe­lelő minőségben készítik el, és az új gyártmányt, a 25 am­peres biztosítékbetétek terme­lését gyorsan vezetik be. Re­méljük, az idén teljesen meg­szűnik a jó kollektíva kialakí­tását eddig zavaró egyenetlen­ség a vezetésben. Az idén jelentős beruházás­ra nem kerül sor. Ennek elle­nére a kaposváriak számíthat­nak a gyár későbbi fejlesztésé­re. Ennek tervei most készül­nek. A következő éveket ép­pen ezért a jövendő vezető- és szakmunkásgárda kialakításá­ra, kiképzésére fordítsák. Szerszámkészítőkre, forgácso­lókra, lakatosokra, techniku­sokra lesz szükség, hogy mire az új gyár felépül, zökkenő- mentesen induljon meg a mun­ka. Ehhez kérjük az üzemi párt- és társadalmi szervek hathatós támogatását. Ötümkét cufyjő Cs. J. ötvenkét Füredi utcai gyermek kapott új otthont a múlt évben, amikor a régi, düledező épület he­lyére modern, világos óvo­dát építettek. Reggeltől es­tig vidám, gondtalan as élet az új óvodában. Ba­bákkal, kocsikkal, építő­kockákkal, mackókkal ját­szik as ötvenkét apróság, de közben »komoly« dől- goklMl is foglalkoznak: da­lokat és verseket tanulnak. Játékosan, vidáman készül az iskolára az ötvenkét Füredi utcai apróság. A kis »pincérek« Mi ketten — és a Maci. »Férfimunka« ., ,j VISSZA A ZSÁKUTCÁBÓL Inke Sándorral, az IKV igaz­gatójával beszélgettünk mun­kájukról, terveikről. — Talán az a legfontosabb — mondotta —, “hogy vállala­tunkat műszakilag megerősí­tettük. Főmérnökünk mellé fölvettünk egy építész- és egy gépésztechnikust, és tárgya­lunk egy újabb építésztechni­kus alkalmazásáról is. Átszer- vezzük a fizikai állományt Minthogy vállalatunknak a ja­vítás a fő feladata, a felújítá­sokon dolgozók közül többen FélmiiUárd forint, illetve 3264 lakás, sok üzlethelyiség stb. ga» dá.ia Kaposváron az Ingatlankezelő Vállalat. Gondoskodnia keil ezek­nek a bérleményeknek a megóvásáról, és hogy ez mennyire nem könnyű feladat, azt néhány számadattal hamar bizonyítani lehet: a város lakóépületeinek több mint 20 százaléka vályogjaid, 23,2 száza­léka 1000 előtt épült. Ezeket a hazakat bizony kikezdte az idő vas­foga. A korábbi években nem ment minden úgy, ahogy kellett volna az Ingatlankezelő VáUalatnáh Szervezetlenség, fejetlenség uralko­dott mindenütt. Jellemző például, hogy nem iktatták az érkező és a kiadott leveleket. Ezért éri meglepetés még ma is a vállalat veze­tőit, amikor jogos igényekkel — és levélben tett ígéretek számonké­résével — érkeznek hozzájuk bejelentések, s a vállalatnál semmi nyomuk sincs. A régi módszer a szó szoros értelmében zsákutcába juttatta az Ingatlankezelő Vállalatot. Ebből kell most kijönniük. A jelek arra mutatnak, hogy sikerül. Dodi Gyula, a Villamosbereadezés- és Készülék Művek 6. számú TRANSZVILL Gyárának igazgatója J '959-ben került hozzánk. a kaposvári üzem. akkor 39 milliós értéket ter­melő kis telepen ma 115 mil­lió forint értékű, fontos villa­mosipari termékeket — a TRANSZVILL egész termelé­sének egyharmadát — állíta­nak elő. Egypár év alatt el­jutottak az egyszerűbb árboc­kapcsolók és támszigetelők ké­szítésétől a bonyolultabb sza­kaszolók és transzformátorok gyártásáig. A tervet száz szá­zalékra teljesítette a kaposvá­ri üzem, és gyártmányainak egyharmadát a testvéri Len­Ba/?4bE/ £kOs TISZTELETTEL BEMUTATKOZIK — A nevét legyen szíves... — Bischoptanglerwishammer Ákos. — A nevét kérdeztem, uram! — Mondom: Bischoptangler- wi... — Ez nem név. — De igen, csak csúnya. — Ha csúnya, változtassa meg. — Kérem! Barábel lehet? — Viccel? — Dehogy! Egy híres utazó is ezt a nevet viselte, béke po- az újságírók. — Igen. És Ákos. — Kaposváron kíván letele­pedni? — Pontosan itt. — Sajnálom. És mivel fog­lalkozik? — Utazgatok a megyében. — Ha nincs jobb dolga, te­gye. — De írni is szeretnék. — Levelet? — Újságcikket. — Fölösleges. Azért vannak ratra. — Aha! Afrikakutató volt. Tudom. — Nem, kérem. Kalauz Ka­posvár és Dombóvár között. Bár mehetett volna Afrikába is, mondjuk, a múlt század közevén. Mondta is sokszor szegény, mennyivel könnyebb volt annak idején Livingsto- ne-nak eljutni a Zambézi fel­ső folyásáig, mint neki Taszá- rig ... Szombat délután fel­szállt a vonatra egy életvidám, kilencvenöt kilós kalauz, s mi­re Dombóvárig keresztülpré­selte magát három, kocsin és zzerhatszázötven utason, lefo­gyott negyven kilót, idegsok­kot kapott, és a múlt hét va­lamelyik szerdáján végelgyen­gülésben elhunyt. — Szegény... Tehát Bará­bel? — Ccc....' Azok csak a szé­pet es a jót merik megírni. — És ön? — Mindent. Nézze, uram, nem azért mondom, hogy di­csérjem magam, de tisztában vagyok képességeimmel. Moz­gékony, fürge, jó szimatú em­ber vagyok. Nem tudom, átok-e vagy szerencse, de — ne néz­zen olyan furcsán —— mindig, minduntalan meglátom a hi- báöskákat, a kis hibusokat, szóvá teszem, megmondom, megírom... —... És úgy jár, mint a ka­lauz névrokona. — Hogyhogy? — Belegabalyodik a kis hi­bákba, hibusokba, s mire ke­resztül préseli magát a bajo­kon, idegsokkot kap, és jön a végelgyengülés. — Ezen már túl vagyok. — A végelgyengülésen? — Ördögöt! A hibákon. — Máris? Hisz alig félórája érkezett... — Na és? — De fél óra nem elég... — Nem? Figyeljen csak: az &... meg a sz..., és akkor amit az utcán láttam, hogy a h... -ban. Juhuhuhuhuhujj! — Ne mondja...! Illetve, ne halkan mondta, ez egészen érdekes' — Bolond volnék elkiabálni! Mi lesz akkor a jövő heti cik­kemből?! Majd akkor! — Tehát minden héten je­lentkezik. — Igen. Vasárnap lehet? — Persze! Várjuk, hogyne, föltétlenül várjuk. — Akkor viszontlátásra. — Most hová? — A szállodába. Megígérte a portás, hogy az első emele­ten kapok egy ülőkádat. Szo­ba nincs, de állítólag kényel­mesen alhat az ember ülqjcád- ban. Remélem, a társam nem nagyon mocorog. — Ketten lesznek? — Persze, de ez is szeren cse, mert a tizenhatodik igény­lője voltam a kádnak. De, tud­ja, uram, a protekció, az pro­tekció ... m* vő — átkerülnek a karbantartó rész­leghez. Munkásaink nem nor­mában dolgoztak eddig, január 15-től vezetjük be ezt a rend­szert. — Hogyan fogadták ezt a bejelentést a munkások? — Vegyes érzelmekkel. Aki eddig is becsületesen dolgo­zott, azt nem éri hátrány, sőt előnyös helyzetbe kerül. Aki viszont szeretett a zavarosban halászni, az most reklamál. — Milyen intézkedése­ket tettek a munka jobb megszervezésére ? — Eddig meglehetősen el­aprózódott a tetőfedők meg a csatomajavítók munkája, hi­szen egyik bejelentés a Vörös­hadsereg útjáról érkezett, a másik a Füredi útról. Hosszú időbe került, míg egyik hely­ről a másikig eljutottak mun­kásaink, s ez a termelékenység rovására ment. Mostantól egy adott útszakasz valamennyi épületét végignézik szakembe­reink — ha bejelentették a hi­bát, ha nem —, s az egész sort rendbe hozzák. Ezzel ket­tős célt érünk el: kijavítjuk a hibákat, s óvjuk az épületek állagát is. Vállalatunk egyál­talán nem volt gépesítve, ezért egy keverőgépet, egy mészol- tót és egy parkettcsiszolót vá­sároltunk. Szeretnénk azt is elérni, hogy a nyílászáró szer helyeinkben hajlítgatták a bá­dogot. Szaporátlan volt ez a munka, ezért úgy döntöttünk, hogy készen vásároljuk a csa­tornát, s így néhány nap alatt több száz méternyit fölszerel­hetünk. — Korábban sok baj volt a munkafegyelemmel. Történt-e változás az utób­bi időben? — Sajnos, a munkafegye­lemmel némely dolgozóink még mindig hadilábon állnak. Olyan kirívó eset is előfordult, hogy egy kis teherautót más­fél óráig rakott meg hóval egyik munkásunk, jóllehet húsz perc alatt végezhetett volna. Mások meg ahelyett, hogy reggelenként mindjárt a kijelölt házakhoz mennének, bejönnek a műhelybe beszél­getni. Egyik irodai dolgozón­kat is figyelmeztettük, mert se szó, se beszéd, munkaidőben eltávozott az épületből. Első­sorban jó szóval próbálkozunk, de ha ez nem használ, erélye­sebb intézkedéseket is teszünk. Inke elvtárs a továbbiak­ban elmondotta, hogy vállala­ta ebben az évben tízmillió fo­rint értékű karbantartó-felújí­tó munkát végez a városban. Sajnos, nagyon hátráltatja munkájukat az, hogy mindösz- sze 88 emberrel kell dolgoz­niuk, noha az ország más, Ka­kezeteket ne asztalosainknak j posvárnál kisebb városaiban is kelljen elkészíteni, hanem megvásárolhassuk őket. Az asztalosoknak ezután kizárólag a javítással kellene foglalkoz­niuk. A nyílászárók vásárlásá­ról most tárgyalunk, és remél­jük, hogy megbeszéléseink si­kerrel járnak. Eddig a csator­nákat is mi készítettük, mű­150—160 az Ingatlankezelő Vállalatok alkalmazottainak létszáma. Ezen érdemes lenne elgondolkozniuk az illetékesek­nek. Valamit segít majd, hogy engedélyt kaptak ipari tanulók szerződtetésére, s az idén 25 fiatalt vesznek föl. Polcsz György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents