Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

Szerda, 1964. január 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Klá§kp|ippn. mint A trágyakezelői tanfolyam, hallgatói közölt »•ÖREG ISKOLÁSOK«, ezt mondták magukról. Mosolyog­tak hozzá, de ebben a mosoly­ban volt valami aggódó szo­morúság: hol vannak a fiata­lok?!... Ültek az előadóte­remben. Figyeltem őket, s ha nem tudom, hogy a megyében első ízben megrendezett há­romnapos trágyakezelői tan­folyamra jött össze ez a száz­tíz ember, akkor arra gon­dolhattam volna, hogy idős tsz-tagok találkozója van itt Balatonbogláron. — Fiatal nem vállalja ezt a munkát, húzódozik tőle, mert ami igaz, az igaz, nem a leg­kellemesebb, nem a legtisz­tább. Viszont nagyon fontos — hallottam a véleményt. És tiszteletet éreztem ezek iránt az idős tsz-tagok iránt. Nem­csak azért, mert nem idegen­kednek, rém riadnak vissza ettől a munkától, hanem azért is, mert hatvan-egyné- hány éves fejjel eljöttek ide Boglárra (sokuk talán először látta életében a Balatont), hogy tanuljanak. Lehet, hogy összefüggéseiben nem látják, milyen probléma van a me­gyében a talajerő-gazdálko­dással, de azt már néhány előadás után fölismerték, hogy otthon náluk sok a hiá­nyosság, nincs mintjen rend­jén, s hogy mi az, amit más­képpen kellene csinálni. A szerves trágya helytelen, ha­nyag kezelésével sok forintot veszít el szövetkezetük. Ez nem helyes így, ezen változ­tatni kell, s elsősorban rá­juk vár, hogy szószólói és végrehajtói legyenek ennek a munkának. Ezért figyelték fe­szülten dr. Nyéki Jenő, dr. Kovács András egyetemi ta­nároknak. Vér Ferenc,nyugal­mazott főmérnöknek és Ker- sák Jenőnek, a megyei mező- gazdasági osztály munkatár­sának előadásait. Miről esett szó? A talaj szerkezet kialakí­tásáról, a talajjavításról, az állatenyésztés és a növényter­mesztés kapcsolatáról a ta­lajerő-gazdálkodás megjaví­tásában, az istállótrágya keze­léséről és felhasználásáról, a növények tápanyagszükség­letéről, a trágyamesterek munkájának fontosságáról. AZ ELSŐ NAPON még nemigen, a másodikon azon­ban már mind többen mondo­gatták: — Igen, jó, hogy eljöttem. Nagy szükség volt erre a tan­folyamra. Őszintén, meggyőződéssel, felelősségérzettel mondták ezt. Mert hiszen nem minde­nütt megy úgy a trágyakeze­lés, mint például Karádon. — Hatszáz vagon trágyát raktam össze 1963-ban — mondta Dobos István. — Ná­lunk három fogatnak állan­dóan az a munkája, hogy na­ponta kihordja a trágyát a majorból. S szabályszerűen én rakom össze. — November óta mi is így csináljuk — mondta a Nagy- szakácsiból jött Szita István —, pedig eleinte ellenkeztek az emberek. Meg kellett ma­gyarázni, hogy mennyit ve­szítünk azzal, hogy nem vé­gezzük rendesen ezt a mun­kát. Láttam, hogy vannak olyan tsz-ek, ahol kívülre rak­ják a szalmás trágyát, pedig úgy nem jó, hallottuk most is, hogy oda mindig érett kell. A körülötte állók bólintanak. A VÉLEMÉNYEK TÖBB­SÉGÉT, a jellemzőbb, az ál­talánosabb helyzetet a tapso- nyi Kulcsár István szavaival lehet összegezni: »Az biztos, hogy nemigen csináltuk úgy, ahogy itt elmondták, ahogy kellene. Hiszen a trágya álta­lában ott maradt az istálló mellett, s ha ráértünk, ha úgy hozta az alkalom, akkor kihordtuk.« Az csak fél munka volt, amit Mesztegnyőn csináltak. Tóth József arról beszélt, hogy a kocsis kivitte ugyan a trágyát, le is szórta a ko­csiról, de aztán úgy maradt ott. S majdnem így van Hosz- szúvízen is. — Decemberben megkezd­tük a trágya kihordását — mondta Várhegyi Ferenc —, kupacokban rákerült a hóra. Nem jól van ez így. Miitor egyéniek, voltunk, akkor nem ezt csináltuk. Följegyeztem mindent, elmondom, amit hallottam. De nem tudom, a vezetők meghallgatnak-e majd. — Azért vagyunk itt, hogy otthon hasznosítsuk, amit megtanultunk — szól közbe a kelevizi Tengerdi István. Igen, ezért jöttek ide. S ahol viszonylag rendjén megy ez a dolog, mint ahogy be­számolt erről az őrei Lajos János, a berzencei Maronics István, a tótújfalui Petrino- vics Pál, javítanivaló ott is akad. A VÉLEMÉNYEK AZT TÜKRÖZIK, hegy nem volt haszontalan ez a három nap. Az »öreg iskolások" minden szavából éreztem, hogy lelki­ismeretesen és felelősséggel akarnak dolgozni. Szövetkeze­tük érdekében, azért, hogy több termést adjon a föld. Nem mindegy, hogyan fogad­ják őket otthon a vezetők, mennyire segítik, hogy a ta­nultakat a gyakorlatban hasz­nosítsák. S az sem mindegy — ezt a rinyaszentkirályi Ga- danecz György jegyezte meg —, hogy a trágyakezelőket hogyan becsülik meg. Akiktől érdeklődött, azoknak egy egy­séget írnak jóvá, ő 0,75 egy­séget kap naponta. Pedig minden nap negyven mázsa trágyát megemelni nem egy­szerű dolog... Másképpen, mint eddig; ne hagyjuk veszni az értékeket — ezzel mentek haza a há­romnapos tanfolyamról. A holnap fog válaszolni arra, hogyan gyümölcsözik majd ez az őszinte igyekezet. Vörös Márta /Vili mt&wiái át mült é Nádor Séza OíP-lgazgató — Talán a legfontosabbal kezdem. A me­gye 218,5 százalékra, teljesítette évi betétter­vét. Betétállományunk 1963-ban csaknem 92 millió forinttal emelkedett, és elérte a három­százmillió forintot. A betétkönyv-tulajdono­sok száma hatezerrel gyarapodott. Érdemes megjegyezni, hogy az új betétesek többsége — körülbelül 60 százaléka — tsz-tag. A múlt évet a szerencse évének is nevez­hetjük, ugyanis 53 lottózó ért el négyes talá­latot a megyében. A lottónyerteseknek 6 300 000 forintot fizettünk ki. A tárgynyere- mény-sorsolásokon 190 somogyi lottózó nyert többek között öröklakást, szobaberendezést, személyautót, külföldi utazást és televíziót. Tavaly 6 500 000 darab lottó- és totószelvényt vásároltak a megyében. A lakásépítkezés is fellendült. 803 családi ház, 75 társasházlakás, 10 emeletráépítésből adódó lakás és 108 szö­vetkezeti lakás építését finanszíroztuk. Há­romszáz telket értékesítettünk. Kaposváron, a járási székhelyeken és a Balaton-parton azonban telekhiány miatt az igényeknek csu­pán elenyésző részét tudfűk kielégíteni. I Frifnm Géza JU-ígazgató | — A múlt esztendőben 22 000 személy kö­tött biztosítást, így a biztosítottak száma el­érte a százhúszezret. Az év végi adatok sze­rint 25 000 termelőszövetkezeti családnak van háztáji biztosítása, 11 000 üzemi dolgozó­nak pedig baleset-biztosítása. A termelőszö­vetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező cso­portja 17 000 tagot számlál. 1963-ban évek óta nem tapasztalt jégverés pusztította a vetéseket. Különösen a tabi, a fonyódi és a siófoki járás szántóföldjein ke­letkezett tetemes kár. A kárt szenvedett szö­vetkezeteknek 10 millió forint térítést folyó­sítottunk. Az Állami Biztosító összesen több mint 3Ö millió forintot fizetett ki 1963-ban a biztosítottaknak. A termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező csoportjának intéző bizottsága két kirándulást szervezett tavaly. 240 tagot vittünk két-, illetve háromnapos országjáró kirándulásra. A tavasszal 120, az ősszel 68 tsz-tagot üdültettünk Harkányfürdőn. KAKÁD EL Milliomos falusi bank Válogatják az almát a H££ bohönyei telepén. A nagy pincé­ben iz vagon almát tárolnak. öt és fél évvel ezelőtt 101 taggal és 10100 forintos rész­jegyalappal alakult meg a Ka- rád és Vidéke Takarékszövet­kezet. Azóta megötszöröződött tagok száma is, a részjegy­alap is. A betétállomány a múlt év eleje óta 700 000 fo­rintról 1 200 000 forintra emel­kedett, így a karádi takarék­szövetkezetet is mint milliomos falusi bankot tartják nyilván. A múlt évben kétszáztízen vet­tek föl összesen 845 000 forint kölcsönt főként bútor, televí­zió vásárlására, lakásjavításra. A karádi falusi bank a közel­múltban modern, új helyiség­be költözött. Készülődés a keltetőállomáson Februárban lesz egy éve, hogy, a községben megkezdte működését a keltetőállomás. 765 045 csibét keltettek ki az- óta, és adtak át a megye ter­melőszövetkezeteinek.- Most a ládákat javítják, készülnek a következő idényre. Január 13-án kezdik meg a keltetést, 20 000 sárga magyar fájta to­jást raknak a gépekbe. zan az állattenyésztésben dol­goznak, nyolcvanan a trágyát hordják. Húsz-harminc tsz- tag a raktárakban, magtárak­ban szorgoskodik. A múlt évi kedvezőtlen idő­járás a növénytermesztésben tetemes kiesést okozott, de a tervezett munkaegységet el­érik, mert az állattenyésztés többletjövedelmet hozott; az 1 210 000 forintos többlettel 134,2 százalékra teljesítették áruértékesítési tervüket. Iskolai, politikai és szakmai oktatás A dolgozók iskolájának VII. és Vili. osztályába — melyet szakmunkásképzéssel kapcsol­tak össze — 54 felnőtt hallga­tó jár. A faluban és a gépál­lomáson szervezett politikai és KISZ-oktatásban kétszáztizen- kilencen vesznek részt. A nők­nek rendezett időszerű kérdé­sek tanfolyamát 37 asszony lá­togatja. Nem tétlenkednek a KISZ-fiatalok sem: karácsony­kor mutatták be a Bikaviadal című háromfelvonásos bohó­zatot, s a közeljövőben a kör­nyező községekben is előadják. Tartalékolás a művelődési ház építésére Említést érdemel a község vezetőinek nagy gondja: a ré­gi, omladozó művelődési ház már nem elégíti ki az igénye­ket. A 160 személyes, egyetlen használható nagyterem nem egy rendezvény alkalmából ki­csinek bizonyul. A községfej­lesztési alapból már mintegy 400 000 forintot tartalékoltak új művelődési ház építésére, de saját erejük nem elegendő erre. P. P. A tsz-tagok téli elfoglaltsága Mozgalmas az élet a Búza­kalász Termelőszövetkezetben is. December 31-ig elvégezték a leltározást; a vezetők, a könyvelők most a zárszámadást készítik. A tagok közül negy- ven-negyvenöten az erdőn, szá­Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója nyolc utas tartózkodott a fe- hang kiáltott magyarul: »Ke- Egyenként vittek ki minket, A budapesti vendéglők es délzeten. Ügy látszott azonban, zeket fel!« A nők felsikoltot- és egy dzsipben a repülőtéri kavehazak mindig zsutolva hogy az indulás valamilyen tak, s egy lövés dördült el. épületbe fuvaroztak. Csak ki- vannak. A szorakozohelyek i okból halasztódik. Megfigyel- Az egyik férfi megpróbálta hallgatásomon tudtam meg a szazaiban estenként a tánc tem, amint az első tiszt újra a pilótaülés felé vezető kabin- részleteket a repülőgépben tör­i—; m——1R_ fónf löirríldöyócral A'/ Ggyik zenekarok dallamai csendül­nek fel. A cigányzene varázsa i azonban utolérhetetlen. Ez a i zenekar főképpen vonóshang­szerekből áll és cimbalomból,1 elhagyta a gépiét, gyorsan vé- ajtót kinyitni. Erre rögtön lő- tént lövöldözésről. Az gigszaladt a kifutópályán, vések záporoztak. A férfi ősz- pilóta a nyolc utas között fel- majd mintegy öt perc múlva szeesett az ajtónál. A szakái- fedezett egy fasiszta volt ismét visszatért. lasnak is meg kellett kapnia a Horthy-tisztet, akit a rendőr- .... ... . — Néhány utas elkésett — magáért, mert nyögve fogta a ség különböző bűncselekme- egy ősrégi hangszerből, mely­magyarázta nekünk —, pár csípejét: pisztolya az ülésen nyék miatt már évek óta kö- nek húrjait két vagy négy ve- perc múlva indulunk. hevert. Lehetetlen volt megái- rözött. Ez a felfedezés arra rovel szólaltatják meg. Évsza­— Rögtön ezután három lapítani, hogy ki kire lőtt. késztette, hogy az utolsó pilla- zadok óta örökölt zenei erze­Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadó­jának idei első füzete. A »Tsz- tanáesadó« néven ismert, .nép­szerű brosúrák immár öt éve segítenek eligazodni a közös élet és a közös gazdálkodás ügyes-bajos dolgaiban. Milyen kérdésekre ad vá­laszt a legújabb füzet? Felöleli a téli hónapok csak­nem valamennyi időszerű gondját, teendőjét. Mindenek­előtt hasznos útbaigazítást ad a termelőszövetkezeteknek a zárszámadáshoz, valamint az 1964. évi gazdálkodási terv elkészítéséhez. Ezután . sorra veszi a legfontosabb téli fel­adatokat. Ezek közül is ki­emelkedik az állatállomány átteleltetése, a gépek téli tá­rolása, javítása és az őszi ve­tések fejtrágyázása. Külön fejezet foglalkozik a szerződéses termeltetéssel, is­merteti a szerződéskötés felté­teleit, és a különféle akciókat. A közös és a háztáji áruterme­lés lehetőségeinek gondos föl­mérésére s előnyös kiaknázásá­ra hívják fel a figyelmet az itt közölt tanácsok. A szövet­kezeti tagok és családok az év minden szakában találkoznak bonyolult munkaügyi, szociá­lis és jogi kérdésekkel. Ezekre a közérdekű kérdésekre is ki­elégítő felvilágosítást nyújt a tsz-tanácsadó. Az ismertetett témakörökből kitűnik, hogy az új kiadványt haszonnal forgathatják mind a szövetkezeti vezetők, mind a szövetkezeti gazdák. A kérdé­sekre a legilletékesebb szak­emberek, az egyes minisztériu­mok és főhatóságok vezetői vá­laszolnak. Kapható a postai kézbesítőknél. utas lépett a kabinba bőrön- A repülőgép felágaskodott, natban még riassza az állam- kük ezeknek az embereknek dokkéi és táskákkal. Aztán az meredeken felfelé emelkedett, védelmet. A három utas, aki életszukseglCteve tette a mu­indítóhelyre gördültünk. A halott visszacsúszott az ajtó- utana a kabinba lépett valója- zsikalast. Ha a szo^ Mas. Az Immár tizenegy utas kö- tóL A tehetetlenség törvénye a ban rendortisztviselo vplt zott három nő volt. Velem széktámlához nyomott ben- A tötibi utas közül hárman szemben egy szakállas, magas egy messze ágazó föld alatti a köUülen előadásmódnak. értelmében vett zeneművészet távol is áll tőlük, viszont an­nál megdöbbentőbb művészei ember ült. Mérnöknek néztem, lenkezőjére fordult. A pilóta mozgalom tagjai voltak, akik . , mert egy papírtekercset tartott meredeken lefele irányítottá a a repülőgépet fegyveres erővel . J^.enc. „ tiif a kezében, nyilván valami mű- gépét, ilyen módón akart min- a müncheni repülőtérre akar­szaki rajzot. den támadási kísérletet meg- ták szöktetni. Nyolc héttel se? te!e '|0’t> 3 ™l asztalunk­indulá- hiúsítani.^Vakmerő manővere előbb ugyanerről a repülőtér- nal meg hat masik vendeg ült. e£ewarde“s sikerült. Mélyrepülésben visz- rgí sikerrel ~ hajtottak végre Mögöttünk, a sarokban zokog- scewarae-s» lőtérre ___ .____, - __mí,* a e gy hasonló géprablást. A tak a hegedűk. Magyar bará­tom kávét és bort rendelt. — Érdekel-e egy kis politi­Mint a repülőgépek iákor rendszerint a stemu»» szaszáguldott a repülőtérre, felszólított minket, hogy szí- . , . , .. . .. . íazzuk oda magunkat. Keve- A kabinban szörnyű össze- szombathelyi repülőtér nagyon sen engedelmeskedtek ennek a Vlsszaság uralkodott. Két no és alkalmas volt erre, mert^ csak felszólításnak. Egy perccel ké- a sebesült nem tudott kellő- néhány kilométer távolságban zálgatás? — kérdezte, sőbb a gép elvált a kifutópá- képpen megkapaszkodni, és feküdt az osztrák határtól, és — Nem különösebben — vá- (> lyától. A pilóta egy kört írt le njiut játéklabdák repültek a ez az üldözést csaknem lehe- laszoltam —, még mindig a a repülőtér fölött, majd mint- többi utas felé. Rosszul lettem, tétlenné tette. tagjaimban van a repülőgép­egy háromszáz méter magas- Kábulatban éreztem, hogy a Ettől az élménytől felkavar- beli lövöldözés ijedtsége. Miért ban északkeletnek fordult kerekek keménven ereszked- va> autóbusszal tértem vissza kérdezed? Hirtelen valami váratlan tek a betonpályára. este a fővárosba. Aznap nem _ M . . (' történt. Még mialatt a gép fér- Rendőrautók vettek körül volt már hangulatom, hogy e 1 as™rarsamK erae de állásából vízszintesbe bil- bennünket. Az egyik elkésett hangversenyre menjek; így el- kes beszélgetést folytatnak lent, a szakállas benyúlt papír- utas jobbjában pisztollyal így fogadtam magvar barátom. Éppen ott tartanak, hogy új ( tekercsébe és egv pisztolyt hú- kiáltott: Ferenc meghívását egy üveg kormányt alakítanak, zott elő. ITgvanabban a pilla- — Senki se hágj’ja el a re- borra valamelyik cigányzenés natban mögöttem egy férfi- pülőgépetí borpincéb«. (Folytatjuk.) A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzletigazgatósága értesíti Kaposvár város és a kaposvári jifflF járás lakosságát, valamint a nagyatádi ..Jjj járás lakosságát, hogy a kaposvári 120/ ........... 35 kv-os villamos alállomás, valamint a nagyatádi 35/20 kv-os alállomás kö- jjF zött létesített új 35 kv-os vezetéket 1964. január 15-én reggel 8 órakor üzembe helyezi. Ex időponttól a vezeték érintése halálos • (4214)

Next

/
Thumbnails
Contents