Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-04 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 58 FILLER Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XX. ÉVFOLYAM 282. SZÁM SZERDA 1963. DECEMBER 4. Reggeltől estig a hatéi tsz-irodán (3. OJ Olvasóink írják (5. o.) Kornélián gverseny Kaposvár felszabadulásának évfordulóián 16. o.l Mai számunk tartalmából: Meg kel! gyorsítani a hátralevő mezőgazdasági munkák Tanácskozás a megyei pártbizottságon ütemét Tegnap a megyei pártbizott­ságon tanácskozást tartattak a járási pártbizottságok mező- gazdasági főelőadói. Hollósi József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályánál: munkatársa elemezte az idei év tapasztalatait, különös te­kintettel a vetésire és a beta­karításra. Varga Károly, a Termelőszövetkezeti Beruhá­zási Iroda vezetője a szövet­kezeti beruházásokról, Küher János, a MÉK vezetője a bur­gonyafelvásárlásról tartott tá­jékoztatót. Az idei feladatok meghatá- roeásakor figyelembe vettél: a múlt esztendő tapasztalatait, és sokkal nagyobb gondot for­dítottak a soron, következő mezőgazdaságii munkák elő­készítésére, mint tavaly. A jó felkészülésnek köszönhető, hogy tsz-einkbem szervezetten dolgoztai:. Kiváltképpen az őszi vetéseket végezték el szép eredménnyel. De nem elegen­dő ezt csupán megállapítani — igen fontos elemző módon leszűrni a tapasztalatokat. Hi­szen a vetés idején vetődtek fel problémák, és szükséges, hogy ezek tanulságul szolgál­janak a jövőre nézve. Uta­lunk itt pl a műtrágyaellátá® körüli gondokra, a traiktoros- hiányra, a munkagépekkel kapcsolatos zavarokra. A já­rási irányítóknak tanácskoz­niuk kellene a szövetkezetek vezetőivel a téli műtrágya-elő­szállításokról a munkagép­vásárlásról s gondoskodnia kellene arról hogy elegendő fiatal vegyen részt a téli trak­toros iskolákon. Vitathatatlan, hogy a beta­karítás nem halad olyan ütemben, mint ahogyan a ve­tést végezték. Ennek tulajdo­nítható, hogy az őszi munká­kat nem sikerült a határidőre, december 1-re befejezni Még mintegy húszezer hold mély­szántása van hátra, és több mint háromezer holdon tö­retlen a kukorica. Meglehető­sen vontatottan halad a trá­gyahordás is, noha az időjá­rás rendkívül kedvező volt Gazdaságaink» legsürgősebb feladata most az, hogy gyor­sítsák meg és mielőbb fejez­zék be a még hátralevő me­zőgazdasági munkáikat. Közeledik a zárszámadás. Sok helyen a jövő héten meg­kezdik a leltározásokat. A zár­számadásra való felkészülés nemcsak gazdasági, hanem igen fontos politikai munka is. Néhány tsz-ben meglehető­sen tájékozatlanok a tagok, nem tudják, hogy hányadán áll gazdaságuk, mire számít­hatnak. Ezért helyes, ha tag­gyűléseken vagy beszélgetése­ken már most megvitatják az év tapasztalatait A BVT határozata: Felhívás a cselekvésre I Véget ért a Béke-világtanács ülésszaka. Varsó. Hegedűs Dániel, az MTI tu­dósítója jelenti: A BVT varsói tanácskozásán igen nagy szótöbbséggel elfo­gadták a »Felhívás a cselek­vésre!« című határozati javas­latot A határozat a többi között kimondja: A BVT támogatja a moszkvai atomcsendegyez- ményt és minden további nem­zetközi enyhülésre irányuló lé­pést. Tovább kell küzdeni a részleges atomcsendegyezmény kiterjesztéséért és a föld alatti atomfegyverkísérletek beszün­tetéséért. A BVT támogatja a tizennyolc hatalmi leszerelési értekezletet és az atomfegyver­mentes övezetek megteremté­sére irányuló minden kezde­ményezést. A BVT támogat minden, a leszereléshez vezető valóságos kiindulópontot, az ellentétek békés úton történő megoldását, a gyarmatosítás felszámolását, a gazdaságilag elmaradt népekkel való egyen­jogú gazdasági együttműkö­dést a közös jólét érdekében. A békemozgalomnak győzel­mesen utat kell törnie a béke megvalósítása felé. A BVT egyben határozatot hozott a békemozgalom 1964. évi feladatairól, és arról, hogy 1965-ben béke-világkongresz- szust tartanak. A keddre virradó éjszaka befejezte munkáját a Béke-vi­lágtanács ülésszaka. A plená­ris záróülésen a küldöttek szá­mos dokumentumot és határo­zatot fogadtak el. A záróbeszé­det Ivor Motantague (Anglia) tartotta. (MTI) Vita az „űrkódexről“ az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában New York. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága hétfőn megkezdte a világűr békés felhasználásának tanulmányozására alapított bi­zottság által kidolgozott »űr­kódex«, a kozmikus térség fel- használásában megtartandó szabályokat rögzítő okmány vi­táját. A vitában először Stevenson amerikai ENSZ-megbízott szó­lalt fel. Kiemelte, hogy a rész­leges atomkísérleti tilalomról szóló szerződés megkötése és az a szovjet—amerikai nyilat­kozat, amelynek értelmében nem juttatnak nukleáris fegy­vereket a kozmikus térségbe, fontos lépést jelent ahhoz, hogy megteremtsék a béke rendjét a világűrben. Az ame­rikai küldött beszédében em­lékeztetett Kennedy szeptem­ber 20-i javaslatára, amely­ben a néhai amerikai elnök közös szovjet—amerikai hold­expedíciót , indítványozott. Kö­zölte: Johnson elnök utasítást adott arra, hogy ismételje meg az indítványt. Hozzáfűzte, hogy ebben a vál­lalkozásban más országok is részt vehetnének. Stevenson javasolta, hogy az ENSZ űrbizottsága a to­vábbiakban elsősorban arról dolgozzon ki nemzetközi egyezményt, hogyan nyújthat­nak segélyt az esetleg kény­szerleszállást végző űrhajósok­nak. Egyezményt javasolt az amerikai küldött az űrben elő­forduló balesetek, a berende­zésekben okozott esetleges ká­rok elbírálásáról is. Steven­son hangsúlyozta az űrbéli hírközlésről és a világűr me­teorológiai hasznosításáról szó­ló nemzetközi megállapodás szükségességét is. Fedorenko szovjet küldött felszólalásának elején emlé­keztetett arra, hogy az ENSZ-hözgyűlés 18. ülésszaka a nemzetközi légkör bizonyos enyhülésé­nek körülményei között dolgozik a moszkvai atom- csendszerződés aláírása nyomán. t kereste. /rí) / . / I — Lehet, hogy meggondolod Ültél lWtLtZtQ.lt I magad. Ha így lesz, keress * I meg a Blaha Lujza utca há­......... ..........................................t rom alatt. K ét napig volt felmosófiú, akkor megszökött. Fölkereste az üvegest, és beállt a kapos­vári műhelybe. Háromszor szö­kött meg innen. Még mindig Körteérés volt 1917-ben, — Megleszek én ott. Hajaj... Amerikáról álmodott Utoljára amikor a tízéves Molnár Jan- ott a vonaton egy jól öltő- e§y Y®?0” . loszallitmánnya akart kijutni a »szerencse foid­meg­Uz újabb biztató távlatokat nyit a világűr békés hasznosí­tására. Ennek lehetőségei egy­re szélesebbek, és éppen, ezért nő az ENSZ űrbizottságának zött ember még egyszer meg-\ szerepe. Fedorenko rámutatott: Az árbizottságban es jogi al­tár­A TtJKÖRKÉSZlTÖ esi öt társával együtt megszo- zgtt( középkorú ember kött a tolnanémedi állami hallgatta a történetét, és jóin- menhelybol es Jugoszlávián at Amerikába akart vándorolni, dulatuan ajánlatot tett. A rendőrök Daruvárra tolon- — Ha eljössz üvegesnek, én colták. Ott őgyelgett a piacon, fölveszlek... leste, honnan emelhetne el egy _ csakhogy én nem Idillt. Egy szalonnázó öreg szólította meg. — Hát te kinek a fia-borja vagy? — Senkié — mondta daco­san. — És honnan jössz? — fag­gatta tovább. — Sehonnan ... — Aztán hova mész? — Sehova — vágta oda a választ mérgesen, mert az öreg nagyon jóízűen evett. Ö pedig nagyon éhes volt. Ka­pott egy szelet kenyeret, egy almát, és követte az öreget He- lesfára. Mivel nem tetszett a szolgaélet, odábbállt. Szigetvá­ron csizmadiainas lett. öt hé­tig kibírta, akkor megszökött. Csizmadia akart lenni és nem tehénpásztor. Szentlőrineen ci­pészinasnak szegődött. Másfél év után innen is megszökött. 1923-ban visszakerült Tolnané- medibe. Szolga lett az egyik nagygazdánál — Akkor már világjárt csa­vargó voltam... Kevés volt a bér, a pénz. Ku­koricát lopott. Másnap a csend­őrök keresték. Űjabb égtáj fe­lé nézett. Pestet választotta. A vonatfülkében ismerősök fag­gatták: — Aztán mit csinálsz ott, Jancsi? Hetykén válaszolt: (ne­jére«. Nem sikerüli Ebben az udvarban szaba­dult 1927-ben az Ady Endre utcában. Tizenegy esztendeig volt segéd. Akkor letette a mestervizsgát. Mindjárt az ele­jén rájött, hogy az üvegezés­gyek... bői nem lehet meggazdagodni. A pályaudvaron a jól öltö- Ezért csiszolásra ,és tükörké­szitésre is vál­tott engedélyt. Harmincöt éve dolgozik a szak­mában. Eszébe sem jut, hogy megbánja a vá­lasztását. Fia nála tanulta a szakmát. Most diszpécser az egyik vállalat­nál Kitűnő szakember, saj­nálja nagyon, de hát ilyen az élet. A régi műhely csak neki ad kenye­ret. Mindezt egy viharvert, ócs­ka asztalra kö­nyökölve mesé­li. S beszéd közben hol fel­tolja, hol leve­szi a kalapját: Szipkájában egy pillanatra sem alszik ki a ci­garetta. Ez a szenve­délye meg a napi két fröccs. K. S. bizottságában folytatott gyalások, a különböző küldött­ségek, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvi­selői között folytatott megbe­szélések eredményeként szüle­tett meg az ENSZ-közgyűlés elé terjesztendő határozatter­vezet azokról az alapelvekről, amelyeket az államoknak a kozmikus térség kutatásában és felhasználásában követniük kell. Ez a határozattervezet újabb lépés a kozmosz békés kutatására és felhasználására irányuló nemzetközi együtt­működés fejlesztésére. Fedorenko a továbbiakban kifejtette: a Szovjetunió elle­nezte azt, hogy ebben a nyi­latkozatban a kozmikus tér­Aláírták a hosszúlejáratú magyar dán ánicsereíorgalmi megállapodást Koppenhága (MTI). December 2-án Koppenhá­gában szívélyes légkörben folytatott tárgyalások után öt­éves hosszúlejáratú magyar— dán áru cserei orga Imi megálla­podást írtak alá. Az új meg­állapodás az eddigi áruforga­lom jelentős kiszélesítését irá­nyozza elő. 1964-ben az áru­csere a jelenlegihez képest mintegy 60 százalékkal 1965- ben pedig körülbelül 80 szá­zalékkal emelkedik, és a kö­vetkező években további fej­lődés várható. Magyarország elsősorban acélcsöveket, hengereltárut, izzólámpákat, gyógyszerfélesé­geket, szerszámgépeket, textil­árukat, s különféle egyéb könnyűipari cikkeket szállít Dániába. Önna.n mindenek­előtt gépi berendezéseket, mű­szereket, gyógyszer-alapanya­gokat, vegyi- és műanyagokat, valamint halféleségeket és halipari termékeket hozunk. A megállapodást magyar részről Baczoni Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes, dán részről Per Haekkerup külügyminiszter írta alá. Budapesten ülésezik a KGST közlekedési állandó bizottsága A KGST közlekedési állan­dó bizottságának 14. ülése kedden megkezdődött Buda­pesten. Az ülés a közlekedés időszerű problémáinak megol­dásával a 'közlekedési állan­dó. bizottság 1964. évi munka­tervével és egyéb fontos és időszerű problémák megoldá­sával foglalkozik, s előrelát­hatólag december 11-én feje­ződik be. (MTI) Ünnepi gyűlés Moszkvában Finnország függetlensége napja alkalmából Moszkva (TASZSZ). A moszkvai Népek Barátsá­ga Házában a szovjet főváros társadalma ünnepi gyűlésen emlékezett meg Finnország függetlenségének napjáról. Az ünnepi gyűlésen megje­lent Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök, Jorma J. Va- namo, Finnország moszkvai nagykövete, valamint a Finn —Szovjet Baráti Társaság kül­döttségének számos tagja. A gyűlés elnökségében he- ség háborús felhasználásának iyet foglalt Leonyid Brezs­á n A(* í« föl Tyoo'irolr l' ry . . /—• * , ' T -C 1 C kérdését is fölvegyék. Ez a probléma a leszerelés kérdésé­vel függ össze. A Szovjetunió nemegyszer kinyilvánította, hogy az általános és teljes le­szerelés keretében kész szigo­rú nemzetközi ellenőrzés mel­lett megsemmisíteni fegyverze­tét, ami megszüntetné a világ­űr háborús célokra való fel- használásának lehetőségét is. Nyilvánvaló, hogy az űr háborús célokra va­ló felhasználásának betil­tását a leszerelés kereté­ben, a külföldi támaszpon­tok felszámolásával egy időben lehet megoldani — mondotta. Fedorenko egyetértett Ste- vensonnal abban, hogy szük­ség van olyan egyezményre, amely kártérítést biztosít az űrben keringő berendezései: megrongálása esetén, és lehe­tővé teszi a segítségnyújtást az esetleg kényszerleszállást vég­ző űrhajósoknak. Hangsúlyoz­ta, hogy véleménye szerint kedvezőek a feltételek a nem­zetközi együttműködés fejlesz­tésére. A Szovjetunió nem fog­ja sajnálni az erőfeszítéseket e cél érdekében — mondotta. (MTH nyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Az ünnepi gyűlést Jevgenyij Ivanov, a külföldi baráti és kulturális kapcsolatok szovjet társaságai szövetségének el­nökhelyettese nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Leonyid Brezsnyev á követke­zőket mondotta: — örülünk, hogy a Szovjet­unió és Finnország között a baráti kapcsolatok a különbö­ző társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű államok közötti békés együttélés lenini elvein alapszanak, s hogy ezek a kap­csolatok erősödnek és bővül­nek. A békés együttélés elve évről évre népszerűbbé válik. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni a finn társadalom rendkívül értékes kezdeménye­zését. Felhívták a világ né­peit, hogy támogassák ezt az elvet. A felhívás okmányát el­sőnek Urho Kekkonen köztár­sasági elnök írta alá. Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök válaszbeszédében meggyőződését fejezte ki, hogy a Finnország és a Szovjetunió közötti viszony, a két ország barátsága fejlődni és erősödni fog, s újabb és újabb eredmé­nyeket hoz. Urho Kekkonen Leonyid Brezsnyev szavaira válaszolva hangsúlyozta: Mi, finnek soha­se feledkezünk meg arról, hogy Lenin mennyit tett Finnország érdekében, és mennyit fárado­zott a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok létrehozása érdekében. Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök kedden a moszk­vai finn nagykövetségen est­ebédet adott. Az estebéden megjelentek Leonyid Brezsnyev, Gennagyij Voronov, Alekszej Koszigin, Anasztáz Mikojan, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljansz- kij, Nyikita Hruscsov és más szovjet vezetők. (MTI) Fogadást adott a prágai magyar követ Prága (MTI). Cséby Lajos, hazánk prágai nagykövete tegnap este foga­dást adott az 1964. évi magyar —csehszlovák árucsereforgal­mi tárgyalásokra érkezett ma­gyar kormányküldöttség tisz­teletére, amelyet dt. Mulató János külkereskedelmi minisz­terhelyettes vezet. A baráti találkozón megje­lent Frantisek Hamouz külke­reskedelmi miniszter, a kül­kereskedelmi minisztérium ve­zető munkatársai és számos külkereskedelmi vállalat veze­tője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents