Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-16 / 268. szám
rjLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM 268. SZÁM ★ SZOMBAT, 1963. NOVEMBER 16. Olyan munkaszervezés és lendület kell most Is, mint a vetés idején u. o.j Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Egy anya hogy tehet ilyet?!.... í6. o.) Mai számunk tartaimábőh MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bevált módszereket alkalmaznak, sikeresen fejlesztik a sertéstenyésztést Nagyberényben (Tudósítónktól.) A nagyberényi Űj Barázda Termelőszövetkezet sertéstenyészetét a tabi járás egyik legjobbjaként tartják számon. Jelenleg 79 anyakocát tartanak, s az idén összesein 770 hízott sertést értékesítettek. Ez ideig 584 darabot adták át az Állatforgialmi Vállalatnak. Ezek a számok magukban is sokat elárulnak, és érdemes arról szólni, amilyen módszerrel dolgoznak a nagyberényiek, és ahogy tartj ált a sertéseket. A járásban elsőként ebben a szövetkezetben vezették be az önetetést. Az önetetőket Vörös József ács vezetésével maguk a tsz-tagok készítették el. Az állatgondozók — L. Tóth Ferenc, Ultik Ferenc, Tóth Sándor, Klukk István, N. Horváth Ferenc, Kiss Mihály és Balogh Jenő — mindent megtesznek azért, hogy minél rövidebb idő alatt hízzanak meg a sertések. A malacokat három hét után 8—10 napig árpával etetik, azután térnek át a malactápra, s 10 hetes korban átlagosan 22— 26 kilós súlyban választanak. Ilyen jó alapanyaggal indulva érthető, hogy héthónapos korban 104 kilós átlagsúllyal szállítják hízóikat Persze akadnak olyan rekordpéldányok, mint az a hathónapos hízó, amelyik mar most 128 kilós. A szövetkezetben 3,9 kiló abrakkal állítanak elő egy kiló húst Említést érdemel, hogy a sertéstelepen mindenütt példás rend, tisztaság van. Aletéglázott kifutókon helyezték el az önetetőket, s ami igen fontos, állandóan van friss víz. A kifutók előtti gyűjtőből egy fogat naponta elhordja a trágyát. A szövetkezetben igen ésszerűen, idejében téliesítették a szerfás épületeket. A szalmát kocka alakúra bálázták, és ezzel rakták körül az ólak oldalait. A belső légteret szintén szalmával szűkítették le. Minden előkészületet megtettek arra, hogy egy esetleges kemény tél ne okozzon zavart vagy kiesést a fiaztatásnál. A közelmúltban ebben a termelőszövetkezetben rendezte meg a járás az első sertéstenyésztés! tapasztalatcserét. Ezen mintegy 70 agronó- mus és állattenyésztési brigádvezető vett részt. Mindent áttanulmányoztak, megnéztek, érthető, hogy elismeréssel szóltak a nagyberényiek sertéstenyésztő munkájáról. fl mezőgazdaság, az egészségügy helyzetéről tárgyaltak a megyei tanácselnökök A Minisztertanács pénteken értekezletre hívta össze a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit. Az értekezleten részt vett Biszku Béla, az .MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Losonczi Pói földművelésügyi miniszter, dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese és dr, Dallos Fefásítás a balaton partján Balatonlelle és Balatonszemes között 13 000 darab nyárfacsemetét ültet el csapatával Gazdag Jánosné. ÖR£fí AI ESTEREK iPÉG A szürke házon négy apró ablak. Csikorgó kiskapu. Bent a lakásajtó fölött paprikafüzérek. A műhelyben csönd. — Ritkán dolgozom... A korongozó mellett hordóban erjed a must. Az udvaron is csönd van. Nagy néha a vonatok csapnak lármát — Harminc esztendeje itt dolgozom. Megszerettem ezt az Árvaház utcát... Leülünk a roskatag, öreg kemence elé a fenyőrakásra. Azt mondja, kérdezzek. öreg a mester, a kemence, alattunk a fa is. — Mikor volt először boldog? Visszanéz. — Amikor kezembe kaptam a segédlevelet. Akkor. Aztán már keveset. Hallgatunk. — Miért? — A csalódások miatt... Jobb kezén kezdi számolni. _ Még anya kellett volna m ellém, frontra vittek. A Piavenál roham közben meglőttek. Kétszer is. A gyógyulás után vöröskatonának álltam. Megitatták velem az árát. Tudtam a szakma csín- ját-bínját_ mégis húsz esztendőn át vándoroltam. Ma itt, holnap ott. Pedig nem ittam Zacskóba gyűjtöttem a pénzt. A magam ura akartam lenni, igazi mester. Ház kellett az önállósághoz. Ha nem nősülök szerencsésen ... Húsz évet lezárt. A rosz- szat. Most számolni próbálja a jót — A két golyó ütötte sebért kaptam egy kis ezüstötNem jut tovább. — És azután? — Dolgoztam. Akkor még sokat. A kemencében gyakran égett a tűz. Nézze meg a korongozót, hogy kikopott... Sorolja, mi mindent csinált — Amit agyagból lehet. Virágcserepet, tejesfazekat, kacsaitatót, boroskancsót, mezei korsót lekvárosfazekat, hamutartót lábast Rengeteget. Jön egy zakatoló vonat Ahogy visszaül a csönd, folytatja: — jártam a falukat gabonáért cseréltem. így volt meg a kenyerünk. Minden piacon kint voltam. Sub- liqz István standját nemigen kerülte el a parasztember. — .És a második boldogság? — A fiam ... Amikor itt a kemencénél meg a műhelyben gyúrta az agyagot... Ereztem, hogy • i csak cserepes lehet... Az is mm lett... •:. -v:/ - :. £ > Mondaná még, de közbevágok. — Mire vitte •: * fc' az életben? — Éltem, kérem ... Aztán csöndesebben: — De hogy lábujjhegyre álljak, arra sosem futotta. a. a. Futrinkainvázió fenyeget Megyénkben rendkívüE módon elszaporodott a gabonafutrinka vagy más néven csó- csároló, amely — erős fertőzés esetén — a teljes növényállományt kipusztítja. A növényvédelmi szolgálat szakemberei felhívják a termelőüzemek vezetőit, hogy mindenütt rendszeresen ellenőrizzék a gabonatáblákat, s a kártevő megjelenése után azonnal kezdjék meg a védekezést Ha csak foltokban mutatkozik a futrinka, elég a foltokat és körülöttük a gabonát egyméteres sávban beszórni HCH-val vagy Hungária DL porolóval. Általános fertőzés esetén az egész táblára ki kell terjeszteni a vegyszeres védekezést (MTI) renc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője. Kállai Gyula tájékoztatta ez értekezlet részvevőit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Losonczi Pál az őszi mezőgazdasági munkák tapasztalatairól, valamint a termelőszövetkezetek jövő évi terveinek előkészítéséről számolt be. A vetés időszakában bevált jó szervezési módszerek alkalmazásával, a traktorok kettős műszakjának szervezésével, a traktorosokról való fokozott gondoskodással és a gépállomások valamennyi szántásra alkalmas traktorának igénybevételével meg kell gyorsítani a mélyszántást. A mezőgazdaságot irányító szerveknek ezen túlmenőleg szervezetten és időben kell felkészülniük a tavasa mező- gazdasági munkákra. A továbbiakban kiemelte, hogy az előzetes felmérések szerint a termelőszövetkezetek idei jövedelme magasabb lesz, mint a múlt esztendőben volt. A jövő évi terveket úgy kell elkészíteniük a közös gazdaságoknak, hogy 1964-ben a takarmányszükségletet hazai termésből biztosítsuk, véglegesen megoldjuk a kenyérgabonakérdést, növeljük az exportra szánt termékek termelését, s magasabb színvonalra emeljük az állattenyésztést. Fontos feladat az is, hogy elejét vegyük a háztáji állatállomány további csökkenésének. Dr. Simonovits István az egészségügy helyzetéről, a tanácsok egészségügyi és szociálpolitikai feladatairól számolt be. A biztosítottak számának ugrásszerű növekedése, az igények emelkedése következtében azonban a következő években rendkívül nagy feladatok várnak az egészségügy vezetőire és dolgozóira. A jelentős beruházások, a nagyarányú hálózatfejlesztés ellenére továbbra is számolnunk kell az intézmények zsúfoltságával. A munka jobb megszervezése, ' az intézmények eddiginél jobb kihasználása, az egészségügyi adminisztráció egyszerűsítése a javulás tervezett ütemét meggyorsíthatja. A falvak egészségügyi helyzetének javítása során mind több konkrét egészségügyi-hatósági feladatkört kapnak a tanácsok állandó bizottságai, a Vöröskereszt és a szakszervezetek. Fontos, hogy a tanácsok a községfejlesztési alapból az eddiginél nagyobb összeget biztosítsanak egészségügyi célokra. A községi, járási, városi és megyei tanácsi szervek hatékony támogatásával ez eddiginél jóval eredményesebb lehet az egészségügyi felvilágosítás és a falvak, mezőgazda- sági üzemek tisztaságáért indított harc. A tanácsi aktivisták tevékenyen hozzájárulhatnak a tüdő- és rákszűrések még tömegesebbé tételéhez, a védőoltások gyors, eredményes ^bonyolításához egészben véve az egészség- ügyi kultúra növeléséhez. A beszámolókat követő vitában a felszólalók számos javaslatot tettek a munka továbbá javítására. A tanácskozás dr. Dallos Ferenc zárszavával ért véget (MTI) Megkezdődött a vállalati igazgatók akadémiája Tegnap délután a megyei pártbizottság nagytermében megnyitották a vállalati igazgatók 1963/64. évi akadémiáját A megjelent 52 kaposvári vállalati, üzemi igazgatót és hivatalvezetőt Nagyvári László, a városi pártbizottság főelőadója köszöntötte. Rövid bevezetőjében utalt arra, hogy ez a kezdeményezés a múlt évben indult meg, és eredményes volt. Fejlődés tapasztalható a vezetés színvonalában. 1957-ben mindössze 4 közgazdász dolgozott az iparban Kaposváron, ma 34 a számuk. 1956 előtt egy igazgatónak sem volt egyetemi, főiskolai végzettsége. Ma tizenkettőn rendelkeznek ilyen oklevéllel, és többségük elvégezte vagy végzi a marxizmus —lenimizmus esti egyetemet Ez az előadássorozat előmozdítja majd a vezetés módszereinek javítását. Ezután dr. Varga György, a »Figyelő« rovatvezetője megtartatta az igazgatói akadémia első előadását, »Iparpolitikánk időszerű kérdései« címmel. Az előadást konzultáció követte. A vállalati igazgatók akadémiája keretében áprilisig még őt előadásra kerül sor, a többi között a magyar külkereskedelemről, a vállalat‘belső szervező munkájáról, a műszaki fejlesztés hatékonyságának élemzésérőL Minden erőt a kukoricabetakarításra összpontosítottak Somogysárdon Szorgos munka folyik még a somogysárdi Béke Termelő- szövetkezet határában: törik a kukoricát. Megkéstek vele, legalábbis a megye tsz-eihez viszonyítva, ugyanis 590 hold kukoricájuknak több mint fele még száron van. —■„ A kukoricatörés teljes ütemben csak hétfőn indult meg. Addig mindössze egy brigád törte, mert. a másik négy a burgonyával foglalatoskodott Betakarítottuk a répát is. Nincs más a határban, csak a kukorica — mondja Szabó Flórián tsz-elnök. — Számításaik szerint mikorra végeznek? — November 20-ra befejezzük. Hasonlóképpen számolnak a tagok is: Vancsura Ferencné, Szerencsés Vendelné és a többiek. öt brigád töri most a kukoricát Somogysárdon. Minden brigádban átlag 40—50 fő dolgozik. A tagok mellett ott szorgoskodnak a családtagok is — Sokkal jobban megy a munka,< mint bármikor ebben az évben. Az asszonyok dicséretes szorgalommal dolgoznak — mondja az elnök. A termésből azonnal szállít tanak a Malomipari és Ter- menyíorgalmi Vállalatnak abrakkeverék ellenében. — Nem hátráltatja a mélyszántást a kukoricatörés és a szárvágás késése? — Nem — válaszolja az elnök. —• Mert a töréssel párhuzamosan tépetjük a szárat részint silónak, részint alom- nuk. így amikor a jövő hét derekán lefogy a kukorica, már lábon álló szár sem marad a határban. De kevés lesz a mélyszántásra váró föld is, mert a tizenkét traktor nyomon követi a szártépőt a ktv- koricaföldön. Somogysárdon megvan s biztosíték arra, hogy rövid idő alatt végezzenek. Erre törekszenek a szövetkezeti vezetők meg a tagság is. Okultak a tavalyi keserű tapasztalatobkol, amikor csaknem 300 hold kukoricát lepett be a korai hó. Most sem akarták ennyire elnyújtani a törés idejét, de ax esetleges hűvös időjárástól féltették a burgonyatermést Azt tették előbb biztonságba, így a héten már az összes erőt a kukoricabetakarításra fordíthatták. K-*
