Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-27 / 276. szám

Szerda, 1963. november 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP A kál mancsai erdőteiepítő öreg, napcserzett arcú em­ber kopogott be vasárnap dél­ben a kálmsncsai tanácsházá­ra. A legelőről jött. Komóto­san a székre telepedett, baltá­ját — ami alkalomadtán a kampósbotot helyettesíti — a lába közé fogta, aztán félig magának, félig Nagry Vendel tanácselnöknek ezt mondta: — Végeztünk. Kiss József vasárnap is a határban járt Most, hogy be­fejeződött az őszi betakarítás, az elhanyagolt legelő tisztítá­sához fognak hozzá Kálmán- csán. Ügy tervezik, hogy az 570-ből minden évben rendbe tesznek 100—120 holdat. A cserjét azoknak adják, akik ki­vágják. Most a iajosháziak- mak — hatvan családnak — je­löltek ki egy-egy parcellát Kiss Kálmán tianácselnökhelyettes- seh A káimáncsaiakra is vár még 50 hold. — Mi újság kint? — kérdi a tanácselnök. — Mindenki a nagy fákat kéri. Felém fordul. A nyomaték kedvéért még a baltát is meg­emeli, úgy folytatja: — látja, milyenek az embe­rek? Szeretnék azokat a nagy cserfákat most kiirtani. Pe­dig milyen értékesek! AM ren­desen dolgozik, anélkül is jól keres a legelőtisztításmái, meg­vághat naponta egy kocsira •való tüzelőt; Fehér keretes arca belepáro­sodik a beszédbe. Hangja egy­re forróbb lesz. Szavain érző­dik, hogy túl a hetvenen’, sa­ját gondjait félretéve, még mindig van ereje a közös, a falu vagyonának védelmére. Ezt mérlegelték a kálmán- csaiak, amikor évekkel ez­előtt rábízták a határ őrzését. Azóta hatezer holdra vigyáz. Amikor befogy a termés a mezőről, nem marad tétlen. Évente körülbelül 45 hold erdőt ültetnek Kálmáncsén. Józsi bácsi ezeket a munká­kat irányítja. A nyárfák, ame­lyeket ő ültetett, mér magas­ra nőttek. Szép sudár törzsük­ből akár gerendát is lehetne faragni. Szépen zöldell a fenyő is. De csak a korábbi ültetésű, mert az idei tavaszi telepítést bizony megviselte az aszályos nyár. Sok kipusztult. Most kez­dik a pótlását. A fiatal cseme­ték már megérkeztek. Ott van­nak az erdőszélen gondosan le­vermelve. Szám szerint har­mincezer. — Sok asszonyt foglalkoztat­hatunk a telepítéssel — mond­ja a tanácselnök. — Így ilyen­kor is van munkájuk. — De jól is keresnek — te­szi hozzá az öreg, — ötven forintot naponta. —• És Józsi bácsi? — Huszonnégy munkaegysé­get kapok a tsz-től havonta, a telepítések idején az állam is fizet. De sok gond is jár vele. Akadnak olyan emberek, akik napközben hosszú-hosszú pi­henőket tartanak. Ezt én nem állhatom meg szó nélkül. Meg­mondom nekik, ha nem a kar­nak dolgozni, maradjanak ott­hon. Hirtelen elhallgat, s amikor újra megszólal, csak ennyit kérdez: — Ugye, jól teszem? Jól bizony! Ezért a szóM- monc&sáért becsülik a faluban. — Hol tanulta az erdőtelepí­tés mesterségét? — Egész életemben ezzel foglalkoztam. Az erdőmérnökök váltatták egymást, de ő maradt. S lassan szakértő lett Ismeri, szereti az erdőt de számon tartja a falu fejlődésének, változásának minden részletét is. Hiszen közéleti ember. A faluban hosszú idő óta ő intézi a lege­lőgazdálkodás ügyeit, most meg elnöke a tanács mezőgaz­dasági állandó bizottságának. — Amikor az év elején ide kerültem — mondja a tanács­elnök —, azt kérdeztem, hova menjek, Mhez fordulják, ha a régebbi dolgokról tájéko­zódni akarok. Azt mondták, ke­ressem meg Kiss Józsi bácsit Ö sok mindenben tud felvilá­gosítást adni... A munkás, dolgos hétközna­pok gyorsan elrepültek. A fia­tal telepítések hajtásai mind magasabbra nyúlnak az ég fe­lé. Józsi bácsi örömét leli ben­nük, a növekvő fákban. Kercza Imre Megnyílt az AKÖ\ munkavédelmi és újítási kiállítása (T Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt nyitotta meg Hoffmann Sándor, a 13. sz. AKÖV igazgatója a Katinka Sándor Művelődési Házban a vállalat és a szakszervezet rendezte munkavédelmi és újí­tási kiállítást. Ebben az évben 90 újítást nyújtottak be a vállalat dolgo­zói, s a bevezetett újításokkal 320 000 forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. Sokan állták körül Lőwi Jánost, a villamossági részleg csoportve­zetőjét, aki legfrissebb újí­tását, a gépkocsiműszarek vizs­gálatát ellenőrző készüléket mutatta be. Gschwindt János, Lővvi János és Kreisler József újítását — a Csepel teherautók fékdobjainak öntvényből, he­gesztés nélkül való bélelését — az ország összes autóközleke­dési vállalata bevezeti. Na­gyon tetszett a szakemberek­nek Sziklai Rudolf és Palkó János szerelők munkavédelmi újítása is, a sebességváltó- emelő szerkezet, amellyel biz­tonságosabbá válik a munka A kiállítást az érdeklődök tíz napig tekinthetik meg. DIÓTÖRÉS Törik a diót a MÉK zákány! telepén. 20— 25 vagon diót tisztítanak meg. és a Bennük van az egész vágyó- Az ajtó nyitva állt, n°m! _ mennyezeti lámpa — Pofa be! — ordított a seb- zinger csomagjai _____ __ h elyes, és rávágottaz őrjöngő egy széken. Feje előrebillent, körzetvezető karjára, amikor úgy látszott, hogy mélyen al- az egyik bőröndjét vissza akar- szik. ta tenni az autóba. — Rajta! — Körzetvezető űr, hé! — — vezényelt — mindenki ne- Megráztam. — Ha nem jön kiáll, Mtolm az autót. azonnal, az Untersturmführer Kitzinger rémülten, nézte, maga nélkül indul! hogyan toljuk az autót a falu a körzetvezető nem moz- utcájára. Odakinn közben nyu- dúlt. Előtte, az egyik bőröndön (31) godtabb lett a helyzet. Ügy lát- egy félig üres vizespohár állt- Azt nem, de magának aggasztó piramis tornyosult SÜta el iS^át^idLSu­mi Viol w* Kanmiiimk szamara lada.k.bol. hjnirn.r>/HalíKtl o« ran- iaicuv. ictus.zaj muueii letten a * . szákról Halott volt. A vizes­Amikor Kitzmger látta, hogy pohárból keserű mandula illa­HATVAN EVE. SZÜLETETT FÜRST SÁNDOR ]\| a hatvan éve született Fürst Sándor. Nem volt még harminceszténdős, amikor Horthy statáriá- lis bírósága halálra ítélte és kivégeztette. Azóta szívük­ben hordják emlékét barátai és harcostársai, a hősöket megillető tisztelettel gondolnak rá az utódok. Még fiatal gyerek volt, amikor elbukott a Tanács- köztársaság. Az ellenforradalom véres dühöngésének napjaiban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Egy el­szánt gondolat élt benne: folytatni, újra kezdeni. A mun­kások között a szakszervezeti és pártmunkában, az esz- perantisták körében, a természetbarátok túráin nőtt for­radalmárrá. Mindenütt nagyra becsülték komolyságáért, egyenességéért. A rendőrség akkor még nem tudta, hogy kommunis­ta. De erre csakhamar fény derült, s ettől kezdve ezernyi veszély leselkedett rá. A Magán alkalmazottak Szakszer­vezetében az ő irányításával dolgoztak a kommunisták 1929—30-ban. A földmunkásharcok egykori részvevői is jól emlékeznek a fiatal Fürst Sándorra. Az ő kezdemé­nyezésére jöttek létre 1931 nyarán kommunista csopor­tok Szentesen. Szolnokon, Csongrádon, Endrődön. A ka­locsai Ruzsihkó Mihály járta az országot, szervezte a nagybirtokosoknak kiszolgáltatott kubikosok, földmunká­sok és részesaratók harcát. Pécsen, Salgótarjánban, Pilis- vörösváron, Tatabányán Nagy Pál bányász irányításával folyt a szervező munka, amelynek szálait Fürst Sándor tartotta kezében. Amikor 1931 szeptemberében kihirdették a statáriu­mot, Fürst Sándor mint a KMP titkárságának tagja Sal- lai Imrével, Kilián Györggyel, majd Karikás Frigyessel dolgozott együtt Budapesten. A legnagyobb nehézségek közepette is megjelentették a párt újságjait és röplapjait. Egy alkalommal egyik közvetlen munkatársa azt mond­ta Fürst Sándornak: »Hihetetlen, hogy a statáriális el­járást kommunisták ellen is alkalmazni merjék.« Ő így válaszolt: »Én pedig érzem, hogy ez nekem is az életembe kerül, szinte bizonyos vagyok benne.« Tj' gy pillanatra sem torpant meg, egyetlen napra “ sem függesztette föl forradalmi munkáját. Az ellenforradalom tizenharmadik telén — élete leggazda­gabb, legmozgalmasabb időszakában — a közvetlen élet­veszély árnyékában nagy körültekintéssel és felelősség- érzettel rendszeresen megtartotta találkozóit összekötői­vel. Sorra épültek ki a pártszervezetek a főváros nagy­üzemeiben és a peremvárosokban, a párt szava mind több helyre eljutott. »Azért hirdetnek Horthyék statáriumot, hogy a pro­letár ne lázadhasson, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsák­mányolt városi és falusi dolgozók ne mukkanhassanak, amikor mindenükből kiforgatják, koldusbotra juttatják őket« — írta a párt illegális lapja, a Kommunista. Fürst Sándor akkor már hónapok óta a legszigorúbb illegalitásban élt. Találkozóit reggel hat és hét óra között tartotta, napközben ritkán hagyta el rejtekhelyét. Estén­ként elment az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék üléseire, megjelent a baloldali munkások csoportjainak összejöve­telein, hogy ismertesse velük a Kommunisták Magyar- országi Pártja útmutatásait. A harc hónapról hónapra élesebb és elszántabb lett. 1932 nyarán az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért pártunkra: letartóztatta a titkárság tagjait, hajló­vadászatot indított az illegális szervezetek, azok vezetői és tagjai ellen. Harminckét elvtárs került az ellenség ke­zébe. Fürst Sándort Sallai Imrével együtt rögtönítélő bí­róság elé állították, halálra ítélték, s az ország és a nem­zetközi közvélemény sok nagy tekintélyű haladó gondol­kozást személyiségének — íróknak, művészeknek, tudó­soknak, politikusoknak, jogászoknak — tiltakozása elle­nére kivégeznék. . A harcos munkások és fiatalok ezrei harci zászlóként magasra emelték emlékét és nevét: »Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár.-« H álával és megbecsüléssel emlékezünk ma is Fürst Qnmrlnrra oki e*&ií<z7. tudatos életét 2LÍT2Í áldOZtS, Sándorra, aki egész tudatos életét arra áldozta, hogy minden erejével és tehetségével segítse népünk har­cát a felszabadulásért, eszméink megvalósításáért. Vadász Ferenc égett. Kit- .............. k özött ült van helye hármunk számára is, magával fogunk menni. A mi kocosinkat úgyis megette a fene. — Arról szó sem lehet — jelentette M kérlelhetetlen hangon a körzetvezető —, az és kocsimban egy milliméter hely sincs .; > — Hogyhogy nincs hely? ládákból, bőröndökből & cső- Xásra. magokból. Nyilvánvalóan na- a™ pokt toll* el hogy lÄÄr7KSjr7B5S 5"35? “ szien elhelyezze a kocsin. Sbe teT !t ment Kirántom, es jelentettem A sebhelyes egy lépést tett _ Kérlek benneteket — 3 ^ Hitetlenkedve Ki/tzinser felé , Demneteket — szálltak ki, es meggyőződtek a- Ide hallgasson, kedves ba- ^í^ejTleSlább bevtoM ~á körze^e0etó öngyilkosságáról ratoon — mondta barátságosan, poggyászomat a lakásba . —Összeomlott, nem bírta de félreérthetetlenül fenyege- —No iám _ dörmögött a idegekkel — mondta Partu, és Ü gy tudom, egy regi Fordja tó hangsúllyal az egész sebhelyes -, végre megértette, felvett egy bőröndöt ittmarad, mi pedig hogy nem babra a jáj _ tálán fiúk, segítsetek Egy fenét — ellenkezett a van? cókmók _ — És a csomagjaimat hágj"- magával megyünk. Vagy talán Xäk* Rtelá jam itt az amerikaiaknak? azt gondolta, hogy mi a maga nek^ a*ta. keserEekheiyes —, nem tudott meg­próbáljon meg egy katonai csomagjai miatt megvárjuk itt alatt mind a négyen München- váüü a vackaitól, amiket ősz­ben lehetünk. tűk. Egyszerre Partu állt mögöt­tünk. Elfulladt a lélegzete. — Mi történt? — kérdezte. — A körzetvezető úr kere­ket akar oldani, és minket nem akar magával vinni; — De nagyon kérem — for­szeharácsolt; Gyertek, minden­autóra felkéredzkedni. az arnikat? ÄSiÄ pää í as- “ egy wrän­tetem, hogy én harminckettő Itt a aZtán Mulás- Temessék óta tagja vagyok a Nemzeti lámpafénynél láttuk, milyen el 32 amik- Szocialista Pártnak, én.*s iszonyú mennyiségű poggyászt Válogatás nélkül megfogtam A sebhelyes félretolta; zsúfolt be a korzetvezető abba az első jobb bőröndöt, és ma­— Jöhetsz a púpunkra! — ?jí*Efsz le' gammal cipeltem az autóba, kiabált dühösen. — Vigyél benne, es megértettem, , .. , tőlem bogy nem szívesen vált meg ■íl-xmkar elindultunk, ettől a kincstől; — Menjenek csak dühösen, minket Münchenbe, és tyamit fel Kitzinger —, már aztán eljöhetsz a bőröndjei- mondtam maguknak, hogy a dórt, de először az embereket kocsim meg van rakva csórna- beli megmenteni; gokkal. — Akkor hát Mdobja a cso­előtt nehéz lövegek a falu sortüzei előre — dübörögtek, mondta, amikor az utolsó da- utazásunk rab is a lakásban volt — csak háromne­magokat — mondta Partu, — Eszemágában sincs! A körzetvezető egy pillana- 12“ f 3 razasixm volt —, tig megkövültén állt. Csak ak- mindlart “aguk után megyek. ®ed orat tartott E,gesz nt°“ • .. ............ . _ .. Y7- '___■»___ ... _ n 1 in.riiriiniQn fi v qó eirvAci m V vrrvir k or üvöltött fel, amikor Partu és a sebhelyes Mráncigálták a Kényelmesen tünk az autóban elhelyezked­és vártunk. állandóan az az érzésünk volt, hogy nem lehetünk messze az Kitzinger meggyújtott egy csomagokat, és a kocsi tetején Kitzinger nem sietett. Tíz ellenséges csapatoktól. Aztán elsötétített zseblámpát. Az autó ás Moldották a bogokat múlva a sebhelyes bekül- egyszerre csak német katonák előttünk állt. Kitzinger nem — Ezt nem tűröm el, ti átko. üo’,t a hazba. túlzott Nemcsak a hátsó ülé- zott csibészek! Ide a bőrönd- — Ha ez a hülye nem jön hanem a kocsi tetején is jeimmel! Piszka* tolvajok! azonnal, nélküle megyünk et torlaszolták el az országutat (Folytatjuk.) Kukoricaszárral, gazzal és sással pótolják a hiányzó szalmát Ötvöskónyiban Az állatok megfelelő tartá­sához kellő mennyiségű alom- szalmára van szükség. Ennek előteremtése gondot okoz az ötvöskónyi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben, mert ta­valy 100 hold gabonával keve­sebbet vetettek a kelleténél, s a hideg tél megssnyargatta az elvetett táblákat is. Emiatt az idén kevés szalmát takaríthat­tak be. Ráadásul a vállalatok nem szállították el a szövetke­zettől a burgonyát, így a ter­vezett húsz helyett ötven va­gonnal kellett tárolniuk. A burgonyaprizmák letakarása pedig nagyon sok szalmát emésztett föl; Bárhogy számítják is a szö­vetkezet vezetői, még takaré­kos gazdálkodással sem lesz elég a nyárig a kazlakban levő szalma. Farkas János tsz-el- nök azt mondta, hogy minden lehetőséget kihasználnak e gondok enyhítésére A 120 hold kukoricaszárból 40 holdat si­lóznak takarmányMegészítés végett. A többiről szintén siló. géppel takarítják be a szárat, de azt almolásra használják majd. Ez jó ideig elég lesz, mert száraz a szár, nem rothad meg. Gondoltak arra is, hogy ha beáll az esős idő, s a gépek nem mehetnek rá a földre, ak­kor emberekkel vágatják le munkaegységre a szárat, és szár tépővei aprítják fel. Az a kétvagonnyi sás, is jelent vala­mit, amelyet a halastó környé­kén kaszáltattak le. Itt osztot­tak a ’tagoknak is alom&aszá- lót, hogy a háztájiba minél ke­vesebb szalmát kelljen adni. , Most úgy mentik ,a szalmát, hogy amíg kedvező az időjárás, addig a tarlólóhereföldön meg­száradt gazt kaszálják le RS— 09-es traktorral alomnak. Ez jó idő esetén két-háronl hétig is elegendő lesz. Átlag két va­gon szalma fogyott el évente a faluban a disznóölések idején. A szövetkezet most vásárolt egy perzselőgépet, hogy ne használjanak szalmát a tagok erre a célra. Ezekkel az intézkedésekkel sikerül elérni, hogy májusig elegendő lesz az alom. Akkor­ra pedig elszállítják a burgo­nyát, és a betakarására hasz­nált szalmából almolhatnak egy ideig. Divalss a magyar nyelv Lengyelországija« Évről évre több lengyel tu- rista keresi föl Magyarorszá­got. A közmondásos lengyel- magyar barátság egyre szóró» sabbá válik. Ennek eredmé­nyeképpen a Varsói Magyar Intézet magyar nyelvtanfolya­mait is egyre többen látogat­ják. Az idén rekordot ért el a nyelvtanfolyamok részvevői­nek száma: 500-an tanulnak magyarul!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents