Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-06 / 284. szám

Péntek, 1963. december 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP SZOCIALISTA BRIGÁDOK SIÓFOKON A Balaton fővárosa az em­berek első gondolatában min­dig úgy jelenik meg, mint a szín, a csillogás városa, holott túl a fényen meg a pompán üzemeket és hivatalokat is rejt ez a község, ahol emberek szá­zai szorgoskodnak, élik min­dennapi életüket, alkotnak. Ilyenkor, nyár után könnyebb észrevenni a dolgozó embert, a kenyeret sütő péket meg a há­zat építő kőművest, a jéghideg vízzel birkózó halászt meg a hajót javító lakatost. Siófok ipara nem lebecsü­lendő. Itt van a Kőolajvezeték Vállalat székhelye — noha a munkások hat olajtelepen, az ország más-más részein dol­goznak —, a MAHART Balato­ni Kirendeltsége, a Halászati Vállalat stb. És ezekben az üzemekben, vállalatoknál munkaverseny is folyik, fejlődik a szocialista brigádmozgalom A járási párt-végrehajfőbi­zottság nemrég tárgyalta meg a szocialista brigádmozgalom helyzetét. Ez volt a brigádok munkájának és a mozgalom ki­hatásainak első alapos elemzé­se. Nem véletlenül szerepelt az értékelést megelőző vizsgálat első pontjaként a tnurücaver- seny szervezése. A szocialista brigádok ugyanis — példázva a közösségi szellemet — min­denütt kollektív vállalást tet­tek feladataik pontos elvégzé­sére, a terv túlteljesítésére, a mulasztások csökkentésére, a munkaidő és a gépek jobb ki­használására, a műveltség gya­rapítására, a családvédelemre stb. A Kőolajvezeték Vállalatnál tizenkét brigád versenyez a szocialista címért. Munkájukat nagyban előmozdítja, hogy no­ha a vállalat műszaki vezetői nem tagjai egyetlen brigádnak sem, időnként megbeszélik a brigádvezetőkkel a vállaláso­kat, a tervek teljesítését és a közbeeső akadályok elhárításá­nak módjait. Ugyanez tapasz­talható a Hajózási Vállalatnál meg a Vízügyi Kirendeltség­nél is. Akad olyan üzem, ahol a műszaki vezetők patronáló­ként segítik a brigádokat, őz Építőipari Ktsz-ben például Rózsás Sándor részlegvezető szakmai dokumentációval is ellátja a hrigádtagókat. A brigádok élete • nem korlátozódik a munkára A Vízügyi Kirendeltségen pél­dául minden brigádtag mun­kásvédelmi őr is. Feladatuk, hogy a' legkisebb rendellenes­ség láttán figyelmeztessék a szabálytalankodót. A munkás­védelmi őrök hetenként vált­ják egymást. Az eredmény: egyre kevesebb a. fegyelemsér­tés, a dolgozók jobban ügyéi­nek a maguk és társaik testi épségére. Nem hiányzik a tanulási kedv sem. Mind többen töre­kednek műveltségűk gyarapí­tására. A Hajózási Vállalatnál negyvenegyen járnak iskolába (huszonegyen gimnáziumba!), a Kőolajvezeték Vállalatnál nyolcvaníheben, a Vízügyi Ki- rendeltségen tizenkilencen, a kenyérgyárban pedig hatan. Az állami oktatáson kívül a szocialista brigádoknak csak­nem valamennyi tagja szakmai továbbképzésen, tanfolyamon is részt vesz. Olvasni is sze­retnek az emberek: a Hajózási Vállalatnál a brigádtagok het­ven százaléka nevezett be a József Attila olvasómozgalom­ba, és teljesítik, is a követel­ményeket. Minden bizonnyal hozzájá­rul a szocialista brigádmozga­lom erősödéséhez az a gyakor­lat, hogy a pártvezetőségek tagjai gyakran meglátogatják a brigádokat. Így mindjárt fel­világosítást vagy tanácsot ad­nak a problémákra, megma­gyarázzák a tisztázatlan poli­tikai kérdéseket. A dolgozók jónak tartják ezt a közvetlen összeköttetést, mert — ha csak néhány szó erejéig is — lát­ják, hogy törődnek, foglalkoz­nak velük. Ezért jó, hogy a munkaver­seny, a szocialista brigádok te­vékenysége mind nagyobb nyilvánosság előtt zajlik. A hangosambeszélőtől a faliújsá­gig minden alkalmat megra­gadnak arra, hogy ismertessék a kiemelkedő eredményeket, és bíráljanak, ha néhol üresjára­tot, lógást tapasztalnak. Az emberek nagy figyelem­mel kísérik a szocialista bri­gádok tagjainak életét. Mond­hatni állandóan reflektorfény­ben vannak. Pedig nem sztá­rok ők — csak azt teszik, amit elvár tőlük a társadalom: szo­cialista módon élnek, dolgoz­nak, gondolkoznak. Polesz György Decemberben a traktoron A BOROTVÁLÓ szél ELÖL védett helyre menekül aki teheti, sok traktorost azon­ban még a mezőre szólít a munka decemberben is. Nekik dacolniuk kell az idővel, hogy ne maradjon betakarítatlan termés felszántatlan föld. A ponyvás GAZ kocsi csak nehezen birkózik a mély sár­ral, s a Zetor is erős dohogás- sal kapaszkodik neki a répa­földnek. Amíg a rakodók vil- lázzák a répát, Csonka János traktoros a nyeregben marad. A vezetőfülkében mégis ba­rátságosabb a levegő. — Nem fázik? Fejével int a vezetőfülke fe­lé. — Ott ki lehet bírni, de itt, a traktor mellett élesen hasít a szél. — A vattakabát azért csak melegít? — Ha nem mozog az ember, akkor az is hideg. Tegnap se­gítettem az asszonyoknak vil­iázni a répát. Jó volt, mert ki­melegedtem benne. Ma férfiak rakják a vonta­tót. A széltől meg a munkától égőpiros az arcuk. — Ha dolgozik az ember, akkor kimelegszik — mondja Odor Lajos rakodó. — Pihenni meg úgysem érünk rá — teszi hozzá Kecs­kés József —, mert a négy traktor állandóan ad munkát. — Mikor kezdték a szállí­tást? 400 000 forint költséggel felújították mot is a siófoki gyógyszertárat. Korszerű létesítettek benne. laboratóriu­a feketepiacra, és eladod. Húsz kiló friss borjúhúsból össze­kaparhatjuk az útiköltségün­ket. Felugrottam. — A kutyáit levágni? Soha! —. kiáltottam izgatottan. — Inkább mezítláb megyek Ber­linbe! Összebarátkoztam Ajaxszal, és szerettem az állatot. Elbor- zasztott a sebhelyes szörnyű szándéka, amellyel most elő­hozakodott. — Ostoba fráter! — felelte. — Először is nem neked kell — Legalább enegdjen ki! — dúlhatott tőle. Pofáját és szép namemít, és a konyháiba vonta. könyörögtem. A sebhelyes nevetett. — Maradj csak benn nyu­godtan, te hólyag, megy ez, minit a karikacsapás, figyeld csak. A keservit annak a gáz­kamrának! Gyere, édes kdsífcu- tyám;;. Borzalmas vonításra rezzetn­foltos bundáját vér szennyezte be. — Rohadt dög! — szitkozó­dott a sebhelyes. Fartu hirtelen ráugrott a kötél végére, amely a padlót Lelkére beszélt, de nem értet­tem meg, mint mondott neki. Valamivel később visszajött a szobába. '— Gyere, Kufrat, takarítsuk ki a pincét, ahogy az úr meg­söpörte. Ajax menekülni akart, parancsolta. Szerencse, hogy holnap vége ennek a cirkusz­nak. — Nagyon jókedvű és elé­gedett volt. — Reggel hétkor, és me­gyünk besötétedésig. AKKOR ABBAHAGYJAK, és hazamennek a meleg la­kásba, de akad, akinek ilyen­kor kezdődik a munka. A Ka­posvári Állami Gazdaság gáz­lói üzemegységében már sötét­ben indul útjára a DT. Éjjel­nappal folyik az őszi mély­szántás; a traktorosok csak ak­kor állnak be a telepre, ha elfogy az üzemanyag, vagy a gépnek olyan hibája van, amit kint nem tudnak megjavítani. Nagy Lajos traktoros most kez­di a huszonnégy órás műsza­kot, mert úgy egyeztek meg Agyag Lajossal, a váltótársá­val, hogy mindegyikük ennyit szánt egyfolytában. — Nem hosszú egy kicsit ez az idő? — Megszoktuk — válaszol­ja. — Már egy hete így dol­gozunk. De nem is változta­tunk rajta, amíg lesz szánta- nivaló. A vezetőfülke villanyégőjé­nek sápadt fénye egy olajos vattakabátot világít meg. — Éjjel sokszor az is áten­gedi a hideget — mondja a traktoros a vattakabátra cé­lozva. — Amikor álmos az ember, nem melegíti föl sem­mi. — S mit csinál ilyenkor? — Megállók, és körülnézem egy kicsit a gépet. A hideg szél elűzi az álmosságot. Éj­féltájt hoznak ki a konyháról teát meg egy kis harapnivalót. Az jót tesz. TÁVOLABB EGY MÁSIK TRAKTOR lámpái villannak fel a sötétben. Babák Ferenc már reggel hat óra óta szánt megállás nélkül. — Mindig ketten dolgozunk — mondja a traktoros a má­sik gépre mutatva. — Nagyon nehéz ezt a földei szántani. Ha valami baj van, segítünk egymásnak. — S mire gondol éjszaka? — A gépet figyelem, nincs-e valami gyanús zörej benne. Mert ha itt kinn meg kell áll­ni, könnyen befagy a hűtőbe á víz. Azt mondja, a hajnal a leg­rosszabb, mert akkor nagyon hideg van, a vezetőfülke nyí­lásain beáramló levegőt nem melegíti föl a motor. Az idő meg ólomlábakon jár. Megered az eső. A gépkocsi reflektorfényében egy-két hó­pehely is megcsillan. Aztán sűrű havas esőbe megy át. A nagy cseppek dobolnak az SZ —100-as tetején mintegy jelez­ve, hogy sürget az idő, köze­leg a tél. AZ SZ—100-AST Farkas Jó­zsef, az állami gazdaság fő­mérnöke vette észre a sötét­ben. Nem égtek a lámpái, csak a motor zakatolt. Bizderi Jó­zsef traktoros egy szusszanás- nyi időre lehajtotta fejét az ülésre. Amikor kopogtattunk, meglepetten nyitott ajtót. Nem tudta mire vélni az éjszakai látogatást. Fáradt tekintete, karcos hangja arra engedett következtetni, hogy nem most kezdte a munkát. — Vasárnap este indultam — válaszol a kérdésre — Szombaton hazamentem le­vágtuk a disznót, de vasárnap délután kettőkor már jöttem vissza. Azóta állandóan szán­tok. Tehát már a harmadik éj­szaka ül a gépen. — Mennyit aludt? — Ha nagyon álmos va­gyok, akkor egy-egy negyed­órára lehajtom a fejemet, ösz- szesen talán másfél-két órát szundítottam. . — Váltótársa nincs? — Volt, de mindig ivott, az­tán elküldték a gazdaságtól. — Ha van füstölnivaló — mutatja a cigarettát —, akkor gyorsabban múlik az idő, de különben nagyon lassan megy. — Ebéd? — Tegnap hozott a felesé­gem, ma hideget ettem. Nem szóltam be a gazdaság kony­hájára, mert úgyse hoznának lei egy adagot. — Akkor jólesik a tea, amit éjfél után hoznak — mon­dom. — Miféle tea? Nem hoznak nekem soha semmit. — Pedig a dénesmajori üzemegységben is főznek, és Bizderi József nagyon örülne neki. Megérdemelné még ak­kor is, ha néhány száz méter­rel távolabb kel| vinni — vé­lekedik a főmérnök. — Mennyit szánt fel napon­ta? — Nem tudom, ha egy táb­lával végzek, akkor beírja a brigádvezető. Még körülbelül száz hold föld őszi mélyszántása vár rá. Addig nem is megy be géppel az üzemegységbe. A trágya­hordók kihozzák az üzemanya­got, ő meg amikor már nem bírja, hazamegy aludni egy jót. Most úgy érzi, hogy ezen az éjszakán még tudja kormá­nyozni a gépet, de a követke­zőt már ágyban tölti. — Vigyázni kell, mert árok is van a világon — mondja mosolyogva. — Most még szundít egyet* ugye? — kérdi a főmérnök. — Ha már felzavartak, me­gyek tovább. Majd ha nagyon álmos leszek, akkor leállók. BÜCSÜZUNK. Az ötös eke mély barázdát hasít a földön— Dolgoznak a traktorosok, da­colnak a hideggel és a kínzó álmossággal, hogy mielőtt vég­képp beköszönt a tél, elvégez­zenek minden munkát. Kcrcza Imre Sötét volt már, amikor a’ sebhelyes visszatért. Kenyeret j Javítják a gépeket a tapsonyi Rákóczi Tsz^eii de a zsineg most megfeszült nyalkán. Partu felvette a föld­iem össze. Befogtam a fülei- ről, és az ágyhoz húzta az ál- met, arcomat az ajtóhoz szőri- latot. tottam. — Tartsd szarosam! — kiál­— Tartsd szorosam a km- tott a sebhelyes. Az állat hör­__________________ v aszt! — kiáltott a sebheLyes ßött, és ide-oda dobálta testét. ^ szalonnát hozott magával, Partunak. — Marha! A sebhelyes lesújtott a bárd- néhány csomag cigarettát, és ... ... , , Ajax kitépte magát, amikor dal- Többször rá kellett vernie egy tekintélyes pénzösszeget. \ * Tamarmvi Génállomás köz­megolnód, másodszor egy na- hirtelen összesznrult Ajax fejére, amíg a velötrázó . _ A A tapsonyi i^paiiomas koz rtrvk éhen férd ni fel a ZSknf5? “rtelen osszeszoruit Í— Az öregasszony készítsen # vetlen szomszédságában van a a nyakam. Most korulszagul- nyoszmgps megszűnt. nekünk valami ételt. j tapsonyi Rákóczi Termelőszö­Keresltük az asszonyt, ám 1vetkezet szerelőműhelye. Két agya alá maszott A szegény «maróan monora raitu cső- amKáío ^ kaptáik a gépállomástól. Jó a munkakapcsolat a gépállomás és a termelőszövetkezet között pan úgyis éhen fordul fel. Vagy talán azt hiszed, hogy az öregasszonynak elegendő ennivalója van számára? Hi­szen egész idő alatt mi etet­tük. De rendben-van, ha gyen­géd leikecskéd berzenkedik, eladni is magam fogom a húst. Partu semmi esetre sem kap többé árut a markába. Ki tudja, mivel csapott még be minket a gazember. — Semmi mással! — véde­kezett Partu, de a sebhelyes befejezte a társalgást. Meg akartam mondani az asszony­nak, hogy vigye magával állat sejtette, mi vár rá, olda­la remegett, és halk, nyöszörgő hangot hallatott. — Rajta, eltolni az ágyat! — parancsolt a sebhelyes. A szo­ba közepére tolták az ágyat. dálkozva. A sebhelyes a pincében fe- — Akkor hát magunk készí- J&vdják a tsz gépéit. g jezte be iszonyú munkáját, tünk magunknak valami ételt, flmre,^ PapP Zoltán, Mayer Ist- Délután egy bőrönddel jött fel. hisz van itt minden. Rajtel, \ f“1* f8 Gonter György szere- - Rajta, ti ketten takarít- Kufrat, süsd meg a szalonnát, \ld^’ * belezik az ekevasakat sátok a pincét, ássátok el a a konyhában lesz még egypár <a kovácsok. Bencze lo-jos a­beleket, különten az a vacak tojás. Cs“műa * - z utobba munka mar nem Miire visszajöttem, eppen ha- sojcáig, mert ha az időjá­rom részre ősz,otta a bevetett, i r^s kedvez, egypár nap alatt es.kirakta az asztalra. (• végeznek a mélyszántással a Nem is rossz egy ilyen«traktorok a szövetkezet föld­kuvaszert, ugye? Mindenki é., , , . . ___ m egkapja a maga részét, de J]én’ ^ a háztájiból se sok van Ajax egy sarokba rohant. A . sebhelyes felvette a bárdot, és megfertőzi a levegőt Én most a kutya felé ment. elsózom a pecsenyét, és hol­— Légy jó, Ajax — csaló- nap ellepünk, gáttá —, gyere a gázműhöz, ked- Alighogy eliment, Jarolinme vés kutyuska, gyere.. ; lépett be. Hirtelen lecsapott, de a bárd Hol van Ajax? Dél óta csak a kutya fülét horzsolta. 116111 .. PiPr . Ajax vádiul felüvöltött, elpat- ~ Tatói elszökött —• vála- vitorlázunk. És’ most rende­csak holnap reggel, amikor el-11 már hátra. magam de nem volt rá alkalmam. A sebhelyes nem vette le rólam a szemét • • • Délben behozta Ajaxot a szobába. Vakargatta a füle tö­vét, a kutya örvendezve csó­válta a farkát A sebhelyes egy zsineget tartott a kezé­ben, az ágyon feiküdt a bárd és egy kés. Nem tudtam to­vább nézni, és ki akartam menni, de az ajtó zárva volt alá mászott — Most nézd meg ezt a disz- néságot, minden tele van vér­rel. Bár hosszabb zsineget vet­tem volna. Azonnal félretolták a dí­ványt A kutya halálfélelmé­sen közbeszólt: — Ajaxból fasírthús lett A sebhelyes leölte. hol az állait! — Győződjön meg róla ma­Ajaxot, sőt kész lettem volna teVa'sebheíyertőVfeí’az ágy- flottam, hogy megkíméljem a zünk e^“ked7es “ búcsútól masam eltüntetni az állatot ra, majd leugrott, és a dívány legrosszabbtól, de Partu nyer- ^ Azok a amik még több javítanivalójuk rencsére nem találták meg a ('lesz a szerelőiknek. Felosztot- bort a pincében. Ha nem té- tők egymás között a tennivaló- V- , fedek, van ott még vagy négy fkát, hogy a behozott gépeket tsz nem igaz- monata üveg. Rajta, Kufrat, hozz feli mielőbb rendibe tegyék. Papp aiSz^.y;. ~ Monid;,ak két üveggel. _ í Zoltán és Mayer István szere­Valami megváltozott visel- <1lóik például a munkagépeket _ —...------ ------- rwtif Uorűr" kedeseben, de nem tudtam (javítják. Varga Imre műhely­7 °" a sebhelyesnek, pJ*^fjben ott he megmondaná, mi. Barátságos f vezető irányításával .előbb azo­és feldöntötte. Aztán tébolyo- neK; a belei. volt, egyszersmind azonban (’kát a munkagépeket készítik dottan száguldott körbe a Az asszony néhány lépést félelmesen fenyegető. Felhoz- amelyekre legelőször lesz szobában. A. zsineg még min- tett a pinceajtó félé, aztán sír- a hopt aztán ettünk és fszükség a tavasszal A két tár­áig a nyakában himbálózott, de va fakadt A pincéből kiszálló ittunk. ’ ícsát és a DT ekéjét máris annyira meglazult már, hogy szag meggyőzte őt Partu sza- * i rendbe hozták, de a többi gép, minden pillanatban megszab«- vadnak igazságáról, Partu utó- (Folytatjuk.) (»köztük a kultivátorok nagyja­ke­vítására is rövidfesen. sor rül A szerelők legnagyobb fel­adata lesz a téli nagyjavítás idején valamennyi erőgép — tizenhárom traktor — rendbe­tétele. Csupán a DT-t javította a gépállomás, és már át is ad­ták a szomszédoknak. Kezelő­je, Bálint Ferenc cxtt van most is, és ott lesz a gép mellett mindaddig, amíg traktorát ja­vítják. Értékes segítséget kap a termelőszövetkezet a giépállo- mástól. Igazi jó szomszédi vi­szony alakult ki közöttük. Kö­zén Ferenc igazgató és Erdős György főmérnök rendszeresen ellátogat a tsz szerelőműhelyé­be; tanácsokat adnak a mű­helyvezetőnek és a szerelők­nek, A gépállomás eszterga- padját a tsz is igénybe veszi néha. Legutóbb a szövetkezet Orkán silózóját Baka József gépáiiemási műhelyvezető is segített megcsinálni. Mindez arra vall, hogy jó a munkakap­csolat a két szomszéd között. Az a tény, hogy a szövetke­zetiek bármikor bizalommal fordulhatnak a gépállomáshoz, nagyon előmozdítja a tsz erő- és munkagépeinek idejében való kijavítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents