Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Somogyi Néplap 2rlvrSíZMP ME6VEI B17ŐTTSÁG A ES A MCGVEi TANÁCS L&frjA i Tízemeletes lakóházak Kaposváron? Háromezer állami és szövetkezeti lakás — A harmadik ötéves terv első felében megérkezik a babócsai földgáz — Kitelepítésre ítélt vállalatok — Mi épül a következő években Kaposváron? BA KÖZBEN PRÓ A folyosókon kivilágí­tott üvegtábla figyelmeztet: «►Csend, próba!« A vasajtón túl, a színpadon a Légy jó mind­halálig című darabot próbál­ják. A nehéz bársonyfüggöny még leeresztve, a színpadon jelzések: kopott, szürke próba­falak, más darabok itt hagyott díszletelemei határolják Doro- ghyék leendő szobáját. A bú­torok sem az igaziak. A vilá­gítást egyetlen, bántóan ke­mény fényű »-munkalámpa« adja. Most kell működnie iga­zán a színészi alkotó fantáziá­nak, hogy színpadi valósággá varázsolja ezt a sivár és kiáb­rándító környezetet. Csöndesen a színpadot sze­gélyező portálhoz ülök. A szín­padi munka legizgalmasabb, leglélegzetállítóbb része: az emlékpróba. A színészek már tisztában vannak vele, hol kell bejönni, mikor kell leül­ni, átmenni a másik oldalra — mindezt már tisztázták a ren­delkező próbákon. Most a cse­lekedetek rugóit, a szavak, mondatok belső gondolati fo­lyamatát, az életre keltendő figurák belső arculatát igye­keznek megtalálni. Szinte tit­kos, szemmel és szóval alig követhető varázslói munka ez. Hogyan lesz a megírt, az írói képzelet szülte figurákból élő, hús-vér ember? Folyik a próba, ván­dory Margit (Doroghyné) jön be a bal oldali ajtón: — Vio­la, hova mész? — Majd meg­látva, hogy Viola szóra sem méltatja, senki sem törődik ve­le, leül az asztal melletti szék­re. A kisebbik lányt — Bellát — alakító Mészöly Júlia föl­kel a pádról, lassan hátramegy az ablakot jelző falnyílásig, Doroghyné utánafordul. A ren­dező', Sándor János leállítja a jelenetet. Halk félszavak jut­nak el idáig, értelmüket azon­ban sikerül kihámozni: »Ez a nő maga a megtestesült dzsent­ri enerváltság. Kihalt belőle mindenfajta energia, hisz ha a legkevesebbel is rendelkez­ne, változtatni tudna családja nehéz helyzetén. Még mindig a régi, úri élet álomképeiben él, érzékei számára idegen ez a jelen, szinte fizikailag sincs itt. A mozdulatai félgesztusok, lágyak és céltalanok... Ez a szürke monotónia lesz a figu­ra színe.« Ismételnek. Űjra leállnak. Most Mészöly Júliával beszél­get a rendező hosszan, halkan. (A figurateremtés intim dolog.) Idáig nem jutnak el a szavak, de az új ismétléskor már majd­nem Bellácska az, aki végső elkeseredésében szökésre hatá­rozza el magát; már felejte­ném a színésznőt, mai utcai ruháját, a bántó fényt, a tákolt falakat. Tovább folyik a pró­ba. Lágyan, súlytalanul lib­bennek Vándory Margit sza­vai. Egyszer csak felkiált a rendező: »Ez a Doroghyné!« Most Török úr igyekszik meg­győzni Bella kisasszonyt: hagy­ja itt a családját, jöjjön vele Pestre. — Fölvettem az edelényi örökségemet, rengeteg pénzem van (a betámolygó Misi rá­jön, hogy Török úr az ő lutri- nyereményével csábítgatja Bellácskát, Török észreveszi a felnyögő Misit.) — Misi öcsém, magát hívom döntőbírónak, ő ott volt, ami­kor megjött a pénz... Vagy nem... Ö már akkor nem volt ott... Annyi pénzem van, hogy mindenkinek adhatok. Magának is adok, Misi, hisz olyan jó volt... Megállnak. A Török urat játszó Forgács Tibor odafordul a rendezőhöz: — Te, Jancsikám, hogyan kapjam el Misit, hogy közben észrevétlenül a zsebébe dug­hassam a pénzt? — Tibor, ha megengedi, én adnék egy tippet. — A Nyilas Misit életre keltő Berek Kata­lin, a Nemzeti Színház mű­vésznője szólal meg: — A felnőtteknek az a ron­da szokásuk, hogy úgy bánnak a gyerekekkel, mint az élette­len bábukkal. Ha így bal kéz­zel, csak a fejemet fogva pen­derítene maga elé, jobb kéz­zel a zsebembe tudná tenni a pénzt. Én abból a helyzetből jól el tudnám lökni magamtól. A gyerekek irtó dühösek az ilyen bánásmódért, látom az én kislányomon... Eszerint próbálják újra a jelenetet. Feltűnik, hogy a ki­tűnő művésznő mennyire fiú­sán mozog, hanghordozása is már a Debrecen környéki, fa­luról bekerült komoly kisfiút formázza — érezhetően »meg­találta« Nyilas Misi figuráját. Körötte vibrál, átforrósodik a levegő; már nem a próbáló színésznőt látom benne, hanem a felnőttek világában is csaló­dó Nyilas Misi szenved a szín­padon. Később a próba szü­netében a rendezőt valla­tom: mondjon valamit rende­zői felfogásáról, egyéni elkép­zeléseiről. Szerényen szabad­kozik, végül csak megvallja: — Egyetlen törekvésünk: hí­ven szeretnénk visszaadni a dráma és a regény hangulatát, szellemét. A legfőbb inspirá­tor maga Móricz, akihez nem szabad semmit hozzáadni, sem elvenni belőle. A játékstílus­ról szólva egy sajátos ötvöze­tet igyekszünk megteremteni. A szöveg és a környezet ele­ve adott reális-naturális rajza mellett megpróbáljuk a figu­rákat általánosabb érvényűvé emelni néhol bizonyos színé­szi elvonatkoztatást alkalmaz­va... Talán így megfogalmaz­va ez túl bonyolult... Berek Kati fáradt, egy erős duplát kér. Az este előadása volt Pesten, éjjel autóval jött vissza Kaposvárra. — Nem megerőltető ez? — De nagyon — és most megint kisfiús a hangja. — Csakhogy rajongva szeretem a »szakmámat«, és ezért minden fáradtságot legyőzök magam­ban. Mert játszani, próbálni: ez a legszebb és legigazabb hi­vatás. — Hogyan közelítette meg Nyilas Misi figuráját? — Elsősorban a regényből, de a saját gyermekkori élmé­nyeimből is. Bennem rendkí­vül élénken élnek a gyermek­kori emlékek... és nagyon szeretem a srácokat. — Játszott már gyerekszere­peket? — Hogyne! Gyakran játszot­tam a régi Üttörő Színházban. Az első színpadi szerepem Fe­hér Klára Becsület című diák­darabjának egyik hőse volt. Nagyon szerettem. — És a kaposvári közönsé­get? — Nézze, az őszi bemutat­kozáson kívül még soha nem találkoztam vele, de meggyő­ződésem, hogy az igaz szó, az élmények ereje mindenhol hat. És remélem, hogy ez a mos­tani lelkiismeretes munka meghozza gyümölcsét, a bemu­tató után a kaposvári közön­ség szívébe zárja Nyilas Mi­sit — és vele engem is meg­szeret ... Persze azért izgu­lok — teszi hozzá, és ez már megint Nyilas Misi. Annál is inkább, mert ebben a pillanat­ban az ügyelői hangszóró a próba folytatására hívja. Takács László Gondatlansásból tűz Vörs községben Gáspár Ven­del tsz-tag portáján a napok­ban tűz ütött ki. Gáspár a traktor előmelegítését szabály­talanul végezte. Vödörben gáz­olajat tett a traktor alá, s amíg eltávozott, a gázolaj meggyul­ladt, attól pedig lángra kapott az elszórt szalma. Az istálló­ban és a takarmányban 11 000 forint kár keletkezett. Ebben az évben — most már visszavonhatatlanul — meg­kezdődik Kaposváron az észak- nyugati városrész építése. Mint arról már többször tájé­koztattuk olvasóinkat, ezen a területen több mint háromezer állami és szövetkezeti lakás épül 1970-ig. Az idén 265,1965- ben pedig 373 lakást adnak át. 1965-ig fölépítenek egy nyolc tantermes iskolát, egy hetven­öt személyes óvodát és egy negyvenszemélyes bölcsődét, orvosi rendelőt és gyógyszertá­rat, szuperpiacot zöldségbolt­tal, több üzlethelyiséget a szolgáltatóiparnak, vendéglőt meg presszót. A 638 lakás víz­ellátásának biztosítására nyo­másfokozót építenek. A lakások túlnyomó többsé­ge kétszobás lesz, központi fű­téssel, rendszeres melegvíz­szolgáltatással, beépített búto­rokkal. A harmadik ötéves terv első felében Babócsaról meg­érkezik Kaposvárra a földgáz, addig a Szokola berekben el­helyezett tartályokból kapják a gázt a háztartások. Hozzávetőleges számítások szerint az építkezés költsége 357 millió forintra rúg. Érdekes terv született arról, hogy az új megyei könyvtár környékén mintegy háromszáz lakást építenek, s a lakóhá­zak tíz- vagy ennél is több emeletesek lesznek. Ravasz A könnyű pénzszerzés vá­gya juttatja újra és újra bör­tönbe László István böhönyei lakost. Legutóbb Orsós János böhönyei lakossal együtt ke­rült bíróság elé. László és Or­sós a múlt év október 3-án el­indult, hogy betörjön a nemes- kisfaludi boltba. Feszítővasak­kal kibontották a raktár egyik falát, és három zsákot teletöm­tek áruval. Ruhaneműt, trafik- árut és illatszereket vittek magukkal. 6400 forint értékű árut emeltek el. A kassza fi­ókjában 730 forintot találtak. Á város fejlődése megköve­teli, hogy jó néhány, önmagát túlnőtt vállalatot kitelepítse­nek a belterületről. Erre a sorsra jut az AKÖV. A Füre­di úton korszerű forgalmi te­lep épül, részükre megfelelő szociális létesítményekkel együtt. Szó van arról is, hogy a’ telephelyhez épített töltőál­lomás az egyéb gépjárműveket is ellátja üzemanyaggal. Az új autószerviz mellett ugyancsak benzinkút épül, s így megszün­tethetik a rendkívül veszélyes városi kutakat. Az AGRÖKER 1966-ban köl­tözik új telepére, a Jutái útra, s itt épül meg az Állatforgal­mi Vállalat gépkocsitárolója is. A TÜZÉP a Kapos és a gyéké- nyesi vasútvonal közötti terü­leten kap helyet a városon kí­vül. A város vízellátása az új víz­nyerő területek felkutatásával csak a harmadik ötéves terv­ben oldódik meg. Ugyanakkor megkezdődik a szennyvíz-ge­rincvezeték kiépítése és a vá­rosi szennyvíztelep korszerűsí­tése. A KPM-mel most tárgyal­nak arról, hogy a Május 1. ut­ca tehermentesítése céljából hol építsék meg az átmenő forgalmat lebonyolító új or­szágutat. betörők Mielőtt eltávoztak, László pap­rikával szórta tele a raktárt és a boltot. »Így nyugodtan alud­hatunk — mondta társának —, mert a rendőrkutyák nem kap­nak szimatot.« Másnap dél­előtt azonban csalódottan ta­pasztalta, hogy módszere nem vált be. László Istvánt visszaesésben elkövetett betöréses lopás bűn­tette miatt két és fél évi, Or­sós Jánost pedig kétévi és há­romhónapi szabadságvesztésre ítélte a Marcali Járásbíróság. 99 A folklór énekese — cc Tapsvihar fogadta, mikor az egyik dél-somogyi falucska művelődési házának kicsiny színpadán sokác hímzéses ki­vágott blúzban, bőszoknyásan, bütykös harisnyásan a zenekar elé perdült, s a műsorközlő horvátul bejelentette: , — Következik Krsity Anká.~ Este már a szomszéd falu­ban találkoztam Kersics An­nával. Egy mohácsi délszláv műkedvelő művészeti csoport­tal vendégszerepeit Somogy és Baranya délszláv lakta közsé­geiben. Nemrég tért vissza közel-keleti turnéjáról, s most szülővárosának, Mohácsnak és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kérésére vállalkozott erre a körútra. Nevét a rádióból és a külföldi szerepléseiről szóló tudósításokból ismerjük: ma­gyar, délszláv és más népek dalaiból hallottunk tőle előad­ni szép fényű, kulturált mez­zoszopránján. Kőrútján most is magyar és délszláv népdalo­kat, népdalfeldolgozásokat énekelt tsz-dolgozóknak zsú­folt nézőtér előtt megragadó egyszerűséggel és közvetlen- séggeL Arról beszélgetünk, honnan és hogyan indult el. Érettségi után az akadémiára került, és az opera főtanszakot végezte. Végzős növendék korában ka­pott szerepet a Fidelióban, a Cosi fan tutiéban, és egy sor más operában is énekelt. Nyel­veket tanult, és már akadé­miai hallgatóként állandó éne­kese volt a rádiónak. Népdalo­kat adott elő — különböző nyelveken — a »Szomszéd né­pek zenéje«-rovatban. Kodály Zoltán ösztönzésére az opera főtanszak mellett folklórt is tanult; beszél szerb-horvát, bolgár, orosz, francia, olasz nyelven és németül. Germanus Gyulánál a libanoni arab nyel­Kersics Anna délszláv népdalfeldolgozásokat énekeL vet tanulta, és énekel még több más nyelven is. Az operaéne­kesi diploma megszerzése után öt nappal írta alá az első kül­földi szerződést. Kisebb meg­szakításokkal hét éve járja a világot — Hol szerepelt eddig? — Hosszabb ideig Párizsban alkalommal a Közel-Keleten, Bagdadban, a libanoni televí­ziónál és Kairóban; voltam a moszkvai VIT-en, azután Gö­rögországban a Budapest Együttessel; szerződésem volt a zágrábi rádiónál, Drezdában, legutóbb pedig az egy évig: Köln, NSZK-ban Stuttgart, a rádiónál és koncerteken. Két Frankfurt am Main... — S amikor elindult ezen a pályán, milyen művészi célok, elképzelések vezették? — A rádiónál szerettem meg, ezért választottam hivatásom­nak a folklórt; a magyar nép­dalkincset szeretném továbbra is népszerűsíteni más népek nyelvén, ha külföldön szerepe­lek. Kodályt, Bartókot eddig németül, franciául, olaszul és oroszul énekeltem, s most for­dítják néhány feldolgozásukat arabra ... Itthon pedig külön­böző népek dalait szeretném megismertetni magyar nyel­ven ... — ...Nagyon érdekes az arab muzsika. Bonyolult rit- mikájü, és sok benne az imp­rovizáció. A népénekes itt köl­tő is. Lanttal a kezében rögtö­nöz dallamot és szöveget is bizonyos esetekben. Voltam egy beduin esküvőn Alexand­riában. Itt a népénekes mind­egyik bemutatott új vendégről egy kis dalocskát rögtönöz, ez­zel köszönti a távolról érkezett jó barátot... Egyébként az ő fülüknek éppoly idegen az eu­rópai muzsika, mint nekünk az ő. zenéjük. Emiatt szeretném saját nyelvükön bemutatni Ko­dályt, Bartókot. Csak igen kö­rülményes a fordítás, mert an­golból ültetik át arabra az ere­deti magyar szöveget. De talán menni fog ... Búcsúzáskor a terveiről kér­deztem: — Talán az NSZK-ba uta­zom, azután ismét a Közel-Ke­letre ... A nemzetközi folklór énekese — világcsavargó ... Színpadra hívják. A tambu- razenekar tüzes macedón tánc­dallamát elnyomja a tapsvi- Yar.' — Krsity Anká következik. Wallinger Endre SOfZOIK • •««ti Különleges rövidítések Nézegeti a revizor az egyik tsz könyvelését. Meg- hökkenten mered két tétel­re. Gondos gyöngybetűkkel ez van írva rájuk: 60 csir­ke m. z., 26 csirke e. k. Igaz, hogy a rövidítések szá­zadát éljük, és ő is sok­szor állt már talány előtt, de mindig sikerült kisilabi- zálni az értelmet. Ezt vi­szont sehogy sem sikerült megfejtenie. A főkönyvelő­höz fordult hát magyaráza­tért. — Nem értem, hogy miért csodálkozik ezen — mond­ta a kérdezett. — Roppant egyszerű. Az m. z. nem más, mint az a hatvan csir­ke, amelyet megettünk zár­számadáskor, 26 csirkén­ket pedig elvitte a kánya. Tetszik érteni: e. k... — vm — * * • Gyilkos a „hazugságleleplező" gép előtt A lengyel bíráskodás tör­ténetében először az Olsz- íyini vajdasági bíróságon egy gyilkosság nyomozásá­nak ügyében próbálták ki a pszichológiai merőműszerke­zetet. A dr. Pavel Horo- szowski professzor készítet­te gép hasonlít a kardio- gráfiai vagy más, gyógyá­szatban használt gépekhez. A professzor »variográfnak« nevezte el. A gép kimutat­ja a lélegzést, a szív- és az idegműködés változásait a vallomás közben, és fölfelé ívelő görbék mutatják a vádlott belső feszültségét. Olsztyinban egy tömeg- verekedésen halálos fejszú­rás ért egy fiatalembert, a gyanúsítottak mind tagad­tak. A bíróság végül igény­be vette a »variográfot«. A gép Wieslav S.-t találta gyanúsnak. A vádlott a gép »bizonyítékai« láttán beval­lotta a gyilkosságot. * * * Gondolatok a könyvről Egy szoba könyv nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül. (Cicero) Ahol könyveket égetnek, ott végeredményben embe­reket is égetnek. (Heine) Sohase vásárolj könyvet anélkül, hogy belenéznél. (Joubert) Az emberek meghalnak, de a könyvek soha. (Roose­velt) A legszebb könyvet — ez kellene, hogy legyen min­den írónak a hite — még nem írták meg. (Karinthy Frigyes.) A ma könyvei — a hol­nap tettei. (Heinrich Mann) * * * Több mint háromezer iker egy esztendőben 1963-ban a Német De­mokratikus Köztársaságban 310 000 gyermek született. A születések száma, ha nem is rohamosan, de évről év­re gyarapszik. 1962-ben például 305 509 újszülött lát­ta meg a napvilágot. Ezek között 3254 kettes és hár­mas iker volt. Négyes ik­rek utoljára 1956-ban szü­lettek az NDK-ban: egy fiú és három lány. Somogyi Néplap Az MSZníP Somogy megyei Sizoitsága és a Somogy megyei Tanáén lapjai Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-ib Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg, es oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Fi Index: 25061 Készült a Somoey megyei Nyomda­ipari Vállalat kanosvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca %.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents