Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-10 / 263. szám
Vasárnap, 1963. november 10. 9 SOMOGYI NÉPti» Ki csodálkozik ma már azon, hogy a tanév szeptem- öC'rtői júniusig tart, hogy az iskolások különböző osztályokba járnak, meghatározott órarend szerint tanulnak? Ez a vüág legtermészetesebb dolga — mondanák sokan. Pedig 4—500 évvel ezelőtt még nemcsak a tanulók, hanem maguk a tanítók sem tudták, hogy mi fán terem például a tanítási óra! A hűbérurak gyermekei mellett házitanítók szorgoskodtak, a jobbágyok gyermekei meg rendszerint az eke szarvánál ragadtak Iskolában csak kevesen talmitok, főleg azok a gyerekek, akiket szüleik, pártfogóik papnak vagy hivatalnoknak szántak. A tanulok bármikor beiratkozhattak az iskolába, akár decemberben, akár januárban. A tanító külön-külön egyénileg foglalkozott velük, és két hosszú esztendő is eltelt, amíg úgy ahogy elsajátították a betűvetés tudományát. Aki például a XI—XIII. században szorozni is tudott, vagy osztani, az már szinte tudósnak számított. Amikor megnövekedett az iparosok és a kereskedők száma, az iskola is megváltozott. A polgárság gyermekeinek tökéletesebben megszervezett iskolára volt szüksége. Sokan töprengtek akkoriban azon, hogyan lehetne kevesebb idő alatt eredményesebben, több tanulót megtanítani a korszerű tudományokra. Egy nagy cseh pedagógus (ismertebb latin nevén Come- ■nius) Komenszky Amos János (1592—1670) találta meg a legjobb megoldást. Valósággal megújította az iskolai munka rendjét. A tanulókat életkoruk és tudásuk szerint osztályokba sorolta. Azt írta, hogy közös munkával sókkal többet lehet elérni, mmt az egyéni tanít- gatással. Beosztotta, hogy a tanulók egy héten miből menynyit ismerjenek meg. A naptári évet tanévre és szünidőre bontotta. Bennünket, magyarokat ez különösen érdekel, hiszen Komenszky Magyarországon négy évet dolgozott, a híres sárospataki kollégiumban. Leveleiben a kollégiumot később is »az én pataki iskolámnak« nevezte. Becsüljük meg emlékét meleg szeretettel, hiszen ő is szerette a gyerekeket; »praeciosissima mundi cirrta- elia«-nak, a világ legdrágább kincsének nevezte őket latin nyelven írt munkáiban. JÁTSSZUNK Labdajáték — kieséssel Nagyobb térségen játszhatjuk. A játékosok elszórtan helyezkednek el a térségen. A játékvezető feldob egy kézilabdát, vagy röplabdát, de lehet futballt is. Aki felkapja, az igyekszik valamelyik pajtást eltalálni vele. Ha a dobás nem talál, az a játékos kaphatja el ismét a labdát, aki leghamarabb meg tudja szerezni. Ez a játékos is arra törekszik, hogy valamelyik társát megdobja. Ha a dobás talál, az, akit eltaláltak, kiáll a játékból. A labdával futni, vagy lépegetni nem szabad, helyből kell dobni. A találat akkor érvényes, ha az eltalált játékosnak a kezén kívül bármelyik testrészét érinti a labda. A találatot kézzel el lehet hárítani. Megfogni a labdát nem szabad. Merre folyik a folyó? — Milyen folyó — kérdezhetik. — A képzelet folyója. —- Hogyan?.;j A játékvezető mond egy mondatot. Bármilyen mondat lehet az. (Jancsi a fa oldalának támasztotta a létrát és felmászott rajta.) Minden csapat első számú játékosa leírja ezt a mondatat. Az első mondat tehát minden csapatnál ugyanaz. Az első szám/ú játékosok továbbadják papírlapjaikat a következőknek, azok elolvassák, hogy elődeik mit írtak már hozzá a kezdőmondathoz, és a félig kész történethez hozzáírják a maguk mondatát is. így megy a játék mindaddig, míg az utolsó játékos is nem írta oda a maga mondatát, és el nem készül a történet. Súgni, a kialakuló történetet előre megbeszélni nem lehet. A győztes csapat az lesz, amelyik a legszebb történetet írja meg, kerek történetet tud kialakitani a kezdő mondatból. A legmulatságosabb, amikor a csapatok írásait felolvassák. Meglátjátok, egy közös forrásból milyen különböző utason indulnák el és kanyarognak a történetek, a képzelet folyói. A ló meg az egér I— iSass : Egyszer egy ló megunta a gazdáját és elbujdosott. Kötőfék volt a fején, s annak a szárát a földön vonszolta. Meglátta ezt egy egérke. A szájával megfogta a kötőfék szárának a végét, azután hirtelen a ló elébe futott, s ment előtte, mintha ő vezette volna a lovat. — No lám — cincogott az egérke —, milyen erős vagyok! Vezetem a lovat. A ló semmit sem szólt, csak mosolygott magában. Ment, mendegélt szép csendesen a hencegő egerecske után. Az meg csak cincogott tovább. Szép, szép,, ó de szép, En vezetem a gebét! így cincogott, hencegett az egerecske, de egyszerre torkán akadt a csúfolódó nóta. Torkán akadt bizony, mert nagy folyó partjára értek. Nosza, egérke, vezesd át ezen a folyón a lovat! — Előre! Előre! — szólalt meg most a ló. — Mit álldogálsz, hős egér? Vezess át a folyón, hisz csak térdig ér! De az egérke erre már azt mondta: Van eszem, hogy nem teszem, Mély ez a víz Énnekem! — Na mindjárt megmutatom, hogy nem mély — mondta a ló. Szépen belement a folyóba, s megállóit a közepén. Látod-e, te kis egér, A folyó csak térdig ér! — Az ám neked, de nem nekem — válaszolt az egérke. Ami neked térdig ér, Megfúl abban az egér! így cincogott, aztán könyörögve kérte a lovat: Gyere vissza, végy hátadra, Vigy által a túlsó partra! — Jól van — mondta a ló —, átviszlek, ha megfogadod, hogy nem kérkedsz többé! Most már ezt cincogta az egérke: Esküszóval fogadom, Magam többre nem adom, Mint amennyit ér Egy kicsi egér. — Ügy legyen! — mondta a ló, és átvitte a folyón az egérkét ! A HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ■■■■ UH 10 BBBB BBBB HU 13 11 HU ■■■■ ■■■a 12 HU HU 1 4 15 aaaa aaaa aaaa aaaa 16 UH aaaa aaaa 17 18 19 aaaa BBBB aaaa iaaa 20 aaaa aaaa aaaa aaaa 21 22 23 ;[§ aaaa aaaa aaaa aaaa 24 25 26 2. 28 aaaa aaaa aaaa aaaa 29 aaaa aaaa HU 3 0 31 aaaa aaaa BBBB aaaa 32 33 aaaa aaaa aaaa aaaa 34 ■■■a aaaa aaaa aaaa 35 HU HU TAKARÉKOSKODJUNK Vízszintes: 1. Az 1952. évi 9. sz. tvr. ~ a betéttörvény — Lg. mondja ki. (A nyíl irányába folytatva.) 13. AN. 14. Esdekel. 15. Papírra vetett. 16. Fölé. 17. Nevettető. 20. Fordítva: diploma röviden. 22. Ilyen kórnak nevezték a régiek a tbc-t. 25. Erőszakoskodik. 26. Pápai korona. 28. Vajon augusztusi? 29. Tamáska __ angolul. 30. Házsártos öreg nő. 32. Arab nevekben gyakran előfordul. 33. Hangyavár — fordítva. 35. Nem kevés. 36. Helyhatározó. 38. Férfinév. 40. Élet. 41. Meggondolatlanság a kártyában. 45. Gyakori családnév. 46. És — latinul. 47. Nem ízetlen. 48. Angol férfinév, a tv- ből a fiúk kedvence. 49. Művészet — franciául. 51. Kétes! 52. Táncos mulatság. 53. Arendálta. 55. Tengeri emlős. 57. Férfinév tárgyesete. 58. Kerti növény. 59. Menyasszony. 60. Sérülése. 61. Omladék. 63. Francia papokra. 66. ... csodák csodája (nagy sikerű amerikai mesefilm). 67. Kettős betű — fordítva. 69. Folyó — spanyolul. 71. Felköszönt. 72. Fordított női név. 73. Kutya. 74. Fadarab. 76. A halak ívása. 79. SLE. 80. Egyik szak- szervezetünk rövidítése. (4. kockába kettősbetű). 82. Nagy költőnk. 83. Ételízesítő tárgyesete. 84. Tüzelőanyag. 85. Tábornok az ameVízszintes. 1. Érdemes gyűjteni, RYI. 20. Személyes névmás. 21. mert pénzt kapsz érte. 10. Siette- , önmagába visszatérő görbe voted. 12. Függtem. 14. Fa része. nal. 22. Kettőzöifct libahang. 24. 16. Sakkjáték vége. 17. Igekötő. 18. I Árnyas hely. 25. Ezt is megveszi a MÉH. (Névelővel.) 28. Porrongyot lobogtat. 29. Rangjelző szó. 30. Vissza: asszonyi. 31. ÉÉÉÉÉ. 32. Kikötő. 34. Kettősbetű. 35. Kor- , holom. Függőleges, a. Kettősbetű. 3. 1 Tűzön pirul. 4. Nem rozsdásodó 1 fém. 5. Függesztget. 6. Vásárolta. 17. Vissza: bányavárosunk. 8. Ta- , gad ószó. 9. Juttat. 11. Ezt a színes i fémet is gyűjtheted. 13. Bokorfaj- i ta. 15. Nincs merszük. 17. Rabok i vannak benne. 19. Való. 21. Káz- mér becézve. 23. Fordított baba- , ütleg. 24. Petőfi Sándor. 26. Gáborka. 27. ös. 32. Erdei állat. 33. Házi állat. Hérics Irén l T 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 I 1 »aas ::aa 13 jjgg 14 II 15 ::::§ 16 ::üu sa V 17 18 19 mm il!»l 20 21 mn! 22 23 24 25 :::::: 26 27 :::::: 28 fi 29 Ili 30 31 Ül 32 jfü 33 34 Hl 35 il :::::: 36 37 38 ■ 39 40 46 57 :::::: m 41 42 43 44 45 iiiill 47 m |48 49 50 "mm 51 52 Iliin 53 54 ::H£: 55 56 ::ua U::H i!i 58 ::::n :::::: 59 Sí“» 60 61 62 il 63 64 65 Hű 66 :::::: 67 68 :::::: 69 70 {•»S 71 1| 72 !!:!§ 73 74 75 i::::: 76 77 78 :::::: 79 HO 81 82 :::::: ifiül 83 84 91 ü:ü 85 86 1« 87 88 89 01 90 ;::KS 92 94 95 96 97 93 103 99 :::::: 1104 100 £ A inni 101 ;s;;; J02 Iliin 105 j 1I < _l E rikai szabadságharcban. 87. Sú-I lyával hat rá. 90. Beszédrész. 91. E halmi! 94. Híres spanyol festő — végén fölös S. 95. A 20-as évek kedvelt tánca — névelővel. 97. Afrikai óriás folyam. 99. BVM. 100. Ülőalkalmatosságban. 101. Rag. 102. Azonos mássalhangzók. 104. A' harmadik személyre. 105. Rag. Függőleges: 2. Betétek után fi-i zeti az OTP. 3. Fordított földművelő eszköz. 4. Iskola — franciául, fonetikusan. 5. Vágóeszköz. 6. A1 bróm vegyjele. 7. Okos ember ide teszi megtakarított pénzét. 8. Személyes névmás. 9. A munka egysége. 10. Fordítva: nyúlott, hosz- szabbodott. 11. Apátián, anyátlan — középfoka. 12. Nem sietnek. 18. Egyesült Államok. 19. Mint a( vízsz. 61. 20. Több mint félliter! 21. Időmérő. 23. RYI. 24. Fordítva szovjet repülőgép betűjelzése. 26. Diákok vásárolják. 27. Aláíráshoz kötött takarékbetét — névelővel. 30. Erdei gyümölcs. 31. Női hang. 34. Mint a vízsz. 40. 35. A madarak királya. 37. Történelmi kor. 39. Jugoszláv város a Morava partján. 41. Kérdőszó. 42. ROR. 43. Olaj — angolul. 44. Emberre jellemzői testrész. 47. Vászon lakás. 50. Cselekszik. 52. Szeszes ital. 53. BÁA. 54. Mint a függ. 37., csak ékezet1 nélkül. 56. Gyarmatáru. 62. Enyém i — olaszul. 64. Kettőzve: haland-, zsa. 65. Mázol. 66. Nem ide. 68. Fordított napszak. 70. ' Fordítva: Csapadék névelővel. 72. Mutató szó tárgyesete. 73. Fordítva: a; kés vágórésze. 75. Ceylon fővárosa. 77. Ügyintéző eleje. 78. Mint a függ. 30. 79. A hét egyik napja. 81. Pl. a trahoma. 84. Lugos, »vi-i rágzó« talajra! 86. Háziállata. 88. Fordított csomó. 89. YAM. 90. SSÉ. 92. Igen — Moszkvában. 93. ... porrá zúz! 95. Fordítva: Baranya megyei község. 96. Kecske-' hang. 98. Szovjet motorkerékpár1 márka. 100. Ferde — más szóval. 103. Fordított mutatószó. 104. Előd. Ifj. Kordován Gyula ^ Beküldendő a vízszintes 1M 25. , és a függőleges U. Beküldési határidő: 1963. november 15-e, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keres ztrej tvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes 1 megfejtése: Papát vásároltam; Az orosz csoda. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Ervin Őszi oersike Még zöld a fű, és zöldek a fák, sétálni jó, nem kell kabát, még kék az ég, és úgy nevet, mint huncutszemű kisgyerek, még süt a nap, hogy melegít! A sugara jól felhevít? De amott ni, már ott lebeg az őszi szél, és cs eper eg, csurran az eső. Itt az ősz... Dinnyét őriz a vén csősz, a fák zöldje megsárgul, a labda is elárvul, a gyerekhad mindennap, iskolába kopogtat. . A malac Egy nagy rajzlapra — esetleg egy táblára — felrajzoljuk a malac törzsét és fejét (azt a részt, amit első képünkön, malac-portrénkon fehéren hagytunk). Aztán keménypapírból kivágjuk képünk szerint a malac fülét, négy lábát és a farkát. Ezeket nem kell sötét színűre festeni, ábránkon csak a könnyebb megértés kedvéért árnyékoltuk a papírből kivágandó részeket. A kiszemelt játékosnak megmutatjuk a malac falra erősített* de még erősen hiányos törzsét, kezébe adjuk a végtagokat, fülét, farkát, lábakat, ezenkívül néhány rajzszöget és felszólítjuk erősítse a részeket a rajzszögekkel a helyére. Mielőtt azonban munkához látna, bekötjük a szemét! Az eredmény leír hatatlanul mulatságos! Made in Hungary Megfejtésül beküldendő a víz- i szintes 1. és a függőleges 2., 7., 26.,! 27. Beküldési határidő 1963. no-‘ vember 15-e, péntek délig. Kérj ük < olvasóinkat, hogy a szükséges so-i rókát levelezőlapon küldjék be, sj feltűnően írják rá: »Rejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes! megfejtése: Egyre szorosabbra: zárja sorait, megtanulja helyesen: felmérni sikereit, megedzi erőit* és feltartózhatatlanul növekszik. A nyertesek neveit Hírek című \ rovatunkban találják. £ Kicsi ugyan országunk, a külföldön járók azonban mégis úton-útféilen összetalálkoznak a Made in Hungary feliratú magyar gyártmányokkal. Nagyon sok közlekedési eszközünk fut a nagyvilágban. A Ganz-MÁVAG világhírű motorvonatai Argentínában már tö> b mint 30 év óta közlekednek, és mind több új szerelvényt kérnek tőlünk. Mozdonyaink népszerűek Jugoszláviában, a Szovjetunióban, több baráti államban, s néhány nyugati országban is. Vízibuszaink megtalálhatók a távoli Afrikától a baráti lengyel föld gdanski, gdyniai kikötőjéig. Duna-tengerjáró hajóink szintén sok folyó és tenger vizét hasítják. Indiában, Dél-Amerikában nem ritka az olyan ember, aki magyar gyártmányú kerékpáron, vagy Damúvia, esetleg Pannónia motoron jár. Csehszlovákiában, az NDK-bsn, Lengyelországban és a világ sok más országában is keresik, szeretik járműveinket. Ikarusz buszok járnak Egyiptomban, Afrikában, a guineai Conakry utcáin, lengyel városokban, Görögországban és a világ még vagy harminc más országában. Dömpereink, traktoraink pedig még a távoli Kínába, sőt Tibet magas hegyeibe is eljutottak. Még a nemzetközi repülőéletben is számon tartanak bennünket: vitorlázó géoeink a baráíi országokon kívül az NSZK-ba, Amerikába, Dél-Amerikába is elkerülnek.
