Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-11 / 288. szám

Somm/Nép/m MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS L/iPJA A művelődési év néhány kezdeti tapasztalata Balatonkilitiben A SIÖFOKI JÁRÁST a múlt évben a kulturális terve­ző munika hibái miatt sok hí­hiányzik a tervekből? Kevés a kezdeményező akarat; az öt­let, az új utak, új tormák ke­rálat érte. Megkéstek a tervek I resése. Gyakran ragaszkodunk elkpSZÍtPSPVPl cnlz ho1\7Íi++ o V. vxtvrrvw-« __ e lkészítésével és sok helyütt — noha jól ismerték községük lehetőségeit —, erejükön felül maximalista módon terveztek. A járási vezetők becsületére váljék, okultak a hibákból. Még a nyár elején végigláto­gatták a járás községeit, hogy előzetesen tájékozódjanak a helyi lehetőségekről. Ezeknek az ismeretében időben köz­readták a járási tervet, és az időben elkészített községi kul­turális tervek alapján most nem késett meg az új művelő­dési év. Javult a kulturális ne- velőmunka tanácsi irányítá­sa is. Ezt lépten-nyomon, megyeszerte tapasztalni: a községek állami vezetői általá­ban jól tájékozottak, és az irányító felelősségét vállalják a falu művelődési életében. SZÓLNUNK KELL azonban olyan fogyatékosságokról, me­lyek az elmúlt évben is álta­lánosak voltak. Lehet és kell évközben is változtatni az ere­deti elképzeléseken, ha ezek nem váltak be; lehet és kell keresni az újat, a jobbat Mi az, ami igen sok helyen a hagyományokhoz akkor is, ha ezek föltételei már ré­gen nincsenek meg. Ilyenkor válnak maximálissá a tervek és — akarva, akaratlan — irreálissá a tervezéskor átgon­dolatlanul vagy sebtében pa­pírra vetett elképzelések. Balatonkiliti példáját idéz­zük. Félreértés ne essék, nem egyértelműen rossz ez a terv. Csak többször, szinte észrevét­lenül elkövették a múlt év hi­báit Az 1962/63-as művelődési év­ben elmaradt Balatonkilitiben az ezüstkalászos tanfolyam; három ismeretterjesztő elő­adásba tárgyi és személyi fel­tételek hiánya miatt nem si­került bemutatniuk több szín­darabot. Ott jártunk alkalmá­val alaposan és részletesen kidolgozott művelődési tervet vehettünk kézbe. A kulturális év főbb célkitűzéseit helyesen tervezték meg: megindult a dolgozók iskolája VII. osztálya és — a helyi Üj Tavasz Tsz kertészete részére — ereimé­BUNDA Qzámyal a vonója, fel­nsn n a modna éppen. Valami csap, aztán aláhanyai- Mosolyogva ül vissza lik. A négy húr tír, kacag. lém. Egyszer csicsereg, mint a ma- __ örül? d ár rügyfakadáskor, máskor _ Nagy on.., c iripel, mint a tücsök nyári _ Minek? é jszakákon. Egy perccel utóbb Nagy dolgot várok, szépet. mel­úgy zeng, mint a vihar, hogy montj. elölről kezdődjék a játék. Mert Dunda, ez a csupa tűz ember prímás. A hegedű a kenyere. A muzsikából és a muzsikának él. ősi ágon ze­nész volt mindenkije. Alig ti­pegett, már ö is hegedűt ka­pott és vonót. Tizenkét éves korában prímássá ütötték. S azóta úgy húzza, de úgy, hogy föl kell nézni, dúdolni a dalt és örülni. Mindenki öt nézi, hogy szárnyal a daliamokkái. A barcsi Dráva Vendéglő­ben beszélgetünk. Kérdezem a nevét. Csak nevet, — Dunda... — Az mi? — A nevem — mondja vi­dáman. — Engem mindenki így szólít. Nem iszik. Azt mondja, a muzsikához józanság kell. Kétezer lakodalmat muzsikált végig; épített egy új házat, a kisfiát most tanítja a kotta­olvasásra. A nótája? Azt mondja, sok van. Kereken négyszáz. De van egy legked­vesebb, azt egy kicsit mindig magának játssza. Fölveszi a hegedűjét, és 'játszani kezd. Az arcát nézem. Mintha ál­lj bútorokat gyárt a Faipari Vállalat A Somogy megyei Faipari Vállalatnál a jövő évben ab­bahagyják a varia heverő, va­lamint a »Békés« elnevezésű fényezett hálószoba garnitúra gyártását. Helyettük új, mo­dernebb lakószobabútort készí­tenek. A vállalatnál már csi­nálják az új gyártmány proto­típusát. A prototípust Budapesten a Rákóczi úti bútoráruházban fogiák kiállítani. Ott mind a vá­sárlók, mind pedig a szakem­berek megszemlélhetik, s el- ' mondhatják róla véleményü­ket. Bírálataikat, javaslataikat a vállalat figyelembe veszi és hasznosítja. A vállalat vezetői úgy szer­vezték meg a munkát, hogy az új bútor prototípusának elké­szítése ne akadályozza az év égi leltározást és a terv tel­ítését* kicsit mégis De ez a kicsi óriás. — Húsz éve játszom együtt az apámmal. Ennek. Még vám, néhány vendég. Nekik játsszák az utolsó szá­mot. A zenekarból ketten egy­másra néznek. Az öreg bőgős meg a lobogó hajú prímás, a fia. N. S. nyesen szerveztek 20—25 hall­gatót a mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyamra. Hiányosság elsősorban az is- meretterjesztési tervezésben van. A TERV BEVEZETŐ RÉ­SZÉBEN figyelmeztetésként ér­tékelték, kiemelték az idézett múlt évi hibákat. Mégis az is­meretterjesztő előadások té­mái (és előadás címei) nem szerepeltek az egységes mű­velődési tervben, s elképzelé­sek sem voltak erre. Azaz, a reális elképzelések hiányoztak. Ugyanis eredetileg a siófoki mintára(!) fővárosi előadókkal, előadóművészekkel nagyobb- szabású rendezvényekre gon­doltak. Hogy miből fedezték volna a költségeket, azt nem fontolták meg előre. Igaz, hogy az első előadáson — a cigányság problémáiról esett szó — a tavalyi 39-es átlag­hallgatósággal szemben 321-en jelentek meg. Igaz, hogy népi zenekar, énekesek tették szí­nessé és vonzóvá ezt az elő­adást. De vajon biztosíték-e ez a többi előadás látogatott­ságára? IDÉN IS TERVEZTEK szín­darabokat, énekkart, meg né­pi táncokat. Holott a művésze­ti munka személyi feltételei többnyire hiányoznak Balaton- kilitiben. Tehát erőltetik a ré­gi utat (»mert ennek hagyo­mányai vannak náluk«) ahe­lyett, hogy a népművelés új formáit, helyileg is adott le­hetőségeit keresnék és kama­toztatnák (például klubmozga- ’alom, irodalmi színpad, hon­ismereti szakkör, stb). Az említett fogyatékosságo­kon »menet közben« is lehet segíteni. Alaposan, átgondol­tan, fölmérve mégegyszer, mi az, amit a valóság talaján végre is tudnak hajtani. YV. E. Bontakozó klubélet Barcson Mintegy százezer forintos költséggel belső renoválás fo­lyik a barcsi járási művelődési házban. Egyidejűleg több új színfolt jelzi, hogy a korszerűsödés a művelődési ház életében is eredményesen folyik. Nemrégen klubot alakítot­tak. A helyiség szép új berendezése még késik — erre az SZMT tett ígéretet —, az élet mégis megindult már. Minden este látogatott ez a klubhelyiség. Nagy a kereslet az újságosszekrény anyaga iránt: öt napilap és tíz képes folyó­irat között válogathatnak az érdeklődők. A folyóiratok be­kötött évfolyamai kedves olvasmányok, s a jövőben a járá­si könyvtár folyóirat anyaga és egy kézikönyvtár is a ren­delkezésükre álL A meglévő régi bútorokkal is sikerült otthonossá ten ni a klubszobát, s az asztaloknál társasjátékokkal, sakko­zással tölthetik idejüket a látogatók. Vasárnap mintegy két­százan fordulnak meg a művelődési ház klubjában. A to­vábbiakban itt tartja összejöveteleit a járási TIT klub, a munkások és nyugdíjasok klubja. Tervezik, hogy rövidesen egy harmadik, az ifjúsági klub is megalakul a művelődési házban. Az általános iskolás gyerekek részére nekik való társasjátékokat szereznek be, és délelőtti műsorokkal, gyer­mekfoglalkoztatással kötik le a figyelmüket. így hangoskodá- suikkal nem zavarják majd a klub-olvasószoba nyugalmát. A formálódó klubélet javítása céljából tervet készítenek a tartalmi munka, a kötött foglalkozások mielőbbi kialakí­tásához. Pénzügyőri hivatalt és szolgálati lakásokat adtak át Tabon Ünnepélyesen átadták pén­teken Tabon a járási pénzügy­őri szakasznak a több mint nyolcszázezer forint költséggel épült új irodaházat és a benne levő .szolgálati lakásokat. Az ünnepségen megjelent dr. Terpitkó András vezérőr­nagy, a pénzügyőrség országos parancsnoka, dr. Horváth Sándor őrnagy,, a megyei pénz­ügyőrség parancsnoka, továb­bá ott voltak a járási és köz­ségi állami és pártszervek kép­viselői. Az új létesítményt dr. Ter­pitkó András vette át Nagy Lajostól, a Tatarozó- és Építő­vállalat igazgatójától. Az or­szágos parancsnok meleg sza­vakkal köszöntötte Keszinger György szocialista brigádját, amely felépítette Tab egyik új színfoltját Az egyemeletes épületben kapott irodákat a pénzügyőri szakasz — eddig a járás Sió­fokhoz tartozott ilyen vonatko­zásban —, ezenkívül szolgála­ti lakások és legénylakások vannak benne. Az épület átadása után meg­vendégelték az építőket A létra Áldatlan állapotok vannak évek óta Kaposváron a Kos­suth Lajos utca 46-os számú ház egyik részében. Bírósági perek, tárgyalások, szabálysér­tések, egyéni bosszú akciók hosszú sora. De a gordiusi cso­mó marad. És a létra is az ab­lak alatt. Egy család azon köz­lekedik a lakásába. A város arra járó lakossága pedig ne­vet és bosszankodik. Kinek van igaza? A létrán közlekedő családnak? Ozv. Vargánénak, a másik lakónak? Vagy a harmadiknak? Ügy látszik, nem olyan egyszerű ez. Legalább is a bírósági ügyin­tézés nem ezt mutatja. Ma­napság még évek kellenek ah­hoz, hogy határozott döntést tudjanak hozni. Pereskedni pedig évtizedekig lehet Igen ám, de ott van a létra. Azzal mi legyen? A bíróság azt mondja, eine más illetékes. A tanács szerint bonyolult a dolog. Azt tartanák helyesnek, ha a bíróság döntene, mert ugye, a létra-ügy mégiscsak kényes dolog. Egyről azonban megfeled- 'znek az illetékesek. Nem 1 J63-at, hanem 1963-at írunk. A városi tanács gazdája a vá­rosnak. Bármilyen kicsi ez az ügy, bizonyítsa ezzel is, hogy valóban az. Intézkedjen a lét­ra-ügyben, mert a lakosság ezt várja. SEMMERINQI \>TII<ÉPEI< (II.) „Karosszéken" hegytetőre SEMMEEINGI UTAT most szók, gépkocsik (jó néhány ma- do mondja, hogy Szélesítik, korszerű- rendszámú is!), emléktár- nagyobb csoport reJ a föld felett lebegek, egy szál kötélen, a vasrúdon függő fa­ka rosszékben. A szél mind hűvösebb, a kilá­tás egyre csodálatosabb. Egy bukkanó után az alsó állomáshoz hasonló házikó; a hirschkogeli állomás. Kiugrók a székből, s húsz főnél gyorsan oldalt lépek, különben el- kedvezményt sodorna. Az állomás, mellett vas­utazhat- tag gerendákból ácsolt turista ház, nak. Tizennyolcán vagyunk, sítik. A fenyveserdők között ka- kap, kilenc schilltogért nyargó aszfaltcsík csendj ít döm- tó bank. A bazárban négy schjl- Tizennyolcán vagyi perek, úthengerek dübörgése língért árulnak egy »olcsóbb« ké- aaK- Tlzennyol an gj bontja meg, a műút két oldalán peslapot, az eszpresszóban hat nálkozva tarja szét az útépítők szétszedhető faházi- schillinget kémek egy kávéért, nos, nincs kedvezmény... I«- emelt, magas kilátó. Felmegyünk, kői* Itt fönn, ezer méter magasban szurkoljuk a pénzt, indulnánk. A Leírhatatlan szép a kilátás. Alat-. Az autóbusz prüszkölve ftrta m&T foga van a szélnek, csábíta- faház oldala teljesen nyitott, bent a his turistaház, a völgyben: nvabt>rfák korenáiiT^ú^látnl már 113 * presszó, de drága a kávé, s hatalmas keréken fordul a kötél. a pannhans fehér homlokzata, a Schneeberg és a Rax felhőt pl- a schilling kevés. Picit fázunk, de Kövér_ tiroli ruhás férfi a »for- mögötte a felhőkbe vesző Schnee­amősött lapos fennsík. Kissé tá- volabb — a Hirschkogel, a karcát; s-aj- Szarvai orom. Előtte szálfából I>e­««•••• SOliOK páló havas csúcsait. A meredek a pazar panoráma kárpótol. galmista«. A drótkötél alatt egy beng, balrá a Rax vonulatai, s ha deszkára áll az utas, megvárja, néhány pillanatra felszakadnak a míg hátamögé ér a vasrúdon füg- felhők, túl a Rax ködös ormain, gő »karosszélt«, a tiroli ruhás se- fehéren csillannak meg a napsü- gít. A székbe huppanok, az him- törte alpesi csúcsok. Párás, fel- bálózva felkap, és máris visz a hős, szürke az Idő, de a turisták fenyők közti vágáson a hegy- — és a fényképezőgépek — nem csúcs felé. Húsz perc az út. Két pihennek ... méterrel, másutt tizenkét méter- B. M. Áldozat Lacika találkozik a tanító nénivel. — Na, Laci, mit hozott a Télapó? — kérdi a tanító néni. — Nekem egy szánt, meg egy kis autót, apunak pedig egy pár szép cipőt — feleli a gyerek, és elhallgat. — És anyunak mit hozott? — kérdi a tanító néni. — Annak semmit — hang­zik a válasz. — Ö volt a Tél­apó.;. Süllyed Velence Silvio Polli, a triesti ten­gerészeti kutatóintézet pro­fesszora megállapította, hogy Velence az elmúlt ötven év­ben 15 centimétert süllyedt. És a következő ötven évben a víz már az épületek kapu­ját fogja nyaldosni. Polli sze­rint a város süllyedésének két oka van: egyrészt a talaj süllyedt, másrészt a sarki jégpáncél olvadása követ­keztében a tenger szintje emelkedett. „Beszélő“ rákok Szovjet tudósok a távol­keleten úri. »beszélő« ráko­kat találtak. A tudósok azt remélik, hogy a sajátos han­gokat kibocsátó rákokról ké­szült hanglemezfelvételek új módszert tesznek lehetővé ilyen tengeri állatok halá­szatánál. Öcsi segít Panni elsős, Öcsi óvodába jár. A két gyerek feszült fi­gyelemmel hallgatja apuka magyarázatát. — A kiscsikóból, ha meg­nő, ló lesz, a borjúból te­hén, a malacból koca, és így tovább — mondja apuka. — Tehát, kislányom, mi lesz a borjúból idővel? — teszi fel a kérdést Panninak. Panni töpreng. A percnyi csöndet öcsi szakítja meg és örvendezve kiáltja: — Jántotthús .. j » * * Könyv mint vá’aszlófa! Hugo Claus belga író fur­csa új művel gazdagította a nemzetközi könyvpiacot: megalkotta »a világ legna­gyobb könyvét«, amelynek a magassága 2,35 méter. A ke­rekeken futó »könyv« plexi- üvégiből készült, hat oldal terjedelmű és négy rajzon kívül Claus egyetlen költe­ményét tartalmazza. A könyv választófalként vagy »falfestményként« alkalmaz­ható. • • • Chaplin leánya színpadon Geraldine Chaplin, Char­lie Chaplin 18 éves leánya december 4-én mutatkozott be a közönség előtt a pári­zsi Champs Elysées szín­házban a Hamupipőke című balettben. Apja kikötötte, hogy a bemutatkozás rek­lámja során nem használ­hatják fel a nevét. hegyek között is hatalmasnak tűnő építmény: a tel Pannhans. Ho­út tetejéről látjuk, hogy a • fe- A falc között tábla: »BERG- nyők fölött ott a — Semmering... LIFT«. Osztrák elvtársunk felvl- Még az óriás .hegyek között is lágcsítja csoportunkat, hogy a hatalmasnak tűnik a gazdag kül- »BERGLIFT« a drótkötélpálya, földiek kedvelt, híres, fehér hóm- Felső állomása az 1500 méter ma- lokzatú szállodája, a Hotel Pann- gas Hirschkogel. Néhányan útnak Indulunk a hegycsúcsra. hans. * * * SEMMERING-HAGO. emlékművek, panziók, Fenyők közé bújtatott kis fa- Fenyők, ház az alsó állomás. A pénztáros autóim- u schilling ért adja a retúrjegyet. Kirschkogel kilátójáról: a turistaház, a völgyben a Pannhans. Távolban a felhőkbe burkolózó havas Schneeberg. Somogyi Néplap Az AfSZKlP Somogy megyei Bizottsága és a Somogv megyet Tanács lapja." Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 3. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy) Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipar) Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents