Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

Mégis megérkezett Niklára a kenyér Francsics Istvánt, a Marcali és Vidéke Földművesszövetkezet niklai vegyesboltjá­nak vezetőjét min­denki csak »-boltos Pistil-nek szólítja a faluban. A fiatal üz­letvezető mindig fi­gyelmes, udvarias a vevőkkel, mindent megtesz érdekükben. Jó munkájának elis­meréséről tanúskodik a bolt falát díszítő »Kiváló dolgozó«- oklevél. Francsics István sokat foglal­kozik a mellé beosz­tott Légrádi László­val, átadja neki ta­pasztalatait. Min­den nap betér az üz­letbe Panner István. A régi kereskedő már nyugdíjban van ugyan, de nem fe­ledkezik meg kollé­gáiról: szaktudásá­val segíti őket. Karácsony előtt a havazás megbénítot­ta a közlekedést. Le­álltak a földműves­szövetkezet gépkocsi­jai, nem tudták ki­szállítani a kenyeret, lisztet. A niklai boltban nagyon so­kan vártak a ke­nyérre. Francsics Ist­ván elment a ter­melőszövetkezethez, és kért egy szánt. Hanzel Imre ült a bakra meg ő. Jól föl­szerelték a fogatot lapátokkal, s elin­dultak. Kétszer for­dultak a veszélyes úton, először kenye­ret, azután lisztet hoztak. A niklaiak a fiatal boltvezető ál­dozatkészségének kö­szönhették, hogy az ünnepekben volt ke­nyerük és lisztjük. Ilársházi István levelező Enyém a mázolmány ... A Somogyi Néplap 1963. november 16-i számában cikk je­lent meg Vigyázat mázolmány! címmel. A cikkíró szerint a Siófoki Mértékutáni és Cipőjavító Ktsz-ben giccs eladásával foglalkoznak. A kirakatba kitett mázolmány az enyém, négy-öt évvel ezelőtt vásároltam egy »művésziélektől«. Több­ször ajánlotta képeit egy hatalmas dossziéból. Végül kötél­nek álltam, mert arra hivatkozott, hogy többen vásároltak tőle Siófokon. Felhívtam egyik vevőjét, Mészáros Ciprián boltvezetőt. — Igen, megtetszett az egyik festmény, megvettem. Vá­sároljon maga is — mondta a boltvezető, s letette a kagylót. Leszurkoltam a négy százforintost. Azonban nem tudtam rászánni magamat, hogy kiakasszam a festményt, öt évig porosodott a szekrény tetején. Milyen hálás lettem volna,, ha az újságcikk öt évvel ezelőtt jelenik meg, s figyelmeztet, hogy vigyázat, mázolmányt tartalmaz a dosszié. Most négyszáz fo­rinttal több pénzem volna ... Ez a cikk tökéletesen célba talált, már nem is gondolok a festmény eladására. A Szamosi nevű »alkotó« a budapesti képzőművészeti és népművészeti iskola tagjának mondta magát. Lehet, hogy azóta művész lett? Vagy ma is árulja giccseit a kevésbé hozzáértőknek? Szentiványi János részlegvezető Fellendülőben van a szocialista brigádmozgalom az erdészetnél A MEDOSZ mellett műkö­dő erdészeti szakcsoport a múlt hónapban megvitatta a szocialista brigádmozgalom helyzetét. Az 1962/63. gazdasá­gi évben negyvenegy brigád nyerte el a szocialista címet a Dél- és az 'Észak-somogyi Er­dőgazdaságban. A szakcsoport megállapította, hogy a brigá­dok teljesítményét nem egy­formán tartják nyilván a két erdőgazdaságban. A szakcso­port egységesíti az értékelést és a nyilvántartást. Az erdészetekben dolgozó brigádok sokat tettek az em­berek szocialista szellemben való neveléséért. Megszüntet­ték a más-más faluba való munkások között a torzsalko­dást, szocialista megőrzésre vették át a szerszámokat stb. Brantmüller Jánosné munka­csapata a lábodi erdészet va- dasi csemetekertjében dolgo­zik. A brigád tagjai ebédszü­netben szépirodalmi műveket olvasnak. Mielőtt megalakult a szocialista címért küzdő bri­gád, akkora volt az ellentét a munkacsapat két faluba való tagjai között, hogy nem akar­tak együtt dolgozni. A széthú­zás, pörlekedés megkeserítette a munkacsapat minden per­cét. Azóta a legnagyobb egyet­értésben dolgoznak Brantmül- ler Jánosnéék. Az asszonyok virággal ültették be a cseme­tekert útjait, a magpergető térségét. Társadalmi munká­ban álltak neki a parkosítás­nak. Segítettek a nagykorpá- di Petőfi Termelőszövetkezet­nek a burgonyaszedésben. Borosán József fakitermelő brigádja ugyancsak a lábodi erdészetben dolgozik. A bri­gádtagok vasárnaponként er­dei szolgálatot tartottak, hogy védjék a társadalmi tulajdont. A brigád hat tagjából három elvégezte az általánost, kettő most kezdett neki a tanulás­nak. Az egyik fakitermelő nem tudott írni, olvasni. A többiek megtanították. Fizetéskor most már nem keresztet tesz a listára. Ezek az apró, mindenapos tettek alakítják a szocialista brigádok tagjainak szemléle­tét, teszik vonzóvá és érdekes­sé a brigádéletet. Radics László, az erdészeti szakcsoport elnöke AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Figyelmeztettük a gépkocsivezetőt Az Építőipari Vállalat, Szöllős- györökön dolgozó brigádja szó­vá tette, hogy az YB 49-0!) rend­számú gépkocsi belehajtott az út mellé helyezett cementbe, pedig mellette is elfért volna. Ä 13. számú Autóközlekedési Vállalat az 1963. november 6-án megjelent levéllel kap­csolatban megírta, hogy figyel­meztették Bertalan Ferenc gépkocsivezetőt. Megmagya­rázták neki, hogy a társadalmi tulajdont nem szabad rongál­ni. Bella József visszakapta a tizenöt forintot Bella József levelét lapunk október 23-i számában közöl­tük. Olvasónk elpanaszolta, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztályán azt mondták neki: nem kell bélyeg a beadott okmányra, mégis be­hajtották rajta a pénzt bünte­téssel megtoldva. Dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke a következő tájékoztatást adta: »Az építési és közlekedési osztályon téve­sen tájékoztatták a panaszost. A beadványra tízforintos ok­mánybélyeget kell ragasztani. Az iktatást és az ügyiratok ke­zelését az igazgatási osztály végzi, s így fordulhatott elő, hogy huszonöt forintot fizettet­tek Bella Józseffel. Intézked­tünk, hogy a panaszos vissza­kapja a tizenöt forintot.« Segesderr daráltathatnak a felsőbogátpusztaiak Arany János panaszát »Mikor teljesíti ígéretét az állami gaz­daság« címmel közöltük lapunk november 20-i számában. Fel- sőbogátpusztai olvasónk kifogá­solta, hogy a Kutasi Állami Gazdaság nem állított föl da­rálót a dolgozóknak, s így kénytelenek szemes kukoricá­val etetni a sertéseket. Kopecsni Vince, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatója közölte, hogy az alaptalan gya- núsítgatások elkerülése végett szüntették meg a központi magtárban a darálást. A gaz­daság vezetősége föltételesen megígérte, hogy gondoskodik a dolgozókról. Ha sikerül épüle­tet biztosítania, a termelő­vagy a földmű vessző vetkezet­tel szereltet föl darálót. Amíg éz a terv meg nem valósul, he­tenként kétszer fogaton szállít­ják Segesdre a darálni való kukoricát. Megszívleltük a bírálatot Két tabi olvasónk szóvá tette, hogy nagyobb gondot fordít­hatnának a sörgyárban a higié­niára. Három üveg Kinizsi sört vettek az fmsz büféjében, s az egyikben egy címke úszkált. Leitgeb Vilmos, a Nagykani­zsai Sörgyár főmérnöke közöl­te, hogy a Kinizsi sört nem a siófoki telepen palackozzák, hanem a gyártelepen. A palac­kokat átvizsgáló dolgozókat figyelmeztették, hogy gondo­sabban végezzék munkájukat. Ki kelt cserélni a hibás árut Hahó Andrásné panaszát »70 ítlilérbo került egy légy Irtása« címmel közöltük lapunk no­vember "0-i számában. Olva­sónk Caola rovarirtót vásárolt a Kossuth téri háztartási bolt­ban. Mivel csak egyszer per­metezett belőle, reklamált a boltban, majd a Dél-dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakatánál. Elutasították. Zöld János, a Dél-dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója a követke­ző tájékoztatást adta: »Dahó Andrásné panaszát a Belkeres­kedelmi Minisztérium utasítá­sainak szellemében kellett vol­na orvosolni. A háztartási bolt és a kaposvári lerakat ezzel ellentétesen intézkedett. Uta­sítottam a kaposvári lerakat vezetőjét, hogy cserélje ki a Caola rovarirtót. Fölhívtam a figyelmét, hogy alaposan ta­nulmányozza át a miniszté­rium rendeletét, s szigorúan tartsa meg. Elnézést kérünk Dahó Andrásnétól a helytelen ügyintézés miatt.« Ajándék a betegeknek Az öreglaki vöröskeresztes szervezet nem feledkezett meg az otthon fekvő betegekről. Fölkereste őket az ünnepek előtt. Vörös Györgyné, Herko- vics Lajosné és az ötéves Stai- ger Katika indult neki a falu­nak a nagy hóban. A betegek­hez Katika kopogott be. Min­denhol köszöntőt mondott, s átadta a csornagot. A betegek­nek boldog új évet, erőt, egész­séget és mielőbbi gyógyulást kívántak a vöröskeresztes szervezet küldöttei. A betegek meghatódva hallgatták a kö­szöntőt, s vették át az ajándé­kot. Két rászoruló családnak 12—12 kilós csomagot ajándé­kozott a Vöröskereszt. A falu­beliek hálásan gondoltak Erdé­lyi Vcndelnére, az alapszerve­zet titkárára. Bözsi néni soha­sem feledkezik meg a betegen fekvő öregekről. Kovács Sánclomé Mikor javíttatja meg a tanács a kutat? Öt család lakik a csombárdi volt kastélyban. Az épületben van a tanács és a termelőszö­vetkezet irodája. Egy éve el­romlott a szivattyús kút. A la­kók kénytelenek a faluba men­ni vízért. Mi háromszáznegy­ven lépést teszünk meg a kú- tig. Egy domb van a kút és a kastély között. Ezen bizony üresen is épp elég fölkaptatni. A rossz idő beállta előtt több­ször sürgettük a községi és a járási tanácsot, hogy javíttassa meg a kutat. Nem teljesítették kérésünket. Nagymosáskor húsz vödör vizet kell az asszo­nyoknak hazacipelniük. Ez még férfiaknak is megerőltető. Télen, hóban, fagyban hordani a vizet, nem a legkönnyebb. Szeretnénk, ha végre orvosol­nák panaszunkat! Pál László Csombárd M//K M/m §>M€>M Az alaoonrabb munkakörbe való álhelyezés szabályai Áthelyezéskor gyakran ki­fogásolják a dolgozók, hogy alacsonyabb munkakörbe csak fegyelmi úton helyez­heti őket a vállalat. E/. te - vés álláspont, mert a dolga zót. népgazdasági érdekbú. is helyezhetik alacsonyabb munkakörbe. A Munka Törvénykönyve 133. paragrafusának 1. bekezdése szerint a dolgozót saját kérel­mére vagy népgazdasági érdek­ből a. vállalaton belül más mun­kahelyre, sőt más vállalathoz is át lehet helyezni. A »más munkakör« megjelölés nem je­lenti, hogy az csak a korább ?- val azonos, vagy annál maga­sabb lehet, hanem adott eset­ben alacsonyabb munkakört is jelenthet. A Munka Törvény- könyv végrehajtási rendeleté 175. paragrafusának 2. bekez­désében. foglaltak csak a fe­gyelmi határozattal történő ala­csonyabb munkakörbe helye­zésre vonatkoznak. A dolgozókat a népgazdasági érdekeknek megfelelően kell foglalkoztatni. Ez szabja meg az új dolgozók alkalmazását, a létszámcsökkentést, a népgaz­dasági érdek teszi szükségessé a munkaerők átcsoportosítását is a vállalaton belül. Az átcso­portosítás egy rcsze csak az át­helyezés szabály aj nak megtar­tásával. bonyolítható le. így a Munka Törvénykönyve 130. pa­ragrafusa 1. bekezdésének b rontja alapján népgazdasági rgekből. ?. gyöngébb képzettsé­gű vagy nem megfelelő mun­ka; végző dolgozót át kell he­gyezni különösebb szaktudás, felkészültséget nem igénylő alacsonyabb munkakörbe, a jó képzettségű, rátermettebb 0 o*- gozó innen ígv magasabb mun­ka körbe kerülhet. Ezt támaszt­ja alá ?. Munka Törvénykörr- v 30, paragrafusa 1. bekezdé­sének c nontja is. E~ biztosít'', hogy a dolgozó a népgazdasági érdekből alacsonyabb munka­körbe való helyezés esetén rá­mondhasson. Ez a felmond4■«I j->g nem függ az igazgató ho - zájárulásától, ha a dolgozó alapbére 10 százalékkal csök­kent. •Természetesen a dolgozó :>z egyeztető bizottsághoz fordul­hat, he. nem ért egyet az áthe­lyezéssel (az áthelyezés miatti munkaügyi viták kizárólag az egyeztet:*' bizottság hatáskörébe tartoznak), és kérheti annak hatálytalanítását. Az egyeztető bizottság Ilyenkor azt vizsgál­ja, hogy ez áthelyezéssel nem érte-e dolgozót aránytalanul negv sérelem. A szőlő nő fizetés nélküli szabadsága N. M.-né kaposvári olva­sónk levelében arról ír, hogy tudomása szerint. az év elején rendelkezés jelent meg a szülő nő fizetés nél­küli szabadságáról. Kérdé­se: Van-e arra mód, hogy ezt a szabadságot az igény- jogosult dolgozó nő — szük­ség esetén részletekben ve­hesse ki? A Munka Törvénykönyvének az 1962. évi 26. tvr. 2. paragra-’ fusával módosított 98. paragra­fusának 4. bekezdése alapján a dolgozó nő kérelmére a mun­káltató szerv vezetője a szülé­si szabadság letelte után, a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására r> gyermek 3. élet­évének betöltéséig köteles fize­tés nélküli szabadságot engedé­lyezni. Az említett célú fizetés nélkü­li szabadságra a dolgozó nő a gyermek 3. életévének eléréséig bármikor és bármilyen részle­tekben igényt tarthat. A fentiekkel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fizetés nélküli szabadság ki­adásának egyáltalán nem felté­tele, hogy a dolgozó nő előző­leg a rendes szabadságát kive­gye. E körülményre különösen a szoptatás, illetőleg a gondo­zás címén igénybe vehető sza­badság kiadásakor kell figye­lemmel lenni. A dolgozó nő te­hát a gyermek gondozása cí­men igénybe vehető fizetés nél­küli szabadságra akkor is jo­gosult, ha az évi rendes sza­badságát, megelőzően még nem vette ki. A fizetés nélküli szabadság kiadásának feltételéül azt sem lehet kikötni, hogy a gyermek beteg legyen. Dr. K. J. Szeretnénk zavartalanul hallgatni a rádiót Amióta fölszerelték Kapos­váron, a Dózsa György utcá­ban a fénycsöveket, nem tud­juk nyugodtan hallgatni a rá­diót. Az utcai világítás bekap­csolásától kezdve recsegnek- ropognak a készülékek, nem lehet a műsort élvezni. Több­ször kértük a postát, hogy ke­resse meg a zavar forrását. A részleg dolgozói megállapítot­ták, hogy a vételt a fénycsö­vek vibrálása zavarja. A hibát csak az Áramszolgáltató Válla­lat küszöbölheti ki, a zavart előidéző fénycsövet ugyanis minél előbb ki kell cserélni. Az Áramszolgáltató Vállalat­nál hol meg se hallgatták a pa­naszunkat, hol meg csak több­szöri unszolásra intézkedtek. Szeretnénk végre zavartalanul hallgatni a műsort. özv. Barta Istvánná és még 40 aláíró HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ « Ne csak a pedagógusok vállaljanak társadalmi munkát Lapunk 1963. október 20-i szá-itanítási időben foglalkoztatják »limn cikket közöltünk »Érte- nevt>lőket. A megyei művelő­désügyi osztály már a múlt tanévben törekedett rá, hogy az értekezletek ne zavarják az iskolai munkát. Már á tanév elején szabaddá tette a nevelő­ket erre a napra. Sajnos, ezt nem mindegyik társadalmi szerv veszi figyelembe. Egyet­értünk azzal, hogy mentesíte­ni kellene a pedagógusokat a már-már szatírába illő sok társadalmi megbízatás alól. A nevelők legfontosabb munkája a tanítás. Azonban csak akkor szüntethetjük meg a túlterhe­lést, ha a községekben élő ér­telmiségiek leveszik a teher egy részét a pedagógusok vál­láról. Ha ez megvalósul, keve­sebb lesz a túlóra, tovább ja­vul az iskolai munka.« mában cikket közöltünk »Érte­kezünk, és milyen sokba ke­rül!« címmel. Megírtuk, hogy tűrhetetlenül sok az olyan ér­tekezlet, ami kivonja tanítóin­kat, tanárainkat az iskolai munkából. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a következőket fűzte cikkünkhöz: »Egyetér­tünk azzal, hogy a sok értekez­let elvonja a tanítókat és a tanárokat az iskolából. A cikk­író kimutatja, hogy mennyire megterheli a népgazdaságot a sok értekezlet, behívás, tapasz­talatcsere. Nem szabad azon­ban figyelmen kívül hagyni, hogy a túlóradíj azért olyan sok, mert helyettesíteni kell a szákősodó nevelőket, s külön­ben is nevelőhiány van. Sokszor szót emeltünk azel- len, hogy a ársadalmi szervek Egyetértek a cikkel »Jó szándék — ross/ mód­szer« című írásunkban megbí­ráltuk Halmos Józsefet, a nagy­atádi gimnázium igazgatóját; mert tanártársaival szemben nem találta meg a megfelelő hangot. Cikkírónk szerint a me­gyei művelődésügyi osztály sem segítette leéliően az igaz­gatót. Szigeti István, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a kö­vetkezőket fűzte a november 15-én megjelent cikkhez: »Egyetértek a cikkel. Meggyő­ződésem, hogy nevelő hatású, segít Halmos Józsefnek, hogy kijavítsa hibáit, eredménye­sebbé tegye a tantestület mun­káját. A cikket megtárgyal­tam a művelődési osztály veze­tő munkatársaival. Tejbolt kávé nélkül A csurgói tejboltban három héttel ezelőtt nekiláttak a vil­lanyvezetékek kicserélésének. A munka nagyon lassan halad, s így egyelőre nem lehet me­leg kávét, kakaót kapni. Pe­dig senki se iszik szívesen té­len jegelt tejet. Olyan százöt­ven reggeliző várja türelmet­lenül, hogy intézkedjen a föld­művesszövetkezet vezetősége. Több vásárló Megtettük a szükséges intézkedést »Kárba veszett órák« című írásunkban szóvá tettük, hogy tizenhárom gépkocsi órákat vá­rakozott tétlenül a Gamás előt­ti cukorrépa-átvevőhelyen, mert késve érkezett a rakodo- dömper. Cikkírónk szerint he­lyes volna, ha kivilágítanák a rakodóhelyet. Hoffmann Sándor, a 13. szá­mú Autóközlekedési Vállalat igazgatója a következőket vá­laszolta a lap december 1-i számában megjelent cikkre: »A cukorrépa fölrakását vég­ző gép megsüllyedt, ezért kezd­te később a munkát. Ha sötét van, a gépkocsik világítják meg a rakodóhelyet. Utasítot­tuk a forgalmi szolgálatot, hogy a hasonló esetek elkerü­lése végett lépcsőzetesen indít­sák a tehergépkocsikat.« Hz idén helyreállítják az ecsenyi hidat Lapunk 1963. november l-i szántában cikket közöltünk »Mi lesz az ecsenyi lúd sorsa?« címmel. Szóvá tettük benne, hogy az alig egy éve épített híd összedőlt. Cikkírónk java­solta. hogy minél előbb állít­sák helyre a hidat. Garamvölgyi Aladár, a me­gyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyet­tes vezetője a következő tájé­koztatást adta: »Az ecsenyi hi­dat a nyári felhőszakadás ron­gálta meg annyira, hogy'most használhatatlan. A KPM Tsz Útépítési Ellenőrző Csoportja közölte a megyei tanáccsal, hogy gondoskodik a hid meg­építéséről az elemi kárra való tekintettel. A szükséges hitelt biztosította a csoport. Az új híd terveit az Űt- és Vasú*/er- vező Vállalat készíti el, a hi­dat a Közúti Üzemi Vállalat építi meg. Elkészültéig a meg­erősített fahidon és a járható­vá tett terelő úton közleked­nek majd a járművek.« It/luiíBlődi. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ A potyautas. Este 7 órakor: Szigligeti-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Méhkirálynö. Csak 18 éven felülieknek. (Jan. 8-ig.) Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor. SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Méhkirálynö. Csak 18 éven felülieknek. (Jan. 8-ig.) Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Du. 3 és fél 6 órakor: Ta­na p expedíció. Színes cseh­szlovák film. Fél 6 órakor: A híradás- technikai sorozat I. előadása. 6 órakor: Munkaügyi viták intézése. (A közgazdasági uka^ démia VII. előadása.)

Next

/
Thumbnails
Contents