Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-22 / 272. szám

ßMmank. 'Déli ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA kalapok AZ UTÓBBI IDŐBEN a szü­lök is, a pedagógusok is sokat foglalkoznak azzal a kérdés­sel, milyen úiton-módon köny- nyítsék meg a gyermekek szá­mára az óvodából az iskolába való átlépést, milyen módsze­reket alkalmazzanak, hogy a kisgyermek életében ez a vál­tozás ne okozzon megrázkódta­tást, hanem szinte magától ér­tetődő természetességgel lépjen át a gyermek az óvodából az iskolai életbe. Szülők és tanítók egybe­hangzóan elismerik, hogy az óvodában nevelkedett gyerme­kekkel sokkal kevesebb a prob­léma, mint azokkal, akik köz­vetlenül az otthonból kerülnek az iskolába. Miért van ez? Az óvodás gyermek beilleszkedik a közösségbe. Tud társaihoz alkalmazkodni, megtanulta, hogy nem ő a világ közepe, ha­nem sokan vannak, hozzá ha­sonló gyermekek, akik szintén játszani, mozogni, tevékeny­kedni kívánnak. Megtanulta a társas érintkezés legalapve­tőbb szabályait, önmaga és társai kiszolgálását, önállóbb lett, átélte az összetartozás és az egymáson való segítés örö­mét, de a pillanatnyi vágyai­ról való lemondást is a másik javára. Egyszóval kialakultak benne a közösségi embertípus legfontosabb vonásai, melyek lehetővé teszik számára a fej­lettebb közösségbe való beil­leszkedést is. Szellemileg a hatéves gyermek minőségi át­alakuláson megy keresztül. Az óvodáskort jellemző ' tárgyi gondolkodásmódot lassan fel­váltja az elvontabb gondolko­dás, a gyermek figyelme tartó- sabbá válik, és az önkéntelen figyelem fokozatosan tudatos figyelemmé alakul át. Az óvo­dában sok olyan alapismeretét .szerez a gyermek, amelyre az iskola építhet. Mindezek a feltételek elvben biztosítják a zökkenőmentes átmenetet, mégis akadnak gon­dok, amiknek leküzdésére mindkét intézmény nevelőinek és a szülőknek össze kell fog­niuk. az Áttérésnek, átál­lásnak egyik legbonyolul­tabb problémája a gyermek életritmusának megváltozása. Az óvodában a délelőtt moz­galmasabb, csendben csupán egy, másfél, legföljebb két. órán át kell' figyelnie a gyer­meknek, de az. sem egyfolytá­ban, hanem különféle mozgá- sos tevékenységekkel megsza­kítva. Az egész napi óvodai élet a játék jegyében folyik, a délután nagy része pihenéssel telik el. Sajnos, Kaposváron a leg­több iskolában délután folyik az alsó tagozatosok tanítása, délelőtt a dolgozó anyák gyer­mekei napközi otthonokban töltik idejüket. Délelőtt az is­kolai napközi otthonokban a legtöbb időt a kötött foglalko­zásra, a tanítási órákra való felkészülésre fordítják. Így dél­után, amikor a legnagyobb szellemi frisseségre lenne szük­ségük a gyermekeknek, már egy kissé fáradtak. Az óvodá­ban megszokták a délutáni al­vást, az iskolában viszont ilyenkor kell összpontosítaniuk figyelmüket. A hirtelen meg­változott életrend, az azonnali teljes átállás még egy felnőtt embernek is megerőltető. Jobb a helyzet ott, ahol az első osztályosok reggel men­nek iskolába. De ahol délután mennek, ott a tanítók körében szinte általános a panasz a gyermekek figyelme'.lenségére, fáradtságára, ami sokszor fe­gyelmezetlen magatartásban mértékben hátráltatja az ok­tató-nevelő munkát. MIT TEHET A TANÍTÓ, az óvónő, a szülő? Az óvodában az iskolába ke­rülők csoportjában a gyerme­kek délutáni pihenőidejét év vége felé fokozatosan csökken­teni kell. Az iskolai napközi otthonos nevelő szabja minél rövidebbre a gyermekek felké­szülési idejét, és a felszabadu­ló időt fordítsa játékra, moz­gósas tevékenységre. Felmerült annak a gondolata js, hogy azoknak a gyermekeknek, akik elvégezték feladatukat, egy külön játékterem álljon rendelkezésre, ahol a nevelő felügyeletével társasjátékkal, egyéb szórakozással tölthetik idejüket addig, amíg a lassab­ban készülő gyermekek is el­végzik feladatukat. Fontos a szülök és a napkö­zis nevelők szoros együttmű­ködése. A napközi otthonos ne­velő a szülőt helyettesíti: el­lenőrzi és segíti házi feladatá­nak elkészítésében a gyerme­ket. Ha estefelé hazamegy a gyermek, a szülő ne végeztes­sen vele még ezen felül is fel­adatot, hanem engedje meg, hogy estig játékkal töltse el idejét. A kisgyermek ebben a korban még nagyon szeret ját­szani. A játék felüditi, pihen­teti, mozgásszükságletét kielé­gíti, s ez fejlődéséhez is szük­séges. Gondoskodjék a szülő arról is, hogy gyermeke min­den nap kellő időben lefeküd­jék. A keveset alvó gyermek fáradékonyabb, idegrendszere nehezebben fejlődik, könnyeb-, ben sérül. A nevelő személyében törté­nő változás szintén Íratással van a gyermekre. Ehhez hoz­zájárul az új környezet, a meg­változott életmód, a gyerkek-# kel szemben támasztott foko-# zottabb követelmény. A gyér- # mekek nem egyformán fogad-# ják az új benyomásokat. Né-# melyek könnyebben, másoké nehezebben reagálnak az új 7 benyomásokra. Az óvodából # kikerült gyermekek általában# bátrabbak, nagyobb az önbizal- # műk, talpraesettebbek. Akad- # nak persze olyanok is közöt- J tűk, akik alaptermészetüknél f fogva félénkebbek, visszahúzó-# dóbbak, s átmenetileg foko-" zottabban visszahúzódnak még akkor is, ha az óvodában már feloldódtak nevelőjükkel és társaikkal szemben. Szerencsére ezeket az átme­neti nehézségeket könnyen, le lehet küzdeni,, ha az óvoda, az iskola nevelői és a szülők közt megfelelő á kapcsolat. A SZOCIALISTA NEVELÉS céljából és elveiből fakad, hogy az oktató-nevelőmunka egy­mással határos fokozatai kö­zött erős, megbízható kapcso­lat álljon fenn, s a gyermek­kel szemben támasztott köve­telmények egységesek és folya­matosak legyenek. A gyermek harmonikus fejlődése azt kí­vánja, hogy az óvoda, az is­kola és a család nevelésében összhang legyen! Gáts Tiborné városi óvodai felügyelő ÉKköfÁáSI^ TET& Ä.6S1X A F£Ut*3-Tl Ll \í [h \ * u, \ V h \T □1 s jutier zx j£,'vt|Vwi Három csinos és divatos téli Icalap szabás mintáját közöl­jük. Bármelyik könnyűszerrel elkészíthető ott­hon. Készülhet filcből, műbőr­ből vagy kabá­tunk alapanya­gából. Dupla- széles anyagból 40—50 cm, szimplaszéles- ből 70—80 cm kell hozzá. A megadott mé­retek tényleges cm-t jelente­nek, ebben az arányban kell felnagyítani. Magunk is elkészíthetjük Minden háztartásban gyako­ri kényelmetlenséget okoz, hogy nem tudjuk már hová tenni gyarapodó szükségleti tárgyainkat. Némi leleményes­séggel megoldhatjuk ezeket a nehézségeket. Leggyakoribb problémák: hová tegyük használaton kívü­li ruhaneműinket? Hogyan he­VÉDEKEZÉS a meghűlés ellen Ősszel, a száraz, hideg tél előtt, a ködös, párás, nyirkos hetekben gyakoriak a frontát­vonulások és ezzel együtt az időjárás változása. Ilyenkor még jobban kell ügyelnünk a meghűlés fenyegető veszélyé­re. Fejlődése során az ember el­vesztette az időjárás viszontag­ságaihoz való ősi alkalmazko­dó képességét, s helyette ru­házatával és lakásával védeke­zik az időjárás szélsőségei el­len. A meghűlés veszélye komoly fenyegetés. Egy nemrég meg­jelent német statisztikai kimu­tatás szerint az összes betegsé­gek egyharmada hűlésből ered. Az ember hőszabályozó be­rendezése ugyanis nem a leg­tökéletesebben alkalmazkodik a hőmérséklet ingadozásaihoz, éa bármilyen furcsán hangzik, ebben nem kis része van a la­kásnak. Okozhat-e meghűlést a huzat? A szabad levegőben és a zárt helyiségben nem azonos a légáramlat hatása. Kint az em­ber testét egyenletesen veszi körül a hideg levegő, és ezzel »bekapcsolja« a hőszabályozó berendezést. Ezzel szemben a lakásban keletkezett hideg a szervezetnek csak egy Ms ré­szét hűti. le, nem az egész tes­tet. Elmarad a hőszabályozás, mert ennek elsődleges ingere az egész testet érő hideghatás. Tehát 'hőszabályozás hiányá­ban az egész szervezet nem al­kalmazkodik megfelelően a hő­mérsékleti változáshoz, és eb­ből reuma, arcidegfájdalmak, szem- és fülbetegségek kelet­kezhetnek. Ha sokan tartózkodnak a la­»yilvánul meg. Ez pedig nagy- ' kásiban, gyakran kell szellőz­tetni. Nem helyes állandóan »egy kicsit« nyitva tartanig az ablakot, mert már egy kevéske »c.ug« is több bajt okozhat, mint a rendszeres rövid szel­lőztetés. Azt sem árt tudnunk, hogy nem is olyan egészséges a nyitott ablaknál váló alvás hi­deg időben. Ha a szoba túlsá­gosan lehűl, és az alvó sze­mély kitakarózik, vagy nem megfelelő a takarója, bizony az »egészséges« alvást kínzó váll- fájás követheti. A lehűlésre különösen érzékeny a láb. Az átázott harisnya megszárí- tásához a szervezet gnnyi hőt használ fel, amennyivel egy negyed liter vizet föl lehetne forralni. Ezek után elképzel­hető, mekkora hőveszteséget okoz a testre tapadó, átázott ruha. Az ember testfelületének hőmérséklete általában 34—35 fok, a lábé azonban sokszor alig 20 fok. Lehűlése a test többi részére is károsan hat. Ha meleg fürdő után hideg kő­re lépünk, vagy cipőnk átázik, hamar megfázunk. De tévedés volna azt hinni, hogv közvet­lenül a hideg hatására kelet­kezik a betegség. A láthatat­lan, csak mikroszkóppal ész­lelhető kórokozók az egészsé­ges ember szájában, torkában is megtalálhatók, és mihelyt a szervezet ellenálló képessége csökken — például a lehűlés következtében —, azonnal el­kezdhetik káros befolyásukat. Ránk törhet a nátha, az influ­Mi a tennivaló? Óvjuk szervezetünket a nagy hőmérséklet-ingadozásoktól megfelelő hőmérsékletű lakás­sal és célszerű ruházlcodással. A helyes ruházkodás az idő­járás körülményeihez alkal­mazkodik. Sok nátha kezdő­dött már úgy, hogy a -kedves vendégek le sem vetik 'nagyka­bátjukat, mert »csak egy pil­lanatra« jöttek. Aztán huza­mosabb időt. töltve a fűtött he­lyiségben, kilépnek a hideg le­vegőre, és izzadt testük való­ságos táptalaja■ a betegségek­nek. Az egészséges ember szer­vezetében kordában tartott kórokozók ilyenkor is azonnal támadnak. A hideg ellen lazán szőtt, le­vegőtartó anyagból, gyapjúból, flanellból és kötött textíliák­ból készült ruhadarabok moz­dítják elő a megfelelőbb véde­kezést. Az egyes ruhadarabok közti levegő fontos hőszigetelő. Es ne feledkezzünk meg a száraz cipőről és harisnyáról! Még a tél előtt sok gondot okozhatnak a fagydaganatok. Ezek sokszor orvosi kezelést kívánnak. Házilag nemcsak a gyógyításukat, hanem megelő­zésükét is jól szolgálja a vál­tott fürdő. Egy mosdótálba 38 —40 fokos, egy másikba 8—10 fokos vizet öntsünk, és félper­cesként váltakozva merítsük lábunkat a hideg és meleg víz­be. Napi félórás edzés igeji jó hatású lehet. De hiábavaló minden megelőző fürdő vagy fagykenőcs és egyéb orvosság, ha a szűk cipő, a kézre szoro­san simuló kesztyű akadályoz­za a vérkeringést, és újabb fagyási veszélyt idéz edő. Megfontolt öltözködéssel, helyesen fűtött és szellőztetett lakással sok őszi betegséget el­kerülhetünk. Dr. V. P. lyezzük el a fürdőszobában az egyre sokasodó tégelyeket, üve­ekeit? Hol találunk helyet az ..j feketefőzőnek és készlet­nek? Ezeknek a nem fölösleges, de sok helyet igénylő holmik­nak elhelyezésére adunk most tanácsot: Az előszobában vagy a kam­rában az ajtó fölött polcot lé­tesíthetünk. Az egész csak annyiból áll, hogy két hosszú, 18 cm széles, 3 cm vastag desz- ikát begipszelünk a falba (ugyanolyan eljárással, aho­gyan a »tiplit«. szoktuk a fal­ba rögzíteni), ügyelve arra, hogy kétoldalt egyenlő magas­ságba kerüljön a falból 2—3 cm-re kiálló deszkacsík, s hogy az ajtó csukás-nyitásától 10 centivel magasabban legyen. Amikor a gipsz megkötött, rá­helyezhetjük a megfelelő mé­retre készült deszkát vagy lé­ceket. Színes kartonból füg­gönyt készíthetünk, a mennye­zettől a polc aljáig érőt, mely ajtó gyanánt takarja a beépí­tett lomtárt. A fürdőszobában emeletessé alakíthatjuk a tükör alatti pol­cot. Szabjunk ki egy darab másfél centi vastagságú desz­kából egy ugyanolyan méretű polcot, mint ami a tükör alatt van. Ezután 6 darab 15—20 cm hosszú lécet készítünk, és két­oldalt 3—3 darabot előbb a ré­gi (felső), majd az új (alsó) polchoz csavarozunk. Majd le­festjük az egészet, és vissza­akasztjuk a régi helyére. A sampont, olaját, körömlakkot és lemosót meg más, nem min­den nap használt piperecik­keinket az alsó polcra helyez­hetjük. A fekete- vagy teafőzőt és tartozékait a konyhában léte­sítendő polcra rakhatjuk. Más­fél centiméteres lécekből ál­lítsunk össze 25—60 cm-es rá­csot. Ez úgy történik, hogy két-két 25 cm-es léc közé be­fogjuk a hosszanti (60 cm-es) léceket, úgy, hogy egy-egy léc után egy cirwt kihagyunk. Így olyan sűrű rácsot kapunk, melyről nem eshet le semmi, sőt a két oldalon még pereme is van, tehát a szélén nem csúszhat le az edény. Az el­készített rácsozatot szereljük a vízkagyló fölé, hogy az elöblí­tett poharakról vagy csészék­ről a víz a kagylóba csorogjon vissza. Ez a megoldás csinosít­ja konyhánkat, és célszerű is, mert a napjában többször is használatos tárgyak mindig kéznél vannak. KONYHA VANÍLIÁS kuli Hozzávalók: 2 tojás, 18 dkg liszt, 7 dkg vaj, 5 dkg cukor, 3 csomag vaníliás cukor, egy csöpp rum. A lisztet, vajat, cukrot, kis vaníliás cukrot, csepp rumot és. 2 db főtt. szitán áttört tojássár­gát összegyúrjuk. Egy sütő pl éhre fehér papírost teszünk, és csillag­csővel, zacskó nélkül, ujjunk se­gítségével kifli alakokat nyo­munk ki a papirosra. Közepes naggvságú sütőben kisütjük, és ha kihűltek. vaníliás cukorral meghintjük. TEAKIFLI Hozzávalók: 12 dkg liszt, » dkg cukor, 6 db tojás, 3 dkg va­níliás cukor, 5 dkg őrölt dió, 10 dkg málnaíz. 3 egész tojást, 3 sár­gáját és 10 dkg vaníliás porcul^ rőt habüstben jól összekeverünk; és a tűzhely szélén vagy a fa­zék tetején a gőzön sűrűre éa melegre keverjük. Levéve addig verjük tovább, amíg kihűl, az­után a tűzön ismét melegre, majd utána hidegre keverjük, s végül 12 dkg lisztet keverünk hozzá. Széles csillagcsővel ellátott vá­szonzacskóból a sütőpléhre he­lyezett fehér papirosra kifli ala­kokat nyomunk, gorombán vá­gott dióval meghintjük, és mér­sékelt tűznél vüágosra sütjük. Ha kihűltek. 2 darabot málna- va-gy egyébb ízzel összeragasz­tunk, és vaníliás cukorral meg­szórjuk. VAJAS KEKSZ Hozzávalók: 36 dkg liszt, 1« dkg vaj, 1 db tojás, 1,5 dl bej, 10 dkg vaníliás cukor, jó késhegynyi szódabikarbóna. A lisztet, vajat, cukrot, szódabikarbónát össze- dörzsöljük. 1 tojássárgájával és a tejjel megfelelő kémény re gyúr­juk. Kinyújtjuk, különböző for­mákat szúrunk ki belőle, és mérsékelt tűznél megsütjük. (Sü­tés közben fcrgiathi kell, hogy egyenlő 6zánt kapjon.) KÖMÉNYES KOCKA Hozzávalók: 12 dkg vaj, 2 db tojás, 4 evőkanál tejföl, 1—1 késhegynyi só, bors, 30 dkg liszt, dkg kömény. A 12 dkg vajat, a 30 dkg lisztet 2 tojás sárgájával négy evőkanálnyi tejföllel, sóval, borssal gyengén összegyúrjuk. Fél kisujjnyi vastagságra kinyújt­juk, tetejét megkenjük, darabos sóval, köménnyel meghintjük, szép egyenletes kockákat vá­gunk ki belőle, és gyorsan süt­jük. AJÁNDÉKOZZON! OTP hitellevélre is megvásárolhatja! PENTI II. kisfilmes fényképezőgép beépített fénymérővel, szűrőkkel és tokkal.............................................................................................................1015 Ft STEREO MIKROMA fölszerelés tokkal....................................................... 1600 Ft BEIERMÄTIC kisfilmes fényképezőgép. Trioplan 1 3.5 obi. készenléti tokkal 1220 Ft Kapható az OFOÍÉRT szaküzleteiben, a kijelölt állami és szövetkezeti boltokban és az állami áruházakban. (3492 ) Művelődd CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: STUART MÁRIA. Blaháné-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ GENSZTEREK ÉS FILANT­RÓPOK. Korhatár nélkül. (November 24-ig) Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor is. SZABAD IF JÓSÁG FILMSZÍNHÁZ ÜRESJÁRAT. 24-ig.) Előadások , 6, 8 órakor. (November kezdete: 4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents