Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-09 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? ÁRA* 59 FILIER AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA n. ÉVFOLYAM 262. SZÁM ★ SZOMBAT, 1963. NOVEMBER 9. Mai számunk tartaimábőf: Számadás a vetésről (3. O.) Robotgépek a tenger alatt (5. Q.) Ezerharmincak mosolya 16 o.l Koszorúzási ünnepség a szovjet hősök szabadság parki emlékművénél Az MSZMP megyei és vá­rosi bizottsága a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 46. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendezett Kaposvá­ron, a szovjet hősök szabad­ság parki emlékművénél. Tíz óraisor kürtszó harsant jelezve, hogy megérkezett Sza­bó József vezérőrnagy, a maga­sabb egység parancsnoka. Szabó elvtárs köszöntötte a díszelgő egység katonáit, majd a zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet him­nuszt, s ezzel megkezdődött a koszorúzása ünnepség. Az MSZMP megyei és városi bi­zottsága nevében Németh Fe­renc, az MB első titkára, Dombóvári László, az MB osztályvezetője és Kisdeák József, a városi pártbizottság első titkára, a megyei és vá­rosi tanács nevében Böhm József és dr. Szilágyi Lajos a megyei, illetve a városi ta­nács vb-elnöke koszorúzott. A fegyveres testületek koszorú­ját Szabó József vezérőrnagy, dr. Sólyom Gábor rendőr al­ezredes és Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancs­noka helyezte el. Koszorút helyezték el az emlékműnél a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a KISZ megyei bizott­sága, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége és a •többi tömegszervezet, tömeg­mozgalom képviselői, a ka­posvári üzemek dolgozói is. A koszorúzási ünnepség áz Internacionálévál, majd pe­dig a felsorakozott egység díszmenetével ért véget, A moszkvai díszszemle szenzációja a rakétáéi hárító iejrvver volt Moszkva. Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója írja: A csütörtöki káprázatos dísz­szemlén először mutatták be a szovjet hadsereg legújabb fegyverét: a rakéták és koz­mikus támadóeszközök biztos elhárítására alkalmas pilóta nélküli, úgynevezett elfogó ra­kétát. Amint Moszkvában rá­mutatnak, ezt az »ellenraké­tát« nemrég kipróbálták, s megállapították, hogy a benne elhelyezett elektronikus szá­mító és irányító központ se­gítségével képes önállóan meg­keresni a célpontot, manővere­zéssel üldözőbe venni és meg­semmisíteni akár a rakéta, akár a kémszputnyik, vagy más mesterséges égitest formájában érkező támadót. Az új fegyver bemutatása a szenzáció erejé­vel hatott a tribünökön fény­képező nyugati katonai atta­sék, diplomaták körében. Megnyílt Taben megyénk legkorszerűbb áruháza Átadták az új szélesvásznú mozit is November 7-én délelőtt Szármai Jenő, a SZŐ VOSZ el­nöke, országgyűlési képviselő ünnepélyesen .átadta rendelte­tésének Tabom megyénk leg­korszerűbb áruházát. Több száz vásárló és érdek­lődő gyűlt össze a megnyitás­ra. Jelen voltak a tabi járási és községi pártbizottság és ta­nács vezetői, Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Szelényi József, a SZÖ­VOSZ főosztályvezetője, Hor­váth János, a MÉSZÖV elnö­ke, továbbá a kaposvári nagy­kereskedelmi vállalatok veze­tői. Szirmai elvtára megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta: — Az új áru­házra az a feladat hárul, hogy biztosítsa Tab és a környező községek parasztságának kul­turált és gazdag áruellátását. — Ezután elvágta a bejárat­na kifeszített szalagot, s meg­nyitottalak nyilvánította az új áruházát. A betóduló vásárlóknak nagy meglepetést hozott a sok látnivaló. Az áruházat ugyan­is fővárosi színvonalú, kor­szerű berendezéssel látták el; az üzlet önki választó rend­szerrel dolgozik. A földszinten helyezték él a műszaki áru­kat, . a félemeleten van a ci­pőosztály, és az emeleten kí­nálja magát a textiláru. A nyolcmillió forint értékű áru­ból 1,5 millió forint a mű­szaki cikkek értéke, a többi ruházati áru. Délután négy óráig az áruház 300 000 forint forgalmat bonyolított le. A többi között 5 televízió, 10 rá­dió, sok háztartási gép és több motor talált gazdára. A textilárukból és cipőkből is nagy vásár volt. Csütörtökön több kiállítást rendezett boltjaiban a föld­művesszövetkezet. Sokan te­kintették meg a könyvkiállí­tást, továbbá a vas-, edény- és háztartási cikkek, a sport-, já­ték- és kultúrcikkek, a búto­rok 'kiállítását. Megrendezték az édességek, cukrászsütemé­nyek, hidegételek bemutatóját is. Az ünnepségek az esti órák­ban. folytatódtak. A járási művelődési házban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 46. évfordulójának tiszte­letére gyűlést rendeztek. Az ünnepi beszédet Szirmai Jenő mondotta. Ezután Szántó Jó­zsef, a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója át­adta rendeltetésének a széles­vásznú mozit. Ezután a helyi kultúrcsoport műsora követke­zett, majd levetítették a Car­men Jones c. amerikai széles­vásznú filmet. A földműves- szövetkezet éttermében ma- gyarnótef-estet rendezitek. Moszkvai idő szerint 10 óra előtt néhány perccel tapsvihar fogadta a Lenin Mauzóleum mellvédjén megjelenő Hruscso- vot, Brezsnyevet, az SZKP többi vezetőjét, a Szovjetunió marsalljait. Amint tizet ütött a * Kreml toronyórája, a Szpasszkij-torony kapujában megjelent Rogyion Málinov- szkij marsall, honvédelmi mi­niszter acélszürke, nyitott ZIL —111 gépkocsija. Beloborodov hadseregtábornok, a moszkvai katonai körzet parancsnoka je­lentést tett a miniszternek, majd Malinovszkij sorra kö­szöntötte a felsorakozott csa­pattesteket. Ezután Malinovszkij marsall gépkocsija Glinka dicsőségin­dulójának hangjai mellett visz- szatért a Vörös térre, majd a miniszter beszédet mondott a Lenin Mauzóleum mellvédjé­ről. A marsall szavai után az ágyúk össztüze és a szovjet himnusz hangjai töltötték be a teret. Ezután a hagyományok szerint elsőként a kisdobosok, majd a katonai akadémiák hallgatói léptek el a mauzó­leum előtt. Korocskin hadse­regtábornok, a Téli palota ost­romának egykori részvevője, a Szovjetunió hőse vezette a Frunze katonai akadémia dísz­menetét. A Lenin politikai akadémia, majd a tüzérségi, a páncélos, a hadmérnöki, a vegyi, a légi és a repülőmérnöki akadémiák díszalakulatai vonultak el a tribünök előtt. A Zsukovszkij nevét viselő repülőhadmérnöki akadémia díszalakulatát külö­nösen nagy taps fogadta, hi­szen ezer> a főiskolán tanul Gagarin és néhány más űrha­jós is. A mauzóleum talapza­tánál álló űrhajósok integetve üdvözölték felvonuló évfo­lyamtársaikat. Nagy taps fogadta a balti flotta tengerészeinek fegyelme­zett oszlopát, a Kreml katonai iskolát, a határőröket, a belső karhatalom Dzserzsinszkij ala­kulatát Élénkséget keltett a Szuvorov és Nahimov tiszti­iskolák növendékeinek szín­pompás csoportja, amelyben 12 —18 évesig minden korosztály képviselve van. Az ezertagú nagyzenekar ez­után elhagyta a tér közepét, hogy átengedje helyét a gépe­sített lövészalakulatoknak. A történelmi múzeum felől kettős oszlopban tűntek fel a tamá- nyi gárdahadosztály, a gépesí­tett lövészalakulatok harcosai. Őket az ejtőernyősök követték, majd fülsiketítő zajjal a fúvós- zenekar muzsikáját is elnyom­va, megjelentek a páncélosok és a tüzérek. Ezután következett a raké­ták igazi kavalkádja, s a dísz­szemle szenzációja: az elfogó­rakéta. A hosszúkás, hegyes, szivar alakú légvédelmi raké­ták, a változatos lőtávolságú önjáró rakétagépezetek, a Hruscsov kezdeményezésére létrehozott hadászati rakéta­egységek néhány óriásrakétája után először láthatta a dísz­szemle sokezres közönsége a pilóta nélküli, önirányító lég­védelmi rakétát, amelyről be­vezetőben szóltunk. Ez a raké­ta akkor is biztos véd.elmet nyújt, ha az ellenség a világ­űr felhasználásával kozmikus úton eljuttatott támadó fegy­vert vetne be földi, vízi vagy légi célpontok ellen. Az elfogó­rakéta négy példánya vonult el a mauzóleum tribünje előtt. Hatalmas rakéták következ­nek ezután, amelyekre szovjet hadianyagokat szereltek fel. Ezek a rakéták bármely világ­rész bármely pontjára el tud­ják juttatni a nukleáris tölte­teket. A stratégiai nagyrakétákat nem először mutatták be, de változatlanul igen mély be­nyomást keltettek. Ilyen raké­tákkal lőtték fel a szputnyir kokat, a Vosztok-űrhajókat, ilyen rakéták találták el té- lelmetes pontossággal a Csen­des-óceán 12 000 kilométer tá­volságra fekvő kijelölt térsé­gét. A nyugati sajtóban T—2- nek nevezett óriásrakéták las­san, méltóságteljesen gördül­tek el a mauzóleum előtt. Ez­után a »Drága föld, szülőha­zámnak földje« kezdetű indu­lóval vonult el a térről az ezertagú zenekar, s befejező­dött a nagyszabású, erőt su­gárzó díszszemle. Takarékos takarmányozásra van szükség az állatállomány átteleltetéséhez Együttes ülést tartott a Marcali Járási Párt-vb és a járási tanács végrehajtó bizottsága Együtt tartotta ülését teg­nap Marcaliban a járási párt- vb és a járási tanács végrehaj­ÖREG A/!EST£R€K A babosai házon nincs cégtábla. Mástól tudom meg, hogy itt lakik Kovács Jenő rézkovács. — Nincs itthon — fogad egy öregasszony. Mivel látja, hogy maradok, hozzáteszi: — A tanácsnál meg a für­dőnél mindenes. Ha sürgős, érte küldök ... A csikófrizurás unoka el­szalad. Á sárguló lugasok alatt mindenütt vaskupacok. A nénike látja, hogy nézem. — Ilyen az egész udvar. Mindenütt vas és vas. A re­zet, azt jobban megtakarít­ja ... Elunja a böbeszédúseget, es bemegy a lakásba. Egészen pontosan lemegy, mert külö­nös ház ez. Nagynak indult, aztán kicsi lett belőle. Kívül­ről éppen csak az út szintjéig ér. Leülök a malomkő asztal mellé. Az öregasszony almát hoz a kötényében. — Biztosan jön mindjárt, addig is kóstolja meg... Állva marad. — Aztán mivégből keresi? Mondom neki. — Csuda mester ez — di­cséri. — Minden századik fa­luban akad csak ilyen. Öreg­korára a vastól átpártolt a rézhez. De megcsinál ez, ké­rem, mindent. Nézze csak. Az udvar végébe mutat. Megyünk és megnézzük. Kö­zönséges eke. Töredezett, ko­pott a szarva. — Azért csinálta, hogy ne kelljen ásózni a kertben — Most látom, hogy motoros eke. — Még a sarabolást is ezzel végezte... Gyümölcsterhes almafák között áll egy házikó. — Ez az egyik műhelye... Bent nagy a rendetlenség. Mire visszaérünk a ház elé, már ott vár a »csuda mes­ter-«. Sovány az arca, boros­tás. Szeme alatt szarkaláber- dő. Sietett. — Menjünk a műhelybe. A lakástól balra egy pin­ceszerű, sokablakos helyiség­be vezet. — Ez a rezesműhely ... Mást vártam. Szerencsére a másik műhely után már nem érhet nagy csalódás. Kette* vagyunk, de már, azt hiszem, megfeledkezett rólam. Nézelő­dik, rakosgat. — Mégis menjünk a lakás­ba, itt nem tud leülni... Kikecmergünk. Én lassan, ő gyorsan. — Jó ez? — kérdem hátra­mutatva. Megvakarja az orra tövét. Nevet. — Persze, csak nem muta­tós. A szobában kínos a rend. A rézkovács nem beszél, csak mutat. Mégis úgy érzem, ki­tárulkozott. A csalóka kan­csó, a gyertyatartók, a szőlö- és tölgylevelek meg a renge­teg plakett sokáig gyönyör­ködtet. Talán egy óra is bele­telik, mire szóhoz jutok. Ott van előttem, az asztalon nyug­szik a keze. Hatalmas, büty­kös lakatoskéz. A repedezett körmök ágya olajtól fekete. — Ezzel? A bólintás után csak a tisz­telet marad .. .. N. S. tó bizottsága. Értékelték a nö­vénytermesztésben és az állat­tenyésztésben idén alkalmazott ösztönző módszereket, megvi­tatták a jövő évre vonatkozó premizálási javaslatokat, majd a tsz-efc állatállományának át- teleltetéséről tanácskoztak. Holtó István, a járási ta­nács főállattenyésztője élőter­jesztésében tájékoztatta a vb- tagokat a járás takarmány­helyzetéről. A beszámoló rá­mutatott, hogy a múlt évi 250 vagonnal szemben az idén mintegy 500 vagon abrakta- karmány-hiánnyal állnak a tél előtt a járás szövetkezetei; ezenkívül mintegy 12 vagon szálastakarmámiyal is keve­sebb termett, mint amennyi kellene. A sikeres átteleltetés végett mosit szigorú takarékos- sági intézkedésekre van szük­ség, hogy a nehézségeket a le­hetőségekhez képest csökkent­sék. A takarmányhiány nem egyenlő arányban oszlik meg a tsz-ekben; néhány gazdaságban ez nagyon súlyos méreteket ölt. Így például Boronkán 11, Vesén 17. Tapsonyban 8 va­gonnal. kevesebb a szálas ta­karmány a kelleténél. Abrak­ból Nemesdédén 29. Marcali­ban 45, Tapsonyban pedig 2C vagonnal hiányzik. A nyári aszály és más kedvez idén kö­rülmények miatt a takarmány­növények hozama jóval alatta maradt a tervezettnek: , Most arra törekszenek a marcali járásban, hogy amivel lehet, pótolják a kiesést. Még 570 hold kukoricaszárat kell silóz­ni ahhoz, hogy a lédús és a szálastakarmány-szükségletet kielégíthessék. Emellett foko­zott takarékosságra van szük­ség. Ezt segíti elő a takarmány porciózása. A letakarított te­rületeken alkalmi legeltetés, a legelőn pedig a legeltetési idő­szak megnyújtása által tovább maradhat érintetlenül a télire gyűjtött készlet. A beszámoló foglalkozott az istállók, ólak téliesítésével is. Ezzel és a takarmányhelyzettel kapcsolatban számos hozzászó­lás hangzott el. Frankó László, a boronkai Zöldmező Tsz elnö­ke például elmondta, hogy a kiesést náluk is silóval igye­keznek ellensúlyozni,, és a ter­vezett 900 helyett már eddig 1250 köbméter silót készítet­tek. A téliesítésről szólva ar­ról panaszkodott, hogy bár ta­valy is 60 malac hullott el a sertésfiaztatóban a télen, az idén sem tudják megfelelően előkészíteni az ólakat, mert nincs rá pénzük. Dianovszki Sándor megyei főállattenyésztő arra hívta fel a figyelmet, hogy a silókés?ítésnél ne csak a tsz állatállományát vegyék számí­tásba, hanem a lehetőségekhez mérten gondoskodjanak a ház­táji állatállományról is. A beszámoló fölötti vitát Petrekanits Andor, a járási pártbizottság első titkára az­zal zárta le, hogy valamennyi szövetkezeti vezetővel tudatni kell: takarékoskodjanak a ta­karmánnyal, gyorsítsák a siló­zást, mielőbb téliesítsék az ál­latok szállását. így nagyobb biztonsággal nézhetnek a tél elé, zavartalanabb lesz a jó­szág átteleltetése.

Next

/
Thumbnails
Contents