Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-17 / 269. szám
▼asárnap, 196?. november 17. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az elméleti ember szalonnázik Az elméleti ember roppant bölcs volt. Sokat olvasott, de főként rengeteget beszélt. A legbonyolultabb gazdasági és társadalmi kérdéseket pehely- könnyen oldotta meg. Idegen szakkifejezésekkel, hosszú, nehéz számokkal dobálózott. Percek alatt megmagyarázta az ember származásának problematikáját, levezette a virág, a fa, a fű növekedésének törvényszerűségét. Órákig beszélt a szerelemről és a szerelem haláláról — a házasságról. Szóval az elméleti ember mindent tudott. Történt egyszer, hogy az elméleti embert meghívták az egyik faluba, tartson előadást a modem gazdálkodás előnyeiről. A meghívást elfogadta, és elutazott a faluba. Az előadás fényesen sikerült. Ä derék falusiak — noha nem értették az értékes előadást — lelkesen megtapsolták. Különösen az keltett általános tetszést, hogy az elméleti ember folyékonyan, minden fennakadás nélkül adta elő mondanivalóját. Az előadás után Kovács István bácsi, a népfront helyi elnöke sugárzó arccal mondott köszönetét az elméleti embernek, s arra kérte, hogy tisztelje meg látogatásával az ő szerény házát. Az elméleti ember örömmel beleegyezett, igy elindultak gyalogszerrel a felvég felé. Otthon Pista bácsi emigyen mutatta be vendégét feleségének: — Asszony, most aztán jól nyisd ki a füled, szemed, mert olyan tudós embert mutatok neked, amilyet még álmodban sem láthattál. Juli néni meghatódva fogott kezet az elméleti emberrel, majd egyet-kettőt té- rült-fordult, és jó magyar szokás szerint, paprikás szalonnát, lágy kenyeret és egy kupa bort tett az asztalra. Az elméleti ember kitörő lelkesedéssel fogadta a pompás háziszalonnát. — Ez, látja, Pista bácsi, a világ legegészségesebb étele. Ebben van az erő, a táp- erő. Az A-, a B-, a C-vitamin. Könnyen emészthető. Nem árt a szívnek, nem okoz gyomorsavat és reumát. Munkabíróvá és szívóssá teszi az embert. Pista bácsi nagy áhítattal hallgatta a szóáradatot, majd elővette fanyelű bicskáját, és átnyújtotta az elméleti embernek. — Na, faljunk egy kicsit. Szeljen a szalonnából. S ekkor történt a tragédia. Az elméleti ember kezébe vette a bicskát, és nem tudta, hogy mit kezdjen villa nélkül vele. Forgatta jobbra, forgatta balra, majd merészen nekivágott a szalonnának, és elvágta az ujját. Pista bácsi csodálkozva nézett rá, az elméleti emberre, és kiábrándulva, megvetően szólt a feleségének: — Juli, lelkem, hozz csak egy kést meg egy villát az úrnak. A falatozás után Pista bácsi kikísérte a kapuig az elméleti embert, elbúcsúzott tőle, s mikor visszajött, ezt mondta a feleségének: — Látod, asszony, ezek a nadrágosok még manapság is becsapják az embert. Azt hittem, hogy többet tud, mint a tanító úr, s lám, még a paprikás szalonnát se tudja úgy, istenigazából megenni. V. Gy. Hogyan intsünk? Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megállapítása szerint a szén fűtőértékének csak 13 százalékát hasznosítjuk, 87 százaléka elvész korom, szénmonoxid, pernye stb. formájában. A legrosszabb hatásfokkal (4,5 százalék) a vasút dolgozik. Ezért terjednek el a Diesel-mozdonyok. A háztartási tüzelés hatásfoka 25—70—80 százalék között váltakozik. Mi az oka, hogy egyik kályha a tüzelő fűtőértékének 75 százalékát elpocsékolja, a másiknál pedig csak 25—30 százalék a veszteség? Azért, mert legtöbb helyen helytelenül fűtenek. Nincs olyan rossz szén, amit ne lehetne — elméletben füst nélkül, tehát jó hatásfokkal elégetni. De meg kell tanulni, hogyan. Ismerni kell a helyes tüzelés szabályait, tudni kell, hogy milyen kályhába milyen tüzelőre van szükség, s hogyan tartsuk rendbe a kályhákat. Ezekre a kérdésekre ad választ Reménlczky Károly főmérnök, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Aeroszol Munkabizottságának vezetője november 18-án, hétfőn este 6 órakor a Latinka Sándor Művelődési Ház Klubjában a TIT által rendezendő ismeretterjesztő előadáson. A lengyel erőművek „szépségkirálynője“ Lengyelország legkorszerűbb erőműve a Lagisza, amely nemrég kezdte meg az áram- termelést a bedzini járásban. Tekintettel rendkívül szép és modem építészeti megoldására, a Lagiszat megválasztották a lengyel erőművek ►»szépségkirály nőjének*, és a Misz Erőmű nevet kapta. A 120 891-es számú Sétfionísta HAZAJÖTT Ül Hét év után . . . Ebből ötöt a pokolban töltött. Elment 1957. február 8-án este 10 órakor. Hazajött 1963. október 26-án reggel negyed nyolckor. Csurgóra jött, ott laknak a szülei. Haza . .. Apja a gimnáziumban takarító. Anyja kicsi, barna asszony. A ház fagerendás. A légionista, ahogy franciásan írták: Férenc Pammer, huszonhét éves. — Miért ment el? — Kalandvágyból — mondja halkan, szégyenlősen. — A Szabad Európa Rádió állandóan a nyugati világot dicsérte hogy ott milyen szép, milyen jó. Arany az élet. Tárt karokkal fogadnak mindenkit. Megszédültem... Hallgat. Homlokát kiveri a veríték. — Hazudtak a nyomorultak! Tudja, mi voltam? Etranger, idegen! Piszkos idegen! Az maradtam volna életem végéig . .. Ausztria, Belgium, Francia- ország . . . — Haza akartam jönni. Akkor még őszintén írhattam. Kerestem jobb munkát, de nem találtam. Azt mondták, menjek a légióba, ott biztos a megélhetés. Egy vagyont kapok majd. Lesz minden nap ennivalóm, nem kell azon töprengenem, hogy éjszakánként hova hajtom le a fejem. Egy év múlva egy párizsi laktanyában aláírtam. Adtak ennivalót. Jóllaktam végre. Marseille-be vittek. Kaptam bakancsot, ruhát. Onnét Oránba, az elosztóhelyre kerültem. Gépkocsi-karaván szállított bennünket Si- di-bell Abbesbe. Az első hónap úgy megver (hogy napokig nem bírtam lábra állni. Egy hónapig feküdtem a gyengélkedőn. Ott határoztuk el Szerdahelyi Sándor nagykanizsai társammal. hogy ha törik, ha szakad, megszökünk. Az első kimenő alkalmával szöktek. Este tízkor meglapultak egy ház tetején, és éjszaka útnak indultak az algériai partizánok tábora felé. Két napig bolyongtak. Akkor találtak rájuk a szabadságharcosok. Két hónapon át —— adták őket kézről kézre. Óvatosan meneteltek a Szaharában. Észre sem vették, hogy egy légiós vadászegység került a hátukba. Az első géppuskatűz egyik arab kísérőjüket, egy bájos orvosnőt terített le. Fölvették, és vele együtt futottak azon az éjszakán. Hajnalban helikopterek tűntek fel az égen. Sehol egy fa, sehol egy bokor, ördögi volt a géppuskakattogás. A süvítő golyók elzárták a meneíkülés útját. Szerdaheelteltével jelentkeztem, hogy kilépek. A vezénylő őrmester lyit kettéfűrészelte egy soro— Indulunk , * — R«adnóti László rancsnoki hídon-«. *-pakezet nyújt, hogy az olajfoltos fedélzetre segítsen. A vaskor- léttől balra egy kátrány papírral fedett fülkében Diesel-motor dübörög, gyermekkamyi láncszemek viszik csikorogva a transzportőr szalagjáig a kaviccsal teli kanalakat. A drávai »kincskeresők-« itt dolgoznak a kotróhajón. Kora tavasztól késő őszig járják Barcs alatt a Drávát, arcuk vörösbamára cserzett a metszőén hideg drávai széltől, mozdulataik megfontoltak, óvatosak. Radnóti László kotrómester — a kapitány — ellenőrzi a víz mélységét, Dobnya István kainálkezelővel vált néhány szót, aztán — mert az óvatosságról kérdezem — azt mondja: — Tavaly elsüllyedt az egyik uszály ... — Vigyázatlanságból? — Nem. Senki sem tehet róla. Az uszály egy víz alatti tuskónak ütközött. Kettőt se kiáltott Szabó István matróz, már a víz alatt voltak. Melléjük álltunk a rocsóval, emeltük az uszályt, akkor meg kotró kezdett oldalra dőlni No, gyorsan a léknek ékeltük a bandást, s amikor mór bordáknál leszorítottuk a lyu kát, kimeri a vizet az uszályból, ífey lassan fölemelkedtünk. — Nehéz volt... — A szőke, kék szemű kapitány nevet, és azt mutatja a szemével, ahogy körülpillant a hajón, gépeken, embereken,: »Itt nemcsak a gépek dolgoznak keményen, hanem az emberek Is!« A kapitány, Dobnya István kanálkezelő, Szabó István, Korn János matrózok és Nagy János, a rocsós... A folyó piszkosszürke vízéből fehér kavicsot és tompán csillogó homokot hoz fel a kotróhajó Naponta nyolcvan köbmétert. Egész évben ... ? — Nyolcszázezer forint az évi terv — mondja a kapitány. — Ezt már teljesítettük. Áprilisban kezdtünk csak dolgozni a nehéz tél miatt, de október közepéig kitermeltük a nyolc- százezer forint értéket Az öt ember minden reggel hét óra előtt találkozik a Drá- va-parton. Rocsóba ülnek, a kotróhajón és az uszályokon mindenki elfoglalja a helyét; Radnóti László bekapcsolja a kotrógépet; negyed nyolckor már forognak a csatlakozókerekek, csikorog a lánc, a kanalak nagyokat harapnak a mederből. — Ha kavicson állunk, tizenöt perc alatt, homokon húsz perc alatt telik meg a hat és fél köbméteres uszály. A kiváló minőségű folyami kavicsot és a homokot vagonok, teherautók szállítják a műkőüzemekbe és az építkezésekhez. A homokból a MÁV rendelt sokat, ez a legszemcse- sebb kvarcos homok az országban — szaknyelven: a legjobb »mozdonyhomoik«. Alig m * A folyó pisz- kosszürke és sebes sodrású Furcsa, kiismerlK tetlen, szeszélye A drávai ember szeretik a szer.r lyes, gyors foly Néha-néha sz ják ugyan, \ bi koznak vele, < mégis — a foly ból élnek. Valaki azt mar. ta, kincset ér drávai kavics és kristályosán iisr fehér folyami h mok. Márpe: ha így van, nyi godtan nevezh- tem az öt dráv embert — akit szók»*! an form •' kopott hajón mertem meg kincskeresőnek . . A kis lélé ■ tő a hajó oldalához simul, valaki . «pj» “ .Svcsa formájú bajó . Kora János a »kormánynál«. múlik el olyan hét, hogy ne rendelnének Dráva »kincséből« a Barcsi Községi Tanácstól. Az öt drávai ember már a jövő évre dolgozik, és ha néha-néha szidják is a folyót, birkóznak vele, nem haragból teszik; mert a munkát és ezt a szeszélyes, gyors folyót szeretni kellő*. zat. Vérhab tört fel a száján» Suttogva bírt csak beszélni. — Én elpatkolok, de te fuss... Hárman maradtak életben. Két szabadságharcos meg ő. A lovas vadászegység parancsnoka hátrakötötte a kezüket, és a szíjat a nyeregkápához erősítette. — Kilométereken át hajszoltak így. A sarkamról lekopott a bakancs. .. A sivatagi őrhelyen bedobták a helikopterbe. Sidi-bell Abbesben tért magához. Ott elölről kezdődött minden. — Gúzsba kötöttek és kiakasztottak meztelen testtel a kapura— ötvenfolros forróságban. Nem tudom, mikor vettek le ... Oránban a légió bírósága tárgyalta ügyét. Mutatja az ítéletet. Negyedíves sárga papírlap. Nyomtatott nagybetűs fejléc. »Tribunal Militaire f'er- monent.« — Egyévi börtönbüntetésre ítéltek. A kolonel mindjárt az ítélet kihirdetése után felpofozott ... Hárman egy cellában. A fekvőhely egy kőágy. Nappal állni. Kint kúszni, feküdni» szaladni, rohamozni. A börtönparancsnok, Kovács Ferenc szakaszvezető somogyi volt. Marcaliból került a légióba a háború után. ö volt a legvadabb. Mindenért ütött, büntetett. — Egyik éjszaka valaki már nem bírta tovább a kegyetlenségeit. Egy konyháról lopott nagykéssel kétszer mellbe szúrta... A büntetés után még három és fél év. — Haza mindig azt kellett írnom, hogy jól vagyok, kitűnő helyem van. Cenzúrázták a leveleket... Mutatja a pecsétes, szigorúan átszűrt levélköteget. Van vagy ötven darab.- Hazudnom kellett. Talán jobb is. Mi lett volna anyámmal, ha tudja az igazságot? . .J öt év után, 1963. február 18-án délelőtt 10 órakor kapott egy használt civil ruhát és ötvenezer frankot. Norman- diába ment. Egyik társának, Panok Tibornak a rokonához. Negyvennégyezret mindjárt befizetett a penzióba. Másnap levelet írt a magyar nagykövetségre. Kérdezte, hogyan jöhet haza. Amikor megkapta a vízumot, minden fillért félretett. Október 25-én egy órakor repülőgépre ült Párizsban, és délután ötkor leszállt Budapesten. A repülőtéren kapott egy vonatjegyet. — Anyám boldog. Éjszakánként odajön hozzám és betakar ... A ház előtt suhog a fenyő, a szél száraz leveleket zörget a diófán, ősz van. De neki újra tavasz... Németh Sándor
