Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-15 / 267. szám

riUC PROLETÁRJAI, VÍZTORONY ÉPÜL KAPOSMÉRŐBEN MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam 267. szám. 1963. november 15., péntek ÍGY DOLGOZNAK A SÁGVÁRIAK A ságváriak a vetés befejez­tével versenyt kezdeményez­tek. Vállalták, hogy november 25-ig elvégzik az összes me­zei munkát. Ennek a kezde­ményezésnek a híre bejárta a megyét. Hol tartanak most az őszi’ betakarítási és szántási verseny kezdeményezői? A múlt hét végén Ságvár ha­tárában már nem volt kint termény: a napraforgó, a bur­gonya, a cukorrépa és a ku­korica egyaránt biztonságos helyre került. Ezekben a na­pokban a kukoricaszárat ta­karítják le a földekről, s a szántótraktoroknak körülbelül 5—5 munkanapra való dolguk van még. így tehát végezhet­nek a vállalt határidőre. Eny- nyit mondhatunk elöljáróban róluk. Részletesebben kell azonban ismertetnünk munka- szervezési gyakorlatukat, cél­ravezető módszereiket. Szigeti József, a ságvári Egyetértés Tsz elnöke őszintén megmondja, hogy tartott, na­gyon tartott ettől az ősztől. Félt, hogy megismétlődik a tavalyi kudarc: kint éri a tél a kukorica negyedét vagy har­madát. s elmarad a tavaszra a mélyszántásnak több mint fele. A legszívesebben »beteg- szabadságot« vett volna ki er­re az időszakra. Aztán mégis elhessegette magától ezeket a zavaró és ijesztgető gondola­tokat. A szövetkezet többi ve­zetőjével összefogva felkészült a nagy küzdelem vállalására, s együttesen fölkészítették er­re a tagságot. Náluk arra volt szükség, hogy a példamutatás­nak, a bizonyításnak elsődle­ges jelentőséget tulajdonítsa­nak. Meg kellett teremteni az önbizalmat, és példát kellett adni már a kezdet kezdetén ar­ra, hogy el lehet végezni min­den munkát; be kellett bizo­nyítani, hogy a tagság egyesí­tett ereje nagyobb, mint amek­korák az őszi feladatok. Ebben a szellemben és ez­zel az elhatározással fogtak hozzá a kukorica betakarításé' hoz. Az első táblán az úgyne­vezett vegyes brigád állt mun­kába. Az elnök, aztán Kiss Gyuláné könyvelő, Sziládi Já­nos tehenész, Szalui Géza ker­tészeti dolgozó, Kovács Kál­mán szerelő, Bandi József fo- gatos és mások — mintegy húsz család — vállalták en­nek a táblának az évi összes munkáját. Törte a kukoricát a kimért parcellák mindegyikén az érdekelt családok apraja- nagyja. Ment ez a munka sza­porán.. De hát nem is a törés, hanem a beszállítás a dolog neheze — ezt kellett valami okos módszerrel megoldani. Megegyezett hát a húsz csa­lád abban, hogy parcellánként ugyan, de együttesen, brigád­szervezetben hordják be a ter­mést. Nem úgy csinált senki hogy azt mondta volna: »Az a parcella a szomszédomé, hadd rak ja,, zsákol ja a kukori­cát, én hozzá sem nyúlok az övéhez, hanem megvárom, amíg végez, s pihenek, nézelő- dök, amíg a vontató meg nem jön az enyémért.« Ezzel szem­ben azt tették valamennyien, hogy segítettek egymásnak. S elvégeztek ezzel a 40 holddal, méghozzá egészen rövid idő alatt Itt volt a jó példa, a beszé­des bizonyíték. Ezt a kipró­bált módszert kisebb-nagyobb változtatásokkal, a körülmé­nyekhez igazítva alkalmazhat­ták a többi brigádban Is. Nagy­részt ennek a szervezésnek az eredménye, hogy november 9-én az utolsó forduló kukori­cát is bevihették a határból. A szállításról egyébként ide kívánkozik még néhány meg­jegyzés. Többnyire táblánként egy-egy hold jutott egy-egy családra. Parcellánként — vagyis holdanként — átlago­san 34—35 mázsa csöves ku­korica termett. Ez egy vonta­tónak egy fordulóra sok lenne, kettőre pedig kevés. Ezért egy-egy hold kukorica beszál­lítására egy vontatót meg egy lófogatot osztottak be. A betakarítás folyamatossá­gának, zavartalanságának biz­tosításában nagy szerepe van annak, hogy a vezetőség és a tagság szót értett egymással például az anyagi ösztönzés feltételeinek megtartásában és megtartatásában is. Amit ez­zel kapcsolatban a tavasszal közgyűlésen elhatároztak, azt most minden eltérés vagy mó­dosítás nélkül végrehajtották. Ma már mindenkinek a góré- jában vagy a padlásán van a közösből járó kukorica. Nagy eredmény Ságváron, hogy a betakarítás annak el­lenére sem zavarta vagy kés­leltette egész táblák utómun­káit, hogy családokra volt osztva a kapásterület. Ennek a gabonavetés idején volt kü­lönös jelentősége. Köztudomá­sú, hogy a szárvágást is ma­gában foglalja a családi mun­kavállalás. De hogyan lehet például idejében elvetni a bú­zát abba a táblába, amelyben a kukoricaszárat egymástól függetlenül, esetleg hetekig vágnák kézi erővel a tagok? Gépet irányított a vezetőség ezekre a földekre, s a gépi munka költségeit azok a ta­gok térítik meg, akik a szár­vágástól így mentesültek. Most a mélyszántás elősegíté­sére ugyancsak a lehető leg­jobb munkaszervezéssel kell betakarítani a szárat. Ezt is követésre méltóan csinálják a ságváriak. Szerveztek egy 16 tagú rakodó brigádot azért, hogy kinek-kinek ne kelljen várnia parcellája szélén, hogy mikor ér oda a kocsi. A bri­gádtagok rakják meg a szeke­reket, ők kazlazzák a szárat. Munkájukért azoktól kapnak egységet, akik helyett az adott táblán dolgoznak. A szárhordást most, a befe­jező szakaszban is példás szer­vezettség jellemzi tehát. Az elmondottakhoz hozzá kell ten­ni, hogy egyszerűnek tetsző, de nagyon hasznos módszert alkalmaznak. A majorba csak azt hordják be, amiből siló­takarmányt készítenek. A töb­bit a tábla szélén rakják ka­zalba. A szállítási távolság megrövidítésével időt nyernek; naponta 40—45 holdat szaba­dítanak föl a szántótraktorok előtt így, máskülönben pedig, ha az összes szárat a majorba szállítanák. csak 20—25 hold­dal végeznének. Folyamatosan szántanak a szövetkezeti és gépállomási gépek. Furján János, Benyes Károly, Bodó József és Tóth Károly tsz-traktorosok kettős műszakban dolgoznak csak­úgy, mint a vetés idején. Bó- dis József, Gelencsér János és Gipp György vontatósok is ekére fognak esténként. Célju­talmat tűzött ki nekik a szö­vetkezet. Igyekeznek is, hogy november 25-ig végezzenek mind a 757 holddal. A fogato- sok meg hétközben is, vasár­naponként is szántják a kisebb darab földeket, a ház körüli parcellákat. Így dolgoznak az őszi ver­seny kezdeményezői, a ságvá­riak. Szövetkezetük a gyengéb­bek közé tartozik, s máskor szinte mindig elkéstek vala­mennyi időszerű munkával. Most rendezték soraikat, ösz- szefogtak, szorgalmasan, nagy erőfeszítéssel munkálkodnak s bizonyos, hogy egyre előbbre és előbbre jutnak. Kutas József A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a har­madik negyedévi terv teljesí­téséről és az éves terv vár­ható teljesítéséről szóló jelen­tését, továbbá a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­kének a jelentéshez fűzött hoz­zászólását, valamint a mun­kaügyi miniszter tájékoztató­ját a harmadik negyedévi bér- és munkaügyi helyzetről. A tüzelőanyag-helyzet alakulásá­val kapcsolatban a nehézipari miniszter bejelentette, hogy a szénbányászat dolgozói az 1963. évi terven felül egymil­lió tonna szén termelésére tett vállalásukat odaadó munkával teljesítették. Az Országos Tervhivatal el­nökének és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek előterjesztésére a kor­mány határozatot hozott a bu­dapesti földalatti gyorsvasút továbbépítésére. A határozat szerint először a Kerepesi út és a Fehér út kereszteződésé­nél levő végállomástól a Deák térig terjedő szakaszt építik meg; ezen a szakaszon 1970 végéig, majd ennek folytatása­ként 1973 végéig a Déli pá­lyaudvarnál levő végállomásig terjedő szakaszon indul meg a közlekedés. A kormány ar­ra is határozatot hozott, hogy az építkezés folytatásával egy­idejűleg megkezdjék a kelet— nyugati vonalra merőlegesen haladó második gyorsvasúti vonal beruházási programjá­nak kidolgozását. A Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke jelentést tett a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlás alakulá­sáról és a lakosság téli ellá­tásáról. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A kormány ezután napi ügyeket tárgyalt (MTI) A «0 köbméteres törpe vízműre 500 000 forintot költenek. Ja­nuár l-étöl már 00—70 házban lesz víz. Algéria katonai támaszpontja feladására akarja késztetni a francia kormányt Párizs (MTI). Az Algírban folyó francia— algériai gazdasági tárgyaláso­kon algériai részről fölvetet­ték azt a kívánságot, hogy az Algériában állomásozó francia katonák fizessenek adót, a francia kormány pedig fizes­sen bérleti díjat az algériai katonai támaszpontok haszná­latáért Párizsban nem annyira gaz­dasági, mint inkább politikai jelentőséget tulajdonítanak az algériai kormány követelésé­nek. Algéria arra akarja kész­tetni a francia kormányt, fon­tolja meg. érdemes-e fenntar­tania a Mers El-Kebir-i és a szaharai (In-Ecker, Reggane és Colomb Béchar) támaszponto­kat, amelyeknek használatát 15, illetve 5 évre kötötte ki Franciaország az eviani egyez­ményben. Évről évre bővül és erősödik a kapcsolat Lengyelország és Magyarország között Lengyel lapok a lengyel—magyar kapcsolatok erősödéséről Varsó (MTI). A lengyel pórt- és kor­mányküldöttség közeli látoga­tásával kapcsolatban a szer­dai lengyel lapok bőségesen foglalkoznak a lengyel—ma­gyar kapcsolatokkal. Vala­mennyi lap vezető helyen közli a szerdán aláírt keres­kedelmi egyezmény szövegéit, de külön kommentárokban is írnak a két ország közötti gazdasági együttműködés ked­vező fejlődéséről; A Trybuna Ludu, a LEMP Kiößponti Bizottságának lap­ja külön cikket szentel a len­Tebb mint ?000 hold kukorica töretlen még a nagyatádi járásban A burgonyaválogatás hátráltatja a munkát A múlt heti értékelés sze­rint a megyében az utolsó he­lyen a nagyatádi járás állt a kukoricatöréssel. Bár egy hét alatt ezer holdról leszed­ték a termést, a 9467 holdból 3067 holdon még rajta van a kukorica. A tennivaló tehát igen sok, s nem kielégítő az az ütem, ahogy haladnak a munkákkal. A járásban mindössze há­rom termelőszövetkezet, a nagyatádi Rákóczi, a segesdi Latinka és a belegi Kossuth végzett a kukorica törésével. A gazdaságok többsége még alig kezdte meg ezt a mun­kát. Csc-kölyben például még mind. a 460 hold töretlen, Há­romfán a 732 holdból 658-on rajta van a kukorica, a nagy­atádi Aranykalászban 6, a nagyatádi Szorgalomban 8 holdat szedtek le ez ideig. Taranyban 460 hold nincs le­törve Ami tapasztalható Tarany- bah. az jellemző a járás több gazdaságára is. Meglehetősen vontatottan haladt a burgo­nyaszedés. Taranyban például a múlt hét végére fejezték be a munkát, s az erőt most min­denütt a válogatás köti le. A vártnál sokkal nagyobb fel­adat ez, mert erősen romlik a burgonya a rendkívüli idő­járás miatt, s több helyen két­szer is át kell válogatni. A járásban még mintegy 110 vagon burgonya válogatása van hátra, s ez körülbelül tíznapi munkát jelent. A ku­korica törése viszont sürge­tő feladat, mert a mélyszán­tásból 6900 készült el eddig, s ha nem gyorsul meg a be­takarítás, nem lesz szabad te­rületük a gépeknek. November közepén járunk, s igen fontos, hogy a burgo­nyaválogatás helyett nagyobb iramban hozzákezdjenek, il­letve folytassák a kukorica­törést. Minden munkaerőre szükség van azért, hogy no­vember végéig elvégezhessék a járás termelőszövetkezetei az összes tennivalókat. gyei párt- és kormánykül­döttség magyarországi látoga­tásának. A cikk bevezetőben kiemeli: A két ország közötti hagyományos kapcsolatok ak­kor mélyültek el, és váltak igazán erőssé, amikor a két ország népe a szocializmus építésének útjára lépett. Év­ről évre növekedett a sok ol­dalú kapcsolat. Mindkét or­szág a nemzetközi fórumo­kon egyaránt a béke és a bé­kés együttélés politikáját tá­mogatja. Az elmúlt 15 év alatt —ál­lapítja meg a Trybuna Ludu — a gazdasági és kulturális élet különböző területein szá­mos egyezmény született. Egyre nőtt a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom. Nagy eredmények születtek a tudományos és gazdasági ta­pasztalatok cseréjében. A két ország közötti kulturális kap­csolat egyre jobban mélyül, és még több szállal fűzi ösz- sze e két hagyományos barát­ságban élő népet. Különösen jelentősek azok a kapcsolatok, amelyek a KGST keretében a kétoldalú állandó gazdasági együttmű­ködési bizottság munkájában realizálódnak. A két ország közötti szorosabb gazdasági kooperáció, a termelés egyes ágazatainak s-pecializálása köl­csönös hasznot jelent mind­két félnek. A cikk ezütán alá­húzza: nagyban hozzájárult a kapcsolatok elmélyítéséhez a lengyel párt- és kormánykül­döttségnek Wladyslaw Go- mullca vezetésével 1958-ban Budapesten tett látogatása és a Kádár János vezetésével 1960-ban Varsóban járt ma­gyar párt- és kormánykül­döttség látogatása. A lengyel rádió és televízió szerdai programja is foglalko­zott a két nép közötti kapcso­lat fejlődésével. Mind a rá­dió és televízió, mind pedig a sajtó a meleg barátság hangján foglalkozik a két nép közötti barátsággal a lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásával kapcsolatban. Az új marokkói kormány összetétele a király elszigeteltségének jele Párizs (MTI). Az új rabati kormány, ösz- szetétele a francia megfigye­lők véleménye szerint II. Hasszán elszigeteltségének bi­zonyítéka. A királynak le kellett mondani arról a ter­véről, hogy az ellenzék egyes Megyei választmányi ülést tartott a KIOSZ (Tudósítónktól). Tegnap délelőtt összeült a KIOSZ megyei választmánya. Az ülésen Endrédi Lajos, a KIOSZ megyei titkára fog­lalkozott azzal, hogy a »Kis­iparosok a lakosság szolgála- tában«-mozgalmat tovább kell szélesíteni. Feladatként ha­tározta meg az ellátás meg­javítását és az elfekvő hul­ladék anyagok felkutatását. A; választmány elhatározta, hogy erélyesen föllép a kis­iparosok között itt-ott fellel­elhatárolják magukat ezektől az elemektől. Határozatot hoztak, hogy az ősszel és a télen ártájékozta­tó előadásokat tartanak a kisiparosok részére. Sor került a szakoktatás fontosságának megbeszélésé­re, és határozat született ta­nulóankétok megrendezéséről is. A beszámolóból kitűnt, hogy fél év alatt 93 új iparjogosít­ványt adtak ki megyénkben, viszont még mindig 118 kis­iparos kellene a falvakba. hető spekuláció ellen. A be- hogy a javítószolgálat kielégí- csületesen dolgozó kisiparosok tő legyen. képviselőit , bevonja kormá­nyába, s ezzel a nemzeti egy­ség látszatát keltse. Az új kormány a régihez hasonlóan csaknem kizárólag az »alkot- mányvédö front«, a király pártja képviselőiből áll. A Liberation újabb haladó marokkói politikusok, letar­tóztatásáról ad hírt és rá­mutat, hogy Hamiani eddigi belügyminisztert a bel- és külföldi közvélemény felhábo­rodása miatt kellett leváltani. A marokkói országos diák- szövetség vezetőit megfenye­gette, ha nem tagadják meg elnöküket — a távollétében halálra ítélt Berradát —. va- lamennyiüket élszállíttatja rendőrökkel. A francia demokratikus közvélemény főleg Moham­med Basri, a marokkói fel­szabadító harc egykori kato­nai vezetőjének sorsáért ag­gódik. Basrit a népi erőtj nemzeti . uniója más vezetői­vel együtt november 23-án állítják bíróság elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents