Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-12 / 264. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Későn, de nem elkésve... módja lett volna, mégsem ta­nult!?...« — Ez aztán hatott Esténként 40 középkorú fér­fi ül a herényi iskola padjai­ban. Tizenhatan hetedikben, huszonnégyen a nyolcadik osz­tályban. Fáradtan és néha el- elcsiüggedve. De már sokan ér­zik és értik, hogy az általános iskolai végzettség — alap. Alapműveltség, amire lehet építeni később. Szakmai jár­tasságot és általános művelt­ségre alapozott emberi megbe­csülést, vezetői tekintélyt. Er­ről szól az Üttörő Tsz irodájá­ban Faggyas János tsz-elnök is. Ö már a nyolcadik osz­tályba jár. —... Elnök elvtárs, miért mondta az előbb, hogy «-sajnos, tanulok is«? — Sajnos, hogy nem előbb kezdtem, amikor még nem vol­tam elnök.;. Már túl lehetnék rajta. De ha elkezdtem, nem hagyom abba. Indul majd (ki­helyezett technikum itt, azt is él akarom végezni. Nem az ok­levélért — a tudás a fontos. Meg hát van két általános is­kolás gyerekem is ..: Szélesedő horizont Később a szociális kulturális alap felhasználására, a kirán­dulásokra terelődött a szó. El­mondták, hogy a nyáron a fő­városban és a Duna-kanyarban járt a tsz negyven dolgozója. Készülnek Kaposvárra, úgy, mint tavaly ősszel. A nyári ki­rándulásra ráköltöttek eddig vagy tizenegyezer forintot — a költségeknek körülbelül egy- harmadát a tagság fedezi —, de megérte. Bizony sokan meg­vakarták a fejüket. —• Milyen ostobaság volt, hogy eddig Id sem mozdultam a faluból! — mondogatták a sok látnivaló hatására. Megerősítette ezt a gondola­tot Szatmári elvtárs, a falu egyik pedagógusa és népműve­lője. Elmondta, hogy az Arany­kalász Tsz tagjai Kőszegen vol­tak a nyáron munkás-paraszt találkozón. Gyárakat, műemlé­keket láttak. Jók ezek a ki­rándulások, hiszen már nem Badacsonyban marad a pénz, és mert szélesedik a látókörűik. Érdeklődőek az emberek: ta­valy már átlag kilencvenen lá­togatták az ismeretterjesztő előadásokat. Üj ismeretek különböző for­mákban. Építőkövei az alapo­zásnak, az alapműveltség meg­szerzésének. Ebben egyetér­tünk Szatmári igazgatóhelyet­tes elvtárssal. S mi az ami még segíthetné az ismeretek gyarapítását, a gondolkodásmód fejlődését? A község tanácsi és kulturá­lis vezetői két'körülményt em­lítenek. Az iharosberényi kör­zeti iskolában tanító tizen­nyolc pedagógusból mindössze négyre számíthat a népműve­lés. A többiek bejárók. Itt va­lami megoldás kellene. Peda­gógusiaké», illetve a fiatalok részére olyan megfelelő szállás, ahol otthon érezhetik magukat. Hogy szívesen tartózkodjanak itt, és az oktató-nevelő mun­kán fúl népművelői legyenek a községnek. Súlyos gond a község műve­lődésügye, ha mindössze négy­öt ember vállasra nehezedik. Mert nemigen jönnék él töb­ben a kulturális megbeszélé­sekre. Különösen feltűnő a két' termelőszövetkezet elnökének gyakori távolmaradása á koor­dinációs . ülésekről. Pedig a gazdasági irányítás mellett részt kellene vállalniuk a kul­turális nevelőmunkából is. Az ő szavukra sokan — akik például nem rendelkeznek ál­talános iskolai végzettséggel — elgondolkoznának, vajon nem lenne-e érdemes mégis hozzá­kezdeni a tanuláshoz mielőbb. A termelés nagyüzemi módsze­rei sürgetően szaktudást köve­telnek majd, és nemcsak a tsz- veze tőktők Vajon okulnak-e az iharosberényi emberek a vezetők példáján, és nem kény­szerülnék-e majd önmagukat hibáztatni a tanulás nélkül fe­csérelt évekért? Reméljük, okulnak. Még nem késtek el. .. Wallinger Endre If Háromnapos temetés üjabb vasúti szerencsétlenség Japánban 447 halálos áldozata van az omutai bányarobbanásnak »Iharosberény begyöpösö­dött, szemléletben elmara­dott ...« »Iharosberényben az emberek önmaguknak élnek, gondolkodásuk messze jár a kulturális fejlődés követelmé­nyei mögött...« Ilyeneket hal­lottam erről a községről, s mint kiderült, e vélemények­ben sok volt az igazság. Hozzá kell tennem azonban azt, ami­ről kevesen tudnak, hogy Iha- rosberény tsz-vezetőd utóbb sorsdöntő elhatározásra jutot­tak: tanulnak. Ha nehezen, ha elég későn is, de nem elkésve! Jómódú kényelmesség A külcsín néha megtévesz­tő.;: A község főutcáján jól öltözött gyerekek köszönnek rá sz idegenre. Személygépkocsik, tv-antennák jelzik, hogy a kor­szerű technika ide is eljutott. Üj házak, kerítések, járdák épültek. A posta előtt garma­dával gyűlnek halomba a piacra utazó abnáskosarak, gesztenyészsákok ősztől tava­szig minden héten. Jómódú ez a község. Szépen jövedelmez a háztáji, a gyümölcs, és leg­utóbb már 30 forintos munka­egységet fizettek akéttsz-ben. A fiatalok többsége tanul, vagy ipari szakmát választ Ök a jövő. S a jelen? *>A mi szü­léinknek is jó volt így...« — hajtogatják a szülők, az »öre­gek«. A több mint 1700 lako­sú községiben mindössze egy felnőtt végez magasabb isko­lát Nincsenek jelentkezők a középfokú oktatásra (ehhez ál­talános iskolai végzettség szük­séges), és tavaly még a mező- gazdasági előadássorozat is fél­beszakadt érdeklődés híján. És csínján bánnak a faluban az új témájú színdarabok előadá­sával is, mert az előzetes »szájpropaganda« látatlanban fit bukásra ítélheti őket. Erősek még a. múlt hajszálgyökerei, és igen-dgen mélyen erednek. Most egy ponton mégis sike­rült kiszakítani őket a jómódú kényelmesség talajából,­„Sajnos” tanulok — El nem tudja maga azt gondolni, mennyit beszéltünk, az embereinknek! — Bogdán Imre tanácselnök cíganettapa- razsa hosszan felxzzik. — Min­den kezdet nehéz, nekem se volt könnyű Zsámbékon, a tsz- vezetőképzőn. Egy-egy vizsga előtt a kétszáz kérdés úgy ösz- szekavarodott bennem, bogy szinte rosszul voltam. Kimen- jels felelni szégyenszemre? Ki­mentem — és jól sikerült. Tu­dom, mi az, vizsgázni; így, munka mellett még nehezebb. Mégse maradhattunk eL Épp a tsz-vezetők?!.:. Két éve sokat gyúrtuk őket, mert egyre halo­gatták — kényszernek érzik még a tanulást; — Hány dolgozó végezte el az általános iskolát? — Tizenhét. Gépállomásiak, muszáj volt nekik ... Nagyon kevés ez, tudom. Két éve nem is indult esti iskola, s most se volna..; De végül is megkér­deztük az emberektől: Te, Já­nos vagy Pista, hogyan állsz majd az általános iskolás gye­reked elé, ha megkérdez tőled valamit? Vagy a tsz-fialtaljait hogyan buzdítsák a szülők szakmunkásképzésre? Meg­kaphatják: »Édesapámnak is Csak fehéreknek! Amerikában, a Georgia ál­lambeli Flyndaleben nemrég állategészségügyi kórház nyílt bejáratán ezzel á fel­irattal: »For Whites Only« (Csak fehéreknek). Másnap több néger fiatal jelent meg a bejáratnál, hogy kezeltes­se a kutyáját. A portás szigo­rúan rámutatott a »Csak fe­héreknek« feliratra. A néger fiatalok nem sértődtek meg, sőt jól szórakoztak rajta, mert mindannyian fehér ku­tyákat vittek kiezelésrej A legutóbbi adatok szerint az Omuta dél-japáni városban szombaton reggel bekövetke­zett bányarobbanásnak 447 ha­lálos áldozata van. A 202 000 lakosú bányavároskában úgy­szólván nincs is olyan család, amely né gyászolna valakit. A város vezetői szerint legalább három nap kell a. temetések, gyászszertartások megrendezé­séhez, s a városka temetője nem is tudja befogadni a sze­rencsétlenség minden áldoza­tát; k szomszédos települések temetőit is igénybe kell venni. Az iskolák hétfőn reggel meg­kezdték a tanítást, az iskola­padok azonban foghíjasak: hiá­nyoznak a gyászoló családok gyermekei. Az üres padokat társaik fehér virággal díszítet­ték föl. Az omutai kórháznak még a folyosóira is betegágyakat helyeztek el. Az ápolósze­mélyzet megfeszített erővel dolgozik, hogy megmentse a bányaszerencsétlenség sebe­sültjeit. A Kyodo hírügynökség hét­fő reggeli jelentése szerint a szerencsétlenség veszte­séglistája a következő: 447 halott,- 219 súlyos sebesült, 713 könnyebb sérülés. Nyolc ember a bányában re­kedt, sorsuk a mentési mun­kák sikerétől függ. A szeren­csétlenség időpontjában 1387 bányász dolgozott a föld alatt. A Yokohama, és Tokió közöt­ti fővonal egyik csomópontján ugyancsak szombaton bekövet­kezett hármas vasúti összeüt­közés halálos áldozatainak szá­ma százhatvannégy. A szombati katasztrófa után hétfőn hajnalban újabb vasúti szerencsétlen­ség történt Japánban. Ja- magucsi prefektúrában ez­úttal egy expressz- és egy személyvonat rohant egy­másba. Az összeütközés szerencsére csak két sebesüléssel járt. A japán televízió vasárnap este beszámolt a vasúti sze­rencsétlenség ügyében folyta­tott vizsgálat eddigi eredmé­nyéről. Eszerint a katasztrófá­ra a vasúti sín megrepedése és egy áthaladó teherkocsi kere­kének rossz állapota következ­tében kerülhetett sor. A te­herkocsi kereke a helyesen beállított váltón áthaladva a repedt sínen kiugrott, és a kocsi kisiklott, egyenesen ar­ra a sínre, amelyen egy 12 vas­úti kocsiból álló szerelvény haladt Yokohama felől Tokió irányába. A teherkocsinak üt­közve a szerelvény szintén ki­siklott, s a mellette levő vá­gányon ellenkező irányba, Yo­kohama felé haladó vonat be­lerohant a pályájukról letért vagonokba. Ä bányakatasztrófa színhe­lyét vasárnap meglátogatta No- szaka, a Japán Kommunista Párt elnöke. »Osztom a gyász sújtotta családok felháborodá­sát« — mondotta Noszaka, és hozzáfűzte, hogy a szerencsét­lenség, akárcsak a szombati vasúti összeütközés, az Ikeda- kormány »gyors ütemű gazda­sági növekedés« jelszóval foly­tatott politikájának következ­ménye. A Japán Kommunista Párt vasárnapi nyilatkozata ugyancsak a kormányt és a monopolistákat teszi felelőssé a két katasztrófáért (MTQ ISKOLA A PUSZTÁN Magasra nőtt, öreg faóriások alatt lépkedek, lehullott rozs­dás faleveleken. Szép az erdő, talán szebb, mint tavasszal. A csendet csak a távolból hal­latszó egyenletes kopogás tö­ri meg. — Dolgoznak a favágók — gondolom —, s szemem a pi­rossal megjelölt, halálra ítélt fákra téved. Nemsokára sorra kerülnek ők is __• V adcsapáson közelítem meg Kétszer öt hónapot töltenek itt, hogy aztán visszatérve er­dőgazdaságukhoz. szakszerűen tudjanak részt venni a munká­ban. — Erdőmérnök vagyok — mondja Ott György. — Ha szakmunkásokat képezek, a szakmámnak csinálom. Bármi­lyen nehéz körülmények kö­zött is, de tanítani kell. Felesége, a segítőtársa, min­denben mellette áll. Ök ketten Fűrészeié» hiba — hívja fel a figyelmet Ott György. a favágókat. Egy kis tisztásra érek. Középen egy rönk előtt ingujjra vetkezett férfi áll, balta a kezében. Gyakorlott mozdulatokkal hasítja a fát, s közben magyaráz. — A húr irányába kell ten­ni a fejszét, akkor könnyen ha­sad — mondja. A hallgatóság körülötte kivágott törzseken kuporog. Lehetnek vagy har­mincán, tizenöt-tizenhét éves csizmás, munkaruhás fiúk. — Látod, nemcsak a géptan­hoz ért — súgja az egyik fiú a mellette ülőnek. Az bólint. — Igazgató úr, hadd csinál­jam én — jelentkezik egy ma­gas, barna fiú. s a következő a »tantestület«. Ott György ta­nítja a szakmai ismereteket, a fakitermelést, az erdőhaszná­latot, a géptant, a villamosság­tant, a munkaügyi ismerete­ket, felesége pedig a közisme­reti tárgyakat. Olyan szeretet­tel, mintha az anyjuk volna. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a fiúknak nemcsak tanulniuk, hanem szórakozniuk is kell. Ott Györgyné vezetésé­vel színdarabokat tanulnak, előadják, bált rendeznek, meg­hívják ezekre a puszta fiatal­jait is. Kirándulni mentek a Balaton mellé. Miből? Dolgoz­tak, makkot gyűjtöttek, s az előadások bevételéből fedezték T, * Farakási gyakorlat. percben már ügyesen ő hasít tovább. Gyakorlati foglalkozáson vannak Ott György igazgató vezetésével a fiúk. A szőcsény- pusztai erdőgazdasági szak­munkásképző iskola hallgatói ők, északról, Heves, Borsod megyéből jöttek Somogyba. Amit itt látnak, tanulnak, leg­többjüknek nem ismeretlen. Valamennyiük dolgozott már erdőben, akad olyan is, aki szüleitől örökölte a mestersé­get. a költségeket. Kedvenc szóra­kozásuk bebarangolni a kas­tély gyönyörű parkját. Van itt tulipánfa, ginkófa. tiszafa, sok-sokféle fenyő. Ah­hoz, hogy mindennel megis­merkedjünk, kellene két-há- rom nap. S mindennek törté­nete van. Itt a kilátó, ahol az öreg Véssei kártyázni szokott (állítólag a kastélyt is kártyán nyerte), a török kori várárok, de a legszebb a Margit sétány. A lejtős domboldalon nagysze­rűen megépített út vezet a te­Horváth Gyuszi segít a favágónak. — Amíg iskolás voltam, nya­ranta gyakran dolgoztam az erdőn — mondja Csihony At­tila. — Nyolcán vagyunk test­vérek, kapóra jött egy kis pénz. Már sok mindent megtanultam, ültetést, csemeteápolást. Ezt mondják a többiek is: Horváth Gyula, Nagy Tibor, Almási Laci, Molnár Gyula, akik hónuk alatt egy-egy ha­sáb fával igyekeznek haza. Hazájuknak a szőcsénypusz- tai kastélyt nevezik a fiúk. metőhöz, ezen volt utolsó sé­tája Véssei Margitnak, mi­előtt szerelmi bánatában meg­mérgezte magát. A kastély előtt a fiúk fut­balloznak. A borsodiak a he­vesiek ellen. — Tviszt again ... hangzik föl egyszerre csak a »zenei aláfestés«. A lemezjátszó kö­rül tvisztbemutatót rendeznek. Elűzik a múlt kísértetett. Strubl Márta so/zotc Papot szerződtetett a má­sodosztályú futballbajnok- ságban vezető Leeds United vezetősége. A csapat »új tagjának« az a feladata, hogy megtanítsa az együttes tagjait, miként viselkedjenek a nőkkel, és fölvértezze a játékosokat a nagyvárosok kísértései ellen. * * * 3Ó éve folyik a tudományos harc a nátha éllen, eddigelé eredménytelenül — állapítja meg egy amerikai orvosi jelen­tés. Mindössze néhány megálla­pítást tettek. Ilyeneket: eszki­mók között ismeretlen a nátha; parasztok gyakrabban kapják meg, mint más foglalkozást űzök; tisztviselőik között gyako­ribb, mint a rpunkások között; gyerekek könnyebben fertőződ­nek, mint a felnőttek, férfiak könnyebben, mint a nők. A fél­nőttek évente átlag négyszer, a gyermekek tizenkétszer náthá­sak. fiz életet választotta Morton A. Hill amerikai jezsuita páter megfogadta: addig nem eszik, míg por­nográfiát árulnak az USA- ban. Három nap múlva azon­ban abbahagyta az éhezést; Wagner New York-i polgár­mester megígérte neki, hogy intézkedni fog az ügyben. Wagner már egy évvel ez­előtt is tett hasonló ígéretet, intézkedése azonban mind­máig késik. Á revüsztór sem lesz fiatalabb A bécsi lapok megemlé­keznek arról, hogy Rökk Ma­rika e héten ünnepelte öt­venedik születésnapját. • * * Greta Garbo, aki az elmúlt évtizedben azzal tűnt fel, hogy szigorúan kerülte a nyilvánosságot, most szakí­tott a magánnyal. A valaha »isteni Garbo« (ma 58 éves), akit nemcsak játéka, hanem eleganciája is híressé tett, most 10 000 dollár értékben ruhákat rendelt. »Itt az ide­je, hogy rendesen felöltöz­zem« — jelentette ki moso­lyogva a csodálkozó újság­íróknak. Párbeszéd — Szeret táncolni? — Nagyon... — Akkor miért nem tárná meg? Lexikon H... Hivatásos vitázó. Vi­lágos üléstermek sötét sar­kaiban terem mega bő lére eresztett beszámolók áldásos hatására. A kifejlett példány folyton hadonászik, köszörü­li a torkát, mindent tud, mindent másképp tud, és mindent jobban tud. Az ülé­sek számával mértani arány­ban szaporodik. Az orvostu­domány álmatlanság ellen javasolja. K... Közlekedési szeren­csétlenség. A civilizáció gyomnövénye. Főleg utak mentén burjánzik. Az ügyet­len gépkocsivezetők megtize­delésére szolgál. A korszerű technika az ócskavasnak szánt autókarosszériák össze­törésére, illetve lapítására használja. Borgőzös éghajlat alatt élénken szaporodik. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinba Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca flt

Next

/
Thumbnails
Contents