Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-26 / 275. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÁRA: 50 FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. EVFOLflM 275. SZÁM ★ IED0, 1363, nVEÜttil 26. Piroskáék nyomában fS. o.í fywslisia i ii. OékeköíGsün sorssiásáríl ’’5., o.í Rendezzék végre a böhönyei zeneoktatás helyzetét 16 o.í Mai számunk tartalmából: Szirmai István vezetésével MSZMP-titildittség utazott a Szeyjetusióba Az SZKP Központi Bizottságának meghívására eluitazott a Szovjetunióba a Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttsége. A küldöttség vezetője Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Orbán László, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára. Molnár Endre, az MSZMP KB póttagja, az Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetője. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kiss Dezső, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára, HolUti Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, budapesti szovjet nagykövet. (MTI) Ma ül össze a Biztonsági Tanács New York (TASZSZ). Az ENSZ-ben Hivatalosan közölték, hogy a Biztonsági Tanács a Dél-afrikai Köztársaság kormánya által folytatott apartheid politika kérdésében ma, New York-i időszámítás szerint 15.30 órakor ül össze. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanácsnak november 25-én kellett volna összeülnie, de Kennedy elnök halálára tekintettel az ülést elhalasztották. (MTI) Hogyan készítették ele a vészeltek a dallasi merényletet? Moszkva. Részletesen ismertetjük Borisz Sztrelnyikovnak, a Pravda New York-i tudósítójának »Hbgyan készítették elő a veszettek a dallasi merényletet?« című tudósítását. — Ismeretessé vált néhány olyan részlet, amely megelőzte Kennedy elnök meggyilkolását — írja Sztrelnyikov. — Az a rendkívül reakciós légkör, amelyet az ultra jobboldali elemek alakítottak ki Texas államban, már a látogatás előtt olyan feszültté vált, hogy a Fehér Ház biztonsági szolgálata fölkérte Kennedy!: halassza el látogatását. Rendkívül nyugtalan volt Connally kormányzó is, aki mindenki másnál jobban ismerte a texasi ultrák hangulatát. A kormányzó Washingtonba repült azért, hogy lebeszélje Kennedyt a texasi látogatásról, mert itt, a kormányzó szavai szerint kellemetlen incidensek is lehetségesek. Nem segített Stevensonnak, az USA ENSZ-küldüttének szava sem. Stevenson egy hónappal ezelőtt saját magán tapasztalhatta á dallasi huligánok vadságát, »Stevensont nyugtalanította egy olyan katasztrófa előérzete, amely Kennedy- vel Dallasban történhetik — írta november 24-i számában a New York Herald Tribune. — Kötelességemnek tartottam — mondotta Stevenson —, hogy felhívjam a Fehér Házat, és figyelmeztessem őket a dallasi garázdálkodásokra.« szoDallas lakói maguk is rongó előérzetekkel várták Kennedy érkezését. Robert Rose egyetemi hallgató például két nappal az elnök érkezése előtt a következőket írta anyjának Connecticut államba: »Tízet az egy ellen, hogy az elnököt megöli miami texasi mániákus. A Stevensonnal történtek után nagyon aggódom az elnök, sorsúért.-« Kennedy érkezésének napján a Dallas Morning (Folytatás a 2. oldalon.) Az egész világ részvéte mellett kísérték utolsó útjára Kennedy elnököt Washington (MTI). A pénteken meggyilkolt Kennedy amerikai elnök temetési szertartása hétfőn helyi idő szerint 9 órakor (magyar idő: 15 óra) kezdődött. Ekkor zárták be a Capitolium körcsarnokának bronzkapuit, miután 19 óra alatt mintegy négyszázezer ember vonult el a kongresszus épületében emelt ravatal előtt. Azok, akik már nem tudtak bejutni a körcsarnokba, tízezrével lepték el a környező utcákat, s előre elhelyezkedtek a temetési menet útvonala mentén. A körcsarnokban az utolsók közt rótta le tiszteletét a ravatalnál Nixon, volt áléinak, aki Kennedy ellenfele volt az 1960 évi elnökválasztáson. Tíz óra negyven perckor Kennedy özvegye a családtagéi: kíséretében megjelent a ravatal előtt, hogy még egyszer búcsút vegyen elhunyt férjétől. Néhány perccel később a koporsót kilene katona emelte a magasba és gyászzene hangjai mellett, a kivezényelt díszőrség tisztelgésétől kísérve ágyú- talpra helyezte. A gyászmenet tíz óra 58 perckor indult el a Capitollúmból. Az áigyútalpon nyugvó koporsó Nagy békéiéintetéaek Fra nciaorszá giian Puteauxban százezres tömeg követelte az atomfegyver késés beszüntetését Párizs (MTI). Franciaországban vasárnap százezres tömegek tüntettek az Bekötő iparvágányt építenek a Csurgói Faipari Vállalat telepén. A vasútvonal egy kilométer hosszú. Az építkezés három- nülió forintba kerül. Az iparvágány december 31-r« készülék atomfegyverkezés ellen. Követelték az általános leszerelést és a moszkvai atornesendegyez- mény aláírását. A francia demokratikus erők békehete alkalmával mintegy ötven városban rendeztek nag/ békegyűlést. A tüntetések mindenütt a demokratikus erők egysége jegyében zajlottak le. Az atooh- ütőeró eilen alakult ideiglenes bizottság felhívásához harminc politikai párt és szervezet csatlakozott. A tüntetés élén minden váróéban ott haladtak a kommunista, a szocialista, a radikális párt, az MRP képviselői, polgármesterek, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a nőszervezetek vezetői. Marseille-ben 15 000, Xille-bén 8000 tüntető vonult fel az utcákon. Toulou- se-ben, Limoges-ban, Lyonban és más városokban is több ezres tömeg vett részt a békegyűléseken. A párizsiak Puteaux-ban tartották nagygyűlésüket. A külváros főterén több mint százezer ember gyűlt össze vasárnap délután. A tüntetők több hatalmas menetben érkeztek a főváros különböző pontjairól »Békét akarunk!«, »Le az atomerővel!«, »Ágyúk helyett iskolákat!« feliratú táblákkal. A puteax-i városháza előtt emelt tribünön az atomíegy- •verkezés elleni mozgalomban részt vevő pártok és szervezetek vezetői foglaltak helyet: Waldcck Rochet, a Francia KP főtitkárhelyettese, a párt politikai bizottságának több tagja, Jules Moch szocialista képviselő, az atomfegyverkezés elleni országos bizottság elnöke, az egyházak, tömegszervezetek képviselői. Paul Ruffnak, a pedagógus- szakszervezet főtitkárának beszéde után a gyűlés részvevői határozatot fogadtak el. Ebben leszögezik, hogy a békéért, a leszerelésért _ és az atomi egy verkezés beszüntetéséért működő erők teljes egységben folytatják harcukat. A franciáik — hangoztatja a nyilatkozat — nem a fegyverkezésben, hanem a békében látják nemzeti jövőjük és függetlenségük biztosítékát. Egyhetes sztrájk a francia főiskolákon Hétfőtől kezdve sztrájk van a francia főisltolálton. A párizsi bölcsészkaron, a Sorbonne- on, az orvosi karon hat napig nem lesz előadás. Más fakultásokon 2—3 napiig tart a sztrájk. Toulouse-ban, Besan- conban és -más vidéki egyetemeken ugyancsak egy nétig szünetel a tanítás. A diákok fölveszik a kapcsolatot a sztrájkoló vasutasokkal, akik keddtől csütörtökig 34 órán át szüneteltetik' a vasúti forgalmat A sztrájkfelhívást az országos diákszövetség és a pedagógusok szakszervezete adta ki.' A főiskolai hallgatók 80 százaiéira a sztrájk mellett szavazott. A szülők, pedagógusok és tanulók »Nem kell atombomba, iskolákat akarunk/« feliratú táblákkal tüntettek a városházák és prefektúrák előtt. mögött zárt kocsiban elsőnek az elnök özvegye, Robert Kennedy igazsagiiigyrmhdsziter és Edward Kennedy szenátor haladt. Nyomukban Johnson elnök, a kongresszus tagjai és a kormány vezetői követték a koporsót. A temetésre érkezet külföldi vendégek időközben a Fehér Házban várakoztak. A temetési menet a gyászdobok lassú pergess mellett a Pennsylvania avenusn keresztül a Fehér Házhoz érkezett, ahol a külföldi állom- és kormányfők, külügyminiszterek és más delegátusok csatlakoztak a menethez. Helyi idő szárúit 11,41 órakor hagyta el a gyászmeneí a Fehér Ház kertjét, s innen Kennedy özvegye, a gyászoló család, valamint a kül- és belföldi előkelőségek már gyalog kísérték az ágyú talpon szállított koporsót. A menet a Connecticut avenuen keresztül haladt a St. Matthews katedrá- Hs felé, ahova 11.57 órakor érkezett meg. A katedrális lépcsőin Kennedy özvegyét — akihez a Fehér Házban két kisgyermeke is csatlakozott — Cushing bíboros boa Lóra érsek fogadta. Kennedy elnök bronzkoporsóját aa^ágyúíalpról leemelve bevitték a katedráikba, és Cushing bíboros megkezdte a főpapi gyász- misét. A gyászmise után a menet folytatta útját az Arlington nemzeti temetőbe, hogy ott Kennedy elnök földi maradványait örök nyugalomra helyezzék. A Capitoliumhól a Fehér Házba és onnan a St. Matthews katedrálisba vezető útvonal mentén döbbent csendben hatalmas tömeg részvéte kísérte utolsó útjára a meggyilkolt elnököt Ezekben az órákban szinte egész Washington halálos csendbe borult és attól kezdve. hogy az ágyútalpra emelt koporsó elindult a Capitolium- ból, csak a St. Matthews székesegyház harangjának szava vegyült el a gyászzenével. A temetés napjára minden eddigit felülmúló biztonsági intézkedéseket foganatosítottak Washingtonban. A rendőrség és az FBI mellett a kémelhárító szolgálat, sőt a hadsereg bűnügyi nyomozó osztályának ügynökeit is mozgósították. A Capitoliumba, a Fehér Házba és a St. Matthews Székesegyházba csak a legszigorúbb igazoltatás után lehetett bejutni. Még a székesegyházba kissé korán érkező John Glerint, az első amerikai űrhajóst is igazoltatták. Amerre a menet elhaladt, az útvonal mindkét oldalán feltűzött szu- ronyú katonák helyezkedtek el egymástól öt méterre. A székesegyházzal szemben emelkedő házak tetejét rendőrök szállták meg. Az amerikai szenátus hétfőn délelőtt húszperces ülést tartott, és egyhangú határozatban fejezte ki részvétét és együttérzését a Kennedy család iránt. A Cushing bíboros által celebrált főpapi gyászmise és az azt követő rövid egyházi szertartás helyi idő szerint 13.15 órakor (magyar idő: 19.15 óra) fejeződött be a washingtoni St. Matthews székesegyházban. Néhány perccel később Kennedy koporsóját kilenc katona emelte ismét vállára, és ráhelyezte a templom előtt álló ágyútalpra. A székesegyházból elsőnek a gyászoló család távozott, Kennedy özvegye ké-i zenfogva vezette ki két kisgyermekét, akikkel együtt gépkocsiba szállt. Utánuk Johnson elnök következett családjával, majd a bel- és külföldi meghívottak foglalták el helyüket mintegy hetven gépkocsiban. Megindult a gyászmenet az Arlington nemzeti temető felé. Megszólaltak a gyászdobok, és újból megcsendült a katedrális harangja. A gyászmenet az ugyancsak gyilkos merénylet áldozatául esett Lincoln elnök emlékműve előtt elhaladva 14.10 órakor a Potomac folyón átvezető Me- morial-hídon kelt át, és elhagyta Washington területét. A Kennedy bronzkoporsóját szállító ágyútalp 14.33 órakor Chopin gyászindulójának hangjai mellett gördült be a temető kapuján. Kennedy sírja a Potomac folyó túlsó partján emelkedő Lincoln emlékművel szemben egy domboldalon van. Közelében nincsenek sírok. A gyászmeneí mintegy száz méterre a sírtól állt meg, és a koporsót katonák vállukon emelték le az ágyútalpról. Közben a gyászoló közönség elhelyezkedett a sír körül. Ekkor került sor az amerikai fegyveres erők főparancsnokát megillető katonai tiszteletadásra: egy üteg 21 össztüzet adott le, a kivezényelt gyalogos katonák három sortüzet adtak, a levegőben pedig 50 lökhajtá- sos. vadászgép húzott el — az Egyesült Államok ötven államát jelképezve. Kennedy özvegye a nemzeti himnusz hangjai mellett szállt ki kocsijából és lépett a sírhoz, ahol időközben felvonult a család kérésére Washingtonba érkezett ír diszőrség. A koporsóról levett nemzeti lobogót emlékül az özvegynek adták. Amikor az egyházi szertartás után a bronzkoporsót leeresztették a sírba, a gyászoló közönség feje fölött ismét lök- hajtásos repülőgépek húztak el, nyomukban az elhunyt elnök különrepülőgépe. A szertartás befejeztével Kennedy özvegye meggyújtotta a sírnál elhelyezett örökmécsest. Ezután Johnson elnök az özvegyet gépkocsijához vezette, és visszaindultak a Fehér Házba. A rendőrség becslései szerint az út mentén, ahol a gyászmenet a Capitolhim- től a Fehér Ház és a St. Matthews székesegyház érintésével a temetőig elhaladt, több mint egymillió ember sorakozott fel. Kennedy elnök 75 éves édesapja, aki súlyos agyvérzést követő gyenge egészségi állapota miatt nem utazhatott a temetésre, a család Massachusetts állambeli otthonában, Hyannis Portban a televízión keresztül követte a gyászszertartást. A gyászszertartás idejére New Yorkban is megállt az élet. Zárva tartottak a bankok. a nagyobb üzletek, az iskolák és a tőzsdék. A földalatti és az autóbusz csökkentett kocsiparkkal közlekedett. Ezen a napon nem rendeztek előadásokat sem a színházakban, sem az operában, sem a hangversenytermekben. A sporteseményeket is elhalasztották. Kennedy özvegye hétfőn este a Fehér Házban Jrk- elnök telén! étében fegad+z • 'öl- földi vendégek részvétnyilvánítását. 5302022331000102010202020023530200060100060202020102004800000000010248
