Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-28 / 277. szám
Csütörtök, 1963. november 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Óvják, védelmezik a kosos vagyont Eredményesen dolgozik a lieresznyei ellenőrző bizottság A DRÁVÁN LASSAN ERESZKEDIK LEFELÉ A KOMP vagy hatvan zsák terménnyel a fedélzetén. A he- resznyei Petőfi Termelőszövetkezet kukoricáját hordják át a túlsó partról, a tsz jamai területéről. Erős férfikezek teszik partra a zsákokat. A komp rövid percek alatt megszaba dúl terhétől. A kukoricát mérlegre teszik, majd a várakozó kocsik beviszik a faluba. A szövetkezet raktárosa mázsálja le, szállítójegyeket ad a fogato- soknak, de a lemért tételeket még valaki följegyzi. Egy magas, erős menyecske írja be a noteszába, hogy ki mennyi kukoricát vitt el. Ifj. Cseh Já- nosné, a szövetkezet ellenőrző bizottságának tagja amellett, hogy segít a rakodásban, számon tartja a kukorica elosztását is. A lista mutatja, kinek hány mázsa kukorica jut egységeire, ennél többet senki sem kaphat. Mint az ellenőrző bizottság tagja erre ügyel most. — A tavasszal választottak be a bizottságba. Akkor még jóformán azt sem tudtam, mit kell csinálnunk — mondja egy rövidke szünetben. Ebédidőben elmondja, hogy mit tett az ellenőrző bizottság az idén. — Kezdetben arra gondoltam, hogy hiába találunk majd hibát, nem hallgat ránk senki sem. Abban is kételkedtem, hogy az ellenőrzés napjára ugyanúgy megkapom a munkaegységet, mintha a mezőn dolgoznék. Persze alaptalanok voltak ezek az aggályok. A kapáláskor megnézte, tiszták-e a sorok, nem maradt-e gazban válaki után a kukorica. És adtak a véleményére a tsz vezetői. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT jegyzőkönyvbe foglalták, és ami a fontos: orvosolták is. Egy március végén kelt jegyzőkönyvben pl. az olvasható, hogy a szövetkezet vezetősége gondoskodjon az őszről kint maradt munkagépek beszállításáról és a kukoricaszár mielőbbi levágásáról. S a vezetőség gyorsan intézkedett. Az ellenőrzés napjára az előző hónapban teljesített egységek egy napra eső átlagát kapták a bizottság tagjai. Pápics István, a növénytermesztési brigád vezetője elismerően beszél a bizottságról. — Ez az első olyan év szövetkezetünk történetében, amikor az ellenőrző bizottság megfelel hivatásának — mondja. •— Eddig minden évben más volt az elnöke a bizottságnak, egymást. Az idén a bizottság mindhárom tagja törődik a dolgával. Ezt a kapáláskor, aratáskor, csépléskor és legutóbb a betakarításkor bizonyították be. Szóltak, ha észrevették, hogy a kévekötő aratógép lazán köti össze a gabonát, és azt is megmondták, hogy kukoricatöréskor a tagok után sok elmaradt csövet találtak. Az ellenőrző bizottság két tagja és elnöke más-más területen dolgozik. Csehné a növénytermesztésben foglalatoskodott egész évben, csak olyankor jött el társai közül, amikor — mint most, kukoricaosztáskor is — ellenőrizni kellett. Sülé Imre tehenészt, a bizottság másik tagját a szövetkezet majorjában találjuk. így beszél munkájáról: — Már két éve vagyok tagja az ellenőrző bizottságnak, de amit tavaly végeztünk, az meg sem közelíti az ideit. Láttuk, hogy sok a trágya az istállók körül? Szóltunk a tsz- elnöknek. Három nap múlva rend lett, kihordták a trágyát. Az ellenőrzés által feltárt legsúlyosabb hibaként a következő esetet említi. A tavasszal történt: Két állattenyésztő nem mosta meg a takarmányozásra' szánt burgonyát, emiatt Teréz- majorban négy napon keresztül nem kaptak krumplit a hízó- és növendékállatok. A mulasztókat — a bizottság javaslatára —• kártérítésre kötelezték. S azért is szólt a három ember, mert egypár mázsa etetni való bürgonya tönkrement. Glávics Imre fogatos, a bizottság elnöke már elkerülte a hatvanadik évét. Ö szervezi, irányítja az ellenőrzést. Szándékát, célját így fogalmazza meg: — Úgy dolgozom, és a bizottságot is arra ösztönzőm, hogy megvédelmezzük a közös vagyont, és előmozdítsuk gyarapodását. Ne vesszenek kárba a megtermett javak, ne menjen veszendőbe a fáradságos munka gyümölcse, ezt akarom elérni a rendszeres ellenőrzéssel. AZ IDŐS FOGATOS SZAVÁRA HALLGAT A TAGSÁG, és a vezetők is kérik tanácsait, megszívlelik észrevételeit. Érdemei közé tartozik egyebek között a gazdasági fölszerelések összegyűjtése, a lószerszámok karbantartása is. Amikor észrevette, hogy egyik-másik parcellán a növényápolás nem kielégítő, szólt a brigád, amelyik felületesen dolgozik. Meg is kapálták a szóban forgó területet néhány nap alatt. Legutóbb a Dráván túli kukoricatöréskor nézte meg, hegy nem marad-e el sok cső. Nem kerülte el figyelmét a szántás mélysége sem, említette is Szabó Béla főagronó- musnak, hogy az alig több mint húsz centinél mélyebbre kell engedni az ekét. Észrevételeit hasznosítja Rengel József tsz-elnök és Szeifer József tanácselnök is. Azt mondják, az ellenőrző bizottság eredményesen dolgozott az idén, és nemcsak azért, mert nem fordult elő lopás, hanem azért is, mert idejében és jó minőségben végeztek el minden munkát a szövetkezetben. A soron következő feladatra Glávics bácsi Balatonboglá- ron készül fel. Ott ismertetik ugyanis az ellenőrző bizottságok elnökeivel a leltározással kapcsolatos tudnivalókat. Bizonyos, hogy ha az egyhetes oktatásról visszatér Heresznyé- re, még eredményesebben fog dolgozni az ellenőrző bizottság a Petőfi Tsz-ben. Hcrnesz Ferenc Ki kell tárni az ablakokat... Fejlődik a család és az iskola kapcsolata A család és az iskola kapcsolata különösen azóta fejlődött sokat megyénkben, amióta megalakultak a városi és a járási pedagógiai bizottságok. E bizottságok legfontosabb feladatuknak tekintették a szülői munkaközösségek tevékenységének tartalmasabbá tételét s a művelődésügyi irányelvek megvalósítását a pedagógiai műveltség emelésével. A szülői munkaközösségek mindjobban megértik feladataikat, és anyagi segítségnyújtás mellett egyre jobban előtérbe helyezik az iskola oktató-nevelő munkájának elvi és gyakorlati támogatását. A párhuzamos osztályolt szülői munkaközösségei együtt alakítottak ki és vitatták meg a gyermekek napirendjét, az osztályok SZM-vezetőségi tagjai mellé pedig 5—10 tagú aktívahálózatot szerveztek. Az aktívahálózat és az SZM vezetősége mozgósítja a szülőket az értekezletekre és a munkaközösséget érintő tevékenységre az osztályvezetők irányításávaL sőt tavaly ketten is váltották az elnöknek, hogy melyik az A Finommechanikai Vállalat marcali telepén a közelmúltban kezdték meg az üstházak gyártását a vasnagykereskedelem részére. Az üstházakat az Antal-brigád készíti. Több iskolában a közösséggé szerveződést célozta a szülök találkozója, ahol fehér asztal mellett közelebb kerültek egymáshoz a szülők és a pedagógusok. Ilyen találkozót rendeztek a többi között Kaposváron, Marcaliban, Siófokon, Fonyódon és Kadarkúton. Kaposváron a gyakorlóiskolában *SZM-kórus alakult, és a szülők találkozóján a szülők adták a műsort. A próbákon és a kórus szereplésein egyrészt a szülőír közelebb kerülnek az iskolához, másrészt közösség formálódik a szülőkből és a pedagógusokból. Közelebb hozza a szülői házat az iskolához a formai és tartalmi szempontból színvonalas iskolai ünnepélyek közös rendezése is. Kaposváron, Marcaliban, Siófokon és még néhány községben az SZM-ek tagjai táncok, színdarabok és egyéb kultúrműsorok betanításában, másutt a kellékek beszerzésében, ruhák elkészítésében segítenek. A kaposvári és a csurgói járásban például a szülők és a pedagógusok .közösen készítik el a kultúrműsorok jelmezeit, ha más anyag nincs, papírból. A szülőközösség kialakulását, illetve a család és az iskola kapcsolatának fejlődését mutatja az is, hogy Kaposváron a Berzsenyi Dániel Általános Iskolában három szülő rendszeresen ellenőrzi három tanuló délutáni munkáját. Szorosabbra fűzi a szülők és az iskola kapcsolatát a jól szervezett társadalmi munka is. Kaposváron, Fonyódon, Barcson, Némeiladon a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit biztosították a szülők; Pa- rnukon az iskola előtti parkot tartják rendben; Lakócsán négyezer forint értékű társadalmi munkát végeztek; Barcson tetőtől talpig felöltöztették a cigánygyerekeket; Szennában egyenként ezer forint értékű ruhát kaptak a rászoruló cigánycsaládok gyermekei. Több községben a szülők akadémiájának befejezésekor emléklapot adtai: át a végzetteknek, másutt a szülők is szerepeltek az ünnepi műsorban. Több iskolában »szülök könyvtárát« létesítettek. Siófokon a könyvkölcsönzéskor a pedagógus tanáccsal látja el a szülőket, Nagyatádon pedig az SZM folyóiratokat járat, s azokat a szülők hárem nap után továbbadják egymásnak. Ladon a szülői munkaközösség zíergíebeL PS Egy főhadnagy felrántotta a kocsink ajtaját, és igazolványainkat kérte. A sebhelyes igazolta magát A tisztre semmi hatást nem tett a különleges feladat, amelyet állítólag végre kellett hajtanunk. Visz- szaadta a sebhelyesnek iratait és megvetéssel mondta: — Odébb akartok állni, semmi több. — Mit képzel! — kiabált a sebhelyes ingerülten. — Ha valaki meglóg, az biztosam nem mi vagyunk. A főhadnagy felnevetett. — A lógásnak lőttek, uraim. Az amerikaiak nagyjából bekerítettek bennünket. Nyilván elkerülte figyelmüket hogy maguk is belekerültek ebbe az egérfogóba. Már csak a megadásról tárgyalunk. Viszontlátásra, jobban mondva good-bye! Vigyorogva távozott — Ki kell szállnunk, és gyalog kell továbbmennünk! — A sebhelyes kinyitotta a kocsdaj- tót — Vigyétek magatokkal a bőröndöket, eldobni még mindig ráérünk, ha nem megy másképp. Nagyjából bekerítve — ez azt jelentette tehát, hogy valahol még kellett egy zésnek lennie. Szerencsére oly sötét volt hogy az általános felfordulásban senki sem ügyelt ránk. Egy zászlóaljra való csapat lehetett, amely itt megadta magát. Félóra múlva egyedül találtuk magunkat a mezőn. München már nem volt messze, de jobbra és balra tőlünk még mindig nehézpáncélosok gördültek az áthatolhatatlan sötétben, nyilván előnyös kiindulópontot kerestek a város elleni támadásra. Számunkra most minden azon múlt, hogy még az amerikaiak előtt Münchenben legyünk. Partumak itt egy kis kétszobás lakása volt Partu azt javasolta, hogy dugjuk el a bőröndöket a bokrokban, de a sebhelyes erről hallaná sem akart. — Ki tudja, mit csíptünk itt fel; később talán kezdhetünk vele valamit. MÜNCHENI ELÉGIA Hajnalodott már, amikor a népfelkelők első állásait elértük. öreg katonákból, rokkantakból, s most bevonult,' alig kiképzett újoncokból és hadimunkásokból álló, vegyes csapat volt ez. Menekülteknek néztek bennünket, és kikérdeztek az amerikaiak felől. Fáradtság és közöny rítt le az emberek arcáról, akiknek egy milliós várost íkellett volna megvédeniük! Az álmos védők láttán még a sebhelyes is elvesztette győzelmi optimizmusát. — Csőcselék — mondta megvetéssel, amikor már a város utcáin jártunk —, ezekért meneteltünk az Atlanti-óceántól Sztálingrádig, Narviktól Tob- rukig, és most nézzétek ezt meg! Egyszerűen érthetetlen! Szinte hihetetlen, hogy a pusztai farkasok és a rágógumi erősebb, mint az északi faj. Igen, ez történelmi tragédia. Hallgatott egy percig, aztán ünnepélyesen kijelentette; — Baj társak, akármi következik is, mi ázol: maradunk, akik voltunk. A harcunk még nem; ért véget, még ha a zsidó- bolsevista-plutokrata materializmus átmenetileg meggyalázza is a német földet. A Führer azt mondja: »Aki élni akar, az harcoljon is, mert aki az örök küzdelemnek ebben a világában nem akar harcolni, nem érdemli meg az életet.« Én pedig azt: A mi eszménk halhatatlan, és a német szellem úgyszintén. Éppen most tartsunk össze, baj társak, mert a szükségnek ebben az órájában Németországnak férfiakra, van szüksége. A morális és erkölcsi igazság a mi oldalunkon van. E szavak nem voltak ismeretlenek előttem, mert három hónappal ezelőtt a sebhelyes már használta őket az őrszemélyzet egy esti oktatásán. Partu is ismerni látszott őket, de ő már egy lépéssel előttünk haladt, kergette a hazai lakónegyed utáni vágyakozás. Aztán megállt, és így szólt: — Ebben az utcában lakom. Kissé szűkén kell majd lennünk, mert csak két szobám van. — Nem baj, pajtás — mondta a sebhelyes barátságosan —, a fődolog, hogy átvészeljük a következő heteket. Az úttesten mentünk, mert a forgalom itt teljesen szünetelt. Partu hirtelen ijedten kiáltott fel és megállt. Merev íeküitetellenőrzi az iskolások tanulását és vasárnapi szórakozását. A gyakorlati oktatásban csaknem minden nagyobb körzeti iskolánál a szakember Szülők is segítenek. Sokat ér a szülők, a pedagógusok és a gyermekek közös kirándulása, mert előmozdítja a család és az iskola kapcsolatának kialakulását. Érdekes, hogy Csurgón tizenkét szülő csak egy ilyen- közös kirándulás alkalmával látta először a Balatont. Ugyancsak Csurgón jó kezdeményezés az is, hogy az egyik osztályban minden gyermeknek van egy rózsafája, melyet közösen gondoz a gyerek és a szülő. A családlátogatás a pedagógiai propagandamunka sajátos lehetősége. Így ismerheti meg a gyermek otthoni nevelésének körülményeit, módszereit a pedagógus, és lehetősége nyílik arra, hogy a szülőkkel együtt keresse meg a gyermek nevelésének helyes űtjai-t-módjait Az SZM vezetőségi tagjaival szervezett közös családlátogatások is helyesnek bizonyultak; itt nagyon tapintatosnak kell lenni, nehogy egyik szülő a másik előtt kellemetlen helyzetbe kerüljön. A családlátogatásokon megbeszélik a gyermekneveléssel kapcsolatos összes problémát, bár a középpontban még most is a tanulmányi előmenetel kérdései vannak. Ellentétben a múlttal, ma már mind több szülő mondja el bizalommal nevelési gondjait, és leéri az iskola segítségét. Megszűnőben van az a gyakorlat, hogy a szülő a gyermekről csak jót mond, akár a tanulmányi eredmények. akár a pályaválasztási kérdések kerülnek szóba. Az úttörőmozgalom is jelentősen fejlesztheti az iskola és a családi ház kapcsolatát. Idős. a munkásmozgalomban tevékenykedő elvtársak, szülök élménybeszámolói, a műsoros rajfoglalkozások — mezeken, a szülők is részt vehetnek —, a közös kirándulások, üzemlátogatások szemmel látható és gyors eredményt hoznak. Tapasztalható még olyan megnyilvánulás, hogy a nevelési problémákat a szülők igyekeznek teljesen az iskolára hárítani, néhány szülő pedig közömbös a nevelési kérdésekkel szemben. Mi a teendő ilyenkor? A szülőknek, pedagógusoknak egyeztetniük kell elképzeléseiket a nevelésről; minden szülőnek ismerni kell a nevelési tervet tel bámult egv romhalmazra, f \ amely megszakította a házso-<& a «áháruló feladatokat, hinkst Repülőbombók ütöttek 5szen most ^ nemcsak gyermekünk sorsáért vagyunk felelősek, hanem az eljövendő nemzedékért is. Le kell győznünk azt a félelmet, hogy ár. tunic gyermekünknek, ha fel- röndjét, és átment a túloldal- ?tárjuk hil?ait & a ne. ra, egy fodrászboltba. A seb-Jve]& problémáit helyes átkozódott. * A család és az iskola nem- Ez hiányzott még nekünk, {lehet két egymástól ei^rkoz6) és én egy lelket sem ismerek ' maga titkait örző „íellegvár„ Münchenben, Vannak legalább ?Kf kell tÚTni a2 ablakohat itt neked ísmeioseid itt? \ . . ,T ~ . .is meg ott is, es a bizalom, a Nem, ismerőseim nekem • , ., ,, ’ .. ,, sem voltak. Egy idő után Par- r 7rieQer^es légkörében egymásra á... _____*"í.i J^.1 *.^~.**: o t t egy nagy rést. — Csak nem ott lakói? — kérdezte a sebhelyes. , Partu nem felelt Letette bőtu visszajött. — Két hete történt, éppen kőt nappal a legutóbbi szabadságom után. Szerencsére a feleségem egy nappal előbb vidékre utazott. — Hiszen akkor minden rendben van — vélte a sebhelyes. — De mihez fogunk most? Varnak itt ismerőseid? — Ismerőseim vannak, de vajon befogadnak-e? Jarolin Hauptsturmführer például nem messze lakik innen, hatszobás villája van a közelben, Pasingfoam. Megpróbálni megpróbál támaszkodva kell dolgozni. Sallai Lajosnc gyakorlóiskolai tanító, meg3rei nőtanács pedagógiai bizottságának elnöke Pótolta a kiesést a Somogy—Zalai Tégla- és Cserépipari Váiiaiat Az első negyedévben a ross« időjárás miatt a Somogy—Zalai Tégla-és Cserépipari Vállalat több mint 5 millió nyers téglával kevesebbet gyártott a tervezettnél. A vállalat vezetői és dolgozói mindent megtettek, hogy pótolják , — .a kiesést. Kihasználták a kedvehatjuk, vegeredmenyben most4zö.öszt időjárást, s vasárnapi és ő is pácban van. Azonkívül} műszakot szerveztek. minket, egyszerűen bekopo-itéglát és a 4000000 darab csere- gliaiík nála, és kész! A keservit ésikerült elkészíteniük. Arra annak a gázkamrának1 \ törekszenek, hogy az év hátrale5Vő részében kiégessék a terve(Folytatjuk,) VégeW64jó“a<tdarab “s“fc ^
