Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-05 / 283. szám

Csütörtök, 1963. december 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP A MARCALI FAGYÁRTMÁNYÜZEMBEN Az Észak-somogyi Erdőgaz­daság marcali fagyártmány- üzeimében a Göngyölegellátó Vállalat részére gyümölcsre­keszeket és zöldségesládákhoz szükséges faanyagot készíte­nek. A negyedik negyedévben 250 köbméter — 20 000 ládá­hoz elegendő — fát dolgoznak fék A ládaelemeket Somogy- szobra szállítják, és itt állít­ják össze őket. Kiszabják a láíadeszkákat. A deszkákat méret szerint osztályozzák, kötegeltbe csomagol­ják, majd szállítják. (38) Először a feketepiacon, aztán az- ügynöknél. Meg kell tehát tudni, ki ad eL Bármilyen ér­tékkel fizetek. Megveszek egész' könyvtárakat, és sza­lonnát, cigarettát vagy akár készpénzt adók értük. Veszek telkeket és házakat, veszek lakó- és hálószoba berendezé­seket, szőnyegeket, persze csak jókarban levőket, aranyat, ezüstöt, amit akartok. — És mit csinál vele? — Űjra eladom. — És aztán? — Űjra vásárlók, & termé­szetben valamennyit be is, fektetek. Nos, fiúk, szép pénzt kereshettek nálam. Efj^gy jó információért tíz százalék ju­talékot fizetek a törvényes vé­telár után, természetesen, csak ha veszek. Fényképezőgépekre esetről esetre megegyezünk, különben nem fizetődik ki neje­tek a döleg. — Mit kereshetünk, mond­juk, egy ilyen telken házzal? Csinos kert. hat szoba, minden nagyon jókarban ... — Utána kell számolnom, barátoeskóm, de előbb látnom kell. Mi a címe? Parki a homlokára mutatott. — Megörült, mi? Gyere, Kufrat, menjünk, itt nincs mit keresnünk. — Kufrat?? Cgy tudom, ónt Wampachnak hívják? — Az csak a gúnynevem. — Sietve felkeltem. — Mibe kerül hát a ti limlo­motok? Fartu számokat mondott. — Hm. Nos jó, próbaképpen tíz csomag Camel és húsz cso­ki — Rendben. — És ahogy mondtam, érti­tek, fiúk! — kiáltott utánunk Eschenbach. — Vigyen el az ördög — fe­lelt neki Partu. Lenn az utcán így szólt: — Beszélni, azt tud ez a sza' ros. Pénz nélkül nem csinál­hatsz ilyen nagy üzleteket. Mindenesetre volna egy lehe­tőség, hogy egy csapásra egy csomó pénzhez jussunk. Sejtettem, hova akar kilyu­kadni, és hallgattam. Oldalba vágott. — Ha az öregasszonyról le lehetne gombolni a házat és a kertet. Az most pokoli félelem­ben van a fia, a Hauptsturm- führer úr miatt.., — Nem akarom, hogy bár­mi közöm legyen ehhez a do­loghoz. Elmegyek innen. Csi­nálj, amit akarsz, de én lelé­pek, mór a legközelebbi na­pokban. — Ebbe a sebhelyes nem fog belemenni. Hiszen ismered, át­kozottul goromba tud lenni. De ahogy tetszik — a fődolog, hogy tartsd a szád erről a te- lekM'tortáiról. — Engem nem érdekel, csi­nálj, amit akarsz. — Oké. Az öregasszony tök- hülye. Ha elhitetjük vele, hogy Wolfikáját meg lehetne men­teni, ha meg volna hozzá a szükséges dohány, talán ki­rukkolna a telekkel... Hirtelen, karonragadott. — Nézd a túlsó oldalon azt a sötét ruhás embert, már jó ideje kövét bennünket. Isme­red? Odaméztem. Nem ismertem a férfit, de láttam, hogy szem­mel tart miniket — Talán titkosrendőr? — Lehet. Gyeire gyorsabbap, befordulunk balra, ott na­gyobb a tolongás. Meggyorsítottuk lépteinket, és idejében elvegyültünk a tö­megben. A férfi utánunk sie­tett, kiáltott valamit, de már nem ért utol. Mikor végre megérkeztünk a villához, iz- zadsáecsöppek gyöngyöztek a homlokunkon. Új dokumentumok Lenin családjáról A Szovjetunió hadtörténeti archívumában olyan okmá­nyokra bukkantak, amelyek újabb tényeket tárnak fel az Uljanov család tagjainak ül­dözéséről. Az okmányokból kitűnik, hogy rendőri szank­ciókat alkalmaztak Lenin öccse, Dmitrij ellen. Dmitrij Uljanovot, a moszk­vai egyetem hallgatóját 1897 novemberében illegális forra­dalmi tevékenység miatt le­tartóztatták, egy év múlva pe­dig rendőri felügyelet alatt a moszkvai kormányzóság Po- dolszk fodrosába száműzték. Dmitrij Uljanovot a titkos­rendőrség követelésére kizár­ták az egyetemről. Ám a csendőröknek ez még nem volt elég. A közoktatás­ügyi minisztérium 1899. júliiis l5:-én Hitkos« jelzéssel ellá­tott körlevelet küldött a tan­kerületi főigazgatóknak. Ebben a körlevélben arról volt szó, hogy Dmitrij Uljanovot poli- tilccú megbízhatatlansága foly­tán kizárták a diákok sorából. »A megnevezett személyek sem pedagógiai tevékenységet, nem fejthetnek ki, sem újon­nan nem vehetők fel a felső­fokú tanintézetek hallgatói közé« — hangsúlyozta az ok­irat. (MTI) „Bajkál“ névre keresztelték a Szovjetunió számára készí­tett harmadik kutatóhajót, amelyet a múlt héten bocsá­tottak vízre a rostocki Nep­tun hajógyárban. A szovjet tervezők és a rostocki hajó­gyár által tervezett hajót 4000 lóerő® Diesel-motorral és a legmodernebb berendezések­kel szerelték föl. A kutató­hajó meteorológiai és hidroló­giai kutatásokra szolgál TV-*.-»­Még azon a héten útnak akartam eredni. WiUiamsszal, Harryval és az utálatos Escheintoachhal meglepő »-üzleti« sikereket ér­tünk el. Már néhány nap alatt több százezer márkányi érték ütötte a markunkat. A sebhe­lye®, aki tanult egyet-mást a rongykereskedőtől, a jövedel­met értéktárgyakba fektette. Rádiókészülékek, szőnyegek, értékes bútorok halmozódtak a pincében, és egy bőröndben, amely hármunk közös tulajdo­na volt, nemesfémeket, órákat, olykor pénzt is gyűjtött. — Nem telik bele sok idő, és törvényesen engedélyezett, szo­lid üzletünk lesz — örvende­zett a sebhelyes. De másképp fordult. Akármilyen jól is keresett a két amerikai általunk és raj­tunk, nem kerülte el figyelmü­ket a pincében felhalmozott vagyon, és a bőrönd tartalmá­ról is tudtak. Miután szilárdan elhatároztam, hogy egyre ha­logatott utazásomat végre meg­valósítom, és az erre a célra szükséges pénzt egyszerűen ki akartam venni a bőröndből, egy nappal hamarább olyasmi történt, ami minden tervemet halomra döntötte. ' Mister Williams és mister Harry három másik, amerikai kíséretében belépett a szobá­ba. Nem vettük észre, amikor keresztül jöttek a kertkapun, és _ ezért meg voltunk lepve. A se&helyes éppen azzal foglala­toskodott, hogy számba vegye a bőrönd tartalmának értékét Williams és Harry barátsá­gos képet vágott — Búcsút kell vennünk, boys ■— mondta Harry mosolvogva —, ugyanis egy másik vár , a helyeztek át, Thanks a sz.ves segítségetekért. — Mit akar! — kiáltott a sebhelyes, amikor Williams hirtelen magához akarta ven­ni a bőröndöt. Mindkét kezé­vel megragadta, ám Williams és Harry nem hiába hozott magával cinkosokat. A sebhe­lyes egy rúgást kapott, és el kellett engednie a zsákmányt. Hamuszürke arccal nézte, aho­gyan a három egyenruhás le­ment a pincébe, és egymás után felhozta az összeharácsolt tárgyakat. Kinn az amerikai hadsereg egy teherautó állt. Williams utasításokat adott, hogy miit kell elvinni. És nem elégedett Gépek a tél küszöbén Ä mezőgiazdasági nagyüzem várja a telet Megyénk ter­melőszövetkezeteiben a mint­egy 1600 erőgép többsége még dolgozik ugyan, de a sok-sok munkagép közül jó néhányra csak jövőre lesz ismét szükség. A gépi fűkaszák, a kultiváto- rok, a rendsodrók és más, ko­rábban használt talajművelő és tenménybetakarító eszközök hosszú pihenőire térnek. A ró­luk való gondoskodás befolyá­solhatja használhatóságuk ide­jét Mondhatnánk úgy is, hogy o gépek hosszú életének titka a gondos karbantartás. Alapvetően fontos tehát, hogy jó körülmények között telelje­nek át Most van az ideje annak, jhogy a már nem használatos! (fölszerelések, szerszámok vé- \dett, de legalább központi helyre kerüljenek, és lezsíroz­va, illetve -olajozva várják a davaszt. Tavaly sok helyütt a ímezőn maradt tárcsa, műtrá- gyaszóró és más gép még az idén márciusban is ,a hó alól kandikált elő. Igaz, a múlt év­ben hirtelen, váratlanul top­pant be a tél Az idén azonban van idő a gépek összeszedésé- re. A termelőszövetkezetek az állatállomány átteleltetésére is készülődnék, téliesítik az is­tállókat Ha hideg a jószág szállása, sem a szarvasmarhák, sem a sertések súlya nem gya­rapszik a kívánt mértékben, sőt esetenként veszít is kondí­ciójából. Akadnak, akik a gé­pekről azt mondják, hogy a vasnak,, a rideg fémnek nem árt a rossz idő. Az igaz, hogy nem fogy le, sőt »hízik« is a gép a rárakódott (rozsdától, de értékéből sokat veszít! És er­re kell gondolni most elsősor­ban. A munkagépek nagyon meg azzal, amit a sebhelyes a mi tulajdonunkként jelölt meg, hanem még a legértéke­sebb bútordarabokat is kihur­colták a lakásból. Az egész húsz perc alatt zajlott le. Az­tán mister Harry vigyorogva állt elénk. — Ügy, boys, ez el lenne in­tézve. Most még csak a kistás- kára volna szükségünk. — El­tolta az ágyat, amelyen Partu aludt, és egy aktatáskát vett ^ onnan elő. sok emberi erőt helyettesíte­nek, évről évre hasznosabb se­gítői a termelésnek. Jövőre még több dolgozik majd a kö zös gazdaságokban, mint az idén. Fedett, védett helyet a gépeknek! A gépállomások előnyösebb helyzetben vannak, mert köny- nyebben tárolhatják a gépe­ket, hisizen e célból épületeket, gépszíneket építettek az el­múlt másfél évtizedben. Ter­melőszövetkezeteink többsége ennél rövidebb múltra tekint­het vissza, és alaposan meg kellett gondolniuk, miilyen be­ruházásokra futja erejükből. Jóllehet államunk jelentékeny összeggel, hosszú és középlejá­ratú hitellel 'támogatja a tsz- eket, ám a szövetkezeteknek is hozzá kell járulniuk a vásárlá­sok, építkezések költségeinek viseléséhez, mégpedig a fel­osztható jövedelmükből. Gépe­ket vesznek, és ott, ahol akar­nak gondoskodni róluk, nem várják meg, amíg csővázas gépzsírare telik, hanem ideig­lenes megoldást keresnek. Rák­éiban annak, idején fából csi­náltak egy gépszínt, szétverte oldalait kukoricaszárral és egyéb, máshol nélkühözhetö anyaggal »falazták« be. 15 erő­gépből és a hozzájuk tartozó munkagépekből áll a ráksi Üj Élei Termelőszövetkezet gép­parkja. Egy évvel ezelőtt cső­vázas színt építettek 'a gépek jobb megóvására. Sorolhatnánk tovább a mun­kaeszközök védelmének köve-' tendő példáit. A kaposvári já­rásban a szövetkezeti cséolő- gépeket pajtákban helyezték el úgy, hogy ponyvát erre a cél­ra nem is használnak. A Men­nyei Gépjavító Állomás pél­dául a múlt télen szövetkezeti gépeknek is helyet adott. A tető alá helyezést megelő­zi azonban egy nagyon fontos tennivaló: a gépek letisztítása. A sárréteg nem védi, hanem marja, rongálja a vasat Ugyanígy a műtrágyaszóróban felejtett szuperfoszfáí vagy kálisó is kikezdi a fémet Az alapos tisztítás, a zsírozás vagy olajozás tartóssá teszi a gé­pet, és meghosszabbítja üzem- képességét Az a fűkasza, amelyben a pengét is bent hagyták, és a szabad ég alatt rozsdásodik, bizonyos, hogy a jövő évi kaszáláskor sok bosz- szűságot okoz majd. Mindez elkerülhető, ha termeiőszöveU kezeteink úgy bánnak a gépek­kel, mint számottevő összegbe kerülő, hasznos, munkát köny- nyítő eszközökkel. Ha most minden használa­ton kívüli gépet összeszednek, és gépszín híján úgynevezett gépudvarban helyeznek el a tsz-ek, az azért is jó, mert így könnyebb les* leltározni. A rövidesen megkezdődő év végi leltározáskor minden va­gyontárgyat számba kell ven­ni, és mennyivel könnyebb ezt elvégezni akkor, ha a gépek mind együtt vannak, mint hogyha több ezer holdnyi kör­zetet kell bejárni megkeresé­sük végett Különösen fontos ez ott, ahol nagy a géppark — a megyében 68 szövetkezet van teljesen gépesítve. Nemcsak azt kell tudni, hogy mennyi munkagép van, hanem azt is, hogy azoic hol és milyen álla­potban vannak. Enélkiil nem tudhatják a 'termelőszövetke­zeti vezetők, hogy melyik gép­re milyen javítás vár, mit kell rajta rendbe, hozni a télen. A termelőszövetkezeti szere­lőműhelyek fő feladata lesz a következő hetekben, hónapok­ban a téli nagyjavítás. Két mérnökre, öt technikusra és 177 szerelőre vár a munka oroszlánrésze amellett, hogy a megrongálódott erő- és mun­kagépek egy részét a gépállo­mások hozzák majd rendibe. Hogy ezt idejében és jód elvé­gezhessék, azért igen fontos, hogy ezekben a napokban már ne legyen kinn felejtett tárcsa, fogas, gyűrűshenger a határ­ban, hanem megfelelő helyen és előírásszerűén konzerválva várja a jövő évet. Hernesz Fercno Év vége elölt a nagyatádi földmű vessző vetkezetnél (T udősitónkiól.) Tizenkét község tartozik a nagyatádi földművesszövetke- izet körzetébe. Az fmsz két­— Ez az én magántulajdo- ■ száz dolgozójának ez évi mün- nam! — kiáltott Partu, és kaját nemrégiben tette mér- megnróibálte elragadni a tás- j terv-statisztika^ cső­kát HerrytóL De az gyorsabb-ieg~ * _ StaUS2, , cso volt, és a belépő Williams P01’^ Megállapítottak, hogy a meggátolta Partu további el- 32 241 000 forintos kiskereske- lenállasát. < delmi tervet több mint Harry kinyitotta a táskát, és egy fényképezőgépét húzott ki egy belőle. Nélhánj? értéktárgynak kellett még benne lennie, mert elégedetten bólintott. — Viszontlátásra, fiúit — mondta aztán —, legközelebb ti ugrassatok be másokat, ez volt a megérdemelt tandíj A sebhelyes magába roslkad- va gubbasztott az ágy szélén, i és az amerikaiak után bámult. hónappal a határidő előtt tel­jesítették. Kedvező a kép a vendéglátóiparban is, itt kö­rülbelül december közepére teljesítik a 14 210 000 forintos évi tervet. Nem ilyen jó a helyzet a felvásárlásban. Igaz ugyan, hogy szeptember végéig 101 százalékra teljesítették a járás­ban a három negyedévi felvá­' gyedévi tervet november 28-ig * csak 35 százalékra sikerült tel­Mit Kinn elindult a teherautó. Egy^sárlási tervet, a negyedik ne­szóit sem tudtunk kinyögini. A rémület rajtam sem vett kevésbé erőt, mint a két má­sikon. Egy pfennig sem volt a házban. Elsőnek Partu szedte össze magát. — Gazfickók! — kiáltotta. — Egyszerűen agyon kellett $ konzervipari exportra volna ütni őket, aztán meglóg- ^mintegy 25 százalékkal, a bel- m‘ é kereskedelemnek pedig 15 szá­A sebhelyes felállt, arca le- izalékkal több zöldség- és Partuhoz P gyümölcsfélét ad, mint a múlt arcába f esztendőben. Két-háromf ajta jesíteni. Néhány százalékos le­maradás mutatkozik az ipari tervben is. December végéig másfél millió forint értéket termelnek. A kiskereskedelem és a ven­déglátóipar jó munkája tette lehetővé, hogy szeptember vé­géig az előirányzott 1 235 000 forinttal szemben 1477 000 fo­rintot írhattak a nyereségro­vatba. Gazdaságosan dolgozott a szövetkezet valamennyi üzem­ága. Előzetes számítások sze­rint az idén mintegy 180 000 forint nyereségrészesedést osz­tanak szét a dolgozók között. A szövetkezet ebben az évben számottevő költségmegtakarí­tást mondhat magáénak. Az év végére 11,5 millió forint saját vagyonnal rendelkezik majd a nagyatádi fmsz. „tett el44 a konzervipar a háziasszonyoknak? nyegetően eltorzult, ment, és öklével sújtott. Partu megtántorodott, és kezét védekezőén emelte föL Egy újabb ökölcsapástól találva összeesett, és nyöszö­rögve görbedt a földön. — Te gazember, te titokban saját számládra akartad meg­szedni magad, te piszkos ku­tya! A sebhelyes a csizmája or­rával rugdalta. Tajtékzott, és ( úgy látszott, hogy egész dühét* Partun akarja kitölteni. Csak* az vetett gátat haragjának, hogy az ajtó felől fenyegetői morgás hallatszott. (Folytatjuk.) ’nemes gyümölcs kivételével ez [ellátás az újig megfelelőnek mutatkozik, hiszen például [borsóból, lecsóból, babból 100—200 vagonos tartalékkal [is rendelkezik az ipar. Export­ára mintegy 14 000—15 000 va­llon »nyári konzerv« — töb­bek között 300—330 vagon gyümölcsibefőtt és különféle gyümölcsíz, 7000 vagon főze- ékkonzerv, több mint 2000 vagon savanyúság — készült. A hazai háziasszonyok részére, körülbelül 350 vagon befőttet és lekvárt »tett el« a konzerv­ipar. A bő tormás nyomán fő­zelékfélékből mintegy 300 va­gonnal, savanyúságból pedig csaknem 500 vagonnal kap többet a belkereskedelem a ta­valyinál. (MTI) Iletve k (millió naposbarom fi A keltetőállomások idei jó [munkáját dicséri az előirány­ztok teljesítése, sőt túltelje­sítése: a tanácsi állomások no­vember végére 104, a SZÖ- iVOSZ állomásai pedig több mint 110 százalékra teljesítet­ték az évi tervet. Együttesen eddig körülbelül 72 millió na- posbaromíit adtak át a ter­melőüzemeknek, illetve az egyéni tenyésztőknek, 11—12 millióval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Évvé­gére valószínűleg elérik a 80 milliót. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents