Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-01 / 280. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS L/ÁPJ A „Állj, okmányellenőrzés!“ KAPOSFÜRED FŐUTCÁ­JÁN várakozik az YA 81-26 rendszámú teherautó. — Hová ilyen korán? Stefánovics László gépkocsi­vezető zavarba jön. Érthető, hiszen papírjai szerint Kapos­váron, a Hídépítő Vállalatnál van állandó kihelyezésen, an­nak fuvarozik. — Mit keres akkor itt? Hamarosan kiderül, hogy Magyaregresen lakik, este ha­zautazott a kocsival, és most megy vissza munkahelyére. Ez bizony szabálytalanság. Fe­gyelmi eljárást javasolnak el­lene indítani, s azt, hogy a megtett út költségét fizesse ki. Talán még taxival is olcsóbb lett volna a hazaruccanás. • * 4 CUKORRÉPÁVAL MAGA­SAN MEGRAKVA robog az Élelmiszeripari Szállítmányo­zási Vállalat YB 22-60 rend­számú, Denies Imre vezette te­hergépkocsija. A rakomány tetején ül Fekete György rako­dó. Egy hirtelen kanyar, gyors, váratlan fékezés, és súlyos bal­esettel végződik gz út. Nemré­gen halálos szerencsétlenség történt hasonló okból. — Miért engedi meg a sza­bálytalanságot? — kérdezzük a vezetőt. — Nincs hová ültetni — hangzik a válasz. Ez igaz, mert a vezetőfülké­ben hárman tartózkodnak. Fe­ketének gyalog kell folytatnia útját. Denies Imre nemrégen ka­rambolozott Összeütközött egy másik tehergépkocsival, mert csak így kerülhette ki a sö­tétben felbukkanó gyalogoso­kat. 10 000 forint kár keletke­zett. Bizony jobban kellene vi­gyáznia! ... NÉGYEN ZSÚFOLÓDNAK ÖSSZE az YA 80-69 rendszá­mú teherautó vezetőfülkéjé­ben. — Nem tudja, hogy ez tilos? — kérdezzük Jámbor József gépkocsivezetőt Magyarázkodik. Nemrégen hasonló esetért már megbírsá­golták. A zsúfolt fülkében ne­héz vezetni, s igen könnyen történhet baleset. Járművével a döröcskei erdei rakodóról bá­nyafát szállít a karádi vasút­állomásra. Erről azonban nincs okmánya. — Az erdészet nem küld mindig bárcázót, utólag, a vasúton állítják ki a szállító- levelet — mondja a gépkocsi- vezető. Hajnali öt óra, amikor a KA 16—15-ös rendszámú Moszk­vics elhagyja Kaposvárt, hogy a 67-es, a 66-os úton és a 7-es főútvonalon a gépjárművek menetokmányait eUenőrizze. Utasai: Tóth Dezső, a KPM autófelügyeletének főellenőre, Horváth János rendőr őrmes­ter, a BM közlekedésrendé­szeti csoportjának dolgozója és az újságíró. így szinte tálcán kínálják az alkalmat, a lehetőséget az er­dészet megkárosítására. Utó­lag ki tudja ellenőrizni, hogy mennyit raktak fel a valóság­ban, avagy tettek le a kocsi­ról útközben? Még arra is van mód, hogy egy-egy fordulóval ne az állomásra, hanem vala­hová máshová térjenek be. Egy kicsit jobban kellene ügyelni a népvagyonra az er­dészetnél! • • • AMIKOR MAGASBA LEN­DÜL A PIROS TÄRCSA, az utasokkal teli pótkocsis Ze- tor alig tud megállni. — Nem látta a jelzést? — Láttam, de rossz a fék — mentegetőzik Schul József, a miklósi Zöldmező Tsz ze toro­sa. A Zetor elejéről hiányzik az ellensúly, így a gép bármely pillanatban felborulhat A pót­kocsi fékberendezése rossz. A rajta levő tíz utas szállításá­ra nincs engedély. Schul Jó­zsef tíz ember életét kockáz­tatta. Le kellett vennie a rend­számot, járművét kivonták a forgalomból, az utasoknak pe­dig gyalog kellett útjukat foly­tatni • •• LASSAN, LÉPÉSBEN GU­RUL egy munkagép vontatta, zsákokkal megrakott pótkocsi az erősen lejtős andocsi főut­cán. A pótkocsi mellett egy ember halad, s belekapaszkod­va próbálja visszatartani. Meg­botolhat, a kerekek alá esik és vége. A munkagép — az andocsi tsz tulajdona — nincs közúti forgalomra levizsgáztatva. A billenős pótkocsinak nincs fé­ke, s még utasokat is szállít, bár tilos. • • • FEKETEFUVAR — állapít­ják meg az ellenőrök, amikor Báli János, a Lengyeltóti Gép­állomás zetorosa megmutatja menetokmányait Riba György leilei lakosnak szállít fát Bonnyapusztáról közületi fu­varokra szolgáló menetlevéllel. A körzethatárt is megszegte. A billenős, fával magasan megrakott pótkocsi tetején há­rom ember ül, bort iszogatnak. Szabálytalan ez, mint az is, hogy a rakomány két méter helyett három méterre nyúlik ki a pótkocsiróL • * * — MENNYIT IVOTT? — kérdezzük Takács Jenőtől, a törökkoppányi Koppányvölgye Termelőszövetkezet zetorosá- tóL Szemén látni, lehelletén érezni, hogy van benne ital. — Egy kis fröccsöt — vála­szok Amikor előkerül a szonda, még egy üveg sört is elismer. Azt mutatják a világoszöld színre változott kristályszemek is, hogy egy kis fröccsnél töb­bet ivott A Zetorhoz kapcsolt billenős pótkocsin tíz1 személy tartózkodik... • « * Késő éjszaka van, amikor az RA 16—15-ös Moszkvics befe­jezi ellenőrző körútját. Utasai háromszáz kilométer útról s mintegy harminc szabálysér­tésről számolnak be jelenté­sükben. „ Szalai László Repülőszerencsétlenség Kanadában 118 halott Montreal (MTD- A kanadai polgári légiforga­lom történetének egyik legsú­lyosabb szerencsétlensége zaj­lott le Montreal közelében. A montreali repülőtérről az esti órákban szakadó esőben szállt fel egy DC—8 típusú utasszállító repülőgép, hogy utasait Torontóba szállítsa. Alig hat perccel az indulás után, amikor a gép a repülő­tértől még csak mintegy 30 ki­lométerre fekvő Sainte There- se-nél repült körülbelül 300 méter magasságban, a környék lakói nagy erejű robbanásra fi­gyeltek föl. A lezuhant és ha­talmas lánggal lobogó gép ron­csát két órán át nem lehetett megközelíteni. Az időközben kiérkezett mentőosztagok és a vizsgáló- bizottság megállapította, hogy a repülőgép fedélzetén tartóz­kodó 118 személy közül senki sem maradt életben. A szeren­csétlenség okát még nem tud­ták megállapítani. Szélcsend van. A móló vörös sziklakö­vei alatt eny­hén fodrozó víz átlátszóan tisz­ta. Jól látni a polipként te­kergő barna fo­lyondárt és a ficánkoló hala­kat Kihalt a kikötő. Egy lár­más sirálycsa­pat köröz, le­csap, vijjog, majd repül tc- vább. A kikötő végén ott a tábla: »BaLa­tanlelle.« Balra a jelzőrúdtól sárguló nádas. Ott van a csó­nak. Két em­ber hajlong benne. Az egyik állva evez. Gyors mozgású. Da­gadó erő van mozdulataiban. A másik ki­sebb, véko­nyabb, öre­gebb. Egy órán át dolgoznak még, akkor kattogni, berregni kezd a csónak farmo­torja, lassan ki haj óznak, & elmennek a másik nádas alá Mire kiköt­nék, ott vagyok a parti ház­nál. Az evező fiatalember ép­pen a lakás elé ér. Kemény, érdes a keze: — Én vagyok az ifjabbak Hilcz Kálmán. Apám még lent van a hangárnál..s Szótlanul kísér vissza a partig. Az öreg is szótlan. Új­ra megnézem. Olyan, amilyen­nek távolról láttam. Inas, szí­vós. Már teljesen belepte az élet dere. Arca cserzett Dol­gozná akart éppen. — A szakma? — kérdi re­kedten, és ingatja a fejét — Meg az ember — mon­dom. — Az emlber és a szakma? Rekedt hangon, szaggatottan mesélni kezd. Apja vadász volt. Jót akart a fiának, nyer­gesnek adta. Pécsen tanulta ki a szakmát öt évig próbálko­zott Végigvándorolta a hazát, el­ment Horvátországba, Auszt­riába, de semmire se vitte. Sok volt a mester, kevés a ló, és egyre több az autó. 1926-ban végső elkeseredésé­ben Bogláron beállt egy hajó­ácshoz segédmunkásnak. 1942- ben mestervizsgát tett, meg­szerezte a második szakmát — Akkor kezdett virágozni az életem... Hajókat épített, karcsú vi­torlásokat, kalózokat és köny- nyű lélekvesztőket. Tervek gyúltak a képzeletében, de a háború áthúzott mindent — Jött a csendőrparancsnok, és azt mondta, égessem el a hajóikat. Megtagadtam. Ben­zint öntött a hangárba, és pisz­tolyt nyomott a tarkómhoz. Égett... Harminchét hajó. _ Amikor megnyugszik, arról faggatom, hányáit épített Ra­gyogni kezd a sziklaszínű arc. Azt mondja, sokat, nagyon so­kat — Mit kell tudni a hajóács­nak? — Ismerni a fát és a vizet. És az is kell, hogy , szive le­gyen hozzá... Egy dereglyét ácsolt először, vitorlást utoljára. Immár tíz éve, hogy csak javít. Két szen­vedélye van: a csónakázás és a horgászás. Egyszer — hat évvel ezelőtt — öt órán át von­szolta csónakját egy harmincöt kilós harcsa. Már alig állt a lábán, de legyőzte a -Balaton királyát«. Fia, az erőtől duzzadó fiatal­ember mellette tanulta a szak­mát. Dicséri, kitűnő hajóács. Ketten együtt több mint fél­száz ember életét mentették meg. Mutatta a hajókat. Ma­gyaráz, emlékezik, mesél. Ra­jongását látva megkérdezem, mit szeret — A vizet — mondja halkan. — És a csöndet..a Aludni a lágyan ringó csó­nakban, és amikor egyedül van, citerázni a csöndben. Csak magának, N. S. Húsz éve ölték meg a né­metek Leslie Howardot. Az an­gol színész és rendező -Mo­dem Pimpernel« című alkotá­sával haragította magára Hit­lert és társait; nevetségessé tette benne Göringet és a Ges­tapo! Halála huszadik évfor­dulóján nemigen emlékeztek meg róla az újságok. Pályafu­tásának fölidézésére az ad al­kalmat, hogy a Vörös Csillag Filmszínház -Művészfilmek — Nagy filmművészek« című so­rozatában tegnap bemutatta az 1942-ben készült alkotást. A náci börtönökből, intemálótá- barokból kiváló tudósokat, mű­vészeket megmentő Smith pro­fesszorral nem most találkoz­tunk először, a televízió tavaly novemberben sugározta a -Mo­dem Pimpernel«-! Leslie Howard, a kivételes egyéniségű színész nagy i'*at tett meg, míg a német kém­szolgálat halállistájára került. 1893. április 24-én látta meg a napvilágot Londonban. A tőzs­deszakmában dolgozó Stainer papa a Leslie keresztnevet ad­ta az újszülöttnek. Leslie Stai­ner a Dulmich-kollégium el­végzése után — apja kívánsá­gra — egy nagy bank tisztvi­Egy nagy angol színész LESLIE HOWARD selője lett. Nem szerette a hi- vatalnokoskodást, az első világ­háború kitörésekor önként je­lentkezett katonának, csakhogy megszabaduljon a Cityben levő bank íróasztalától. Leslie Stainer nem sokáig maradt a tűzvonalban. Műked­velő színházi előadást tartott baj társaival, és Simpson őr­nagynak megakadt rajta a sze­me, maga mellé vette, tanítot­ta. Leszerelése után nem ment vissza a bankba, elszerződött egy vidéki színházhoz. Ekkor vette föl a Hayward, majd ké­sőbb a jobb hangzású Howard művésznevet. Az egyre na­gyobb sikereket arató színész hamarosan Londonban lép színpadra. Később meghívják Amerikába. Leslie Howard meghódítja a Brodway-t A nyurga színész filmes pá­lyafutása szorosan egybefonó­dik egy magyar származású an­gol filmrendező tevékenységé­vel. Alexander Korda, azaz Korda Sándor bécsi, berlini és hollywoodi működése után Angliában telepszik le, s film­gyárat alapít London Film Pro­duction néven. Korda Sándor szívesen sze­repeltetett addig ismeretlen színészeket filmjeiben. 1932- ben forgatott először London­ban. Hölgyszakasz című alko­tásának főszerepét Leslie Ho- wardra bízta. A film csak kö­zepes sikert aratott. Korda nem hátrált meg; következő filmjében, a »VIII. Henrik ma­gánélete« c. művében ugyan­csak egy addig ismeretlen szí­nészt szerepeltetett. A film nemzetközi siker lett, a világ megismerte Charles Laughton nevét Korda 1936-ban megfil­mesíti Rembrandt életét Laughtomnal a címszerepben. Egy évvel később világsikert arat Korda Sándor másik föl­fedezettje is. Az egyre neve­sebb rendező Orczy Emma re­génye nyomán elkészíti a »Vö­rös Pimpernel«-! Leslie Ho­ward kelti életre . francia arisztokratákat megmentő an­gol főúrt Howard pályája fölfelé ível. Anthony Asquit megfilmesíti 1938- ban Bernard Shaw Pyg- maloin című színművét. Leslie Howard játssza a főszerepet, sőt részt vesz a jellegzetes an­gol alkotás rendezésében is. Ugyanebben az évben eljátsz- sza Rómeót George Cukor elég gyönge Romeo és Julia című produkciójában. A nagy mű­vész negyvenöt éves fejjel kel­ti életre Shakespeare hősét. Mind híresebb rendezőkkel, színészekkel dolgozik együtt. Gustav Molander svéd rendező 1939- ben elkészíti az Intermez­zo amerikai változatát Ing­rid Bergman partnere Leslie Howard a filmben. Még ebben az évben szerepet vállal Fle­ming »Elfújta a szél« című produkciójában. Partnerei: Clark Gable, Vivien Leigh, Olivia de Haviland. Legutolsó filmje a nácielle­nes »Modem Pimpernel«. Ö rendezte, ő játszotta a film hő­sét, a szórakozott régészpro­fesszort. A második világhábo­rú alatti angol filmgyártás egyik kiemelkedő alkotása ez a humanista mű. Amikor Hitler előtt levetí­tették a filmet ugyanúgy dü­höngött, mint amikor Chaplin 1940-ben készült »A diktátor« és Billy Wilder »öt lépés Kai­ró felé« című alkotását tekin­tette meg. — Ezt nem viszi el szárazon! — rikácsolta a Führer artiku- lálatlan hangon. Chaplin, Erich von Stroheim (ő alakította Rommelt az »öt lépés Kairó felé« című film­ben) már a kivégzendők listá­ján volt, melléjük került Les­lie Howard is. Csak az utóbbit sikerült eltenniük láb alól a náciknak. Az ötvenéves mű­vész Hollywoodiból Gibraltárba repült, előadást tartott a brit helyőrségnéL Másnap reggel (1943. szeptember 10-ét muta­tott a naptár) Londonba indult családjához és újszülött kislá­nyához. Német vadászgépei? vettek üldözőbe, s lelőtték re­pülőgépét. A tenger elnyelte a roncsot, és Leslie Howardot. 'Litler jóslata teljesült: a nagy művész életevei fizetett mű­véért SOKOK Érdekmentes szerelem... Egy 65 éves katowicei ház­vetetőnő váratlanul 70 000 dollárt örökölt az Egyesült Államokban elhunyt gyer­mektelen nővérétől. Az örö­kös csaknem száz házas­sági ajánlatot kapott; legif­jabb kérője 29 éves volt a legidősebb 70. * * * Kellemes este Feleség a férjhez: — Jó lenne, ha kellemesen töltenénk ezt az estét! — Az nagyszerű lesz, csak nehogy bereteszeld az ajtót, ha előbb érnél haza. Fogadáson Egy hölgy a másikhoz: — Vajon hová tűnt az a csinos pincémő, aki az előbb italt szolgált fel? — Talán innivalót szeret­ne? — Nem, a férjemet kere­sem. * * » „Sakk-matt“ a színpadon A wroclawi operaházban színre kerül Arthur Bliss an­gol zeneszerző »Sakk-matt- című balettje. A nagy sike­rű balett tartalma: a hatal­mas sakktábla figurái az éle­tért harcolnak egymással. Fodrdszjárör A katowicei fodrászok újí­tást terveznek szilveszterre és farsangra: »járőrszolgá­latban« látogatják végig a szórakozóhelyeket és a bál­termeket, s kívánatra ott helyben rendbe hozzák a tánc közben szétzilálódott frizurát Zongora szomszédok kímélésére Tudjuk, milyen zavaró, ha a szomszédban egy gyerek, de akár a legtehetségesebb zeneakadémiai növendék vagy művész is óraszámra buzgón gyakorol a. zongorán, és a skálákat vagy etűdöket az összes környező lakások­ban mindenki kénytelen vé­gighallgatni. Ez a meggon­dolás vezette az amerikai feltalálókat, akik olyan zon­gorát állítottak elő, amely csak fülhallgatón keresztül közvetíti a hangot annak fü­lébe, aki játszik rajta. ... Cigarettázó kutyája van Dragutin Herman zombori autóbuszvezetőnek. Lessie nevű farkaskutyáját olyan tökéletesen beidomította, hogy nincs nála okosabb ál­lat a városban. A kapun be- csongető látogatónak ajtót nyit, s aztán kezet — bocsá­nat: mancsot — nyújtva üd­vözli. Gazdája parancsára, hogy kínálja meg a vendéget hellyel, felszökik egy üresen álló székre, s azonnal le is ugrik róla mintegy jelezve, hogy tessék, ez a szék sza­bad. Gazdája még sok ilyen ügyességre megtanította A legelképesztőbb mutatványa az, hogy néhány percig szá­jában tart egy szipkába du­gott égő cigarettát, ’ Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Taoác» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kanosvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatn lóknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándat utca f. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents