Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
Vasárnap, 1964. jannár 26. 5 SOMOGYI NÄPLAF A SÍNEK KÖZÖTT 25000 házinyulat vásároltak te! tavaly IMPERIALISTA GAZSÁG TŰZ PISLÁKOL A hókupacokat lyukacsosra marta az olaj, a gőz, és a szénpor. A fagyos sínek fölött erőtlen fényű lámpákat lóbál a hideg január hajnali szél, százötven méterről csak a fűtőház körvonalait látni és a nagy, ormótlan testű mozdonyok hideg foltjait. Később az emberek is kibontakoznak a sötétből. Ezek az emberek olajfoltosak, szénporosak, fáradtak. Késő este vagy kora hajnalban indultak munkába, szidják a telet, a bunda alá markoló hideget, de a mozdonyoktól egy istenért se válnának meg. A széntéren összefagyott a szén, csákányozni kell; a csille vasa hideg, a kényesebb tenyerekről lenyúzná a bőrt. A mozdonyszínben sötét van, és az ajtók repedésein alattomosan surran be a huzat. De a vonatok hajnalban is elindulnak. Erdős Gyula mozdonyvezető és Kapusig István fűtő hajnali háromkor jelentkezett szolgálattételre.’ Előkészítették a mozdonyt, fél ötkor rájártak a siófoki szerelvényre, bekapcsolták a lég- és fűtővezetékeket, s amikor a forgalmista jelt adott, a 275—102-es mozdony percnyi pontossággal indult az 5420-as szerelvénnyel Siófokra. — A vonatnak mennie kell, nincs kecmec... Ezt már Makker József mondja később, amikor az egyik fűtőházi szobában beszélgetünk a szolgálatról. — De tél van, a vonatok késnek, az emberek meg ká- romkodnak, hogy az a vasút... Az ablakok négyszögében látom, hogy a fűtőházi munkások apró tűzrakásoknál melegítik kormos, lilára fagyott ujjaikat. — Meg azt is mondják, jó a mozdonyvezetőnek meg a fűtőnek! Támaszkodik a korláton, a gőz viszi a vonatot. De miért támaszkodik? Mert nem tud lábára állni; Kaposvártól Siófokig meg vissza a kazánba dobált 50—60 vagy 100 mázsa szenet; ha rossz a szén, minden állomáson megtisztította a tüzet, és gyapottal meg fáklyával melegítette a darut, ha vizet vett a mozdony, mert befagyott... Na?! Azt mondja a másik fűtő, Ottó József: — Ha az ember azt akarja, hogy menjen a mozdony, a »ládát-« is a tűzre dobná. A fűtőházban minden ember azt akarja, hogy menjen a mozdony. A párhuzamosan végtelenbe futó sínpárok úgy hálózzák be az országot, mint testet az erek. Az erek a vérben oxigént visznek a szervezetnek, a síneken vasúti szerelvények szaladnak, embereket utaztanak a kocsik egyik városból a másikba, a tehervonatok pedig a mindennapi élet oxigénjét viszik: búzát, szenet, vasércet, gyapjút, húst... Az »oxigén« mindkét értelemben — az élet. Nem az én életem, a te életed, hanem valamennyiünk élete, Horváth V. József mozdonyvezetőé csakúgy, mint Kulcsár Károly mozdonyfelvigyázóé, Járfás Jenő műszaki re- szortosé vagy akárkié. Horváth IV. József ebben a hónapban már 260 órát töltött »tengelyen«, a kilenctagú Kulcsár-brigád egész éjjel dolgozott, a Szűcs-brigád pedig reggel hét óra helyett már hajnali ötkor munkára jelentkezett a fűtőházi lakatosműhelyben. — A vonatoknak menniük kell! A mozdonyszinben törpének érzi magát az ember. Nagy, engedelmes, sötét állatok a mozdonyok, az idegen légszívesebben csak tisztes távolból szemlélődik, mint az állatkertben az elefántkarámnál. Gőzt és kénes füstöt kavar a huzat, a padozaton ismeretlen rendeltetésű kábelek futnak mozdonytól mozdonyig, a munkások kormos arca egybefolyik a félhomállyal. Egyikük félrehív. — Rólunk egyszer azt írta az újság, hogy hősök vagyunk, meg mit tudom én! Olyan szép volt, hogy megkönnyeztük, pedig a rossebb se hős. A többiek körénk gyűlnek. Mi lesz itt? — Tegnap délután olyan szépen sütött a nap, azt hittük, itt a tavasz. Hogyne! Hideg van, hogy a lelkünk fagy meg. De a vonatoknak menniük kell. A fekete ember eltapossa a cigarettavéget, és elköszön, mert főjavításra hozták be az 570-es mozdonyt, minden perc drága. A kovácsműhelyben Rozina Sándorék dolgoznak, aztán megyünk ki a széntérre, ahol a kis vascsillék és a daru etetik a mozdonyokat, A Kaposvári Fűtőházban elmúlott egy hajnal. Milyen hajnal...? Egészen egyszerű, hétköznapi. Olajos ruhás, kormos emberek voltak a főszereplői és nagy, fekete mozdonyok. A fűttőházban — és ezt jól megtanultam — a mínusz tizennyolc fokos hidegben sincs — »kecmec« ... Vincze Jenő (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek ' és a MÉK 1961-ben kezdtek foglalkozni a házinyúlfelvá-! sárlással. Megyeszerte felku- | tatták azokat, akik korábban szívesen foglalkoztak nyúlte- nyésztéssel, s szerződést kötöttek velük. Abban az évben 5800 nyulat vásároltak fel. Mivel a házinyúl értékesítésének korlátlan lehetőségei vannak a nyugati országokban, tavaly már 25 000 nyúl szállítására szerződtek a somogyi tenyésztők. Egy év alatt több mint egymillió forint bevételhez jutottak e mellékfoglalkozásból. Kialakult a nyúltenyésztők! törzsgárdája. 16 községben i szakcsoportot alakítottak a tenyésztők. Ennek az az előnye, hogy közös szerződtetés és szállítás esetén kilónként 1,50 forint értékesítési felárat kapnak. (A tsz-ek 2 forintot.) A tenyésztők állami áron kapnak takarmányt. Az idén 14,60—15,50 forint a nyúl kilónkénti átvételi ára. A vérfrissítés és a nagyobb súly elérése céljából nemrég külföldről hoztak be tenyész- j állatokat. Ezeket a MÉK bö- i hönyei telepén a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet egyik szakemberének irányításával nevelik. Dániából 60 újzélandi fehér fajta j nyúl, a Szovjetunióból pedig 50 nagy testű Csincsilla érkezett Böhönyére. A szaporulatból először egy újabb tenyész- állományt alakítanak ki, s ezután látják el a szakcsoportokat és az egyéni tenyésztőket kiváló tulajdonságú tenyészállatokkal. Az utóbbi időben sok tsz- nyugdíjas is bekapcsolódott a nyúltenyésztésbe. Kihasználják a háztáji istállókat is, s az idén már 45 000 házinyúlra kötnek szerződést a megyében. í Termelőszövetkezeti egészségügyi felelősök tájékoztatója A Somogy megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás munkatársainak gondozásában negyedévenként sokszorosított tájékoztató füzet jelenik meg a termelőszövetkezetek egészségügyi felelősei részére. Sok tudnivalót és útmutatást tartalmaz a kiadvány. Legutóbbi számában például az egészségügyi felvilágosítás módszereiről, a légúti betegségekről és a fertőző bélbetegségekről, a mezőgázdasági munkaártalmakról és megelőzésükről, a nélkülözhetetlen tápanyagokról, valamint a helyes trágya- és szeméttárolásról olvashatni népszerűsítő írásokat A kiadvány rejtvényeket is közöl, s a helyes megfejtések beküldői között könyvjutalmakat sorsolnak kL Az egészségügyi hálózat fejlesztéséről tárgyalt a Tahi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács idei első ülésén a járás egészség- ügyi helyzetét és az egészségügy fejlesztésének távlati terveit tárgyalták meg. Az erről szóló jelentést dr. Takács Imre járási főorvos ismertette. Elmondotta, hogy a múlt évben is lényegesen javult a járás egészségügyi helyzete. Nagyon sokat tettek a körzeti orvosi rendelők, várók, lakások fejlesztéséért, a gondozás, a kezelés és a megelőzés javításáért. Bevezették a fel- nőttbeteg-gondozási rendszert. A szakorvosi ellátás kifogástalannak mondható, az iskolaorvosi ellátás viszont szakorvos hiányában október óta szünetel. A járás egészségügyi dolgozói sokat tettek a gümőkór és a rák leküzdéséért, megelőzéséért. az anya- és csecsemő- védelemért. A múlt évben 12 000 ernyőfény kép-szűrést végeztek, s csaknem tízezer embert vizsgált meg a tüdőgondozó intézet. A rákszűrések száma meghaladta a kétezret. A járási egészségügyi csoport tavaly 41 egészség- ügyi előadást és 99 filmvetítést tartott a községekben. Ezeken 4596 ember vett részt. A főorvos szóvá tette, hogy sok termelőszövetkezetben még mindig nem fordítanak kellő gondot az istállók és majorok környékének tisztán tartására, a tej higiénikus kezelésére, a növényvédő szerek, mérgező anyagok helyes tárolására. Bogó László, a járási párt- bizottság első titkára javasolta, hogy a tanácsülés alakítson egy öttagú bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy megszervezze egy új egészségügyi központ létrehozását. Az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtésére javasolta, hogy a községi tanácsok, a termelőszövetkezetek, az fmsz-ek és , egyéb szervek vállaljanak részt a költségekből. Az elavult egészségház helyett ok- 1 vétlenül egy újra van szükség, amely a járás lakosságának növekvő igényeit minden szempontból kielégítené. Veszélyes a korcsolyázás a Kapóson (Tudósítónktól.) Szép sport a korcsolyázás, ezért ! a gyerekek minden alkalmat meg- i ragadnak, hogy a jég hátán szórakozzanak. Am nem elég megfontoltak, és olyan helyeket Is fölkeresnek, amelyek sok veszélyt hozhatnak rájuk. A Kapó,-folyó cseri és donneri szakaszát, is ellepik a korcsolyázó gyerekek. Pedig a Kapos itt-ott szakadozó jégtükre nem elég biztonságos. Sok helyen a viz feltör a jég fölé, másutt az elvékonyodó jég hamar betörik a korcsolyázó gyerekek alatt. A donnert szakaszon a napokban többen is a vízbe poty- tyaníak. Igaz, hogy közvetlen életveszély nem fenyegeti a vízbe eső fiatalokat, azonban igen sok, meg (ázásból credo betegséget kaphat nalr 1 Ciprus szigetén két héten át ropogtak a fegyverek, és ömlött a vér. E tragédia utó- rezgései pedig még mindig tartanak. Sőt, nincs biztosíkosságát a sziget görögjeire. Az sem kétséges, honnan származnak a fegyverek, s megkezdődött a vak szenvedélyek felvonulása. (Második képünk.) oly idős és magatehetetlen. (Harmadik képünk.) Divido et impera — oszd meg és uralkodj! Közismert az ősi machiavellizmusnak ez a milliószor elátkozott receptje. És a jezsuita szellemű imperializmus nem válogat az eszközeiben: kíméletlenül belegázol a népek legszentebb érdekeibe, hogy érvényesítsék Profit-Molochjuk érdekeit szolgáló akaratukat. Hová visz ez? Kötetnyi vádiratnál jobban felel erre néha egy-egy hiteles dokumentum. Ciprus szigetén gyermekeket gyilkoltak le állati kegyetlenséggel az imperialista célokat föl nem ismerő, elvakított nacionalisták. (Negyedik képünk.) Még halálukban is oly szépek ezek az ifjú emberi lények. Borzalom rágondolni, a félelemnek micsoda rettenete viharozha- tott át sugaras leikükön, amikor az állati terror elvette ártatlan életüket. És amint vérükbe fagyva ott fekszenek egymásra dobálva, mindenkinek arra kell ték arra, hogy a fegyver- nyugvás végleges. Mi történt? Több, mint amin az emberiség egyszerűen napirendre térhet. Nem katonák álltak ugyanis szemben katonákkal. A lakosság egy része .ragadott fegyvert a lakosság más része ellen. Az emberéletek kioltására fölemelt fegyverek asszonyokra, karonülő gyerekekre, fiatalokra, boldogságra, életre vágyakozó ciprusiakra irányultak. (Első képünk.) Miért? Azért, mert az emberiség békéjét fenyegető NATO-nak nukleáris támaszpont céljára kell Ciprus földje. És azért, mert Ciprus népe nem akarja átengedni hazája földjét a dühödt pusztítás ádáz erőinek. És ekkor, mint már annyiszor, a népek ellenségei a nacionalizmus gyilkos eszközéhez folyamodtak: ráuszították a sziget török laAhol pedig a fegyverek lépnek az ész, a szív és az emberiesség helyébe, ott öm- leni kezd a vér, és semmivé válik az ember — ha még olyan ártatlan is, ha még gondolniar: ilyen sorsot szán földke rekségméretekben mindenkinek a nemzeti gyűlölködés, az imperialista gazság, a harmadik világháború. — fm —
