Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-24 / 274. szám

Tasámap, J963. november 24. 5 SOMOGYI NÉPLAP KŐRÖSHEGY KINCSE Mandulás hegyek, lágyan hajló dombok ölén fekszik a falu. Azt tartja a szólás, hogy három kincse volt: asszonya, temploma, bora. Mind három régi kincs. Megsárgult teker­cseket, fóliánsokat bújó, tré­fás kedvű borimádok állítják, hogy ők egyenesen Árpád ve­zér pogányainak utódai. Mesé­lik, hogy a pogány törzsfák itt áldoztak valahol fehér lo­vat (meg is van valahol az ál­dó kő), mert az itteni bor tüze szerelmes pogánykodásra gyúj­totta őket. A borimádók mondják, hogy a három kincs tulajdonképpen egy: a bor. Mert a bortól szé­pek az asszonyok, és a bor mi­att építettek ide templomot a szerzetesek. Bizonyságul elém tesznek egy régi iratot. Benne az a mondat: «■Egri, vini kúra.« A kincset érő bor tette híres­sé Kőröshegyet. Lehet, hogy így van, lehet, hogy másképpen. Én azt tar­tom: »Borban az igazság.-* Ezért leírok mindent, amit mondanak. Ezt a falut fölégette a ta­tár. Űjjáépült. Háromszáz esz­tendővel utóbb feldúlta a tö­rök. Csak romok maradtak. Füstfelhő a völgyben és ko­rom. Ha új házat építenek, és ásót nyomnak a földbe, csontot ér a vas, mert majd minden ház temető volt akkor. És ismét új lett. Mindig. Segítette újjá­születni kincset érő bora. A falunak harminchét neve volt. A harmincnyolcadik ma­radt meg. Ez a rekord talán az egész világon egyedülálló. Azt mondták borimádó is­merőseim, ha mindent akarok tudni a borról, menjek el egy öregemberhez. Annak az életé­ben minden benne van. A bor nagysága, átka, keserűsége és konoksága. Az öreg kemény még most is, mint a kvarcköves hegyol­dal. Igazgatja a zsíros, kopott kalapot, aztán megkérdi: — Minek beszéljek?... Ö volt Kőröshegy leggazda­gabb és legboldogtalanabb em­bere. Munkája és bora tette azzá. Tíz évig huszár volt, vi­téz. Amikor hazajött, az apja választott neki asszonyt. Dol­gozott mindig. Annyit, mint tíz másik ember. Beszélni se szeretett. Inni se, élni se, csalt dolgozni. A felesége ivott helyette. Rabja volt a bornak. Annyira, hogy kenyérsütéskor a kemence helyett az ágy alá rakta be a kenyeret. így sza­ladt el ötven év. Kibírta. Az apja öngyilkos lett. A felesége is elment a temetőbe. Csak ő él. Egyedül. Mellette van a kutyája. Ketten élnek a régi nagy házban. Ritkán nyitják rájuk a kaput. Pedig az öreg­nek van bora. Nem is akármi­lyen. A legjobb. Evek óta gyűj­ti, gondozza, de nem ad belőle senkinek. Talán fogadalomból, talán a vagyon miatt. Mert itt kincs a bor, és minél öregeb.b, annál inkább. Neve’ök akadémiája Kaposváron Űjabb akadémia indult meg Kaposváron. A városi és a ka­posvári járási művelődésügyi osztály, a pedagógus-szakszer­vezet és a TIT megyed szerve­zete öt előadásból álló lélek­tani, illetve etikai tárgyú so­rozatot kezdeményezett általá­nos iskolai és középiskolai ne­velők részére. Az első előadást a Latin ka Sándor Művelődési Ház szín­háztermében tartották meg »A 6—10 éves gyermek lelki sajátosságai« címmel. Az elő­adás után bemutatták »-Az el­veszett ceruza« című jugosz­láv' játékfilmet. A további előadások a ser­dülés előtti és a serdülőkor lelki sajátosságaival foglal­koznak, illetve »A szülő er­kölcsi felelőssége gyermeke nevelésében« és »A gyermek eszményképei és jellemének alakulása« címmel hangzanak el. Az előadások szemlélteté­sére a »Suhog a pálca«, a »Túl fiatal a szerelemre«, a »Vörös tinta«, illetve a »Hogy állunk, fiatalember?« című játékfilmeket vetítik le. Nem mond semmit. Nem is . kínál. Csak áll és hallgat. A bal szeme örökké sír, a másik tompán fénylik. A kutyája mérgesen ugat. A »világ legrosszabb emberé­vel« is itt találkoztam. O mondta így: ‘■’■Én vagyok a vi­lágrossza.« A kocsmában ült, előtte zavaros nagyfröccs. So­kadik. Unatkozott, és hogy szórakozzon, szóval tartott. — Kőröshegyi? — kérdez­tem tőle a köröshegyi kocsmá­ban. — Ez?! — mondta, de úgy, hogy azt hittem, mérgében mindjárt kiönti az utcára. Az­tán kioktatott arról, hogy kocsmában azt nem lehet kap­ni. Pedig csak az a bor a jó. Orvosság. Kitanított arra is, hogy tudjam, mikor iszik a a kőröshegyi err.ber. — Csak kétszer, örömében és bánatában. De mivel min­dig van öröme vagy bánata, azért mindig iszik. Ez a »világrossza« bánatá­ban ivott... Mutattak nekem egy olyan embert is, aki két dologban magasodik ki a többiek közül. Ö a legerősebb ezen a vidéken. Csaknem másfél mázsát nyom. Ez az erős ember még arról nevezetes, hogy húsz év óta nem iszik vizet. Nemrég orvo­si vizsgálatra rendelték be Kaposvárra, Az orvos kopog­tatta, hallgatta a hatalmas mellkast, és a vizsgálat után így szólt: — Hát van egy kis baj. Sok víz van a szervezetében. — Az enyémben?! — hördült fel az óriás. — Van ám a dok­tor úréban, de nem az enyém­ben! Ha nem tudná, húsz éve nem iszom egy csöpp vizet sem. .1 És nem tudták meggyőzni. Azóta még jobban utálja a vi­zet, mert hát az orvos is óvta tőle. Elmentem a falu orvosához is. Harminc éve lesz nemsoká­ra, hogy 'ide jött két hónapra helyettesíteni. Aztán itt ragadt, mert itt könnyű gyökeret ver­ni, de nehéz elszakadni. Nem is akart. Ismer mindenkit, és amikor az alkoholizmusról kérdezem, csak nevet. — Nálunk nincs ilyen. A bortermelő gazda vigyáz ma­gára. .. Az átlagos életkor csaknem hetven év. Nagyon sok a nyolc­vanon felüli ember. Ök azt mondják, ezt is a bor teszi... o A bor. Akárhol kezdjük, mindig ide lyukadunk ki. Mi­lyen hát ez a kincset érő kő­röshegyi bor? Zamata egye­dülálló. Ebben is van etilalko­hol glicerin, borostyánkősav, cukor, nitrogén, kálium, vas, szín- és illatanyag, mint min­den jó borban. De van még benne valami, ami hiányzik a tokajiból, a somlóiból és az egriből. Magába szívja a hegy különös zamatú mandula aro­máját. És ez teszi kinccsé. Mert ilyen sehol másutt nem terem. Ismerőseim kértek, hogy ne menjek ki a hegyre. De kimen­tem, és megértettem, hogy mi­ért akartak lebeszélni róla. Százhat hold szőlő van magán- tulajdonban, Egy hold átlaga 12 hektó bor. Bor még van. De a szőlő? Rossz nézni. Äzt mondják, nyáron még csú­nyább. Embermagasságú ben­ne a gaz és a dudva. Talán tizen vannak, akik nemcsak kapni, hanem adni is akarnak. Rossz leírni, de így van. A magánosokból szin­te kihalt a szőlőszeretet. Csak zsarolják a hegyet, mint az uzsorások. Nem törődnek a felújítással, a gondozással. A mának élnek. A mandulás hegyen összeta­lálkoztam Hanti Istvánnal, a köröshegyi tsz elnöliével. Gla­diátor termetű, piros arcú, öb­lös hangú ember. Hallottam már róla lent a faluban. Olyan tudósformájúnak képzeltem. Szemüveges, kimutatásokkal bajlódó embernek. Pont az el­lentéte. Fiatal, heves, erős — és őzért tudós is. Ismeri és szereti a szólót. Otthon van ebben a tudományban. Olyan dolgokról beszél, ami jobban tüzesít, mint a bor. Arról, hogy lerakták az első próbakövet. Ezen az erodált, mandulazamatot adó pannon­homokon olyat tettek, amire Kőröshegy történetében még még nincs példa. Ötven hold olaszrizlinget telepítettek egy<* tagban. Most kezdik a másiké ötvenet. Jövőre százat. És az-< után is... összesen 450 holdat* akarnak. És a közösben mindenki akarja. Megtudom még, hogy ( olyan kincs lesz ez, amilyen* még nem volt. ötmilliót hoz* majd évente. j. Így lesz a kőröshegyi igazi* kincs. Bemutatjuk az új gyermekosztályt A kaposvári megyei kórház­ban több mint nyolcmillió fo­rint költséggel elkészült és a napokban megkezdte munká­ját az új gyermekosztály, az ország második legnagyobb modern gyermekkórháza. A kétemeletes szép, új létesít­ményt üvegezett folyosó köti össze a régivel. Az új épület­nek mind i három szintjén tágas, szépen berendezett vá­a legkorszerűbb gyermekgyó* gyászaiban, megtalálható itti Ezt tapasztaltuk az első eme­leti (ideiglenes) felvételi osz­tályon és a földszinti koraszü­lött-osztályon is. Az összekötő folyosó földszinti részén ka­pott helyet a mosogató- és hű­tőhelyiségekkel, raktárral, ste­rilizátorokkal, öltözőkkel és fürdőkkel ellátott új tejkony­ha. o A csecsemőosztály folyosójának egy részlete, az inspekciói nővér fülkéjével. A telefonnál Mujzer Anna nővér, a nővér­szobában Tóth Klára részlegvezető nővér. rórsamokból nyílik egy-egy (•folyosó, s balra a vizsgálati „ ....... ... ([részekre (röntgen, EKG, latoo­Beesteledett A hegyre tejel- ratóriumok, kis műtő, orvosi szólott az alkony. A pinceben « szobák stb.), jobbról a kórfer- repdeso gyertyaláng birkózik a mekhez vezetnek. Ha az eme- sotettel. A legősibb család # [ey kórtermek felé közelítünk, büszke Dani bacsw kínai az I élvezettel pihen a szem a leg- aranysárga kinccsel. Régiből, f korszerűbb fölszereléseken, az újból. Hogy buzdítson notara , elkülönítő helyiségeken, a sok gyújt. Szép, szerelmes dalra, f Mert pogány ö is. Azért maradt í fiatal, v Németh Sándor* Az épület hő- és melegvízel­látását a hajókazánra emlékez­tető hőközpontban biztosítják. Két automatizált klímaberen­dezésből jut a sterilizált, pá­radúsított és előmelegített, 33 fokos levegő az épület legel- zártabb részébe, a koraszülött­osztályra, mialatt egy másik berendezés a használt levegőt Ami érdekli az embereket Hogyan állunk a szolgáltatásokkal? — Kérem, elromlott a tele­vízióm ... — Esemyőjavítást vállal­nak? — Hajvágás, meg borotvá- lás lesz... — Es a sarkára beépített vasat kérek.., Jól Ismert mondatok. A mindennapok velejárója, hogy megjavítják a rádiót, új frizu­rát csinálnak, kifordítják a té- ükabátot, vagy fölszedik a harisnyaszemet. Az emberek­nek csak az tűnik föl, ha nem találkoznak a fodrásszal, a szerelővel, a fényképésszel; ha apró-cseprő javítások, szol­gáltatások miatt várni vagy szaladgálni kell, egyébként természetesnek tartják. Hivatalosan helyi iparként tartják számon a szolgáltató tevékenységet. Ez a munka rendkívül szerteágazó. Sok ezer ember fáradozik me­gyénkben a szolgáltatások pontos ellátásáért, azért, hogy mind kevesebb bosszúság érje a másikat, ha elromlik a víz­vezeték, vagy foltos lesz a ru­ha. Megyénk helyi iparának er­re az évre 202 millió forintos terve volt, a végrehajtásén igen sokan munkálkodtak: mi­nisztériumi és tanácsi vállala­tok, kisipari szövetkezetek, magánkisiparosok, termelőszö­vetkezetek meg földművesszö- vetkezetek. A rendelkezésre álló adatok szerint azonban a helyi ipari, szolgáltató ter­vet nem sikerült teljesíteni. A lemaradás okait kutatva nagyon sok érdekes adatra bukkanunk. Elsősorban az építőipar lemaradása akadá­lyozza a terv teljesítését, de ez a hosszú téllel és az alap­vető építőanyagok időszakos hiányával magyarázható. Ala­posabb elemzést érdemelne vi­szont a másik adat: a mérték szerinti szol gál tatások háttér­be szorulása. Az ötmillió fo­rintos lemaradás arra vezethe­tő vissza, hogy a méretes mun­ka ma már nehezen versenyez­het a konfekcióiparral. Maga­sak az árak, s a minőségbeli eltérés sem számottevő. (Rész­ben vonatkozik ez a cipő javí­tásokra is: a különböző divat­cipők javítása drága, emiatt nem kifizetődő.) Igen nagy a lemaradás a vasipari javításoknál. A Magyar Nemzeti Bank So­mogy megye Igazgatóságának jelentése szerint 13 százalék- ital maradtak el a tervtől. A gépkocsi javítások négy és fél millió forintos tervével szem­ben csupán két és fél millió forint várható. Ez főleg a megfelelő lehetőségek hiánya miatt következett be. A Fi­nommechanikai Vállalat ka­posvári autójavítója képtelen a nagyra nőtt feladatok ellátá­séra. Kicsi a hely, nagy a zsú­foltság. Gond az alkatrészellá­tás (vajon miért nincs So­mogybán autóalkatrész nagy­kereskedelmi vállalat?), aztán belső szervezetlenség is ta­pasztalható. A vállalat nem tud egységes anyaggazdálko­dást kialakítani, pedig föl kel­lene mérni a hibák gyakorisá­gát, s a szükséges alkatrész- fajtákat ennek figyelembevé­telével vásárolhatnák meg. Elmaradt a tervtől a háztar­tási gépjavítás. A javítóháló­zat nem növekedett arányosan a háztartási gépállománnyal. Vonatkozik ez a GELKA-ra is: itt is lassúbb a fejlődés az igényeknél. Szólni kell még a személyi szolgáltatásokról, mert szintén kisebb mérvű a teljesítés a tervezettnél, noha sokat fej­lődött az utóbbi évekhez vi­szonyítva. Gondolná-e valaki, hogy megyénkben az idén húsz millió forintot hagytak, illetve hagynak a fodrásznál? Ugrás­szerűen emelkedett a vegy- tisztítás is, piperemosás azon­ban csak csekély mértékben fejlődött Ennek oka a felvevő­hálózat fejletlensége. Lehet, hogy sötét a szolgál­tatóiparról festett kép, de a tények beszélnek. Az igények rohamosan fejlődnek, s nehéz velük lépést tartani. Persze megoldást lehet és kell is ke­resni. Ahol az ál'ami és a szö­vetkezeti helyi ipar nem bol­dogul, ott a kisiparosokra is kell számítani. A KIOSZ nemrég fölmérte, hogy megyénkben hol kell. se­gítség. összesen 118 különféle szakmáj ú kisiparosra lenne szükség. Megnézték, hogy' hol él olyan régi kisiparos, aki új­ra kiválthatná iparengedélyét;*' kik azok, akik másodállásként munkát vállalhatnának; hány — jelenleg kontárkodó — szakembernek adhatnának en­gedélyt stb. Az adatokat most dolgozzák fel, s bizonyos, hogy a fölmérésnek lesz eredménye. A kisiparosoknak ugyanis va­lóban a lakosság szolgálatában kell állniuk. Kaposváron és Siófokon már megszervezték néhány vállalkozó szellemű kisiparos bevonásával a gyors­javító szolgálatot. Lényege, hogy a kisiparos a bejelentés­től számított 24 órán belül megkezdi a munkát Nem kell tehát hetekig várakozni egy- egy javításra. A KlOSZ-nál tapasztalt ru­galmasságra lenne szükség az állami szolgáltatóiparban is. Ez a csecsemőosztály. A kórtermek háromágyas bokszok, egy­mástól széles áttekintő ablakokkal elkülönítve. Kelemen Mária, Horváth Anna és Mujzer Mára nővérek etetik a be­tegeket üvegen, virágon, zöld növé­nyen, az esztétikus környezet szelíd, lelket nyugtató színein. Mert eltűnt a hagyományos vakító fehér, s helyét krém­automatíkusan elszívja. A földszinti koraszülött osztályra egy előszobán, egy vetkőző he­lyiségen, a zuhanyozó és a nővéröltözőn keresztül jutnak színű, halványzöld és üvegből: be a dolgozók. Az osztály kon­Évek óta húzódik Kaposváron i emelt falak, almazöld csempék I díciónáU részében zárit üveg- h boyszolgálat megindítása, i foglalták el. I falú terem van. Belépéskor az megoldatlan a lakosság mun-i kaidejéhez való igazodás is. i ~ - (A szolgáltatóegységek is ak-é ^ kor zárnak, amikor a hivata­lok, üzemek; az autójavítóban nincs pL éjszakai műszak, pe­dig megfelelő propagandával # elérhetnék, hogy legyen mun- # kájuk!) Szükség lenne a szol-# gáltatások hatékonyabb rek- # lámozására is. # És még valami nagyon is# ide kívánkozik. A javítási # árak kérdése. Nemrég kifogó-# soliiuk, hogy egy esernyői avi-# tás olyan drága, hogy árából # új ernyőt lehetne vásárolná. * Ugyanilyen lehetetlen dolog, hogy például egy kulcs részé- , léséért 20—25 forintot is elkér- 5 nek, noha a nyerskulcs ára 2,50 forint. Kirívóan sokba kerül a nőd cipők javítása is. (Az adatokat a Nemzeti Bank jelentésiéből vettük.) Indokolt a sürgetés: vizsgálják felül a x javítások árait. J A helyi ipar feladata a szol- Az egyik klímaberendezés. A szabályzókarnál gáltatás ellátása. Jelenleg még' György fűtő. nagyon sok helyen nem tudjuk? kielégíteni a lega'apvetőbb ' A csecsemőosztály folyosóin szükségleteket sem. Hogy vál- fülkék a használt fehérnemű toztatmi lehessen a helyzeten, bedobására, beépített szekré- újra föl keltene mérni az igé- nyék, nővéröltözők és fürdő- nyeket. Csakis ezek ismere- szobák. Előkészítő, tálaló meg tében javítható meg a szolgál- _ teakonyha, ahová ételliften jut | született »kora-babák« tató murika. ?föl a kis betegek tápláléka, ért. Polesz György Minden, ami csak elképzelhető I W, Sprigmann ajtók fölött egy egy kvarclám­pa sterilizálja a beszűrődő le­vegőt. Az itt lévő kétszemélyes üvegbokszo: ban folyik a küz­delem a rendes súlyon alul életé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents